Tizennyolcadik fejezet
Jehova csodálatos jutalmat ígér Dánielnek
1., 2. a) Milyen fontos tulajdonságra van szüksége a futónak ahhoz, hogy sikeres legyen? b) Hogyan hasonlította Pál apostol versenyhez a Jehova szolgálatában töltött hűséges életet?
A FUTÓ közeledik a célvonalhoz. Csaknem összeesik, de maradék erejének utolsó tartalékát is beleadja az utolsó néhány lépésbe, mivel már látja a célt. Végsőkig megfeszítve erejét végre átlépi a célvonalat! Arca megkönnyebbülést és diadalt tükröz. Megérte, hogy mindvégig kitartott.
2 Dániel könyve 12. fejezetének a végén a szeretett prófétát látjuk, amint közeledik saját ’versenyének’ — Jehova szolgálatában töltött életének — a végéhez. Pál apostol, miután felsorolta Jehova keresztény kor előtt élt több szolgájának a hitben mutatott példáját, így írt: „Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért [versenyt, NW]. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült” (Zsidók 12:1, 2).
3. a) Mi indította Dánielt arra, hogy ’kitartással fusson’? b) Milyen három különálló dolgot mondott Jehova angyala Dánielnek?
3 ’A bizonyságok nagy fellege’ magában foglalta Dánielt is. Ő biztosan olyan valaki volt, akinek ’kitartással kellett futnia’, és erre az Isten iránti mély szeretete indította. Jehova ezt megelőzően sok mindent feltárt Dánielnek a világ kormányainak jövőjéről, most azonban személyes buzdítást küldött neki: „Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén” (Dániel 12:13). Jehova angyala három különálló dolgot mondott Dánielnek: 1. azt, hogy Dániel ’menjen a vég felé’, 2. azt, hogy majd ’nyugszik’, és 3. azt, hogy egy jövőbeli időpontban majd ’felkel’. Vajon hogyan buzdíthatják ezek a szavak a mai keresztényeket arra, hogy az életért folytatott versenyben kitartsanak a célvonalig?
„MENJ EL A VÉG FELÉ”
4. Mire gondolt Jehova angyala akkor, amikor azt mondta, „menj el a vég felé”, és vajon miért jelenthetett ez erőpróbát Dánielnek?
4 Mire gondolt az angyal, amikor azt mondta Dánielnek: „Te pedig menj el a vég felé.” Minek a vége felé? Nos, mivel Dániel ekkor majdnem 100 éves volt, úgy tűnik, hogy ez életének a végére utalt, mely valószínűleg már igencsak közel volt.a Az angyal arra buzdította Dánielt, hogy hűségben tartson ki mindaddig, amíg meg nem hal. Ez azonban nem feltétlenül volt könnyű. Életében Dániel látta Babilon bukását, és azt, hogy a zsidó foglyok maradéka visszatér Júdába és Jeruzsálembe. Ez bizonyára nagy örömet szerzett az idős prófétának. Arról azonban semmi adatunk sincs, hogy ő is velük tartott volna. Könnyen lehet, hogy ekkor már túl öreg és túl gyönge volt. Vagy talán az volt Jehova akarata, hogy Babilonban maradjon. Mindenesetre önkéntelenül is eltűnődik rajta az ember, nem érzett-e némiképp reménytelen vágyódást Dániel, amikor honfitársai eltávoztak Júdába.
5. Milyen jele van annak, hogy Dániel mindvégig kitartott?
5 Kétségtelen, hogy Dániel nagy erőt merített az angyal kedves szavaiból: „menj el a vég felé.” Talán eszünkbe jutnak azok a szavak, melyeket Jézus Krisztus mondott mintegy hat évszázaddal később: „a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül” (Máté 24:13). Nem kétséges, hogy Dániel így tett. Mindvégig kitartott, az életért folytatott versenyben végig hűségesen futott. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Isten Szava később kedvezően utal rá (Zsidók 11:32, 33). Mi tette képessé Dánielt arra, hogy mindvégig kitartson? Az életéről szóló feljegyzés megadja rá a választ.
