A Biblia 27. könyve – Dániel

Író: Dániel

Írás helye: Babilon

Írás befejezése: kb. i. e. 536

Megírt időtartam: i. e. 618 – kb. 536

 1. Milyen történelmet tartalmaz a Dániel könyve, és mit emel ki?

MA, AMIKOR a föld összes nemzete a katasztrófa szélén áll, Dániel könyve egy roppant fontosságú prófétai üzenetre irányítja a figyelmünket. Míg a Sámuel könyve, valamint a Királyok és a Krónikák könyvei olyan beszámolókra támaszkodnak, amelyek Isten előképes királysága (a Dávid-dinasztia) történetének szemtanúi tollából származnak, addig a Dániel könyve a világ nemzeteit veszi szemügyre és látomásban előre bemutatja a nagy dinasztiák hatalomért folytatott küzdelmét az író idejétől kezdődően egészen „a vég idejéig”. Dániel könyve előre megírt világtörténelem. A könyv elvezet a teljes figyelmünket lekötő csúcsponthoz és bemutatja, mi történik majd „a napok befejező részén”. Miként Nebukadnezárnak, a nemzeteknek is kemény leckéből kell megtanulniuk, hogy „a Legfelségesebb uralkodik az emberiség királysága felett”, és ő végül annak adja az uralmat, aki ’egy ember fiához hasonló’, vagyis a Messiásnak, a Fejedelemnek, Jézus Krisztusnak (Dán 12:4; 10:14; 4:25 [4:22, Károli]; 7:13, 14; 9:25; Ján 3:13–16). Ha Dániel ihletett könyvének prófétai jövendöléseit alaposabban szemügyre vesszük, még jobban értékeljük majd, hogy Jehovának van hatalma a prófétálásra, a népe számára fenntartott áldásait és a nép védelmére adott biztosítékait (2Pét 1:19).

 2. Mi erősíti meg azt, hogy Dániel a valóságban létező személy volt, s milyen eseménydús időszakban jövendölt?

² A könyvet írójáról nevezték el. A „Dániel” (héberül: Da·ni·jeʼlʹ) névnek a jelentése: „bírám az Isten”. Ezékiel, aki Dániellel egy időben élt, megerősíti, hogy Dániel a valóságban létező személy volt, s együtt említi Noéval és Jóbbal (Ez 14:14, 20; 28:3). Dániel a könyvének kezdetét „Joákim, Júda királya uralkodásának a harmadik évére” teszi. Ez i. e. 618-ra esett, amikor Joákim már Nebukadnezár adófizetője volt. Itt tehát Joákimnak mint adófizető királynak a harmadik évéről van szó.a Dániel prófétai látomásai Cyrus harmadik évéig, i. e. körülbelül 536-ig tartottak (Dán 1:1; 2:1; 10:1, 4). Mily eseménydús évek jellemezték Dániel életének idejét! Gyermekéveit Isten királysága alatt Júdában töltötte. Mint serdülőkorú herceget Júda nemes ifjaival együtt Babilonba vitték, s itt átélte ennek a bibliai történelem szerinti harmadik világhatalomnak a virágzását és bukását. De élete ezzel nem fejeződött be; időskora ellenére mint kormánytisztviselő szolgált a Méd–Perzsia negyedik világbirodalomban. Dániel minden bizonnyal közel száz évig élt.

 3. Mi bizonyítja a Dániel könyvének hitelességet és kanonikus voltát?

³ Dániel könyvét mindig belefoglalták az ihletett Szent Iratok zsidó katalógusába. A Holt-tengeri tekercsek között más kanonikus könyvekkel együtt Dániel könyvének a töredékeit is megtalálták, és ezek közül egyesek az időszámításunk előtti első század első feléből valók. A könyv hitelességének még fontosabb bizonyítékát abban láthatjuk, hogy a Keresztény Görög Iratokban többször utalnak rá. Jézus világosan megnevezi Dánielt ’a dolgok rendszere befejezéséről’ szóló jövendölésében, ahol többször is idéz annak könyvéből (Máté 24:3; lásd még Dán 9:27; 11:31 és 12:11 – Máté 24:15 és Márk 13:14; Dán 12:1 – Máté 24:21; Dán 7:13, 14 – Máté 24:30).

