Higgyél a királyságban!
„Az időkre és az időszakokra vonatkozóan pedig testvéreim, nem szükséges írnom nektek. Mert ti magatok is jól tudjátok, hogy Jehova napja pontosan úgy jön el, mint a tolvaj éjjel” (1Thess 5:1, 2).
1, 2. Hogyan használta fel később Jehova a feltámasztott Jézus Krisztust?
MENNYEI Atyánk Jézus Krisztust Logoszként vagy Igeként igen széles körűen alkalmazta (Ján 1:1–3; Kol 1:16). De Jehova Isten később is, még Jézus halála és feltámadása után is felhasználta át. Ez igen jól kitűnik Pál apostol fejtegetéseiből.
2 Az apostol félreérthetetlenül kijelentette, hogy mindent, ami a mennyben és ami a földön van, általa kívánt kiengesztelni. Erre szolgált Jézus Krisztus kiontott vére (Kol 1:19, 20). Ez összhangban van azzal a páli kijelentéssel, amely szerint Jehova intézkedett, hogy ’Krisztusban mindent, ami a mennyben és ami a földön van, újra egybegyűjtsön’ (Ef 1:10; Fil 2:9–11). Ennek drámai kibontakozása magában foglalja Isten messiási királysága felállítását és „Jehova napja” eljövetelét (1Thess 5:1, 2). Nem egy írásszövegből láthatjuk, mi volt Krisztus szerepe, amióta a mennybe ment több mint 1900 évvel ezelőtt. Jól tesszük, ha gyors áttekintésben emlékezetünkbe idézzük Jehova elrendezésében betöltött fontos szerepét.
3. Miért tudhatott Jézus a királyság-kormányzatra utaló prófétai szavakról?
3 Földre jövetele előtt, amikor Jézus Logoszként vagy Igeként működött, nagyon is tisztában volt a királyság-kormányzatra vonatkozólag elhangzott prófétai kijelentésekkel. Ennek megfelelően, mint ember, e prófétai kijelentések olvasóit arra kérte, hogy józan ítélőképességüket használják, amikor Dánielnek a „vég idejére” vonatkozó szavairól elmélkednek (Dán 12:4; Máté 24:15–22). Lapozzuk fel mi is Dániel könyvét és vizsgáljuk meg, mik voltak azok, amiket Jézus mint Logosz vagy Ige bizonnyal ismert. Ugyanis mennyei Atyánk őt használta fel arra, hogy az ókori prófétákkal ismertesse mindazt, amit leírtak.
4. Mit mond a Dániel 2:44; 7:13, 14 és 12:1 verse a királyság-kormányzatról?
4 Ha Dániel könyvébe tisztánlátó szemmel bepillantunk, három érdekes kifejezés ötlik rögtön a szemünkbe. Az első a Dániel 2:44-ben található:
„Azoknak a királyoknak Idejében az egek Istene egy királyságot támaszt, amely soha el nem pusztul és ez a királyság egyetlen más népre sem száll át, hanem szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat, maga pedig megáll határtalan ideig.”
A Dániel 7:13, 14-ben egy másik hasonló kifejezés található:
„Láttam az éjszakai látomásban: Jött valaki az ég felhőin, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú felé tartott és odavezették hozzá. Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el és királyi uralma nem semmisül meg” (1975. ökumenikus ford.).
Végül a Dániel 12:1 verse ezt mondja:
„Abban az időben fölkel Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója, mert olyan szorongattatás ideje következik, amilyen még nem volt soha, amióta nemzetek vannak” (1979. Katolikus ford.).
Dániel itt idézett jövendölésének három szakaszában utal a királyság-kormányzat felállítására. Ez az „emberfiá”-nak vagy Mihálynak kezében lesz. Ezek a versek világosan a királyság-hatalomban levő Jézus Krisztusra utalnak (Jel 12:7–10).
