KINCSTÁR

Pénz vagy egyéb értéktárgyak őrzésére szolgáló hely, általában egy épület vagy helyiség. A 4Mózes 31:54-ből kitűnik, hogy eleinte ’a találkozás sátra’ bizonyos értelemben szent kincstár volt, ahol a hozzájárulásként adott aranyat őrizték. A Jerikóban zsákmányolt értékes tárgyakat, melyek Jehováéi voltak, „Jehova házának kincsei közé” vitték, és ez azt sejteti, hogy a hajléknál volt valamilyen kincstár (Jzs 6:17, 24). A lévitákat bízták meg az adományozott kincsek, valamint a hadizsákmányként szerzett, Istennek szentelt értékek felügyeletével (1Kr 26:20–28). Salamon templomában is volt egy kincstár, ott tartották az aranyat, az ezüstöt és a templom értékes eszközeit (1Ki 7:51; 2Kr 5:1).

A királyok uralkodása idején Izraelben volt egy királyi kincstár is (2Ki 20:13; 24:13; 2Kr 32:27, 28; Jr 38:11). Az évek folyamán Izrael ellenségei újra meg újra kifosztották a királyi kincstárat és Jehova házának kincstárát, az izraelita királyok pedig arra használták az ott levő kincseket, hogy a pogány nemzeteknek sarcot fizessenek, vagy hogy megvesztegessék azokat (1Ki 14:26; 15:18; 2Ki 12:18; 14:14; 16:8; 18:15; 24:13).

A babilóniai kincstárral kapcsolatban a Dániel 1:2 azt írja, hogy Nabukodonozor „istenének a kincstárába vitte” a Jehova házából származó értékes felszerelési tárgyakat. Egy babilóniai felirat szerint Nabukodonozor ezt mondta Merodák templomáról: „Odabent felhalmoztam ezüstöt, aranyat és drágaköveket. . ., és elhelyeztem ott királyságom kincstárában.” (Vö.: Ezs 1:8.) A Babilóniai Birodalom különböző részein több kisebb kincstár is lehetett (Dá 3:2). Ehhez hasonlóan a perzsáknak is több kincstáruk volt a birodalmuk területén, és ezekben tartották a satrapák által begyűjtött adó egy részét (Ezs 7:20, 21). A jelentősebb perzsa kincstárak irattárként is működtek, az aranyon és más értéktárgyakon kívül még értékes feljegyzéseket is őriztek bennük (Ezs 6:1, 2; Esz 3:9).

A Keresztény Görög Iratokban: Jézus földi szolgálata idején a jeruzsálemi templom egy részét ’a kincstárhelynek’ nevezték (Jn 8:20). Ez minden bizonnyal az asszonyok udvaraként ismert területen helyezkedett el. A rabbinikus források szerint ebben a Heródes által újjáépített templomban 13 perselyt állítottak fel ennek az udvarnak a fala mentén, körbe (Misna, Sekálim 2:1; 6:1, 5). A perselyek trombita formájúak voltak, felül volt rajtuk egy kis nyílás, és az emberek különféle adományokat raktak ezekbe (Mk 12:41). A papok nem voltak hajlandóak ebbe a szent kincstárba vinni azokat az ezüstöket, amelyeket Júdás a templomba dobott, mert azt mondták, hogy „vérnek ára” az (Mt 27:6). Úgy tartják, hogy ebben a templomban volt egy főkincstár is, és odavitték a perselyekbe dobott pénzt.