 4., 5. Hogyan késztette meghátrálásra az archeológia a „bibliakritikusokat” Dánielt illetően?

⁴ Bár a bibliakritikusok a Dániel könyvének történelmi hitelességét kétségbe vonták, az archeológiai leletek az évek során teljesen megcáfolták ezeknek a kritikusoknak az állításait. Például gúnyolódtak Dánielnek azon a kijelentésén, hogy Belsazár volt Babilon királya; abban az időszakban az általános feltevés szerint Nabonidusz volt az uralkodó (Dán 5:1). A régészet nemrégiben minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy Belsazár valóban élt, és Nabonidusz társuralkodója volt a babiloni birodalom utolsó éveiben. Például egy ősi ékírásos szöveg, a „Nabonidusz verses beszámolója” leírja, hogy Belsazár királyi hatalmat gyakorolt Babilonban, és elmondja, hogyan lett ő Nabonidusz társuralkodója.b Más ékírásos bizonyíték is alátámasztja azt a nézetet, hogy Belsazár királyi hatalmat gyakorolt. Egy agyagtábla Nabonidusz 12. évének keltezésével azt az esküt tartalmazza, amelyet Nabonidusz, a király és Belsazár, a király fia tett, s amely azt bizonyítja, hogy Belsazár az atyjával egyenrangú volt.c Ezzel kapcsolatban érdekes annak a magyarázata, miért ajánlotta fel Belsazár Dánielnek, hogy ő lesz „a királyságban a harmadik”, ha meg tudja magyarázni a falon levő kézírást. Nyilván Naboniduszt tekintették elsőnek, Belsazárt másodiknak, és Dánielt mint harmadik uralkodót kürtöltették volna ki (5:16, 29). Egy mai szaktekintély ezt mondja: „A Belsazárral kapcsolatos ékírásos utalások annyi fényt vetettek betöltött szerepére, hogy a történelemben elfoglalt helye ma már tisztán látszik. Több szöveg bizonyítja, hogy Belsazárt csaknem egyenrangúnak tekintették Nabonidusszal pozíció és tekintély dolgában. Megállapított tény, hogy majdnem az egész új-babiloni uralom idején kettős kormányzás volt. Nabonidusz az arábiai Témában levő királyi udvarból gyakorolta legfőbb uralkodói hatalmát, míg Belsazár szülőföldjén működött társuralkodóként és annak központja, ahol befolyását érvényesíteni tudta, Babilon volt. Nyilvánvaló, hogy Belsazár nem valami báb alkirály volt, őt ténylegesen királyi hatalommal ruházták fel.”d

⁵ Egyesek megpróbálták kétségbe vonni Dánielnek a tüzes kemencéről szóló beszámolóját (lásd a 3. fejezetet), azt állítván, hogy ez csak legendaszerű kitalálás. Érdekes ezzel kapcsolatban egy óbabiloni levélre való hivatkozás. A levélben ez áll: „Így szól Rim-Sin, az urad: Mivel kemencébe vetette a rabszolgafiút, vesd kemencébe a rabszolgát!” C. R. Driver azt mondja: Ez a büntetés „jelenik meg a Három Szent Férfi történetében” (Dán 3:6, 15, 19–27).e

 6. Milyen két részből áll a Dániel könyve?

⁶ A zsidók Dániel könyvét nem a próféták, hanem az Írások közé sorolták. A magyar Biblia a görög Septuaginta és a latin Vulgata katalógusrendjét követi, és Dánielt a nagy és a kis próféták közé helyezi. A könyvnek a valóságban két része van. Az első rész, az 1–6-ig terjedő fejezet időrendi sorrendben ismerteti Dánielnek és társainak az állam szolgálatában szerzett tapasztalatait, i. e. 617-től 538-ig (Dán 1:1, 21). A második részt, amely a 7–12-ig terjedő fejezeteket foglalja magában, maga Dániel mint író első személyben írja, és az a körülbelül i. e. 553-tólf 536-ig nyert saját látomásait és angyalokkal folytatott párbeszédeit tartalmazza (7:2, 28; 8:2; 9:2; 12:5, 7, 8). A két rész együtt Dániel teljesen egységes könyvét alkotja.

