Mihály, a nagy fejedelem végső győzelme
„Abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, a ki a te néped fiaiért áll” (DÁNIEL 12:1).
1. Milyen magatartást nyilvánított ki több világi uralkodó Jehova szuverenitását illetően, és miben nem különbözött ettől az északi király sem?
„KICSODA az Úr, hogy szavára hallgassak, és elbocsássam Izráelt?” (2Mózes 5:2). A fáraó ezeket a kihívó szavakat intézte Mózeshez. Visszautasítva Jehova legfőbb istenségének elismerését, a fáraó elhatározta, hogy rabszolgaságban tartja Izraelt. Más uralkodók hasonló módon lekicsinylő magatartást mutattak Jehova iránt, és Dániel próféciájának királyai sem kivételek ez alól (Ésaiás 36:13–20). Az északi király még messzebbre is elment. Ezt mondja az angyal: „felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerőn szól . . . Nem gondol atyáinak isteneivel [atyáinak istenével, Káldi fordítás], nem gondol az asszonyok kedvenczével, és egy istennel sem; hanem mindennek fölibe magasztalja magát” (Dániel 11:36, 37).
2., 3. Milyen módon utasította vissza az északi király „atyáinak istenét” (Káldi) annak kedvéért, hogy egy másik „istent” imádjon?
2 Beteljesítve ezeket a prófétai szavakat, az északi király visszautasította „atyáinak istenét” (vagy „őseinek isteneit”, Katolikus fordítás), legyenek azok akár a római pogány istenek, akár a kereszténység háromság istensége. Hitler a kereszténységet felhasználta saját céljaira, de nyilvánvalóan azt tervezte, hogy felcseréli egy új germán egyházzal. Az északi király utóda nyílt ateizmust támogatott. Így az északi király istent alkotott saját magából, ’fölibe magasztalva magát mindennek’.
3 A prófécia így folytatódik: „a helyett tiszteli az erődök istenét annak helyén; és azt az istent, a kit nem ismertek az ő atyái, tiszteli aranynyal, ezüsttel, drágakövekkel és becses ajándékokkal [kívánatos dolgokkal, New World Translation]” (Dániel 11:38). Az északi király a bizalmát valóban a modern tudományos militarizmusba vetette, „az erődök istenébe”. A vég ideje alatt mindig ezen az „istenen” keresztül kereste a megmentést, óriási vagyont áldozva oltárán.
4. Milyen sikereket ért el az északi király?
4 „Az erődített városokban igy teszen [eredményesen, NW] az idegen istenek nevében: a ki hódol, annak dicsőségét megsokasítja és sokak felett ad nékik hatalmat; a földet elosztja jutalom gyanánt” (Dániel 11:39). Bízva militarista „idegen istenében” az északi király igen „eredményesen” cselekedett, félelmetes katonai hatalomnak bizonyulva az „utolsó napokban” (2Timótheus 3:1). Azokat, akik támogatták ideológiáját, megjutalmazta politikai, pénzügyi és néha katonai segítséggel.
„A vég idején”
5., 6. Hogyan ’tűzött össze’ a déli király az északi királlyal, és hogyan reagált rá az?
5 A Dániel 11:40a ezt írja: „a vég idején összetűz vele a déli király.” Ezekre és az ezt követő versekre úgy tekintettünk, mint ami a mi jövőnkben teljesedik be. Ha azonban „a vég ideje” itt ugyanazt jelenti, mint amit a Dániel 12:4, 9-ben, akkor ezeknek a szavaknak a beteljesedését az utolsó napokban kell várnunk. Vajon ’összetűzött’ a déli király az északi királlyal ebben időben? Igen, valóban összetűzött. Az első világháború után a büntető békeszerződés bizonyára ’összetűzés’ volt, ingerlés a megtorlásra. A déli király, miután győzött a második világháborúban, félelmetes nukleáris fegyvereket célzott vetélytársára, és egy erős katonai szövetséget alakított ellene, a NATO-t. Az évek múltával ’összetűzésébe’ beletartozott csúcstechnikával rendelkező kémrendszere, valamint diplomáciai és katonai támadásai is.
