Tizedik fejezet

Ki állhat meg a fejedelmek fejedelmével szemben?

 1., 2. Miért fontos nekünk az a látomás, amelyet Belsazár uralkodásának harmadik esztendejében látott Dániel?

ÖTVENHÉT év telt el Jehova jeruzsálemi templomának elpusztítása óta. Belsazár és apja, Nabú-naid közösen uralkodik a Babiloni Birodalom, a bibliai próféciában szereplő harmadik világhatalom fölött.a Dániel, Isten prófétája fogságban van Babilonban. És „Belsazár király uralkodásának harmadik esztendejében” Jehova látomást küld Dánielnek, amelyben feltárja az igaz imádat helyreállításának bizonyos részleteit (Dániel 8:1).

² A prófétai látomás, amelyet látott, mély hatással volt Dánielre, és nagyon érdekes nekünk is, akik „az utolsó időben” élünk. Gábriel angyal ezt mondja Dánielnek: „Ímé, én megmondom néked, mi lesz a haragnak végén? Mert a végső időre szól” (Dániel 8:16, 17, 19, 27). Vizsgáljuk meg tehát élénk érdeklődéssel, mit látott Dániel, és mit jelent ez számunkra ma.

A KÉTSZARVÚ KOS

 3., 4. Milyen állatot látott Dániel a folyam mellett állni, és mit jelképez ez az állat?

³ Dániel ezt írja: „láték látomásban; és mikor láték, Susán várában voltam, a mely Elám tartományában van; és láték látomásban, és ímé az Ulai folyam mellett valék” (Dániel 8:2). A látomás nem mondja meg, hogy Dániel ténylegesen ott volt-e Susánban (Szúzában) — Elám fővárosában, Babilontól mintegy 350 kilométerre keletre —, vagy pedig csak a látomás szerint volt ott.

⁴ Dániel így folytatja: „És felemelém szemeimet és látám, és ímé egy kos álla a folyam előtt, és két szarva vala” (Dániel 8:3a). Dániel előtt nem marad titokban a kos kiléte. Gábriel angyal később kijelenti: „Az a kétszarvú kos, melyet láttál, Médiának és Persiának királya” (Dániel 8:20). A médek az Asszíriától keletre fekvő hegyvidékes fennsíkról származnak, a perzsák pedig eredetileg többnyire nomád életet folytattak a Perzsa-öböltől északra fekvő területen. Amikor azonban a Méd—Perzsa Birodalom megnövekedett, lakói igencsak megkedvelték a fényűzést.

 5. Hogyan nőtt meg az a szarv, amely „később növekedék”?

⁵ „Az a két szarv magas vala — mondja Dániel —, de egyik a másiknál magasabb, és a magasabb később növekedék” (Dániel 8:3b). A később nőtt, magasabb szarv a perzsákat szemlélteti, míg a másik szarv a médeket. Először a médek voltak fölényben. I. e. 550-ben azonban Czírus, Perzsia uralkodója könnyedén legyőzte a méd Asztüagész királyt. Czírus ötvözte a két nép szokásait és törvényeit, egyesítette a két királyságot, és gyarapította a meghódított területeket. Attól az időtől kezdve a birodalom kettős hatalommá vált.

A KOS FELFUVALKODIK

 6., 7. Hogyan történt, hogy „semmi állat sem állhata meg” a kos előtt?

⁶ Dániel folytatja a kos leírását, és kijelenti: „Látám azt a kost szarvaival öklelkezni napnyugot, észak és dél felé; és semmi állat sem állhata meg előtte, és senki sem szabadíthata meg kezéből, és tetszése szerint cselekedék, és nagygyá lőn [felfuvalkodott, Úf]” (Dániel 8:4).

⁷ A Dánielnek adott előző látomásban Babilont az az állat szemléltette, amely a tengerből emelkedett ki, s olyan oroszlánhoz hasonlított, amelynek sasszárnyai voltak (Dániel 7:4, 17). Erről a jelképes állatról bebizonyosodott, hogy nem képes megállni az ebben az új látomásban szereplő „kos” előtt. I. e. 539-ben Nagy Czírus elfoglalta Babilont. Ezután csaknem 50 évig „semmi állat”, vagyis politikai kormányzat sem volt képes szembeszállni a Méd—Perzsa Birodalommal, amely a bibliai próféciában szereplő negyedik világhatalom volt.

