A Méd-Perzsa birodalom a jövendölésekben
AZ, HOGY a történelem során egyik-másik nagyhatalom a föld tekintélyes részén uralkodott, nem volt merő véletlen. Van valaki, aki időnként beavatkozik az emberi dolgokba, és ez óriási változásokat eredményez a történelem színpadán. Ez a Valaki, Jehova Isten, aki prófétái által jó előre megjövendölte bizonyos birodalmak felemelkedését és bukását.
Számunkra, ma élő emberek számára a Biblia jövendöléseinek kétségtelen beteljesedése a múltban biztos alapot szolgáltat arra, hogy a jövőre vonatkozó prófétai üzenet iránt is bizalommal legyünk. Ez azért igen fontos, mert arra ösztönöz, hogy Isten szándékai szerint éljünk, hiszen biztosan, beteljesíti szolgái szavát’. — És 44:26.
Dániel könyve számos próféciát tartalmaz. Az i. sz. első században élt zsidó történetíró, Josephus (Flavius) így ír erről: „Mindazon dolgokat, melyeket Isten megjelentetett neki megtaláljuk könyvében, így aki olvassa ezeket és megfigyeli, hogyan teljesedtek be Dániel szavai, elcsodálkozhat rajta, mily nagy kiváltságban részesítette őt Isten.”
Az egyik figyelemre méltó jövendölés, melyet Dániel feljegyzett, a Méd-Perzsa birodalommal kapcsolatos. Könyvének nyolcadik fejezetében leír egy látomást, melyben a Méd-Perzsa birodalmat kosként ábrázolja. (Dán 8:20) Ugyanebben a fejezetben olvashatjuk: „Íme, egy kétszarvú kos állt a folyó mellett. Mindkét szarva hosszú volt, de az egyik hosszabb volt, mint a másik és a hosszabbik volt az, amelyik később nőtt.” — Dán 8:3, UV.
Mit jelent mindez? Amint a Dániel 8:21, 22-ből nyilvánvaló, a szarvak királyokat vagy királyságokat jelképeznek: „A szőrös kecskebak képviselte Görögország királyát, a szemei között lévő nagy szarv pedig az első királyt, és amint azt letörték, négy másik állott helyébe; négy királyság abból a nemzetből, mely fel fog állni, de nem saját erejéből.”
Eszerint a Méd-Perzsa birodalom esetében az a helyzet, hogy a kos második szarva később nőtt és hosszabb volt, mint a másik, a Perzsa királyságot jelképezte, mely átmenetileg fölénybe került a másik királysággal (Médiával) szemben. Valóban így történt?
Igen, ezt a történelmi tények is megerősítik. Eredetileg a médek játszották a vezető szerepet, de amikor Cirusz (II.) lépett Anshan trónjára, egyesítette a perzsa erőket, hogy megkíséreljék lerázni a médek igáját. I. e. 550-ben a médek Astyages (Ishtumegu), a perzsák pedig Cirusz vezetésével megütköztek egymással. Astyages serege fellázadt és vezérüket bilincsbe verve átadták Cirusznak. Ezután Cirusz elfoglalta Média fővárosát, Ecbatanát. Ettől kezdve Média másodrangú szerepet játszott a Méd-Perzsa birodalomban.
Bár a médek így alárendelt helyzetbe kerültek, Média és Perzsia kettős világhatalmat alkotott, ezért ábrázolhatta Dániel mint egyetlen kost, amint a 8:20-ban írja: „Az a kétszarvú kos, melyet láttál, Média és Perzsia királyát jelképezi.” A birodalom kettős természetét magyarázva, Olmstead professzor A Perzsa birodalom története (History of the Persian Empire) c. könyvében (37. oldal) megjegyzi: „A Média és Perzsia közötti szoros kapcsolat soha nem szűnt meg. Az elfoglalt Ecbatana kedvelt királyi tartózkodási hely maradt, a médek a perzsákkal egyenlő elbírálásban részesültek, magas hivatalokat töltöttek be és a perzsa hadsereg vezetésében is részt vettek. Az idegenek rendszerint nem tettek különbséget médek és perzsák között [mint ahogy a Biblia is általában együtt emlegeti őket].”
Dániel a továbbiakban így folytatja leírását a kosról: „Láttam, amint a kos nyugat, észak és dél felé döfött, és semmiféle vadállat nem tudott neki ellenállni és hatalmából kiszabadulni. Azt tehetett, amit akart, és ettől nagyképűvé vált.” — Dán 8:4, UV.
Semmiféle hatalom nem volt képes a fénykorát élő Méd-Perzsa birodalomnak ellenállni. Észak felé törve, Cirusz király i. e. 539-ben elfoglalta Babilont. Fia, Kambizesz délnek vezette hadseregét és elfoglalta Egyiptomot. I. Dáriusz nyugat felé folytatta a hódítást, ellenőrzése alá vonta Trábiát és Macedóniát.
Végül azonban a Méd-Perzsa birodalom ideje is lejárt és meg kellett hajolnia a görög világhatalom ereje előtt. Ezt Dániel a következőképpen jövendölte meg: „Míg ezekre figyeltem, íme, egy kecskebak jött napnyugat felől, a föld egész felszínére, anélkül, hogy lába érintette volna a földet. Ennek a bakkecskének tekintélyes szarva volt a szemei között, és meg sem állt, míg a kétszarvú koshoz nem ért, melyet a folyónál láttam állani, és teljes erejéből nekirontott. Láttam, amint egymáshoz feszültek és a kecskebak nekidühödve térdre kényszerítette a kost, és letörte mind a két szarvát, anélkül, hogy annak lett volna ereje az ellenállásra. Aztán a földre hajította, összetaposta és nem akadt senki, aki a kost kiszabadította volna a kezéből.” — Dán 8:5-7, UV.
Ezeknek a szavaknak beteljesedéseképpen a kosként ábrázolt világhatalom Nagy Sándor előtt kényszerült térdre, akit a „tekintélyes szarv” jelképezett. Megjegyzendő, hogy a kecske mint a görög vagy görög-macedon világhatalom jelképe ismeretes. A Birodalmi Biblia-Szótár (The Imperial Bible-Dictionary) I. kötetének 664. oldalán olvashatjuk: „Máig fennmaradt emlékműveken is megtalálhatók ezek a jelképek, mint pl. a perszepoliszi falpillérek egyikén, melyen a homlokán egy óriási szarvat viselő kecske festménye látható. A kecske szarvát egy perzsa tartja a kezében, ami Macedóniának Perzsia által való leigázását szándékozott jelképezni.” Amint azonban Dániel megjövendölte, Perzsia uralma Macedónia felett véget ért, a jövendölés beteljesedett, amikor a Méd-Perzsa „kos” elesett a görög „kecske” előtt.
Látván a jövendöléseknek ezeket a beteljesedését, bölcsen tesszük, ha megvizsgáljuk, mit mond a Biblia az eljövendő eseményekről. Csak ekkor bizonyosodhatunk meg afelől, hogy életünk összhangban van-e a prófétai üzenettel. Ez életbe vágó, hogy elnyerhessük Isten helyeslését és áldását. — 2Pét 1:19-21.