Uralomváltás — hamarosan!

A LEGTÖBB ember figyelmen kívül hagy egy igen fontos tényt: azt, hogy a világuralomért folyó versengésük közben az egymás ellen harcoló nemzetek nem hajlandók elismerni, hogy van egy náluk sokkal nagyobb és sokkal erősebb hatalom. Figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a „Legfelségesebb uralkodik az emberek királyságában és annak adja azt, akinek akarja” (Dániel 4:25). Ki az, akit a Mindenható Isten az egész föld Királyának választott ki? Mikor kapja meg a világ feletti uralmat?

Egy újabb Király

Dániel, mielőtt még „az északi és déli királyról” jövendölt volna, prófétai látomást kapott Isten választott Királyáról: „Íme, az egek felhőiben az ember fiához hasonló valaki jött és bebocsátást nyert az Öregkorúhoz [Jehova Istenhez]. . . És kapott uralkodást, méltóságot, és királyságot, hogy a népek, nemzeti csoportok és nyelvek mind neki szolgáljanak. . . Uralma nem múlik el, és. . . nem pusztul el” (Dániel 7:13, 14).

Ez a látomás vadállatok jelképében bemutatja az egymást követő világuralmakat. És mennyire igaz, hogy vadállatias kegyetlenséggel „uralkodott ember az emberen, annak kárára” (Prédikátor 8:9). De az emberek is a lázadó szellemfejedelmek vadállatias uralma alatt uralkodtak. (Dániel 7:17; 10:13; vö. Jelenések 12:9; 13:2–4.) Ezzel ellentétben, „az ember fiához hasonló valaki” Jehova Istentől nyeri el az uralkodói hatalmat. Ez az Isten által kinevezett uralkodó olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek méltók őhozzá, mint olyan uralkodóhoz, aki az eredetileg „Isten képmására” teremtett emberek felett uralkodik. (1Mózes 1:27.) De ki ő?

Jézus önmagára alkalmazta az „Emberfia” elnevezést, amikor 1900 évvel ezelőtt itt járt a földön. Mivel maga is ember volt, így csakugyan „ember fia” volt, és ő tökéletesen felmutatta ezeket a szép tulajdonságokat: a szeretetet, könyörületet és igazságot. Sőt életét áldozta váltságul az emberekért, s így az emberi nemmel a legszorosabb rokoni kapcsolatba lépett — igazi értelemben is „Emberfia”. (Máté 20:28; Zsidók 2:11–17.)

Jézus a Dániel jövendölését a továbbiakban így vonatkoztatta önmagára: „Meglátjátok az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel.” Később, hasonló képletességgel ezt mondta önmagáról: „Amikor az Emberfia megérkezik dicsőségébe,. . . leül dicsőséges trónjára” (Máté 24:30; 25:31). Ma Jézus már nem pusztán ember. I. sz. 33-ban bekövetkezett halála és feltámadása óta mennyei szellem lett Isten képmásában. Az emberi uralkodókkal ellentétben, ő az egyetlen olyan Király, aki „halhatatlansággal rendelkezik, aki hozzáférhetetlen világosságban lakik, akit emberek közül senki sem látott és nem láthat” (1Timótheus 6:16). Királyság-uralma nem viseli magán azoknak a gonosz szellemeknek vadállatias tulajdonságait, akik befolyásuk alatt tartották az emberi kormányzatokat.

Jézus egyedülállóan Isten kinevezett Királya, vagyis Isten Messiása vagy Krisztusa, és ő az Istentől nyert jogánál fogva uralkodik az egész föld felett. (Dániel 7:14.) Ez azt jelenti, hogy minden emberi kormánynak vége lesz, ideértve „az északi királyt” és „déli királyt” is, és Isten Királysága váltja majd fel a helyüket Krisztus uralkodása alatt. (Dániel 2:44; vö. Zsoltárok 2:7, 8, 12.)

„A Nagy Fejedelem” átveszi a hatalmat

Jézus azonban nem kezdte meg uralkodását i. sz. 33-ban. Egy ideig várakoznia kellett. Csak a várakozási idő után hatalmazta fel Jehova, hogy „elkezdjen uralkodni ellenségei között” (Zsoltárok 110:1, 2; Cselekedetek 2:32–36). Dániel jövendölése erről így szól: „És az időben felkel Mihály, a nagy fejedelem,. . . És az bizonyosan olyan nyomorúság ideje lesz, amilyen még nem volt, amióta nemzet létezik mind ez ideig” (Dániel 12:1).