KITARTOTT MINT ISTEN SZAVÁNAK TANULMÁNYOZÓJA
6. Honnan tudjuk, hogy Dániel Isten Szavának szorgalmas tanulmányozója volt?
6 Az, hogy Dániel mindvégig kitartott, azt is magában foglalta, hogy folyamatosan tanulmányozta Isten szívderítő ígéreteit, és sokat elmélkedett rajtuk. Tudjuk, hogy Dániel odaadóan tanulmányozta Isten Szavát. Különben honnan ismerte volna Jehova ígéretét, melyet Jeremiásnak adott arra vonatkozóan, hogy a fogság 70 évig tart? Maga Dániel írta ezt: „megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát” (Dániel 9:2; Jeremiás 25:11, 12). Nem kérdéses, Dániel alaposan kutatta Isten Szavának akkor létező könyveit. Mózes, Dávid, Salamon, Ésaiás, Jeremiás, Ezékiel írásai — bármelyik volt is, amelyikhez hozzáfért — biztosan sok kellemes, olvasással és elmélkedéssel töltött órát szereztek Dánielnek.
7. Miért vagyunk kedvezőbb helyzetben Isten Szavának tanulmányozásakor, ha napjainkat Dániel idejéhez hasonlítjuk?
7 Ahhoz, hogy kitartást fejlesszünk ki napjainkban, nekünk is létfontosságú, hogy tanulmányozzuk Isten Szavát, és elmélyedjünk benne (Róma 15:4–6; 1Timótheus 4:15). És nekünk rendelkezésünkre áll a teljes Biblia, mely arról is tartalmaz írásos feljegyzést, hogyan teljesedett be Dániel néhány próféciája évszázadokkal később. Ezenfelül abban az áldásban van részünk, hogy a Dániel 12:4-ben megjövendölt „végső időben” élünk. Pontosan napjaink azok a napok, melyekben a felkentek szellemi éleslátással vannak megáldva, és az igazság fáklyáiként ragyognak ebben a sötét világban. Ez azt eredményezi, hogy a Dániel könyvében lévő sok mély jelentésű prófécia, melyek közül néhány összezavarta a prófétát, nekünk ma gazdag jelentéssel bír. Tanulmányozzuk hát továbbra is mindennap Isten Szavát, és sohase tartsuk a fentieket magától értetődőnek. Ha így teszünk, az segít majd, hogy kitartsunk.
DÁNIEL ÁLLHATATOSAN IMÁDKOZOTT
8. Hogyan mutatott példát Dániel az ima tekintetében?
8 Az ima is segített Dánielnek, hogy mindvégig kitartson. Mindennap Jehova Istenhez fordult, és nyíltan beszélgetett vele, szíve telve volt hittel és bizalommal. Tudta, hogy Jehova a „könyörgést meghallgató” (Zsoltárok 65:3; vesd össze: Zsidók 11:6). Amikor Dániel szívét bánat töltötte el Izráel lázadó életútja miatt, kiöntötte szívét Jehova előtt (Dániel 9:4–19). Még akkor is, amikor Dárius úgy rendelkezett, hogy 30 napig csak hozzá lehet könyörögni, Dániel nem engedte, hogy ez meggátolja abban, hogy Jehova Istenhez imádkozzon (Dániel 6:10). Hát nem érinti meg a szívünket, ha elképzeljük ezt a hűséges, idős embert, aki inkább bátran vállalta, hogy egy oroszlánokkal teli verembe kerüljön, mintsem lemondjon az ima drága kiváltságáról? Nem férhet hozzá kétség, hogy Dániel hűségesen ment el a végig, és mindennap buzgón imádkozott Jehovához.
9. Miért ne vegyük soha magától értetődőnek az ima kiváltságát?
9 Imádkozni nem nehéz. Tulajdonképpen bármikor, bárhol imádkozhatunk, hangosan és magunkban is. Ennek ellenére sohasem szabad könnyen vennünk ezt a drága kiváltságot. A Biblia az imát összekapcsolja a kitartással, az állhatatossággal és azzal, hogy ébren maradunk szellemileg (Lukács 18:1; Róma 12:12; Efézus 6:18; Kolossé 4:2). Hát nem nagyszerű, hogy e csatorna által szabadon és nyíltan beszélgethetünk a világegyetem leghatalmasabb személyével? És ő odafigyel ránk! Emlékezzünk arra az esetre, amikor Dániel imádkozott, Jehova pedig válaszként küldött egy angyalt. Dániel még be sem fejezte az imáját, amikor az angyal már megérkezett! (Dániel 9:20, 21). A mi időnkben talán nem történnek ilyen angyali látogatások, Jehova azonban nem változott meg (Malakiás 3:6). Ahogyan meghallgatta Dániel imáját, éppúgy figyel a mi imánkra is. És amikor imádkozunk, közelebb kerülünk Jehovához, s olyan köteléket alakítunk ki, amely segít, hogy Dánielhez hasonlóan mi is kitartsunk mindvégig.