A DÁNIEL KÖNYVÉNEK TARTALMA

 7. Milyen esemény előzi meg Dánielnek és társainak a kormány szolgálatába való lépését Babilonban?

⁷ Felkészítés állami szolgálatra (1:1–21). Dániel a fogoly zsidókkal együtt i. e. 617-ben Babilonba érkezik. A jeruzsálemi templom szent edényeit is elhozzák, és a pogány kincstárban tárolják. Dániel és három héber társa is ott van azon júdeai királyi ifjak között, akiket kiválasztottak a király palotájában zajló hároméves képzésre. Dániel szívében eltökélte, hogy nem szennyezi be magát a király pogány ínyenc ételeivel és borával, ezért azt ajánlja, hogy tíz napig csak növényi élelmet kapjanak próbaképpen. A próba Dániel és társai javára dől el, és Isten bölcsességgel és tudománnyal ajándékozza meg őket. Nebukadnezár mind a négy ifjút kijelöli maga mellé tanácsadónak. Az 1. fejezet utolsó verse – amelyet jóval később írtak, mint ahogyan az előző rész megíródott – azt mutatja, hogy Dániel még 538-ban is királyi szolgálatban volt, 80 évvel a számkivetésbe való elhurcolása után.

 8. Milyen álmot és annak milyen értelmét tárja fel Isten Dánielnek, s hogyan nyilvánítja ki Nebukadnezár az értékelését?

⁸ Álom a rettenetes képről (2:1–49). Nebukadnezár, uralmának második évében (valószínűleg Jeruzsálem i. e. 607-ben történt elpusztításától számítva), igen nyugtalanná válik egy álom miatt. Varázsló papjai képtelenek feltárni az álmot és annak értelmét. Nagy ajándékokat ígér nekik, ők azonban tiltakoznak a kérés ellen, hiszen csak az istenek tudják megmutatni a királynak azt, amit kér. A király haragra gerjed és rendeletet ad ki a bölcsek kivégzésére. Mivel ez a rendelet a négy héberre is vonatkozik, Dániel időt kér, hogy megfejtse az álmot. Dániel és társai Jehovához fordulnak útmutatásért. Jehova feltárja az álmot és annak jelentését Dánielnek, aki a király elé járul és ezt mondja: „Létezik az egekben egy Isten, aki a titkok Feltárója és ő megismertette Nebukadnezárral azt, aminek meg kell történnie a napok befejező részében” (2:28). Dániel leírja az álmot. Az álom egy szörnyű állóképről szól. E kép feje aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és csípője rézből, lábszárai vasból, lábai részint vasból, részint agyagból vannak. Majd egy kő leüti és darabokra zúzza az állóképet, ez a kő végül hatalmas heggyé lesz s az egész földet betölti. Mit jelent ez? Dániel elmondja, hogy Babilon királya az aranyfej. Királysága után jön majd egy második, harmadik és negyedik királyság. Végül is „az egek Istene felállít egy királyságot, amely soha el nem pusztul . . . , hanem szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat, maga pedig megáll határtalan ideig” (2:44). Hálából és értékelése jeléül a király Dániel Istenét az „istenek Istene”-ként dicsőíti, Dánielnek pedig „uralmat adott Babilon minden törvényszéki kerülete felett és elöljáróságot Babilon összes bölcsei felett”. Dániel három társát ügyintézéssel bízza meg a királyságban (2:47, 48).