 8., 9. a) Hogyan ’öklelt a kos napnyugat, észak és dél felé’? b) Mit mond el Eszter könyve I. Dárius perzsa király utódjáról?

⁸ A méd—perzsa világhatalom, amely „napkeletről” érkezett, kedve szerint cselekedett, és ’napnyugat, észak és dél felé öklelt’ (Ésaiás 46:11). A Nagy Czírust követő II. Kambüszész király meghódította Egyiptomot. Őt I. Dárius perzsa király követte, aki i. e. 513-ban nyugatra tartva áthaladt a Boszporusz tengerszoroson, és betört Trákia európai területére, amelynek fővárosa Bizánc (a mai Isztambul) volt. I. e. 508-ban leigázta Trákiát, i. e. 496-ban pedig meghódította Makedóniát. Dárius idejére tehát a méd—perzsa „kos” három fő irányban szerzett területeket: északon Babilóniától és Asszíriától, nyugaton Kis-Ázsia irányában, délen pedig Egyiptomtól.

⁹ A Biblia, bizonyságot téve a Méd—Perzsa Birodalom nagyságáról, úgy beszél Dárius utódjáról, I. Xerxészről, hogy ő volt „Ahasvérus . . . , a ki uralkodott Indiától fogva Szerecsenországig százhuszonhét tartományon” (Eszter 1:1). Ennek a nagy birodalomnak azonban át kellett adnia a helyét egy másiknak, Dániel látomása pedig néhány különösen érdekes részletet árul el erről, amelyek bizonyosan megerősítik az Isten prófétai szavába vetett hitünket.

A KECSKEBAK LEÜTI A KOST

10. Milyen állat ütötte le „a kost” Dániel látomásában?

¹⁰ Képzeld csak el, mennyire meglepődik Dániel azon, amit most lát. A beszámoló ezt mondja: „míg én szemlélém, ímé, egy kecskebak jöve napnyugot felől az egész föld színére, és nem is illeté a földet; és ennek a baknak tekintélyes szarva vala az ő szemei között. És méne a kétszarvú koshoz, a melyet láték állani a folyam előtt; és feléje futa erejének indulatában. És látám a koshoz érni; és néki dühödött és leüté a kost, és letöré két szarvát, és nem vala erő a kosban megállani előtte, és leüté a földre és megtapodá, és nem vala a kosnak senkije, a ki őt megmentse annak kezéből” (Dániel 8:5–7). Vajon mit jelent mindez?

11. a) Milyen felvilágosítást adott Gábriel angyal a „szőrös kecskebakról” és annak ’nagy szarváról’? b) Kit szemléltetett a tekintélyes szarv?

¹¹ Se Dánielnek, se nekünk nem kell találgatnunk a látomás értelmét. Gábriel angyal közli Dániellel, hogy „a szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, a mely szemei között vala, az az első király” (Dániel 8:21). I. e. 336-ban megkoronázták a Perzsa Birodalom utolsó királyát, III. Dáriust (Kodomanoszt). Ugyanebben az évben lett Makedónia királya Nagy Sándor. A történelem bizonysága szerint Nagy Sándor bizonyult „Görögország” megjövendölt első „királyának”. Nagy Sándor i. e. 334-ben indult el „napnyugot felől”, azaz nyugatról, és gyorsan haladt előre. Mintha ’nem is illetné a földet’, területeket hódított, és leütötte „a kost”. Görögország véget vetett a közel két évszázados méd—perzsa uralomnak, és ezzel az ötödik világhatalommá vált, melynek a Biblia szempontjából jelentősége van. Milyen rendkívüli módon teljesedtek az isteni próféciák!