KITARTOTT MINT ISTEN SZAVÁNAK TANÍTÓJA
10. Miért volt Dánielnek fontos az, hogy tanítsa Isten Szavának igazságát?
10 Dánielnek egy másik értelemben is „a vég felé” kellett ’mennie’. Ki kellett tartania mint az igazság tanítójának. Sohasem feledkezett el róla, hogy ahhoz a kiválasztott néphez tartozik, melyről a Szentírás ezt mondta: „Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám, a kit elválasztottam” (Ésaiás 43:10). Dániel minden tőle telhetőt megtett, hogy eleget tegyen ennek a megbízatásnak. Munkája valószínűleg azt is magában foglalta, hogy tanítsa saját népét, mely fogságban volt Babilonban. Keveset tudunk arról, milyen kapcsolatban volt a többi zsidóval, csak a három ’társának’ nevezett személlyel — Ananiással, Misáellel és Azariással — való kapcsolatát ismerjük (Dániel 1:7; 2:13, 17, 18). A köztük lévő szoros barátság biztosan mindegyiküknek nagyban segített, hogy kitartsanak (Példabeszédek 17:17). Dániel, akit Jehova különleges éleslátással áldott meg, sok mindent meg tudott tanítani barátainak (Dániel 1:17). De volt más tanítói munkája is.
11. a) Miben volt egyedülálló Dániel munkája? b) Mennyire eredményesen hajtotta végre szokatlan megbízatását Dániel?
11 Dániel munkájához, minden más prófétáénál inkább, az is hozzátartozott, hogy tanúskodjon nem zsidó méltóságoknak. Bár sokszor népszerűtlen üzenetet kellett átadnia, nem úgy bánt ezekkel az uralkodókkal, mintha utálatosak vagy valamilyen értelemben alsóbbrendűek volnának, mint ő. Tisztelettel és ügyesen beszélt velük. Voltak köztük olyanok — mint például a féltékeny, cselszövő satrapák —, akik el akarták pusztítani Dánielt. Más méltóságok azonban tisztelni kezdték őt. Mivel Jehova képessé tette Dánielt arra, hogy megmagyarázzon titkokat, melyek királyokat és bölcseket is zavarba ejtettek, ezért a próféta nagy tekintélyre tett szert (Dániel 2:47, 48; 5:29). Való igaz, ahogy idősebb lett, nem tudott már olyan tevékeny lenni, mint fiatal korában. De biztosan hűségesen ment végig az útján, és minden lehetőséget megragadott, hogy szeretett Istene tanújaként szolgálhasson.
12. a) Keresztényekként milyen tanítói tevékenységekben veszünk részt napjainkban? b) Hogyan követhetjük Pál tanácsát, hogy ’bölcsen viseljük magunkat a kívülvalók irányában’?
12 A keresztény gyülekezetben ma hűséges társakra találhatunk, akik segítenek, hogy kitartsunk, éppúgy, ahogy Dániel és három társa segített egymásnak. Mi is tanítjuk egymást, és ezzel „kölcsönösen bátorításról” gondoskodunk (Róma 1:11, 12, Cs). Dánielhez hasonlóan mi is azt a megbízatást kaptuk, hogy tanúskodjunk azoknak, akik nem hisznek (Máté 24:14; 28:19, 20). Ezért fejlesztenünk kell képességeinket, hogy ’helyesen hasogassuk az igazság beszédét’, amikor Jehováról beszélünk az embereknek (2Timótheus 2:15). Az is segíteni fog, ha megfogadjuk Pál apostol tanácsát: „Bölcsen viseljétek magatokat a kívül valók irányában” (Kolossé 4:5). Ez a bölcsesség azt is magában foglalja, hogy kiegyensúlyozottan tekintünk azokra, akik nem osztják hitünket. Nem nézzük le ezeket az embereket, nem tartjuk magunkat felsőbbrendűnek (1Péter 3:15). Inkább arra törekszünk, hogy az igazsághoz vonzzuk őket, és tapintatosan meg ügyesen használjuk Isten Szavát, hogy elérjük a szívüket. Micsoda örömet tapasztalunk, amikor sikerül ezt megvalósítanunk! Az ilyen öröm bizonyosan segít mindvégig kitartanunk, ahogyan Dániel kitartott.