 9. Mit eredményez a három héber bátor állásfoglalása a képimádat ellen?

⁹ A három héber túléli a tüzes kemencét (3:1–30). Nebukadnezár egy hatalmas, 27 méter magas arany állóképet állít fel és elrendeli, hogy birodalmának minden uralkodója gyűljön össze az állókép felavatására. Egy különleges zene hangjának hallatára mindenkinek le kell borulnia és imádnia kell a képet. Azt, aki nem borul le, az égő tüzes kemencébe kell vetni. Jelentik, hogy Dániel három társa, Sidrák, Misák és Abednegó nem tett eleget a parancsnak. A haragos király elé vezetik őket, ahol bátran ezt mondják: „Istenünk, akit szolgálunk, képes kiszabadítani bennünket . . . Az arany állóképet, amelyet felállítottál, nem imádjuk” (3:17, 18). A feldühödött király elrendeli, hogy fűtsék be a kemencét hétszerte jobban, mint ahogyan szokták, a három hébert pedig kötözzék meg és dobják a tűzbe. Ezt el is végzik, de maguk a leendő kivégzők pusztulnak el a tüzes lángoktól. Nebukadnezár ekkor megrémül. És mit lát a kemencében? Négyen sétálnak a tűz közepette sértetlenül, és „a negyedik hasonlít az istenek egyik fiához” (3:25). A király felszólítja a három hébert, hogy lépjenek ki a tűzből, s azok előjönnek anélkül, hogy megperzselődtek volna vagy a tűznek szaga érezhető lenne rajtuk. Az igaz imádat melletti bátor kiállásuk eredményeképpen Nebukadnezár vallásszabadságot hirdet az egész birodalomban a zsidóknak.

10. Milyen rettenetes álmot látott Nebukadnezár a „hét idővel” kapcsolatban, és hogyan teljesült az rajta?

¹⁰ Álom a „hét időről” (4:1–37 [3:31–4:34, Károli]). A feljegyzésből látszik, hogy Dániel ezt az álmot az egyik babiloni állami okiratból másolta le. Az eredeti okiratot a megalázott Nebukadnezár írta. Nebukadnezár először elismeri a Legfelségesebb Isten hatalmát és királyságát, utána elbeszéli a rettenetes álmot és az álom teljesülését saját magán. Látott egy égig érő fát, amely védelmet és táplálékot nyújtott minden testnek. Majd egy vigyázó így kiáltott: „Vágjátok ki a fát! Verjétek törzsét vasba és rézbe! Hét idő múljék el felette, hadd tudják meg, hogy a Legfelségesebb az Uralkodó az emberek királyságában, és az emberek közül a legalacsonyabbat emeli fel arra” (4:14–17 [4:11–14, Károli]). Dániel megmagyarázta az álmot és tudatta Nebukadnezárral, hogy a fa őt, Nebukadnezárt szemlélteti. Ennek a prófétai álomnak a teljesülése hamarosan bekövetkezett. Amikor a király fennhangon kevélykedett, Isten őrülettel sújtotta és megalázta annyira, hogy mezei állatként kellett élnie hét évig. Utána visszanyerte egészségét és elismerte Jehova felsőbbségét.

11. Milyen dorbézolás közben látja Belsazár a végzetes kézírást, hogyan magyarázza ezt meg Dániel, és hogyan teljesül a jövendölés?

¹¹ Belsazár lakomája: a kézírás magyarázata (5:1–31). Az i. e. 539. év október 5-ének sorsdöntő éjszakáján vagyunk. Belsazár, Nabonidusz fia mint Babilon társuralkodója nagy lakomát rendez udvarának magas rangú emberei számára. A király a bor hatására előhozatja a Jehova templomából elhozott arany és ezüst szent edényeket, azután Belsazár és vendégei ezekből isznak dorbézolásuk közben, mialatt pogány isteneiket magasztalják. Ekkor egy kéz jelenik meg és rejtélyes üzenetet ír a falra. A király megretten. Bölcsei nem tudják megmagyarázni az írást. Végül Dánielt hozzák elő. A király a harmadik helyet ajánlja fel neki királyságában, ha elolvassa és megmagyarázza az írást, de Dániel elhárítja ajándékát, mondván, tartsa meg magának. Ezután ismerteti az írást és értelmét: „Mene, Mene, Tekel, Uparsin . . . Isten megszámlálta királyságod napjait és véget vet annak . . . Megmérettél a mérlegen és híjával találtattál . . . Királyságodat felosztják és a médeknek és a perzsáknak adják” (5:25–28). Még ezen az éjszakán megölték Belsazárt, és a méd Dárius kapta meg a királyságot.