E jövendölést megelőzte Dánielnek az a kijelentése, hogy „az északi király” és „a déli király” közötti harc a „vég” e jelen „időszakában” éri el csúcspontját. Ebben az előrehaladott szakaszban a ’királyok’ egyike „kivonul majd nagy haraggal”, hogy megsemmisítsen sok embert. (Dániel 11:40, 44, 45.) Erre akkor kerül sor, amikor Mihály, „aki felkel” Isten népéért, határozottan közbeavatkozik a megszabadulásuk érdekében. (Vö. Dániel 11:2, 3, 7, 20, 21; 12:1.)

De hogyan kapcsolódik ez össze Jézussal? Emlékezzünk arra, hogy Jézus Dániel jövendölését belefoglalta abba a kijelentésébe, hogy ő lesz a Király a jövőben. Ő is beszélt például egy példa nélkül álló „nagy nyomorúságról”. (Máté 24:21, 29–31.) Világosan utalt a „gyötrelem időszakára”, amelyet Dániel Mihállyal kapcsolatban említett. (Vö. Máté 24:15-öt Dániel 11:31-gyel.) Jézus ezzel bizonyította, hogy ő maga az a Mihály, aki felkel, hogy uralkodjék.

Jézus és Dániel ezekről a jövendölésekről a „vég idején” levő események leírásánál beszélt. Ezek az események figyelemre méltó módon teljesültek 1914 óta. Jézus akkor átvette a mennyben királyi hatalmát, és azóta ellenségei között uralkodik. (Máté 24:3, 7–12.)

Egy egész földre kiterjedő Paradicsom — Nemsokára!

Valószínűleg tudatában vagy annak, hogy a nemzetek nem hajlandók elismerni Krisztus Királyságát. Nem fogadják szívesen ennek a létrejöttéről szóló üzenetet, és saját szuverenitásuk fenntartására törekednek. Ez az üzenet bolondság nekik. „A dolgok e jelen rendszere uralkodói közül senki sem ismerte fel” Isten arra irányuló bölcsességét, hogy miért Krisztust választotta Királynak. Sátán és lázadó szellemfejedelmei uralma alatt álló rendszerétől elvakítva, ezek az uralkodók szembeszegülnek a messiási Királysággal (1Korinthus 2:8; vö. Lukács 4:5, 6; 2Korinthus 4:4.)

Jézus jövendölése szerint üldözés éri majd azokat, akik az ő Királyságát hirdetik hűségesen. Sőt még nagyobb támadásra is számíthatnak. (Máté 24:9, 14; Dániel 11:44, 45; vö. Ezékiel 38:14–16.) Jézus azonban mint „királyok Királya és urak Ura” kivonul ellenük, hogy harcoljon népéért. Ez a csata Isten választott Királyának fölényes győzelmével fog végződni. Isten népe támadói akkor ’elérik teljes végüket és senki sem segíthet rajtuk’. Az összes többi ’király’ is elpusztul. (Jelenések 11:15, 18; 19:11, 16, 19–21; Zsoltárok 2:1–3, 6–9.)

A „végidő” 1914-gyel kezdődően most már előrehaladott stádiumban van. Jézus azt mondta, hogy az a nemzedék, amely látta ennek az időnek kezdetét, még élni fog és meglátja a végét is. (Máté 24:32–34.) Ezek alapján nagyon gyorsan közeledünk ahhoz a dicső korszakhoz, amikor Jézus Krisztus teljesen átveszi uralmát a föld ügyeinek intézésében, és egyesít minden engedelmes embert egy kormányzata alatt.

Igen, várható tehát hamarosan egy uralomváltás. De mit jelent ez számodra? Nos, jelentheti, hogy a jelenlegi emberi uralmakkal és azok támogatóival együtt befejeződik az életed. De jelentheti — cselekvésmódodtól függően — a vég nélküli életet és biztonságot a paradicsomi földön, amely Isten Királyságának az uralma alatt fog állni. Ha ezt szeretnéd, akkor állj most lojálisan Krisztus uralma mellé azokkal a milliókkal együtt, akik Jehova Tanúiként ma világszerte így döntöttek.