12. Hogyan ’töretteték le’ a jelképes kecskebak ’nagy szarva’, és mi volt a négy szarv, amely helyébe nőtt?

¹² Nagy Sándor hatalma azonban végül rövid életű lett. A látomás a továbbiakban ezt tárja fel: „A kecskebak pedig igen nagygyá lőn; de mikor elhatalmasodék, eltörék a nagy szarv, és helyébe négy tekintélyes szarv növe az égnek négy szele felé” (Dániel 8:8). Gábriel ezt mondta a prófécia magyarázataként: „Hogy pedig az letöretteték, és négy álla helyébe: négy ország támad abból a nemzetből, de nem annak erejével” (Dániel 8:22). A jövendölésnek megfelelően, győzedelmes pályafutásának tetőpontján Nagy Sándor „letöretteték”, vagyis meghalt, mindössze 32 éves korában. Nagy birodalmát pedig végül négy hadvezére között osztották fel.

A REJTÉLYES KIS SZARV

13. Mi nőtt ki a négy szarv egyikéből, és mit cselekedett?

¹³ A látomás következő része több mint 2200 évet foglal magában, és a modern időkig nyúlik beteljesedése. Dániel ezt írja: „azok [a négy szarv] közül egyből egy kis szarv támada, és nagyon megnöve délre, napkeletre és a kívánatos föld felé. És megnöve mind az ég seregéig; és a földre vete némelyeket ama seregből és a csillagokból, és azokat megtapodá. És a seregnek fejedelméig növekedék, és elvette tőle a mindennapi áldozatot, és elhányattaték az ő szentségének helye [szentélye helye, K. f.]. És sereg rendeltetett a mindennapi áldozat ellen, a vétek miatt; és földre veti az igazságot, és cselekszik, és jó szerencséje van” (Dániel 8:9–12).

14. Mit mondott Gábriel angyal a jelképes kis szarv tetteiről, és mi történt ezzel a szarvval?

¹⁴ Mielőtt megérthetnénk az imént idézett szavak jelentését, oda kell figyelnünk Isten angyalára. Gábriel angyal az alábbiakat mondja, miután rámutatott arra, hogy a Nagy Sándor birodalmából származó négy királyság kerül hatalomra: „ezek országai után, mikor elfogynak a gonoszok [uralmuk végén, amikor teljessé válik a gonoszság, K. f.], támad egy kemény orczájú, ravaszságokhoz értő király. És annak nagy ereje lesz, noha nem a maga ereje által, és csudálatosképen pusztít és jó szerencsével halad és cselekszik, és elpusztítja az erőseket és a szenteknek népét. És a maga eszén jár, és szerencsés lesz az álnokság az ő kezében, és szívében felfuvalkodik és hirtelen elveszt sokakat; sőt a fejedelmek fejedelme ellen is feltámad, de kéz nélkül rontatik meg” (Dániel 8:23–25).

15. Az angyal szavai szerint mit kellett tennie Dánielnek, tekintettel a látomásra?

¹⁵ Az angyal így szól Dánielhez: „te azonban pecsételd be a látomást, mert sok napra való” (Dániel 8:26). A látomás e része még „sok napig” nem teljesedhetett be, és Dánielnek ’be kellett pecsételnie a látomást’. Jelentése nyilván titokban maradt Dániel előtt. Mostanra azonban teljesen biztosan eltelt az a „sok nap”. Ezért felmerül bennünk a kérdés: Mit tár fel a világ történelme ennek a prófétai látomásnak a beteljesedéséről?

A KIS SZARV NAGY HATALOMRA TESZ SZERT

16. a) Melyik jelképes szarvból nőtt ki a kis szarv? b) Hogyan vált Róma a bibliai próféciában szereplő hatodik világhatalommá, mégis miért nem ő a kis szarv?

¹⁶ A történelem tanúsága szerint a kis szarv a négy jelképes szarv egyikének nyúlványa volt — azé, amelyik legnyugatabbra volt. Ez Kasszandrosz hadvezér Makedónia és Görögország fölötti hellenisztikus királysága volt. Ezt a királyságot később saját királyságába olvasztotta Lüszimakhosz hadvezér, aki Trákia és Kis-Ázsia királya volt. Az időszámításunk előtti második században Róma meghódította a hellenisztikus uralom alatt álló területnek ezeket a nyugati részeit. I. e. 30-ra pedig elfoglalta az összes hellenisztikus királyságot, és ezzel a bibliai próféciában szereplő hatodik világhatalommá vált. Mégsem a Római Birodalom volt a Dániel látomásában szereplő kis szarv, ez a birodalom ugyanis nem maradt meg „a végső időig” (Dániel 8:19).