5. Írás szerinti-e, ha figyelembe vesszük az időtényezőt a királyság-kormányzat hatalomra jutásával kapcsolatban?
5 Bizonyára azt is észrevetted, hogy Pál és Dániel korábbi kifejezéseiben időtényező is szerepel a mennyei királyság megjelenésével és hatalomra jutásával kapcsolatban. Ha tudatában vagyunk ennek az időtényezőnek, akkor jobban magunkra tudjuk alkalmazni az 1Thessalonika 5:1 versét:
„Az időkre és időszakokra vonatkozóan pedig, testvéreim, nem szükséges írnom nektek.”
Ha igazán felfogjuk Isten Igéje teljes lényegét, különösen most, amikor a „vég idejébe” már jócskán behatoltunk, meglepetés nem érhet minket. Olyanok leszünk akik világos elmével felismerik a „dolgok rendszere befejezésének” idejével kapcsolatos eseményeket (Máté 24:3). Vizsgáljuk meg ezek után a királyság-kormányzat felállítására vonatkozó három dánieli idézet hátterét.
DÁNIEL INTŐ SZAVAI
6. Mit mond a Dániel 2:40 verse a „negyedik királyságról”?
6 Jól ismerjük a Dániel 2. fejezetében leírt álomban látott állóképet, és azt is jól tudjuk, hogy a próféta Jehova szent szelleme segítségével ismertette Nebukadnezár királlyal, mit jelent ez az állókép. Valójában Babilonnal kezdődő egymást követő világuralmakról van szó. Különösen érdekes felfigyelnünk a „negyedik királyságra”, amelyről Dániel ezt mondta:
„A negyedik királyság viszont erős lesz, mint a vas. Mert amiként a vas szétzúz és szétmorzsol minden mást, ez is darabokra törő vasként fogja szétzúzni és darabokra törni mindezeket” (Dán 2:40).
7. Mi ez a „negyedik királyság”?
7 Melyik ez a vashoz hasonló királyság? A bibliai történelemben a Babilontól számított „negyedik királyság” vagy világhatalom a római világbirodalom volt. Közben volt még a méd-perzsa és a görög világbirodalom. Idővel a római birodalom — jobb közigazgatás céljából — keleti és nyugati részre oszlott. E nyugati világbirodalomból nőtt ki a brit birodalom. Később megszületett az Amerikai Egyesült Államok is, mégpedig e birodalom amerikai gyarmatainak fellázadása következtében. E két hatalom tulajdonképpen saját létérdeke szempontjából úgy döntött, hogy katonailag együttműködésre lép egymással. Így született meg az angol-amerikai világhatalom.
8, 9. Milyen hasonlóság állapítható meg a Dániel 2:40 és 7:7 verse között?
8 Erről a „negyedik királyságról” — amely eredetileg a római birodalommal azonos — Dániel egy másik jövendölésében ezt mondja:
„Ezután láttam éjszakai látomásban és íme, itt egy negyedik állat, félelmet keltő és rettenetes és szokatlanul nagy erejű. És nagy vasfogai voltak. Felfalt és zúzott, és ami megmaradt, azt széttaposta a lábaival. Ez különbözött minden előző állattól és tíz szarva volt” (Dán 7:7).
9 Dániel hetedik fejezetének vizsgálatakor érdemes felfigyelni arra, hogy a próféta ugyanazt a négy királyságot vagy vadállatot körvonalazza, mint a már ismertetett második fejezetben. Itt most nem az állókép részeiként írja le őket, kezdve az arany fejjel, hanem vadállatokként. A hetedik fejezetben a leírás az oroszlánnal (Babilonnal) kezdődik, majd a rendkívül erős vasfogú, negyedik vadállat leírásával végződik. Nem véletlen egybeesésről van szó, hogy a Dániel 7:7 verse nagyon pontosan egyezik a Dániel 2:40 versével. A zúzó, széttaposó és rémületes vaserejű hatalom mindkét helyen a római világbirodalmat juttatja eszünkbe. Egy kérdés azonban tisztázásra vár: Hogyan szemlélteti a „negyedik királyság” ezt a kettős világhatalmat?
