5. FEJEZET

Hogyan őrizték meg a jó hírt?

 1. Miért maradt fenn a Biblia?

SOK ősi írásmű eltűnt az idők folyamán. Miként íróik, úgy ezek is visszatértek a porba és feledésbe merültek. Csupán töredékek maradtak fenn a több ezer évvel ezelőtt megírt legtöbb irodalmi műből. A Biblia azonban ma is él! Pontosan úgy, ahogyan az 1Péter 1:24, 25 megállapítja:

„Mert ,minden húsból való test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a fű virága; a fű elszárad, a virág lehullik, de Jehova [Isten] beszéde megmarad örökre.’ Ez pedig az a ,beszéd’, amit mint jó hírt hirdettünk nektek.”

Igen figyelemreméltó, hogy a bibliai feljegyzés túlélte mind az idő pusztító hatását, mint pedig ellenségei támadását. Kétségtelenül Isten gondoskodott a „jó hír” megőrzéséről, hogy legyen vezetőnk a jelenlegi válságos időkben.

A BIBLIA MEGŐRZÉSE

 2. Hogyan őrizték meg Mózes eredeti bibliai írásait, és meddig?

² Az ihletett írók az eredeti „könyvecské”-ket állatbőrből készült anyagra jegyezték fel. Hűséges emberek gondoskodtak róla, hogy ezeket a korai feljegyzéseket épségben megőrizzék „a szövetségláda oldalánál”, a szent ládánál, melyet az izraeliták Isten parancsára készítettek. (5Mózes 31:26; 1Sámuel 10:25) Amikor az izraeliták bálványisteneket kezdtek imádni, a Mózes által saját kezűleg írt törvény elveszett egy időre, de a helyes Jósiás király megtalálta, amikor a jeruzsálemi templomot helyreállíttatta. Ezek az eredeti iratok akkor tűntek el végleg, amikor i. e. 607-ben a babilóniaiak lerombolták ezt a templomot.

 3. a) Mi mutatja, hogy Dániel napjaiban már voltak másolatok az Írásokról? b) Hogyan teljesedett be egy jövendölés i. e. 537-ben? (Jeremiás 29:10)

³ Ekkorra azonban már másolatokat is készítettek — szintén kézírással — ezekről az ihletett Iratokról, úgyhogy Isten szolgája, Dániel, aki fogoly volt Babilonban, „megértette a könyvekből” — Jeremiás jövendöléséből —, hogy a zsidók fogságának hetven év elteltével, i. e. 537-ben véget kell érnie. (Dániel 9:2) A történelem pedig igazolja, hogy a fogság abban az évben valóban véget ért Isten csodája folytán, s egy zsidó maradék visszatért Jeruzsálembe, hogy újjáépítse Isten templomát.

 4. a) Milyen hasznos dologra buzdította Ezsdrás a zsidókat? (Ezsdrás 7:6) b) Milyen új fejlemény következett be kb. i. e. 280 táján?

⁴ Ezután a helyreállítás után „Ezsdrás, a másoló” arra buzdította a zsidókat, hogy az ,igaz Isten törvénykönyvéből naponta olvassanak hangosan’ összegyülekezve. (Nehémiás 8:13, 18) Úgy látszik, akkoriban sokan foglalatoskodtak az Írások kézírásos másolásával, hogy a másolatok az akkori világban mindenfelé szétszóródott zsidók rendelkezésére álljanak. Körülbelül i. e. 280-ban az egyiptomi Alexandriában elkezdték a Héber Iratok görögre fordítását az ott élő görögül beszélő zsidók számára. Ez a fordítás a görög Septuaginta néven ismeretes (amely szó jelentése „Hetven”), mivel azt tartják róla, hogy hetven zsidó fordította le.