17. a) Milyen kapcsolata volt Britanniának a Római Birodalommal? b) Milyen kapcsolatban volt a Brit Birodalom a Makedóniának és Görögországnak nevezett hellenisztikus királysággal?

¹⁷ Ki tehát ez az erőszakos, ’kemény orcájú király’ a történelmi bizonyítékok szerint? Britannia tulajdonképpen a Római Birodalom egyik északnyugati nyúlványa volt. Egészen az i. sz. ötödik század korai szakaszáig a mai Nagy-Britannia területén római provinciák voltak. Ahogy telt az idő, a Római Birodalom megszűnt, a görög—római műveltség azonban megőrizte befolyását Britanniában és Európa más részein is, amelyek korábban római uralom alatt voltak. Octavio Paz, Nobel-díjas mexikói költő és közíró ezt így fogalmazta meg: „A Római Birodalom bukásakor az egyház foglalta el a helyét.” Hozzáfűzte még: „az egyházatyák, valamint a későbbi tudósok a görög filozófiát a keresztény tanba oltották.” A XX. századi filozófus és matematikus Bertrand Russell pedig ezt a megjegyzést tette: „A görög forrásokból eredő nyugati műveltség azon a filozófiai és tudományos hagyományon alapszik, amely két és fél ezer évvel ezelőtt indult ki Milétoszból [egy Kis-Ázsiában található görög városból].” Elmondható tehát, hogy a Brit Birodalom kulturális gyökerei a Makedóniának és Görögországnak nevezett hellenisztikus királyságig nyúltak vissza.

18. Mi a kis szarv, amely „a végső időben” ’kemény orcájú királlyá’ vált? Magyarázd meg!

¹⁸ 1763-ra a Brit Birodalom legyőzte erős vetélytársait, Spanyolországot és Franciaországot. Attól kezdve a tengerek urának és a bibliai prófécia hetedik világhatalmának bizonyult. 1776-ban a 13 amerikai gyarmat elszakadt Nagy-Britanniától, és megalakította az Amerikai Egyesült Államokat. A Brit Birodalom azonban még ezután is olyan mértékben növekedett, hogy magában foglalta a föld területének és népességének a negyedét. A hetedik világhatalom még nagyobb hatalomra tett szert, amikor az Amerikai Egyesült Államok együttműködött Nagy-Britanniával, aminek következtében létrejött az angol—amerikai kettős világhatalom. Ez a hatalom gazdaságilag és katonailag valóban ’kemény orcájú királlyá’ vált. Ezek szerint az angol—amerikai világhatalom a kis szarv, amely „a végső időben” kegyetlen politikai hatalommá vált.

19. Mi az „a kívánatos föld”, amelyet a látomás említ?

¹⁹ Dániel látta, hogy a kis szarv „nagyon megnöve . . . a kívánatos föld felé” (Dániel 8:9). Az Ígéret földje, melyet Jehova adott választott népének, olyan gyönyörű volt, hogy azt mondták róla, „ékessége az minden tartománynak”, más szóval az egész földnek (Ezékiel 20:6, 15). Igaz, Nagy-Britannia 1917. december 9-én elfoglalta Jeruzsálemet, 1920-ban pedig a Népszövetség Nagy-Britannia mandátumterületévé tette Palesztinát, s ez egészen 1948. május 14-éig tartott. Itt azonban prófétai látomásról van szó, mely sok jelképet tartalmaz. A látomásban említett „kívánatos föld” tehát nem Jeruzsálemet szemlélteti, hanem annak a népnek a földi állapotát, amelyet Isten szentnek tekint a hetedik világhatalom uralkodása idején. Vizsgáljuk meg, hogyan próbálja megfélemlíteni a szenteket az angol—amerikai világhatalom.