„MAJD NYUGSZOL”
13., 14. Miért rémített meg sok babilonit a halál kilátása, és hogyan tért el ettől Dániel nézőpontja?
13 Az angyal ezután erről biztosította Dánielt: „majd nyugszol” (Dániel 12:13). Mit jelentettek ezek a szavak? Nos, Dániel tudta, hogy meg fog halni. Ádám napjaitól fogva egészen napjainkig minden ember élete elkerülhetetlenül halálhoz vezet. Helyénvaló, hogy a Biblia „ellenségnek” nevezi a halált (1Korinthus 15:26). Dánielnek azonban merőben mást jelentett az a kilátás, hogy meg fog halni, mint az őt körülvevő babiloniaknak. Nekik, akik elmerültek mintegy 4000 hamis istenség bonyolult imádatában, a halál mindenfajta borzalmat jelentett. Abban hittek, hogy azok, akik boldogtalanul éltek vagy erőszakos halált haltak, a haláluk után bosszúszomjas szellemekké válnak, akik zaklatják az élőket. A babiloniak hittek a félelmetes túlvilágban is, melyet visszataszító, emberi és állati alakot öltött szörnyek népesítenek be.
14 Dánielnek a halál nem jelentette egyiket sem ezek közül. Több száz évvel Dániel napjai előtt Salamon király ihletést kapott Istentől, hogy ezt mondja: „a halottak semmit nem tudnak” (Prédikátor 9:7). A zsoltáríró pedig így énekelt arról, aki meghal: „Kimegyen a lelke [szelleme, IMIT]; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei” (Zsoltárok 146:4). Dániel tehát tudta, hogy az angyal hozzá szóló szavai igaznak bizonyulnak majd. A halál nyugalmat jelentett. Nincsenek gondolatok, nincsenek keserves szánakozások, senkit sem kínoznak — és szó sincs szörnyekről. Jézus Krisztus hasonlóan beszélt erről Lázár halálakor. Ezt mondta: „Lázár, a barátunk nyugodni tért” (János 11:11, NW).
15. Hogyan lehet a halál napja jobb a születés napjánál?
15 Vizsgáljunk meg még egy okot, amiért Dánielben nem keltett rémületet az a kilátás, hogy meg fog halni. Isten Szava ezt mondja: „Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál” (Prédikátor 7:1, IMIT). Hogyan lehetséges az, hogy a halál napja, mely mindenképpen a gyász időszaka, jobb a születés örömteli napjánál? A kulcs a „névben” van. A „jó olaj” gyakran rendkívül drága volt. Lázár testvére, Mária egyszer megkente Jézus lábát illatos olajjal, mely csaknem egyévi bérbe került! (János 12:1–7). Hogyan lehet ilyen értékes az egyszerű név? A görög Septuaginta a Prédikátor 7:1-ben „jó névről” beszél. Nem egyszerűen a név értékes annyira, hanem az, amit szemléltet. Amikor a név viselője megszületik, nincs még hírneve, nincsenek feljegyezve jó tettei, nincsenek értékes emlékek személyiségéről és tulajdonságairól. Amikor azonban véget ér az élete, a neve mindezeket magában foglalja. És ha ez Isten szemében jó név, akkor sokkalta értékesebb annál, mint amilyen az anyagi vagyon valaha is lehet.
16. a) Hogyan igyekezett Dániel jó nevet szerezni Istennél? b) Miért térhetett Dániel nyugodni úgy, hogy teljesen bízott benne, sikerült jó nevet szereznie Jehovánál?