10. Honnan ered a ‘kis szarv’?
10 A Dániel 7:8 versében ezt olvassuk:
„Figyeltem a szarvakat; egyszerre csak egy másik kis szarv emelkedett ki közülük, az előző szarvak közül pedig három letört előtte. Olyan szemei voltak ennek a szarvnak, mint az embereknek, és nagyokat mondó szája volt” (Ökumenikus fordítás).
Milyen érdekes! E negyedik királyság, vagyis a római világbirodalom fejéből egy másik szarv kezd kinőni. És három már létező szarvnak ki kell törnie, hogy ez a szarv kinőhessen. Mit jelent mindez? Vizsgáljuk meg a történelem tényeit!
A TÖRTÉNELEM MEGERŐSÍTI DÁNIEL FIGYELMEZTETÉSÉT
11. Miért érdemes megfigyelni, hogy a római birodalom a legapróbb részletességgel beteljesítette a Dániel által leírt eseményeket?
11 Tulajdonképpen csak annál kell maradnunk, ami már le van írva Isten ihletett Igéjében. Ha szellemi értelemben igazán éleslátásúak vagyunk, akkor a világraszóló események nem lepnek meg váratlanul, mint a vigyázatlant személyt az éjjeli tolvaj. Arra azonban szükségünk van, hogy jól ismerjük a Szentírást. Érdekes megjegyezni, hogy a római birodalom apró részletességgel beteljesítette a Dániel próféta látomásában leírt eseményeket.
12. Róma uralkodásának milyen nyomait találjuk meg a Brit-szigeteken?
12 Róma kezdettől fogva erős katonai hatalom volt. Befolyását és uralmát messzi területekre kiterjesztette. Nagy-Britannia, amely az-idő-tájt törzsi királyság befolyása alatt állt, a római birodalom része lett. A Brit-szigeteken több minden tanúskodik e római uralkodásról. Többek között az a fal is, amelyet Hadriánusz császár építtetett Anglia északi partja mentén.
13, 14. a) Milyen volt kezdetben Róma hatalma? b) Mi fejlődött ki a harmadik és negyedik században?
13 Ahogyan növekedett a római uralkodó osztály vagyona és jóléte, azzal arányosan csökkent Róma katonai ereje. A hanyatláshoz természetesen a gazdagok kicsapongó életmódja is hozzájárult. Néró és az utána következő császárok idejére már szembeötlő lett Róma katonai erejének hanyatlása. Azok, akik a római birodalom fennmaradásán fáradoztak, kidolgoztak egy fondorlatos tervet, ami még az elkövetkező századokra is biztosította Róma irányító szerepét a világ ügyeinek intézésében. Mi volt ez, ha a katonai hatalom már nem jöhetett számításba?
14 A harmadik és a negyedik század beköszöntésével úgy látszik, Róma valláspolitikai hatalommá nőtte ki magát, bár még katonai ereje is megvolt. Ravaszul tervet szőttek, ami által a római-pápai hatalom az akkor ismert lakott föld nagy részére ki tudta terjeszteni befolyását és fenn tudta tartani uralmát. Elképzelésüket a hűbérrendszer néven ismert társadalmi berendezés révén valósították meg. A szent római birodalom, élén a római pápával, közel 1000 éven át megszabta a világ ügyeinek alakulását.
15. Hogyan tartotta fenn a pápaság a hatalmát több évszázadon át?
15 A hűbérrendszer alatt a népek óriási tömegei jobbágysorban, a legsötétebb tudatlanságban és nyomorban tengették életüket. Szűkös megélhetésükből nekik kellett támogatni a nemesi földbirtokok és várak henyélő uraságait egész Európában, Nagy-Britanniát is beleértve. Viszont a földesurak is kötelesek voltak sarcot vagy hűbéradót fizetni a királynak, akinek a területén éltek. Minden egyes király Angliában, Szászországban és Európa más részein szintén hűbéresként élt és köteles volt hűbért vagy hűbéri adót fizetni a római pápaságnak. A pápaság így egyre nagyobb vagyonra és hatalomra tett szert abban a hosszú korszakban, amit sötét középkor néven ismerünk.