LEROMBOLJÁK „SZENTÉLYE HELYÉT”

20. Kik alkotják „az ég seregét” és „a csillagokat”, akiket a kis szarv megpróbál lehozni?

²⁰ A kis szarv „megnöve mind az ég seregéig; és a földre vete némelyeket ama seregből és a csillagokból”. Az angyali magyarázat szerint „a szenteknek népe” alkotja „az ég seregét” és „a csillagokat”, akiket a kis szarv megpróbál lehozni (Dániel 8:10, 24). Ezek a „szentek” a szellemmel felkent keresztények. Mivel kapcsolatba kerültek Istennel az új szövetség révén, amely Jézus Krisztus kiontott vére által lép hatályba, ezért megszentelődnek, megtisztulnak és elkülönülnek Isten kizárólagos szolgálatára (Zsidók 10:10; 13:20). Jehova, aki olyan örökösökké nevezte ki őket, akik osztoznak Fiával az égi örökségben, szentnek tekinti őket (Efézus 1:3, 11, 18–20). Ezek szerint Dániel látomásában „az ég serege” kifejezés a 144 000 „szent” földön lévő maradékára utal, akik az égben uralkodnak majd a Báránnyal (Jelenések 14:1–5).

21. Kik foglalnak el „szent helyet”, amelyet a hetedik világhatalom megpróbál feldúlni?

²¹ A 144 000 maradéka ma az „égi Jeruzsálemet” — Isten városhoz hasonló Királyságát —, valamint annak templomelrendezését képviseli a földön (Zsidók 12:22, 28, Vi; 13:14). Ebben az értelemben „szent helyet” foglalnak el, amelyet a hetedik világhatalom megpróbál megtaposni és feldúlni (Dániel 8:13). Dániel ezt a szent helyet Jehova „szentélye helyének” (K. f.) is nevezi, és ezt mondja: „elvette tőle [Jehovától] a mindennapi áldozatot, és elhányattaték az ő szentségének helye [szentélye helye, K. f.]. És sereg rendeltetett a mindennapi áldozat ellen, a vétek miatt; és földre veti az igazságot, és cselekszik, és jó szerencséje van” (Dániel 8:11, 12). Hogyan teljesedett be ez?

22. Hogyan követett el figyelemre méltó „vétket” a hetedik világhatalom a II. világháború alatt?

²² Mit tapasztaltak Jehova Tanúi a II. világháború alatt? Heves üldözést szenvedtek el! Először a náci és fasiszta országokban üldözték őket. Hamarosan azonban ’a földre vetették az igazságot’ a ’nagyon megerősödött kis szarv’ hatalmas birodalmának minden részén. A Királyság-hirdetők „seregét”, valamint az „evangyéliomot” prédikáló munkájukat a Brit Nemzetközösség csaknem minden részén betiltották (Márk 13:10). Amikor ezek a nemzetek besorozták a férfiakat, nem engedélyezték, hogy Jehova Tanúit felmentsék a katonai szolgálat alól, mint a lelkészeket, s ezáltal kimutatták, hogy nem tisztelik Isten szolgáiként való teokratikus kinevezésüket. Jehova hűséges szolgái csőcseléktámadásokat és különféle megaláztatásokat tapasztaltak az Egyesült Államokban. A hetedik világhatalom tulajdonképpen megpróbálta elvenni a dicsérő áldozatot — az „ajkaknak gyümölcsét” —, amelyet Jehova népe az imádata részeként mint „mindennapi áldozatot” mutatott be Istennek rendszeresen (Zsidók 13:15). Ez a világhatalom tehát elkövette azt a „vétket”, hogy betört a Legfelségesebb Isten jogos birtokára — „szentélye helyére”.

23. a) A II. világháború alatt hogyan támadt az angol—amerikai világhatalom „a fejedelmek fejedelme ellen”? b) Ki „a fejedelmek fejedelme”?