12. Hogyan hiúsul meg a Dániel ellen szőtt összeesküvés, és milyen rendeletet bocsát ki Dárius?

¹² Dániel az oroszlánok vermében (6:1–28). Dárius kormányában a főtisztviselők vádat koholnak Dániel ellen és egy törvényt íratnak alá a királlyal, amely 30 napra megtiltja a királyon kívül bármely más istenhez vagy emberhez való folyamodást. A parancs megszegőit az oroszlánok vermébe kell vetni. Dániel nem engedelmeskedik ennek az imádatot érintő törvénynek és Jehovához fordul imában. Ezért az oroszlánok vermébe vetik. Jehova angyala csodálatos módon bezárja az oroszlánok száját, és másnap reggel Dárius király örömmel állapítja meg, hogy Dániel sértetlen. Ezután ellenségeit vetik az oroszlánok elé, és a király rendeletet bocsát ki, hogy féljék Dániel Istenét, mivel „ő az élő Isten” (6:26). Dániel a kormány szolgálatában marad még Cyrus uralkodása alatt is.

13. Milyen látomása volt Dánielnek egyik álmában a vadállatokról és a Királyság-uralomról?

¹³ Látomás a vadállatokról (7:1–8:27). Most visszatérünk Belsazár első évéhez, akinek uralkodása nyilvánvalóan i. e. 553-ban kezdődött. Dániel álomban egy látomást kap, amelyet arámul jegyez fel.g Négy hatalmas és félelmetes vadállat jelenik meg egymás után látomásában. A negyedik rendkívül erős, egy kicsiny szarv támad a többi szarvai között és „óriási dolgokat szól” (7:8). Ekkor az Öregkorú megjelenik és leül. „Ezerszer ezren” szolgálják őt. Majd „egy ember fiához hasonló” is megjelenik előtte és ő „neki adja az uralmat, méltóságot és királyságot, hogy a népek, nemzeti csoportok és nyelvek mind őt szolgálják” (7:10, 13, 14). Dániel ezután megkapja a négy vadállatról szóló látomás magyarázatát. A négy vadállat négy királyt vagy királyságot szemléltet. A negyedik vadállaton a tíz szarv között egy kicsiny szarv támad, az hatalmassá válik és hadakozik a szentek ellen. S itt lép közbe az égi királyi udvar, hogy „a királyságot és az uralmat és az egész ég alatt levő királyságok dicsőségét . . . a Legfelsőbb Lény népe szentjeinek” adja (7:27).

14. Dániel milyennek látja látomásában a bakkecskét és a kétszarvú kost? Hogyan magyarázza ezt meg Gábriel?

¹⁴ Két évvel később, még jóval Babilon bukása előtt, Dániel egy másik látomást is lát, amelyet héberül jegyez fel. Egy bakkecske szeme között levő öklelő szarvával küzd és legyőzi a kétszarvú büszke kost. A bakkecske nagy szarva azonban letörik és négy kisebb szarv nő ki. Ezek közül az egyikből egy kis szarv jön elő, amely annyira naggyá lesz, hogy még az egek seregeivel is dacol. Itt hangzik el a jövendölés egy 2300 napos időszakról, amely addig tart, míg a szent hely ismét vissza nem áll „a helyes állapotára” (8:14). Gábriel megmagyarázza a látomást Dánielnek. A kos Média és Perzsia királyait szemlélteti, a bakkecske Görögország királya, akinek királysága négy részre oszlik. Később egy kegyetlen tekintetű király kel fel a „fejedelmek Fejedelme” ellen. Mivel ez a látomás ’sok napra szólt’, Dánielnek ideiglenesen titokban kellett tartania (8:25, 26).

