Utazás Betlehembe

Nemcsak Józsefnek és Máriának kellett útra kelnie. Augustus császár nem sokkal azelőtt úgy rendelkezett, hogy végezzenek összeírást az országban. Ezért az embereknek a szülővárosukba kellett utazniuk, hogy eleget tegyenek a rendelkezésnek. Mit tett József? A beszámoló így hangzik: „Természetesen József is felment Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, melyet Betlehemnek hívnak, mivel Dávid házának és családjának volt a tagja” (Lukács 2:1–4).

Nem volt véletlen, hogy a császár ekkor adta ki a rendeletét. Mintegy hét évszázaddal azelőtt egy prófécia megjövendölte, hogy a Messiás Betlehemben fog megszületni. Názárettől csupán 11 kilométerre is volt egy Betlehem nevű város, a prófécia azonban úgy szólt, hogy ahonnan a Messiás fog származni, az „Betlehem Efrata” lesz (Mikeás 5:2). Napjainkban mintegy 150 kilométer hosszú dimbes-dombos út vezet Názáretből ebbe a kis, déli fekvésű városkába. Ebbe a Betlehembe volt József rendelve, mivel ez volt Dávid király családjának ősi szülővárosa – és ennek a családnak volt a tagja József is, és a felesége is.

Mi más ösztönözhette még Máriát arra, hogy engedelmeskedjen? Vajon tudott arról, hogy a prófécia szerint Betlehem lesz a Messiás szülővárosa? Erről nem ír a Biblia, de nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy tudott róla, hiszen ez a tény nyilvánvalóan köztudott volt a vallási vezetők, sőt az átlagemberek körében is (Máté 2:1–7; János 7:40–42). Amikor az Írások kerültek szóba, egyáltalán nem tűnt úgy, hogy Mária egy tájékozatlan lány lett volna (Lukács 1:46–55). Akár a férje, akár a rendelet, akár a Jehova próféciája iránti engedelmességből – akár ezen indokokat együttesen figyelembe véve – döntött úgy, hogy Betlehembe utazik, mindenképpen kimagasló példát mutatott. Jehova nagyon nagyra értékeli az alázatos, engedelmes szellemű férfiakat és nőket. Ma sokszor úgy tűnik, hogy az alárendeltséget egyáltalán nem tartják erénynek, ezért Mária példája fényesen ragyog a hűséges emberek előtt mindenütt.