 5. a) Hogyan védekeztek az írástudók az Írások másolásakor a tévedések ellen? b) Mit mutat Ésaiás „holt-tengeri tekercsé”-nek egy tizedik századból származó kézirattal való összehasonlítása? (5Mózes 4:2)

⁵ A Héber Iratokról precíz gondossággal készítettek másolatokat, és az írástudók rendkívüli óvintézkedéseket tettek, hogy a másolatok hibátlanok legyenek. Ellenőrizték a szavak számát, sőt még a betűket is, és ha csak egyetlen betű is hibás volt, a kéziratnak azt a részét eltávolították és újra írták. E pontosság bizonyítéka, hogy az i. sz. tizedik századból származó kéziratok lényegében ugyanazt a feljegyzést tartalmazzák mint az utóbbi időben felfedezett „holt-tengeri” Ésaiás-tekercs, melyet az i. e. első vagy második században másoltak. A több mint ezer év alatt végzett másolások és újra másolások nem idéztek elő változást a Biblia szövegében!

 6. Miért lehetünk biztosak benne, hogy a Biblia mai szövege helyes?

⁶ Hasonlóképpen aprólékos figyelmet szenteltek a részleteknek a Keresztény Görög Iratok kéziratainak másolásakor. Ily módon biztosak lehetünk abban, hogy a héber és görög szövegek, melyek alapján a mai bibliafordítások készültek, lényegében azonosak az „Istentől ihletett” eredeti kézírásos példányokkal. Több tízezer — különböző nyelven megírt — kézirat összehasonlító tanulmányozása bizonyítja ezt. Igen, a nyomtatott Biblia, amely ma több mint 1500 nyelven rendelkezésünkre áll, ugyanaz az „ige”, melyet Isten ihletésére kézzel írtak le az i. e. tizenhatodik századtól az i. sz. első századig.

KÍSÉRLETEK A „JÓ HÍR” ELFOJTÁSÁRA

 7. a) Kik voltak a Biblia ellenségei, mit mondott nekik Jézus, és milyen hatással volt az rájuk? (Máté 23:27, 28) b) Kiket használt fel Sátán. hogy folytassák a „jó hír”-rel szembeni ellenállást? (2Péter 2:1, 2)

⁷ A Bibliának mindig voltak ellenségei. Fő ellenségei meglepő módon vallásvezérek voltak, akik azt állították magukról, hogy a Bibliából tanítanak. Például Jézus korában a zsidó vallásvezérek „érvénytelenné tették Isten Igéjét” mivel „hagyományokat”, valamint „emberi parancsolatokat tanítottak tantételekként”. (Máté 15:6-9) Jézus ezért elítélte őket, s ezt mondta nekik:

„Ti atyátoktól, az Ördögtől származtok, és atyátok kívánságait akarjátok cselekedni . . . ő nem állt meg szilárdan az igazságban, mert nincsen benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a saját hajlama szerint szól, mert hazug ő és a hazugság atyja.” (János 8:44)

Mivel Jézus az igazságot beszélte, s mert Istennek az emberiség megszabadítására irányuló elhatározásának „jó hír”-ét hirdette, azok a vallásvezérek megölették Őt. És jóllehet Jézus megalapította a keresztény gyülekezetet „mint az igazság oszlopát és támaszát”, Sátán, az Ördög továbbra is szembeszegült a „jó hir”-rel, felhasználva erre a földön élő vallási ügynökeit. — 1Timótheus 3:15.

 8. a) Hogy jövendöli meg a Biblia a nagy hitehagyást? (Máté 7:15, 20) b) Mikor és ki alapította a Kereszténységet? c) Minek a fészkévé lett a Kereszténység vallása? d) Mi teszi a Kereszténység vallásfelekezeteit Isten ellenségévé?

⁸ Amikor i. sz. 56-ban Pál apostol az efézusi keresztény gyülekezet véneinek megjövendölte, hogy milyen fejleményekkel kell majd számolniuk, ezt mondta:

„Eltávozásom után elnyomó farkasok jönnek közétek, akik nem bánnak gyengéden a nyájjal. Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat maguk után vonják.” (Cselekedetek 20:29, 30)

E jövendölésnek megfelelően három évszázadon belül bekövetkezett a nagy hitehagyás. I. sz. 325-ben történt, hogy a még alámerítetlen római Konstantin császár megalapította a „Kereszténységet”. Vallási rendszere kiforgatta a keresztény tanítást és sok Sátántól ihletett misztériummal elegyítette, mely — a Biblia megvilágítása szerint — Babilonból, minden hamis vallás szülővárosából származik. Ily módon a Kereszténység vallása része lett a hamis vallás világbirodalmának, amely „a Nagy Babilon, a paráznák és a földön levő utálatos dolgok anyja”. (Jelenések 17:3-5) Ez a paráznaság a vallásfelekezetek cselekedeteire utal, akik azt állítják, hogy Isten tulajdonai, de túlságosan barátságosak e gonosz világ romlott politikai vezetőihez; ez teszi őket ,Isten ellenségeivé’. (Jakab 4:4) Gyakran a Kereszténység egyházai sarkallták a politikai vezetőket az igaz keresztények üldözésére.