²³ A „szentek” II. világháború alatti üldözése által a kis szarv fölemelkedett egészen „a seregnek fejedelméig”. Illetve Gábriel angyal szavai szerint „a fejedelmek fejedelme ellen” támadt (Dániel 8:11, 25). A „fejedelmek fejedelme” cím kizárólag Jehova Istenre utal. A „fejedelemnek” fordított héber szár szó rokona az ’uralkodik’ jelentésű igének. Azon felül, hogy egy király fiára, illetve királyi rangú személyre utal, a szó főre, azaz vezetőre is vonatkozik. Dániel könyve más angyali fejedelmeket is említ, például Mihályt. Isten az a Legfőbb Fejedelem, aki mindezen fejedelmek fölött áll (Dániel 10:13, 21; vesd össze: Zsoltárok 83:19). El tudjuk képzelni, hogy bárki képes lenne Jehova — a fejedelmek fejedelme — ellen támadni?

HELYES ÁLLAPOTBA HOZZÁK A „SZENT HELYET”

24. Miről biztosít minket a Dániel 8:14?

²⁴ A fejedelmek fejedelmével senki sem szegülhet szembe, még egy olyan „kemény orczájú” király sem, mint az angol—amerikai világhatalom. Nem járnak sikerrel e király erőfeszítései, hogy feldúlja Isten szentélyét. Az angyali követ azt mondja, hogy egy „kétezer-háromszáz estéig és reggelig” tartó időszak után „a szent helyet bizonyosan helyes állapotába hozzák”, vagyis „győztesen kerül ki” (Dániel 8:13, 14, NW; The New English Bible).

25. Mennyi ideig tart a 2300 napos prófétai időszak, és milyen eseménnyel kell kapcsolatban lennie?

²⁵ A 2300 nap prófétai időszak. Ennélfogva 360 napos prófétai évvel kell számolnunk (Jelenések 11:2, 3; 12:6, 14). Ez a 2300 nap tehát összesen 6 évet, 4 hónapot és 20 napot jelent. Mikor volt ez az időszak? Nos, az 1930-as években Isten népe egyre fokozódó üldöztetést kezdett tapasztalni több országban. A II. világháború idején pedig Jehova Tanúit kegyetlenül üldözték az angol—amerikai kettős világhatalom területén. Miért? Azért, mert a Tanúk ragaszkodtak hozzá, hogy ’inkább Istennek engedelmeskednek, hogynem az embereknek’ (Cselekedetek 5:29). A 2300 napnak tehát kapcsolatban kell lennie ezzel a háborúval.b Mit mondhatunk viszont e prófétai időszak kezdetéről és végéről?

26. a) Melyik a legkorábbi időpont, amikortól el lehet kezdeni a 2300 nap számolását? b) Mikor ért véget a 2300 napos időszak?

²⁶ Ahhoz, hogy a „szent helyet” céljának megfelelő állapotba „hozzák”, vagyis helyreállítsák, a 2300 napnak akkor kellett kezdődnie, amikor azt megelőzően már ’helyes állapotban’ volt Isten nézőpontjából. Ez legkorábban 1938. június 1-je volt, amikor Az Őrtorony angol kiadásában megjelent a „Szervezet” című cikk első része. A második rész az 1938. június 15-ei angol számban jelent meg. Ha 1938. június 1-jétől, illetve 15-étől 2300 napot, azaz 6 évet, 4 hónapot és 20 napot számolunk a héber naptárban, akkor 1944. október 8-ához, illetve 22-éhez jutunk. 1944. szeptember 30-án és október 1-jén Pittsburghben (Pennsylvania, USA) egy különleges összejövetelt tartottak, melynek első napján a Watch Tower Society elnöke beszélt „A teokratikus kiigazítás napjainkban” témáról. Az október 2-án tartott éves közgyűlésen módosították a Társulat alapszabályát, hogy így olyan közel hozzák azt a teokratikus elrendezéshez, amennyire csak a törvények engedik. A tisztázott bibliai követelmények közzétételével Jehova Tanúi gyülekezeteiben hamarosan még teljesebb mértékben bevezették a teokratikus szervezeti eljárásokat.