16. a) Mennyire találóan írja le a szent római birodalmat Dániel? b) Mi nő ki a „negyedik vadállat”, Róma fejéből?
16 E történelmi háttér ismeretében mennyire találó Dániel próféta leírása a ’rettenetes állókép’ vaslábszárai által szemléltetett királyságról! (Dán 2:31). És mennyire illik Rómára a Dániel 7. fejezetében említett rémületes, zúzó és felfaló jelképes vasfogú vadállat! E hatalom tombolva pusztított egész Európában, katonai hatalmánál fogva mindent lába alá tiport. Majd politikai, vallásos és kereskedelmi vállalkozások és ürügyek alatt tovább erősítette hatalmát. De mit mondjunk arról a ’kis szarvról’, amely a félelmetes „negyedik vadállat” fejéből nőtt ki? Mikor is nőtt ez ki?
A ’KIS SZARV’ MEGJELENIK
17. Hogyan kezdett a ‘kis szarv’ kinőni?
17 I. sz. 1535-ig a brit királyság megmaradt e rendszerben hűbéresként és elismerte a pápát hűbérurául. VIII. Henrik angol király azonban a következő évben az anglikán egyház (Angliai Katolikus Egyház) legfőbb feje lett. Megszakította Rómával kapcsolatait, Róma is vele. A Brit-szigetek gazdagsága, amelyből korábban oly sok Rómába vándorolt, most Anglia királyának az anglikán egyház fölött gyakorolt vezetése alatt kezdett felhalmozódni. (Az anglikán egyház megőrizte nagy részben a római katolikus egyház formáját egész napjainkig.) A szent római birodalom hatalma ezzel hanyatlásnak indult, viszont a belőle kinövő „kis szarv” elkezdett növekedni.
18. Milyen helyzet alakult ki I. Erzsébet királynő idejére és mit jelentett ez Franciaország, Hollandia és Spanyolország számára?
18 Alig telik el néhány évtized és Nagy-Britannia I. Erzsébet királynő uralma alá kerül. Erre az időre a hűbérrendszer alatt felhalmozódó gazdagság a Brit-szigeteken belül is éreztetni kezdi hatását. Bizonyos fokig rettenthetetlennek nevezhető hajóhad jön létre. Drake, Raleigh és Hawkins nevű híres férfiak vezetésével a brit hajóhad hamarosan megütközik Spanyolország, Hollandia és Franciaország hajóhadával. (Ezek akkor még mindig Róma vallásos uralma alatt álltak.) A tengeri csatában az angol hajóhad vereséget mér rájuk. Itt pusztul el a spanyol armada is. Nagy-Britannia ezzel a tengerek ura lesz.
19. Ha párhuzamba állítjuk Dániel 2. és 7. fejezetét, minek a nagyszerű beteljesedését láthatjuk?
19 Mit mond a Dániel 7:8 verse? Azt mondja, hogy a ’kis szarv’ kinövése előtt „három” előző szarv kitörik, ez a kis szarv pedig nagyokat kezd szólni. A brit világhatalom felbukkanásával, amihez később Amerika is csatlakozik, ez a nagyszerű jövendölés pontról pontra beteljesedik. Az angol-amerikai világhatalom a római birodalom kinövése. Róma „szülötte”. A prófétai kép szerint a negyedik vasfogú vadállat Róma fejéből nő ki. Ha Dániel 2. és 7. fejezetét párhuzamba állítjuk, könnyű felismernünk, hogy a vaslábszárak egy kettős és nem egy egyedülálló világhatalmat szemléltetnek (Dán 2:32, 33).