16 Dániel egész életében mindent megtett, ami csak a hatalmában volt, hogy jó nevet szerezzen Istennél, és Jehova figyelmét ezek közül semmi sem kerülte el. Figyelemmel kísérte Dánielt, és megvizsgálta a szívét. Isten ugyanezt tette Dávid királlyal is, aki így énekelt: „Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat” (Zsoltárok 139:1, 2). Való igaz, Dániel nem volt tökéletes. A bűnös Ádám egyik leszármazottja volt, és egy bűnös nemzethez tartozott (Róma 3:23). De Dániel megbánást tanúsított bűnössége miatt, és állandóan próbált becsületesen Istennel járni. A hűséges próféta ezért bízhatott benne, hogy Jehova megbocsátja bűneit, és sohasem hozza fel azokat ellene (Zsoltárok 103:10–14; Ésaiás 1:18). Jehova döntése az, hogy hűséges szolgáinak a jó cselekedeteiről emlékezik meg (Zsidók 6:10). Jehova angyala ezért kétszer is „kedves férfiúnak” nevezte Dánielt (Dániel 10:11, 19). Ez azt jelenti, hogy Isten szerette Dánielt. Dániel elégedetten térhetett nyugodni, tudva, hogy jó nevet szerzett Jehovánál.
17. Miért sürgős, hogy már ma jó nevet szerezzünk Jehovánál?
17 Mindannyian jól tesszük, ha megkérdezzük magunkat: jó nevet szereztem Jehovánál? Bajoktól sújtott időkben élünk. Nem beteges gondolkodásra, hanem egyszerű valóságérzékre vall, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a halál bármikor elérhet bármelyikünket (Prédikátor 9:13). Mennyire életbe vágó ezért az, hogy mindannyian szilárdan elhatározzuk: most, késlekedés nélkül jó nevet szerzünk Istennél. Ha így teszünk, nem kell félnünk a haláltól. A halál csupán nyugalom lesz — mint az alvás. És akárcsak az alvást, ezt is felébredés követi!
„FELKELSZ”
18., 19. a) Miről beszélt az angyal, amikor azt mondta, hogy Dániel ’felkel’ majd a jövőben? b) Miért biztos, hogy Dániel jól ismerte a feltámadás reménységét?
18 Dániel könyvének végén olvashatjuk az egyik legszebb ígéretet, melyet Isten valaha is tett egy embernek. Jehova angyala ezt mondta Dánielnek: „felkelsz a te sorsodra a napoknak végén.” Mit értett ezen az angyal? Nos, mivel a közvetlenül ezelőtt említett ’nyugvás’ a halálra utalt, az az ígéret, hogy Dániel valamivel később majd ’felkel’, csak egy dolgot jelenthetett — a feltámadást!b Néhány tudós valójában azt állítja, hogy Dániel könyvének 12. fejezete tartalmazza az első határozott utalást a feltámadásra a Héber Iratokban (Dániel 12:2). Ebben azonban tévednek. Dániel nagyon is jól ismerte a feltámadás reménységét.
19 Dániel például kétségtelenül ismerte azokat a szavakat, melyeket két évszázaddal korábban Ésaiás jegyzett fel: „Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek: serkenjetek föl és énekeljetek, a kik a porban lakoztok, mert . . . visszaadja a föld az árnyakat!” (Ésaiás 26:19). Hosszú idővel azelőtt Illés és Elizeus hatalmat kapott Jehovától, hogy ténylegesen feltámasszon embereket (1Királyok 17:17–24; 2Királyok 4:32–37). Még korábban Anna, Sámuel próféta édesanyja elismerte, hogy Jehova képes feltámasztani embereket a sírból (1Sámuel 2:6). Még ennél is korábban a hűséges Jób ezekkel a szavakkal fejezte ki saját reménységét: „Ha meghal a férfiú, életre tud-e kelni? Akkor egész küzdelmes életemen át is tudnék várni, míg csak be nem következik a fordulat. Szólnál hozzám, és én válaszolnék, kívánkoznál kezed alkotása után” (Jób 14:14, 15, Úf).
20., 21. a) Melyik feltámadásban részesül majd biztosan Dániel? b) Valószínűleg milyen módon történik majd meg a feltámadás a Paradicsomban?
20 Jóbhoz hasonlóan Dánielnek is volt oka arra, hogy bízzon benne, Jehova tényleg vágyik arra, hogy egy napon újra életre keltse őt. Mégis biztosan nagyon vigasztaló volt, hogy hallotta, amint egy hatalmas szellemteremtmény megerősíti ezt a reménységét. Igen, Dániel felkel majd „az igazak feltámadásakor”, amely Krisztus millenniumi uralma alatt fog megtörténni (Lukács 14:14). Mit jelent ez majd Dánielnek? Isten Szava sok mindent elmond nekünk erről.