27. Milyen bizonyíték volt rá, hogy a II. világháború üldözéssel teljes éveiben korlátozták „a mindennapi áldozatot”?

²⁷ Mialatt az 1939-ben kezdődött II. világháború alatt folyamatban volt a 2300 nap, az üldöztetés súlyosan korlátozta az Isten szentélyében bemutatott „mindennapi áldozatot”. 1938-ban a Watch Tower Societynak 39 fiókhivatala létezett, amelyek a föld minden részén felvigyázták a Tanúk munkáját, de 1943-ra csak 21 fiókhivatal maradt. Ezen időszak alatt csekély volt a Királyság-hirdetők számának a növekedése is.

28., 29. a) Milyen változásra került sor Jehova szervezetében, amikor közeledett a II. világháború vége? b) Mit mondhatunk az ellenség ádáz próbálkozásairól, hogy feldúlja és elpusztítsa „a szent helyet”?

²⁸ Ahogy említettük, a II. világháború utolsó hónapjaiban Jehova Tanúi újra megerősítették elhatározásukat, hogy magasztalni fogják Isten uralmát azáltal, hogy teokratikus szervezetként szolgálják őt. Ezt a célt szolgálta, hogy 1944-ben kezdeményezték munkájuk és vezetési rendszerük újjászervezését. Sőt Az Őrtorony 1944. október 15-ei angol száma tartalmazott egy cikket „Megszervezve a végső munkára” címmel. Ez és a szolgálattal kapcsolatos további cikkek, amelyek ugyanebben az időszakban jelentek meg, azt jelezték, hogy véget ért a 2300 nap, és hogy „a szent hely” újra „helyes állapotába” került.

²⁹ Teljesen kudarcot vallottak az ellenség ádáz próbálkozásai, hogy feldúlja és elpusztítsa „a szent helyet”. A „szentek” földön lévő maradéka és társaik, a „nagy sokaság” valóban győztesen kerültek ki (Jelenések 7:9). És a szentély helyeselt teokratikus állapotában most már folyamatosan szent szolgálatot mutat be Jehovának.

30. Mi történik hamarosan a ’kemény orcájú királlyal’?

³⁰ Az angol—amerikai világhatalom továbbra is megtartja helyzetét. „De kéz nélkül rontatik meg” — mondja Gábriel angyal (Dániel 8:25). Ez a bibliai próféciában szereplő hetedik világhatalom — ez a ’kemény orcájú király’ — rövidesen össze lesz zúzva, nem emberi kezek, hanem egy emberfölötti hatalom által Armageddonkor (Dániel 2:44; Jelenések 16:14, 16). Mennyire lelkesítő, hogy tudjuk, akkor igazolva lesz majd Jehova Istennek, a fejedelmek fejedelmének szuverenitása!

[Lábjegyzetek]

MIT ÉRTETTÉL MEG?

• Mit szemléltet

„a kétszarvú kos”?

„a szőrös kecskebak” és a ’nagy szarva’?

„a nagy szarv” helyén kinőtt négy szarv?

a kis szarv, amely a négy szarv egyikéből nőtt ki?

• Hogyan próbálta az angol—amerikai világhatalom feldúlni „a szent helyet” a II. világháború alatt, és vajon sikerrel járt-e?

[Térkép a 166. oldalon]

(a teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban)

Méd—Perzsa Birodalom

MAKEDÓNIA

EGYIPTOM

Memphisz

ETIÓPIA

Jeruzsálem

Babilon

Ekbatana

Szúza

Perszepolisz

INDIA

[Térkép a 169. oldalon]

(a teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban)

Görög Birodalom

MAKEDÓNIA

EGYIPTOM

Babilon

Indus folyó

[Térkép a 172. oldalon]

(a teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban)

Római Birodalom

BRITANNIA

ITÁLIA

Róma

Jeruzsálem

EGYIPTOM

[Egész oldalas kép a 164. oldalon]

[Képek a 174. oldalon]

Az angol—amerikai világhatalom néhány kiemelkedő képviselője:

1. George Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789—97)

2. Viktória, Nagy-Britannia királynője (1837—1901)

3. Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (1913—21)

4. David Lloyd George, Nagy-Britannia miniszterelnöke (1916—22)

5. Winston Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke (1940—45, 1951—55)

6. Franklin D. Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (1933—45)