HOL TARTUNK AZ IDŐ SODRÁBAN?
20. Hogyan követhetjük nyomon a ‘vas lábszárak’ fejlődését egészen a 20. századig?
20 A Dániel 2:41–43 verse szerint figyeljük meg, hogy a tisztán felismerhető és azonosítható világhatalmak megjelentek a történelem színpadán. Vajon a két vaslábszár külön-külön világhatalmakat szemléltet? Nem, annál kevésbé, minthogy az állókép felső testén lévő két „ezüst kar” is csak egy kettős világhatalmat jelképezett: a méd-perzsa uralmat fénykorában. Ez a két lábszár a lábak vasrészével együtt a római birodalomból fejlődött ki, főleg a negyedik századtól kezdve, amikor Konstantin a nyugati fővárost, Rómát elhagyja, hogy székhelyét Konstantinápolyba, a keleti „főváros”-ba tegye át. E kettéosztott birodalomból különböző függő vagy alárendelt nemzetek jöttek létre, amelyek élére végül is a hatalomban megerősödött angol-amerikai világhatalom került. A 20. század két világháborújában ezek a „lábszárak” valóban „vaslábaknak” bizonyultak, mert az angol-amerikai világhatalom katonai ereje szétzúzta a vele szembenálló seregeket és a nukleáris fegyvert is elsőként ő vetette be a háborúba.
21. Mi a gyenge pont végül is az állókép lábaiban?
21 Így jutottunk el a szörnyű állókép legalsó részéhez: a lábfejekhez. Ezek még mindig az angol-amerikai világhatalmat szemléltetik. De ebben a testrészben gyenge pontok is mutatkoznak. Lábai és lábujjai vesztettek a lábszárak vaserejéből. Ugyanis lábai „részint vasból, részint formált agyagból” voltak. Dániel magyarázata így szól:
„Minthogy pedig a vasat nedves agyaggal keveredni láttad, azok emberek fiaival keverednek, de nem egyesülnek egymással, miként a vas sem vegyül a formált agyaggal” (Dán 2:33, 43).
22. a) Miért nem kapnak szerepet itt a szocialista és kommunista uralkodók? b) Kik az „emberek falai”? c) Mit eredményezett a „vas” és az „agyag”?
22 Ez tehát annyit jelent, hogy a mai szocialista és kommunista uralkodók nem lesznek világhatalommá? Igen, a bibliai jövendölés ugyanis azt mutatja, hogy ezek a népszerűségnek örvendő politikai elemek sohasem tesznek szert világhatalomra. A rettenetes állókép legalsó részei, ahogy az idő múlik, eljutnak végső állapotukig, de túlnyomórészt még ma is megőrzik vasjellegüket. Még mindig ők az a világhatalom, amely a szent római birodalomból nőtt ki. De a vashatalmat e korszak végén legyengíti a puha, agyagszerű elemek behatolása, vagyis az olyan mozgalmak létrejötte, amelyek a népek nagyobb beleszólását követelik saját ügyeik intézésébe, pl. szakszervezeti mozgalmak, tiltakozó tüntetések és ehhez hasonlók. Az „emberek fiai”, az úgynevezett köznapi emberek, maguk is arra törekszenek, hogy legyen „beleszólásuk” saját dolgaik menetébe. Ezt látjuk ma, de nemcsak azokban a nyugati országokban, amelyek valamikor részei voltak a szent római birodalomnak, hanem elsősorban az angol-amerikai világhatalom területén. Itt találkozunk munkaleállásokkal, sztrájkokkal, munkástüntetésekkel, amelyek alaposan meggyengítik a kormányhatalmat, amely valamikor „vas” szigorral uralkodott. Ahogy a munkásság harcol a tőkések ellen, az „emberek fiai” megpróbálják kikövetelni és megszabni munka- és életkörülményeiket. Vajon mindez stabil, egyensúlyi helyzetet teremtett a munkások és a kormány között? Isten Igéje egyszerűen így válaszol: „Ezek nem egyesülnek egymással.”