21 Jehova „nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene” (1Korinthus 14:33, Úf). Ezért nyilvánvaló, hogy a feltámadás a Paradicsomban rendezett formában történik majd meg. Talán bizonyos idő is eltelik majd Armageddon után (Jelenések 16:14, 16). Addigra a dolgok régi rendszerének minden nyoma el lesz takarítva, és kétségtelenül előkészületek történnek majd a halálból visszatérők fogadására is. A Biblia az alábbi alapelvet fogalmazza meg arra, hogy miként kelnek majd életre a halottak: „Mindenki pedig a maga rendje szerint” (1Korinthus 15:23). Valószínűnek tűnik, hogy amikor sor kerül „mind az igazak, mind a hamisak” feltámadására, akkor előbb az igazságosok térnek vissza (Cselekedetek 24:15). Ezáltal a régen élt hűséges emberek, mint például Dániel, segíteni tudnak majd a földi ügyek igazgatásában, beleértve az életbe visszatérő „hamisak” milliárdjainak oktatását is (Zsoltárok 45:17).
22. Többek között milyen kérdésekre akar majd bizonyára választ kapni Dániel?
22 Dánielnek biztosan lesznek kérdései, mielőtt készen áll majd rá, hogy magára vállaljon ilyen feladatokat. Végül is néhány rá bízott komoly próféciával kapcsolatban azt mondta, hogy „hallám ezt, de nem értém” (Dániel 12:8). Mennyire fellelkesíti majd, hogy végre megérti ezeket az isteni rejtélyeket! Kétségtelenül mindent meg akar majd tudni a Messiásról. Dániel el lesz ragadtatva, hogy megismerheti a világhatalmaknak az ő napjaitól egészen a mi napjainkig tartó felvonulását, azt, hogy kik „a Felségesnek a szentjei” (Úf) — akik „a végső időben” az üldözés ellenére is kitartottak —, és azt, hogyan pusztított el végül Isten messiási Királysága minden emberi kormányzatot (Dániel 2:44; 7:22; 12:4).
DÁNIEL SORSA A PARADICSOMBAN — ÉS A TE SORSOD!
23., 24. a) Mennyiben tér majd el a Dániel által ismert világtól az, amelyben fel fog támadni? b) Vajon lesz helye Dánielnek a Paradicsomban? Honnan tudjuk ezt?
23 Dániel meg akarja majd ismerni a világot, melyben akkor életre kel — azt a világot, mely annyira más, mint napjainak világa volt. Akkor nyoma sem lesz mindannak az elnyomásnak és mindazoknak a háborúknak, melyek megnyomorították az általa ismert világot. Nem lesz szomorúság, nem lesz betegség, sem halál (Ésaiás 25:8; 33:24). Lesz viszont mindenkinek bőségesen élelme, elegendő lakóhelye és megelégedést nyújtó munkája (Zsoltárok 72:16; Ésaiás 65:21, 22). Az emberiség egységes, boldog család lesz.
24 Dánielnek biztosan lesz helye ebben a világban. „Felkelsz a te sorsodra” — mondta neki az angyal. (Kiemelés tőlünk.) Az itt „sors” szóval fordított héber szó ugyanaz, melyet szó szerinti földbirtokokra használtak.c Lehetséges, hogy Dániel ismerte Ezékielnek azt a próféciáját, mely Izráel helyreállított földjének a felosztásáról szólt (Ezékiel 47:13—48:35). Mire utal Ezékiel próféciája abban a beteljesedésében, mely a Paradicsomban történik? Arra, hogy Isten egész népének lesz helye a Paradicsomban, sőt még magát a földet is rendezett és igazságos módon osztják majd fel. Dániel sorsa a Paradicsomban természetesen többet foglal magában annál, mint hogy csupán földet kap. Magában foglalja az Isten szándékában akkor betöltött helyét is. Dániel megígért jutalma egészen biztos.
25. a) Többek között a paradicsomi élet mely vonásait találod vonzónak? b) Miért mondhatjuk, hogy az embereknek a Paradicsomban van a helyük?