15. Mi indítja Dánielt a Jehova Istenhez szóló imára, és mit ismertet Gábriel „a hetven hétről”?

¹⁵ A Messiás-Fejedelem megjövendölése (9:1–27). A ’médek Dáriusának első évében’ Dániel éppen Jeremiás jövendölését vizsgálja. Felismerve, hogy Jeruzsálem előre megjövendölt hetvenéves pusztasága a végéhez közeledik, Dániel bűnbánóan Jehovához fordul imában, bevallja saját bűneit és Izrael vétkeit (Dán 9:1–4; Jer 29:10). Gábriel megjelenik és tudtára adja Dánielnek, hogy „hetven hét” lesz, „hogy vége szakadjon a törvényszegésnek és eltöröltessék a bűn, és engesztelés szereztessék a tévelygésnek”. A 69. hét végén megjelenik a Messiás-Fejedelem, de utána kivágják, majd sokakkal megerősíti a szövetséget a 70. hét végéig; végül eljön a pusztulás és a kiirtás (Dán 9:24–27).

16. Milyen körülmények között jelenik meg ismét az angyal Dánielnek?

¹⁶ Észak dél ellen, Mihály feláll (10:1–12:13). „Cyrus harmadik évében” járunk, vagyis i. e. körülbelül 536-ban, nem sokkal azután, hogy a zsidók visszatértek Jeruzsálembe. Háromheti böjtölés után Dániel ott van a Hiddekel folyó partján (Dán 10:1, 4; 1Móz 2:14). Angyal jelenik meg Dánielnek és elmondja, hogy „Perzsia fejedelme” útját állta, miközben hozzájött, de „Mihály, a legfőbb fejedelmek egyike” segítségére sietett. Ezután Dánielnek feltárja a látomást, amely „a napok befejező részéről szól” (Dán 10:13, 14).

17. Milyen prófétai beszámolót jegyez fel Dániel az északi és a déli királyról?

¹⁷ Megnyitó részében ez a lenyűgöző látomás a perzsa dinasztia és Görögország jövendő küzdelméről szól. Egy hatalmas király kel fel, kiterjedt birodalommal, de királysága négy részre oszlik. A valóságban két hosszú sora következik azoknak a királyoknak, akik a déli királyt és a vele szemben álló északi királyt képviselik. A hatalomért folyó harc hol fellángol, hol alábbhagy. Ezek a javíthatatlan gonosz királyok folyton hazugságot szólnak egy asztalnál. „A meghatározott időben” a háború újra fellángol. Ekkor Isten szent helyét is meggyalázzák, és felállítják „a pusztulást okozó utálatosságot” (11:29–31). Az északi király csodálatos dolgokat beszél az istenek Istene ellen és dicsőíti az erődök istenét. Amikor „a vég idején” a déli király az északi királlyal összeütközik, az északi király sok országot eláraszt és behatol még „az ékesség földjére” is, de amikor a keletről és északról jövő hírek megzavarják, feldühödik és „felállítja királyi sátrát a nagy tenger és az ékesség szent hegye közé”; „így kell végére jutnia és senki sem segíthet rajta” (11:40, 41, 45).

18. Milyen események történnek, mialatt Mihály áll az „Isten népe fiaiért”?

¹⁸ A nagyszerű látomás folytatódik: Mihály látható, amint „Isten népe fiaiért” áll. Akkor olyan „nyomorúságos időszak” lesz, amilyen még nem volt az emberi történelemben, de azok, akiknek a nevét a könyvben beírva találják, megmenekülnek. Sokan felébrednek a porból az örök életre, és az értelmesek tündökölnek, mint az ég ragyogása. Sokakat vezetnek majd az igazságosságra. Dánielnek be kell pecsételni a könyvet „a vég idejéig”. „Mikor lesznek meg ezek a csodálatos dolgok?” Az angyal egy három és fél időt magába foglaló időszakról, majd egy 1290 napos és 1335 napos időszakról beszél, és azt mondja, hogy ezt csak „az értelmesek értik meg”. Boldogok az értelmesek! Végül az angyal Dánielt azzal a biztató ígérettel vigasztalja, hogy nyugodni fog egy ideig és majd felkel sorsára „a napok végén” (12:1, 3, 4, 6, 10, 13).