 9. Milyen történelmi események bizonyítják, hogy a Kereszténységet vérbűn terheli? (Jeremiás 2:34)

⁹ Felszínesen szemlélve a Kereszténység vallása nagyon is szépnek látszhat pazar székesegyházaival, bazilikáival és templomaival, pompás körmeneteivel és hatásos zenéjével. Mit mutat azonban a történelme? Évszázadokon át védtelen népeket zsákmányolt ki, gyarmatosított és nyomott el. A történelem vádoló ujjal mutat a közel-keleti véres keresztes hadjáratokra, a kegyetlen inkvizícióra, mely csak katolikus országban működött, a Kína elleni „ópiumháború”-ra, valamint e huszadik század kegyetlen háborúira és vallási harcaira. Mind az első, mind a második világháború a Kereszténység országaiban kezdődött, ahol katolikusok és protestánsok válogatás nélkül mészárolták le egymást.

10. Mi mutatja, hogy a Kereszténység vallásai csak látszatra keresztények? (Máté 26:52)

¹⁰ A Biblia szigorúan elítéli az ilyen önző háborúskodást:

„Milyen forrásból származnak a háborúk, és milyen forrásból származnak a viszálykodások közöttetek? Nem ebből a forrásból származnak-e, azaz az érzéki élvezet utáni vágyaitokból, melyek a tagjaitokban viszálykodnak? Kívántok valamit és mégse kapjátok meg. Továbbra is gyilkoltok és mohón kívántok, mégse tudjátok megszerezni. Továbbra is viszálykodtok és háborút folytattok. Nincs nektek, mert nem kértek. Kéritek ugyan és mégsem kapjátok meg, mert helytelen célra kéritek, hogy érzéki élvezetek utáni vágyaitokra használjátok fel.” — Jakab 4:1-3.

A BIBLIA LEFORDÍTÁSA ELLENÁLLÁSBA ÜTKÖZIK

11. Hogyan állt ellen a katolikus egyház a Biblia elterjesztésének? (János 3:19, 20)

¹¹ A Kereszténység egyházainak történelméhez tartozik a Biblia és „jó híre” elterjedésével szemben kifejtett elkeseredett ellenállás. Nem csoda, hisz éppen az leplezi le a vérbűnben való részességüket. A dicstelen, sötét középkorban, amikor több mint ezer éven át római pápák uralkodtak a Kereszténységen, semmi erőfeszítést nem tettek annak érdekében, hogy a Bibliát az egyszerű nép között elterjesszék. A néhány rendelkezésre álló példány latinul volt írva, olyan nyelven, melyet az idők folyamán már csak a papok értettek meg. Végül is bátor emberek megkísérelték lefordítani a Bibliát a köznép nyelvére, hogy ők is olvashassák és megérthessék, ezeket azonban üldözték, sőt meg is ölték. Az i. sz. tizennegyedik században John Wycliffe fordította le elsőként a Bibliát latinról angolra. De Canterbury (Anglia) katolikus érseke a következő szavakkal nyilatkozott róla: „Az az átkozott nyomorult . . . az ősi kígyó fia.” Wycliffe halála után néhány évvel a Biblia ellenfelei kiásták maradványait, elégették s hamvait a Swift folyóba szórták.

12. a) Mi volt Tyndale célja? (Lukács 2:10) b) Hogyan látott hozzá, hogy célját elérje, de mi történt vele? c) Mit eredményezett Tyndale munkája?