6 Hogyan reagált az északi király? „Mint a forgószél, úgy megy reá az északi király szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval, és betör az országokba, elözönli és végigjárja azokat” (Dániel 11:40b). Az utolsó napok történelmét az északi király terjeszkedése jellemezte. A második világháború alatt a náci „király” áradatként hatolt a környező országokba, túllépve határain. A háború végén az utód „király” erős birodalmat épített saját határain kívül. Vetélytársa ellen a hidegháború alatt csatlósaik között zajló háborúk és lázadások formájában harcolt Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. Az igaz keresztényeket üldözte, korlátozta (de semmi esetre sem állította meg) tevékenységüket. Katonai és politikai támadásai révén számos országot ellenőrzése alá vont. Ez pontosan megegyezik azzal, amit az angyal prófétált: „És bemegy a dicső földre [Isten népének szellemi birtokára], és sokan elesnek [sok ország elesik, NW]” (Dániel 11:41a).
7. Mik voltak a korlátai az északi király terjeszkedésének?
7 Ennek ellenére — vetélytársa szemszögéből nézve — az északi király jelenléte fenyegető veszélynek tűnt ugyan, de a világot még nem tudta legyőzni. „Ezek megszabadulnak az ő kezéből: Edom, Moáb és az Ammon fiainak színe-java” (Dániel 11:41b). Az ókori időkben Edom, Moáb és Ammon nagyjából Egyiptom és Szíria között helyezkedett el. Ezeket a mai nemzetek és szervezetek képviselőjeként tekinthetjük, amelyeket az északi király célba vett, de nem tudott a befolyása alá vonni.
’Egyiptom nem menekül meg’
8., 9. Hogyan érződött az északi király befolyása még a legfőbb vetélytársánál is?
8 Az angyal tovább folytatja: „Kiterjeszti hatalmát az országokra, nem menekül meg Egyiptom sem. Birtokba veszi Egyiptom [rejtett, NW] arany- és ezüstkincseit és minden drágaságát [kívánatos dolgait, NW]. Líbiaiak és etiópok lesznek kíséretében” (Dániel 11:42, 43, Újfordítású revideált Biblia, 1991). Még a déli király, „Egyiptom” sem menekült meg az északi király terjeszkedő politikájának a hatásaitól. Vietnamnál például nevezetes vereséget szenvedett. És mi a helyzet a ’Líbiaiakkal és az Etiópokkal’? Az ókori Egyiptomnak ezek a szomszédai jól előárnyékolhatják azokat a nemzeteket, amelyek földrajzi értelemben a modernkori „Egyiptom” szomszédai, és akik időnként a követői, ’kísérői’ az északi királynak.
9 Vajon uralkodott valamikor is az északi király ’Egyiptom [rejtett, NW] kincsei’ felett? Nos, természetesen nem győzte le a déli királyt, és 1993-ig a világ állapotából nézve valószínűtlennek tűnik, hogy le fogja győzni. De hatalmas befolyást gyakorolt arra, hogy miként használta fel a déli király a pénzügyi erőforrásait. Vetélytársától való félelme miatt a déli király óriási összegeket áldozott évente arra, hogy félelmetes hadsereget, flottát és légierőt tartson fenn. Ilyen értelemben elmondható az északi királyról, hogy ’birtokba vette’, ellenőrzés alatt tartotta a déli király vagyonának beosztását.
Az északi király végső hadjárata
10. Hogyan írta le az angyal a két király közötti versengés befejezését?
10 Vajon a két király közötti versengés vég nélkül folytatódik? Nem. Az angyal ezt mondta Dánielnek: „megriasztják őt [az északi királyt] napkeletről és északról való hírek, és kivonul nagy haraggal, hogy elveszessen és megöljön sokakat. És felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek [a nagy tenger, NW] és a dicső szent hegy között; és végére jut, és senki sem segít rajta” (Dániel 11:44, 45).