MIÉRT HASZNOS?

19. Milyen szép példáit találjuk meg a feddhetetlenségnek és a Jehovába vetett imateljes bizalomnak a Dániel könyvében?

¹⁹ Azok, akik eltökélték szívükben, hogy megőrzik feddhetetlenségüket ebben az idegen világban, jól teszik, ha megfigyelik Dánielnek és három társának szép példáját. Függetlenül attól, hogy milyen súlyos volt a fenyegetés, ők kitartottak az isteni alapelvek mellett. Amikor az ő és társai élete veszélyben forgott, Dániel mindig „értelmesen és megfontoltan” cselekedett s tekintettel volt a király felsőbb hatalmára (2:14–16). A három héber, amikor kényszerítették őket a rendelet végrehajtására, inkább hajlandó volt elszenvedni az égő tüzes kemencét, mintsem hogy bálványimádást kövessen el. Dániel is szívesebben vállalta az oroszlánok vermét, mintsem hogy lemondjon a Jehovához való imádkozás kiváltságáról. Mindkét esetben Jehova biztosította a védelmet (3:4–6, 16–18, 27; 6:10, 11, 23). Dániel ragyogó példája a Jehova Istenben való bizakodásnak (2:19–23; 9:3–23; 10:12).

20. Milyen négy látomást jegyez fel Dániel a világhatalmakról, s miért erősíti hitünket, ha ma ezeket megvizsgáljuk?

²⁰ Dániel látomásait megvizsgálni felvillanyozó és hiterősítő. Vizsgáljuk meg mindenekelőtt a világhatalmakra vonatkozó négy látomást: 1. Az első a rettenetes képről szóló látomás, amelynek aranyfeje a Nebukadnezárral kezdődő babiloni királyok dinasztiáját szemlélteti. Ezután három más király támad, amit az állókép egyéb részei szemléltetnek. Ezek azok a királyságok, amelyeket a „kő” összezúz, az a „kő” viszont „soha meg nem szűnő királyság lesz”, Isten Királysága (2:31–45). 2. Ezután Dániel látomásai következnek. Az első a négy vadállatról szól, amely „négy királyt” szemléltet. Ezek közül az egyik hasonló az oroszlánhoz, a másik a medvéhez, a harmadik egy négyfejű leopárdhoz, a negyedik vadállatnak pedig hatalmas vasfogai vannak, tíz szarva és később egy kicsiny szarv (7:1–8, 17–28). 3. Ezután következik a kosról (Méd–Perzsia), és a bakkecskéről (Görögország) és a kicsiny szarvról szóló látomás (8:1–27). 4. Utolsó látomása a déli és az északi királyról szól. A Dániel 11:5–19 egészen pontosan leírja a görög birodalom egyiptomi és seleukida oldalága közötti versengést, amely Nagy Sándor i. e. 323-ban bekövetkező halálát követi. A huszadik verstől a jövendölés végigkíséri az északi és a déli király utolsó szerepében működő nemzetek pályafutását. Jézusnak a jelenléte jeléről szóló jövendölésében „a pusztulást okozó utálatosságra” (11:31) való hivatkozása mutatja, hogy a hatalomért folyó versengés a két király között folytatódni fog egészen „a dolgok rendszere befejezésé”-ig (Máté 24:3). Mily vigasztaló a jövendölésnek az a biztosítéka, miszerint „ebben a nyomorúságos időben, amilyen még nem volt azóta, hogy nemzet kezdett lenni mind ez ideig”, Mihály feláll majd, hogy eltávolítsa az istentelen nemzeteket és békét hozzon az engedelmes emberiség számára (Dán 11:20–12:1).