23. a) Mit jelent az, hogy most már elérkeztünk az állókép „lábujjaihoz”? b) Mit várhatunk ezek után? c) E „vég idején” mire érezzünk ösztönzést?
23 Hol tartunk hát most az idő sodrában? A befejező 43. versből kitűnik, hogy az állóképnek már nincs más része. Elérkeztünk a „lábujjakig”. Abban az időben élünk, amikor az ember alkotta kormányzatok elérkeztek gyászos végükhöz. A korszakok csúcspontjához értünk! Dániel jövendöléséből tudjuk, mire számíthatunk. Igen, Krisztus királysága kell hogy uralkodjon minden nép felett. Ez a „kő”, amely a Jehova egyeduralmát szemléltető „hegyből” kiszakadt, most készül ledönteni lábairól e rettenetes állóképet, s ezt az egész elnyomó emberi uralmi rendszert megdönti és elsöpri. Ez jelzi annak a „nagy nyomorúságnak” a kezdetét, „amilyen még nem volt, amióta nemzet létezik”. De ezt fogja követni gyorsan az emberi történelem legcsodálatosabb korszaka, Krisztus ezeréves uralma. Ülhet-e egy igaz keresztény közömbösen és nézheti-e ma e „végidő” eseményeit hideg fejjel anélkül, hogy ne érezne indíttatást a királyság-kormányzat támogatására? Most van itt az idő, hogy kinyilvánítsuk, kinek az oldalán állunk: Jehova vagy sátán oldalán? (Dán 2:44, 45; 7:14; 12:1, 4).
24. Milyen emberek legyünk továbbra is és miért?
24 Miként az 1Thessalonika 5:1 verse mondja, nem szükséges, hogy bárki is írjon az időkről és időszakokról. Minden benne van Isten Igéjében. Csak tudni kell benne olvasni! Szívleljük meg ezért a Zsidók 10:35–39 versének szavait: „Ne veszítsétek el hát bizalmatokat, amelyért nagy jutalom jár. Mert kitartásra van szükségetek, hogy miután teljesítettétek Isten akaratát, elnyerjétek az ígéret beteljesedését. Mert még ’egy igen kevés idő’ és ’aki eljön, megérkezik és nem fog késlekedni’. ’Az én igaz emberem pedig hit alapján él’, és ’ha meghátrál nem gyönyörködik benne lelkem’. Mi azonban nem olyanok vagyunk, akik meghátrálnak a pusztulásra, hanem olyanok, akiknek van hitük a lélek életben tartására.” Őrizzük meg azért a királyságba vetett maradandó, tettre serkentő hitünket!
„A világ királysága a mi Urunknak és az ő Krisztusának királysága lett, és ő királyként uralkodik örökkön örökké” (Jel 11:15).
[Táblázat/képek a 28. oldalon]
JELKÉPEK DÁNIEL KIRÁLYSÁG PRÓFÉCIÁJÁBAN
A hatalmas állókép
A négy hatalmas állat
BABILÓNIA
I. e. 625-től
MÉDÓ-PERZSIA
I. e. 539-től
GÖRÖGORSZÁG
I. e. 331-től
RÓMA
I. e. 30-tól
BRITANNIA és AMERIKA
I. sz. 1763-tól
RADIKÁLIS NÉPI MOZGALMAK
A kis szarv megjelenik
Konstantin császár (i. sz. 312—337) létrehozza keleti fővárosát Rómán kívül. Innen ered az angol-amerikai hatalom
VIII. Henrik szakít Rómával (i. sz. 1534)
I. Erzsébet ideje óta (i. sz. 1558—1603) Britannia kezdi ’kitörni a három szarvat’: Spanyolországot, Hollandiát és végül Franciaországot