11., 12. Milyen újabb politikai események állnak kapcsolatban az északi király és a déli király között dúló versengéssel, és mi az, amit még meg fogunk tudni?
11 Ezek az események még a jövőben teljesednek, ezért nem tudjuk elmondani részleteiben, hogyan teljesedik be a prófécia. Nemrégiben a két királlyal kapcsolatos politikai helyzet megváltozott. Az Egyesült Államok és a kelet-európai országok közötti keserves versengés lehűlt. Ezenkívül a Szovjetunió 1991-ben feloszlott, és nem létezik többé. (Lásd Az Őrtorony 1992. március 1-jei számát a 4. 5. oldalon.)
12 Most tehát kicsoda az északi király? Vajon azonosítható valamelyik országgal, amely régebben a Szovjetunió részét alkotta? Vagy teljesen megváltoztatja személyét, ahogyan már számos alkalommal ezelőtt? Nem tudjuk megmondani. Ki lesz az északi király a Dániel 11:44, 45 beteljesedésekor? Vajon újra lángra lobban a két király közötti versengés? És mi a helyzet az óriási nukleáris tartalékkészlettel, amely számos országban még mindig létezik? Csak az idő tudja megadni a választ ezekre a kérdésekre.
13., 14. Mi az, amit tudunk a két király jövőjéről?
13 Egy dolgot viszont tudunk. Hamarosan az északi király támadó hadjáratot indít, amelyet ’a keletről és északról jövő hírek’ indítanak el, ’amelyek megriasztják’. Ez a hadjárat közvetlenül megelőzi a király „végét”. Többet tudhatunk meg ezekről a „hírekről”, ha megvizsgálunk más bibliai próféciákat is.
14 Először azonban figyeljük meg, hogy az északi királynak ezekről a tetteiről nem azt olvassuk, hogy a déli király ellen irányulnak. Nem a nagy vetélytársa keze által éri el a végét. Ugyanígy a déli királyt sem az északi király fogja elpusztítani. A déli királyt (amelyet más próféciák úgy jelenítenek meg, mint a vadállaton megjelenő utolsó szarvat) Isten Királysága „[ember]kéz nélkül” pusztítja el (Dániel 7:26; 8:25). Valójában minden földi királyt végül Isten Királysága fog elpusztítani Armageddon csatájában, és nyilvánvalóan ugyanez történik az északi királlyal is (Dániel 2:44; 12:1; Jelenések 16:14, 16). A Dániel 11:44, 45 azokat az eseményeket írja le, amelyek ehhez a végső csatához vezetnek. Nem csoda, hogy „senki sem segít”, amikor az északi királyt utoléri a vég!
15. Milyen fontos kérdések maradnak még nyitva, amelyeket meg fogunk vizsgálni?
15 Milyen más próféciák derítenek tehát fényt azokra a „hírekre”, amelyek arra az elhatározásra indítják az északi királyt, hogy elkezdjen ’elveszíteni és megölni sokakat’? És kik azok a „sokak”, akiket el akar pusztítani?
Napkeletről jövő hír
16. a) Milyen kiemelkedő eseménynek kell bekövetkeznie Armageddon előtt? b) Kik a „napkelet felől jövő királyok”?
16 A végső csata, Armageddon előtt az igaz imádat nagy ellenségének — a szajhaszerű Nagy-Babilonnak, a hamis vallás világbirodalmának — el kell pusztulnia (Jelenések 18:3–8). Pusztulását jól szemlélteti Isten hatodik haragpoharának kitöltése a jelképes Eufrátesz folyóra. A folyó kiszárad, „hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék” (Jelenések 16:12). Kik ezek a királyok? Nem más, mint Jehova Isten és Jézus Krisztus!a
17. a) Mit mond el nekünk a Biblia Nagy-Babilon pusztulásáról? b) Mi lehet a „napkeletről való” hír?