21. Hogyan teljesült figyelemre méltóan Dánielnek a „hetven hétről” szóló jövendölése?

²¹ Dániel a „hetven hétről” is jövendöl. A 69. hét után megjelenik a „Messiás-Fejedelem”. Figyelemre méltó, hogy a 483. év [69-szer 7 év] elteltével – attól számítva, hogy a Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó „szó elhangzik” mint meghatalmazás Artaxerxes 20. évében, és Nehémiás által Jeruzsálemben hatályba lép – a Názáreti Jézus alámerítkezett a Jordán vizében és a szent szellem által felkenetett, hogy Krisztussá vagy Messiássá (azaz Felkentté) legyen.h Ez i. sz. 29-ben történt. Ezután, mint ahogyan Dániel meg is jövendölte, eljött a ’pusztulás’, amikor Jeruzsálemet i. sz. 70-ben a földig lerombolták (Dán 9:24–27; Luk 3:21–23; 21:20).

22. Mit tanulhatunk Nebukadnezár megaláztatásából?

²² Nebukadnezárnak a kivágott fáról szóló látomása – amelyet Dániel a negyedik fejezetben jegyzett fel – arról szól, hogy a király, aki kérkedett saját vívmányaival és bizakodott saját erejében, Jehova Istentől megaláztatott. Arra kényszerült, hogy mezei állatként éljen, míg el nem ismerte, hogy „a Legfelségesebb uralkodik az emberek királyságában, és azt annak adja, akinek akarja” (Dán 4:32 [4:29, Károli]). Vajon olyannak akarunk bizonyulni, mint Nebukadnezár, vívmányainkkal kérkedni s emberi hatalomban bízni, és ezért elszenvedni Isten kiszabott büntetését, vagy inkább bölcsen elismerjük, hogy ő uralkodik az emberiség felett, és bizalmunkat Királyságába vetjük?

23. a) Hogyan hangsúlyozódik a Királyságra vonatkozó reménység a Dániel könyvében? b) Minek a megtételére kell hogy buzdítson minket ez a prófétai könyv?

²³ Dániel könyvében a Királysággal kapcsolatos reménység végig hangsúlyt kap, mégpedig hitre ösztönző módon! Jehova Istent a Legfelsőbb Egyeduralkodóként mutatja be, aki egy soha meg nem szűnő Királyságot állít fel, és ez a Királyság minden más királyságot szétzúz (2:19–23, 44; 4:25 [4:22, Károli]). Még Nebukadnezár és Dárius király is kénytelen elismerni Jehova felsőbb hatalmát (3:28, 29; 4:2, 3, 37; 6:25–27). Dániel Jehovát magasztalja és dicsőíti mint Öregkorút, aki ítéli a Királyság-ügyeket és egy „ember fiához hasonlónak” adja az örökkévaló „uralmat, méltóságot és királyságot, hogy a népek, nemzeti csoportok és nyelvek mind őt szolgálják”. A Legfelsőbb Lény szentjei Krisztus Jézussal, az „Emberfiá”-val osztoznak a Királyságban (Dán 7:13, 14, 18, 22; Máté 24:30; Jel 14:14). Ő egyben Mihály, a nagy fejedelem, aki a királyi hatalmát arra használja fel, hogy a régi világ összes királyságait szétzúzza és megsemmisítse (Dán 12:1; 2:44; Máté 24:3, 21; Jel 12:7–10). Ezeknek a jövendöléseknek és látomásoknak a megértése minden igazságra vágyó embert arra buzdít, hogy nekikezdjen Isten Szava lapjainak átolvasásához, hogy megtalálja az Isten Királysággal kapcsolatos szándékainak valóban ’csodálatos dolgait’, amelyek Dániel ihletett és hasznos könyvén keresztül feltárulnak (Dán 12:2, 3, 6).

[Lábjegyzetek]