ÖREGKORÚ

Az arámi ʽat·tíqʹ jó·mínʹ kifejezés fordítása, amely olyasvalakire utal, aki ’előrehaladott korú (v. idős) a napjait tekintve’. Jehovának ez a címe csak a Dániel 7:9, 13 és 22-ben fordul elő, és felváltva jelenik meg a „legfőbb Úr” megjelöléssel (Dá 7:18, 22, 25, 27). A színhely egy tárgyalóterem. Itt ül az Öregkorú, hogy megítélje a világhatalmakat, amelyeket óriási vadállatok jelképeznek. A föld felett engedélyezett, ideiglenes uralmuk elvétetik tőlük, és az „uralkodói hatalmat, méltóságot és királyságot” egy „emberfiához hasonló valaki” kapja meg. Minden nép neki köteles engedelmeskedni (Dá 7:10–14).

Az „Öregkorú” cím kellőképpen szembeállítja az örökkévaló Istent az egymás után fölemelkedő és letűnő világhatalmakkal, és úgy mutatja be Jehovát, mint aki fenséges és tiszteletre méltó Bírája mindeneknek (Zs 90:2; 75:7).