17 Nagy-Babilon pusztulását élénken írja le a Jelenések könyve: „a tíz szarv [a vég idején uralkodó »királyok«], a melyet láttál a fenevadon [a skarlát színű fenevad az Egyesült Nemzetek Szervezetét jelenti], ezek meggyűlölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annak húsát, és megégetik őt tűzzel” (Jelenések 17:16). Valóban, a nemzetek ’sok húst pusztítanak’! (Dániel 7:5). De miért pusztítják el az uralkodók, beleértve az északi királyt is, Nagy-Babilont? Azért, mert ’Isten adja azoknak szívébe, hogy az ő szándékát cselekedjék’ (Jelenések 17:17). A „napkeletről való” hír könnyen utalhat Jehovának erre a tettére, amint — ahogyan ő akarja — az emberi vezetők szívébe adja, hogy semmisítsék meg a nagy vallási paráznát (Dániel 11:44).
Északról való hír
18. Milyen más célpontja van az északi királynak, és ez hova helyezi őt, amikor az ő végéhez érkezik?
18 De van egy másik célpontja is az északi király haragjának. Az angyal elmondja, hogy ’fel fogja vonni sátor-palotáját a tengerek [nagy tenger, NW] és a dicső szent hegy között’ (Dániel 11:45). Dániel idejében a nagy tenger a Földközi-tenger volt, a szent hegy pedig a Sion volt, egykor itt helyezkedett el Isten temploma. Ezért a prófécia beteljesedésében a felbőszült északi király katonai hadjáratot indít Isten népe ellen! Napjainkban szellemi értelemben „a tengerek [nagy tenger, NW] és a dicső szent hegy között” arra mutat, hogy ő Isten felkent szolgáinak szellemi birodalmán belül helyezkedik el, akik kijöttek az elidegenült emberiség „tengeréből” és akiknek reménységük, hogy az égi Sion hegyén uralkodjanak Jézus Krisztussal (Ésaiás 57:20; Zsidók 12:22; Jelenések 14:1).
19. Amint Ezékiel próféciája jelzi, hogyan határozhatjuk meg azt a hírt, amely arra ösztönzi Gógot, hogy támadjon? (Lásd: lábjegyzet.)
19 Ezékiel, Dániel egyik kortársa is prófétált egy támadásról Isten népe ellen „az utolsó időkben”. Azt mondta, hogy az ellenségeskedést a mágógbeli Góg fogja kezdeményezni, aki Sátánt, az Ördögöt jelenti (Ezékiel 38:16). Jelképes értelemben milyen irányból jön Góg? Jehova Ezékielen keresztül elmondja: „eljössz helyedről, a messze északról” (Ezékiel 38:15). Ezért az „északról való” hír könnyen lehet, hogy Sátán propagandája, amely arra ösztönzi az északi királyt és az összes többi királyt, hogy támadjanak Jehova népére.b (Vö. Jelenések 16:13, 14; 17:14.)
20., 21. a) Miért fogja Góg arra ösztönözni a nemzeteket, beleértve az északi királyt is, hogy támadjanak Jehova népe ellen? b) Sikeres lesz támadása?
20 Góg szervezi meg ezt a teljes erőbevetésű támadást, ’Isten Izraelének’ gazdagsága miatt, aki a más juhok nagy sokaságával együtt többé nem része a világának (Galátzia 6:16; János 10:16; 17:15, 16; 1János 5:19). Góg ferde szemmel néz ’a népre, amely a pogányok közül gyűjtetett egybe, mely jószágot és [szellemi] gazdagságot szerez’ (Ezékiel 38:12; Jelenések 5:9; 7:9). Ezeknek a szavaknak a beteljesedéseként Jehova népe úgy virágzik, mint még soha azelőtt. Sok országban Európában, Afrikában és Ázsiában, ahol egykor betiltás alatt voltak, most szabadon gyakorolhatják imádatukat. 1987 és 1992 között jóval több mint egymillió „kívánatos dolog” jött ki a nemzetekből Jehova igaz imádatának házához. Szellemi értelemben gazdagok és békében élnek (Aggeus 2:7, NW; Ésaiás 2:2–4; 2Korinthus 8:9).