25 És mi a helyzet a te sorsoddal? Ugyanezek az ígéretek rád is vonatkozhatnak. Jehova azt akarja, hogy az engedelmes emberek ’felkeljenek’ a sorsukra, hogy helyük legyen a Paradicsomban. Gondolj csak bele! Biztosan nagyon izgalmas lesz személyesen találkozni Dániellel, valamint a bibliai időkben élt más hűséges férfiakkal és nőkkel. Rajtuk kívül ott lesz még számtalan más személy is, aki visszatér a halálból, akiknek oktatásra lesz szükségük ahhoz, hogy megismerjék és megszeressék Jehova Istent. Képzeld el saját magadat, amint gondját viseled földi otthonunknak, és végtelen változatosságú és hervadhatatlan szépségű paradicsommá változtatod. Gondolj arra, hogy Jehova tanít, és megtanulod, hogyan élj úgy, ahogyan a szándéka szerint élnie kell az embereknek (Ésaiás 11:9; János 6:45). Igen, neked is van helyed a Paradicsomban. Bármennyire nehezen tudják is ma egyesek elképzelni a Paradicsomot, emlékezz rá, hogy Jehova eredetileg úgy tervezte meg az embereket, hogy ilyen helyen éljenek (1Mózes 2:7–9). Következésképpen a földön élő milliárdoknak a Paradicsom a természetes élőhelyük. Egyszerűen ott a helyük. Ha elérjük, olyan lesz, mintha hazaérkeznénk.
26. Hogyan ismeri el Jehova, hogy nekünk nem könnyű várnunk ennek a rendszernek a végére?
26 Szívünk csordultig telik nagyraértékeléssel, ha erre gondolunk, nem igaz? Vajon te nem vágysz rá, hogy ott legyél? Nem csoda tehát, hogy Jehova Tanúi szívből vágynak megtudni, mikor jön el a dolgok e rendszerének a vége! Nem könnyű várni. Ezt Jehova is tudja, mert arra buzdít, hogy ’folyton várjunk’ a végre, „még ha késne is”. Ezt úgy érti, hogy a mi nézőpontunkból talán úgy tűnik, mintha késne, ugyanis még ugyanez az írásszöveg arról biztosít, hogy „nem késik el” (Habakuk 2:3, NW; vesd össze: Példabeszédek 13:12). Igen, a vég pontosan időben el fog jönni.
27. Mit kell tenned azért, hogy Isten előtt állj az egész örökkévalóságon át?
27 Mit tegyél a vég közeledtével? Jehova szeretett prófétájához, Dánielhez hasonlóan tarts ki hűségesen. Tanulmányozd szorgalmasan Isten Szavát. Imádkozz buzgón. Szeretetet mutatva keresd hívőtársaid társaságát. Lelkesen tanítsd az igazságot másoknak. Mivel napról napra közeledik a dolgok e gonosz rendszerének a vége, őrizd meg eltökéltségedet, hogy a Legfelségesebb lojális szolgája és Szavának rendíthetetlen védelmezője leszel. Feltétlenül figyelj Dániel próféciájára! És Jehova, a Szuverén Úr áldjon meg azzal a kiváltsággal, hogy őelőtte állhatsz boldogan az egész örökkévalóságon át!
[Lábjegyzetek]
a Dániel még i. e. 617-ben, valószínűleg tizenévesként került Babilonba mint fogoly. Ezt a látomást Czírus harmadik évében, azaz i. e. 536-ban kapta (Dániel 10:1).
b Egy nyelvi lexikon szerint az itt „felkel” kifejezéssel fordított héber szó „halál utáni feléledésre” utal (The Brown-Driver-Briggs Hebrew and English Lexicon).
c Ez a héber szó rokona a „kavics” szónak, ugyanis a sorsvetéshez apró köveket használtak. Néha ilyen módon osztották fel a földdarabokat (4Mózes 26:55, 56). Egy Dániel könyvéről szóló kézikönyv (A Handbook on the Book of Daniel) azt mondja, hogy a szó jelentése ezen a helyen: „az, ami félre lett téve egy személynek (amit Isten félretett neki).”
MIT ÉRTETTÉL MEG?
• Mi segített Dánielnek abban, hogy mindvégig kitartson?
• Miért nem rémítette meg Dánielt az a kilátás, hogy meg fog halni?
• Hogyan teljesedik majd be az angyal ígérete, hogy Dániel ’felkel a sorsára’?
• Hogyan merítesz hasznot személyesen abból, hogy figyelsz Dániel próféciájára?
[Egész oldalas kép a 307. oldalon]
[Kép a 318. oldalon]
Figyelsz Isten prófétai szavára, mint Dániel?