¹² A tizenhatodik században William Tyndale látott neki, hogy lefordítsa a Bibliát az eredeti héber és görög nyelvről angolra. A következő kijelentést tette: „Ha Isten életben tart, néhány év leforgása alatt munkámmal hozzájárulok, hogy az eke mögött haladó fiú többet tudjon az Írásokból, mint a papok.” Angliából azonban az európai kontinensre kellett menekülnie, hogy lefordíthassa és kinyomtathassa a Bibliát. A nyomtatott példányokat ezután Angliába csempészték és nagy számban elterjesztették, annak ellenére, hogy a papság minden Bibliát, melyet megtalált, nyilvánosan elégetett. Egy képmutató személy elárulta Tyndale-t, akit megfojtottak, s a testét máglyán elégették. De bibliafordítása tovább élt, és így egyszerű emberek — mint amilyen egy szántó-vető fiú is — olvashatták a „jó hír”-t. Később, a jól ismert angol King James változat elkészítésekor messzemenően felhasználták Tyndale fordítását.

13. Mi a története a Biblia néhány keleti nyelvre való fordításának?

¹³ Más bibliafordítások is gyakran ütköztek nehézségekbe. Kantonban (Kína) Robert Morrison és segítőtársai titokban, éjszakánként fordították a Bibliát, tudva azt hogy ha felfedezik, halálra kínozzák őket. Egy alkalommal, amikor a Cselekedetek könyvét nyomtatták, az elrejtett fa nyomdász felszerelést a termesz hangyák szétrágták. A teljes kínai nyelvű Bibliát 1818-ban adták ki. A Biblia burmai nyelvű fordítását 1835-ben fejezték be, miután fordítója, A. Judson majdnem egy évig volt láncok között egy élősdiektől nyüzsgő börtönben, ahol a fordítás kéziratát párnájában rejtegette. Az 1880-as években, amikor a misszionáriusok tevékenysége Koreában be volt tiltva, a Biblia egyes részeit Mandzsúriában fordították le koreai nyelvre. Ott jelent meg nyomtatásban és számos példány jutott belőle Koreába. A teljes Biblia legkorábbi japán nyelvű kiadása 1887-ben látott napvilágot. Az első néhány kiadás helyesen használta az isteni Jehova nevet, mint a Héber, mind a Görög Iratokban.

A „JÓ HÍR” TOVÁBB ÉL!

14. a) Mi mutatja, hogy Sátánnak a Biblia elfojtására irányuló erőfeszítései meghiúsultak? b) Milyen magatartást tanúsítanak a Kereszténység felekezetei a Bibliából való tanítást illetően?

¹⁴ Sátánnak a Biblia elfojtására irányuló kísérletei meghiúsultak. Az utóbbi években kiváló bibliafordítások készültek sok nyelven. A „jó hír” elérhetővé vált az egész emberiség számára. A Biblia sok otthonban megtalálható. Segítettek-e azonban a kereszténység egyházai az embereknek, hogy megértsék a Bibliát? Nem, mivel ők ma ugyanabban a helyzetben vannak, mint Jézus idejében voltak a vallásvezérek. Isten Igéjét félretolják, „hogy megőrizzék hagyományaikat”, babiloni eredetű hamis tanításaikat, melyeket átvettek, amikor Konstantin megalapította a „Kereszténységet”. — Márk 7:9, 13.

15. Hogyan került sor arra, hogy a jó hírt ,az egész teremtésben prédikálják’? (Cselekedetek 1:8)

¹⁵ Szerencsére azonban vannak a föld összes országaiban olyan keresztények, akik visszatértek a jó hír tiszta tanításához, melyet Jézus és apostolai hirdettek. Miként a keresztény gyülekezet első századában, most ismét prédikálják a jó hírt „az egész teremtésben amely az ég alatt van”. (Kolossé 1:23) Ez „a boldog Isten dicsőséges jó híre”. (1Timótheus 1:11) De ki ez a „boldog Isten”, és hogyan élvezhetjük áldását?

[Kép a 40. oldalon]

Ésaiás „holt-tengeri tekercse” kimutatja, hogy a Bibliát pontosan őrizték meg számunkra

[Kép a 43. oldalon]

A Kereszténység háborúi megmutatják hogy keresztényi volta hamis

[Kép a 46. oldalon]

A hamis vallás ellenállása ellenére a „jó hírt prédikálják az egész teremtésben”