21 A keresztények szellemi birtokát tekintve, mely olyan, mint egy „nyílt föld”, könnyen bevehető, Góg páratlan erőfeszítéseket tesz, hogy elsöpörje őket, mivel akadályozzák az emberiség feletti totális hatalmában (Ezékiel 38:11). Ez azonban nem sikerül neki. Amikor a föld királyai Jehova népére támadnak, a ’végükre jutnak’. Hogyan?
Egy harmadik király
22., 23. Góg támadásakor ki kél fel Isten népéért, és milyen eredménnyel?
22 Ezékiel elmondja, hogy Góg támadása jelzés Jehova Istennek, hogy felemelkedjen népe érdekében, és elpusztítsa Góg erőit „Izráel hegyein” (Ezékiel 38:18; 39:4). Ez arra emlékeztet bennünket, amit az angyal mond Dánielnek: „abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, a ki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, a milyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped; a ki csak beírva találtatik a könyvben” (Dániel 12:1).
23 1914-ben Jézus — az égi harcos, Mihály — lett a Király Isten égi Királyságában (Jelenések 11:15; 12:7–9). Azóta ’Dániel népének fiaiért’ áll. Hamarosan azonban „felkél” Jehova nevében, mint legyőzhetetlen Harcos-Király, „ki bosszút áll azokon, a kik nem ismerik az Istent, és a kik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangyéliomának” (2Thessalonika 1:8). A föld minden nemzete, beleértve Dániel próféciájának királyait is ’jajveszékelve verik magukat’ (Máté 24:30, NW). Még mindig gonosz gondolatokkal a szívükben ’Dániel népe’ ellen, örökre elvesznek „Mihály, a nagy fejedelem” kezétől (Jelenések 19:11–21).
24. Milyen hatással kellene, hogy legyen ránk Dániel próféciájának ez a tanulmánya?
24 Vajon nem vágyunk arra, hogy meglássuk Mihály és Istenének, Jehovának hatalmas győzelmét? Hiszen ez a diadal ’megszabadulást’, túlélést jelent majd az igaz keresztények számára. (Vö. Malakiás 4:1–3.) Ezért, lelkes várakozással nézve a jövőbe, elménkben tartjuk Pál apostol szavait: „Hirdesd az ígét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben” (2Timótheus 4:2). Ragaszkodjunk szilárdan az élet szavához és szorgalmasan keressük Jehova juhait, míg tart az alkalmatos idő. Az életért folytatott versenyben a célegyenesnél vagyunk. Már látható a jutalom. Bárcsak mindannyian elhatároznánk, hogy kitartunk a végig, és így azok között leszünk, akik megmentésben részesülnek (Máté 24:13; Zsidók 12:1).
[Lábjegyzetek]
a Lásd: A Jelenések nagyszerű csúcspontja közel! 229., 230. oldal, kiadta a Watchtower Bible and Tract Society.
b Másféleképpen az „északról való” hír bizonyulhatna olyannak, mint ami Jehovától származik, figyelembe véve Góghoz intézett szavait: „horgokat vetek szádba, és kivezetlek téged . . . és felhozlak messze északról, és beviszlek Izráel hegyeire” (Ezékiel 38:4; 39:2; vö. Zsoltárok 48:3).
Érted?
◻ Hogyan tűzött össze a déli király az északi királlyal a vég idejében?
◻ Mi az, amit még meg fogunk tudni a két király között zajló versengés kimenetelével kapcsolatban?
◻ Milyen két eseménynek lesz részese minden bizonnyal Armageddon előtt az északi király?
◻ Hogyan fogja „Mihály, a nagy fejedelem” megvédelmezni Isten népét?
◻ Hogyan kellene reagálnunk Dániel próféciájával kapcsolatos tanulmányunkra?
[Képek a 19. oldalon]
Az északi király ősei isteneitől különböző istent imádott
[Forrásjelzés]
Fent balra és középen: UPI/Bettmann; balra lent: Reuters/Bettmann; jobbra lent: Jasmin/Gamma Liaison