Taníts valamit a hallgatóságnak!

AHHOZ, hogy az előadásodból tanuljanak valamit a hallgatóid, nemcsak jó témára van szükség. Kérdezd meg magadtól: „Miért éppen ennek a hallgatóságnak kell hallania, éppen ezt a témát? Mivel tudom elérni, hogy a hallgatók azt érezzék, hogy igazán hasznot tudtak meríteni a megbeszélésből?”

Ha az iskolán azt kell bemutatnod, hogy miként kell valakinek tanúskodni, akkor a házigazdád a hallgatód. Máskor talán az egész gyülekezethez szólsz.

Mit tud már a hallgatóságod? Tedd fel magadnak a kérdést: „Mit tud már a hallgatóság a témáról?” Ez alapján döntsd el, honnan fogsz kiindulni. Ha olyan gyülekezethez beszélsz, amelyben sok érett keresztény van, ne elégedj meg azzal, hogy az alapvető igazságokat ismétled el, amelyeket a legtöbben már ismernek. Ezekre az alapvető igazságokra építve taníts valamit! Természetesen, ha sok új érdeklődő is ül a hallgatóságban, akkor mindkét csoport szükségleteit figyelembe kell venned.

Az előadás tempóját igazítsd ahhoz, hogy mit tud már a hallgatóság a témáról. Az olyan részleteket, amelyeket valószínűleg a legtöbben már ismernek, viszonylag gyorsan mondd el! De amikor olyan gondolatokhoz érsz, amelyeket a hallgatók többsége valószínűleg még nem hallott, lassíts le, hogy jól megérthessék azokat.

Miből lehet tanulni? Nem mindig kell újat mondani ahhoz, hogy tanítsunk valamit. Némelyik előadó olyan egyszerűen fejez ki ismert igazságokat, hogy sok hallgató akkor érti meg először azokat teljesen.

A szántóföldi szolgálatban nem elég csupán megemlíteni egy hírt, ha szemléltetni akarjuk, hogy az utolsó napokban élünk. Használd a Bibliát, hogy rámutass ennek az eseménynek a jelentőségére! Ebből tényleg tanulni fog a házigazda. Ehhez hasonlóan, amikor egy részletet említesz valamely természeti törvényről, növényről vagy állatról, ne csak az legyen a célod, hogy megkapó tudományos tényeket tárj fel, amelyekről még sohasem hallott a házigazda. Inkább arra törekedj, hogy a természetben látható bizonyítékokat összekapcsold a bibliai kijelentésekkel, és így mutasd meg, hogy van egy szerető Teremtőnk. Ezzel segítesz a házigazdának új megvilágításból látni a dolgokat.

Olykor nem könnyű olyan témáról beszélni, amelyet a hallgatók már számtalanszor hallottak. De ha jó tanítóvá akarsz válni, meg kell tanulnod boldogulni ezzel a feladattal. Hogyan?

A kutatás a segítségedre lesz. Ne elégedj meg csupán olyan tények említésével, amelyek hirtelen eszedbe jutnak, hanem használd fel a 33–8. oldalon felsorolt kutatási eszközöket! Nézd meg az ott feltüntetett javaslatokat arról, hogy milyen célok elérésére kell törekedned. Kutatás közben felfedezheted, hogy egy kevéssé ismert történelmi esemény közvetlenül kapcsolatban van a témáddal, vagy rábukkanhatsz egy viszonylag friss hírre, mely éppen azt a pontot szemlélteti, amelyet ki akarsz fejteni.

Az anyag megvizsgálásakor a milyen?, miért?, mikor?, hol?, ki? és hogyan? kérdésekkel serkentsd magad gondolkodásra. Például: „Miért igaz ez az állítás? Hogyan tudnám bizonyítani? Milyen népszerű hitnézet miatt nehéz némelyeknek megérteni ezt a bibliai igazságot? Miért fontos ez? Hogyan kellene hatnia ennek az ismeretnek az emberek életére? Milyen példa mutatja, hogy ennek a gondolatnak az alkalmazása a javunkra válik? Mit tár fel ez a bibliai igazság Jehova személyiségéről?” Az anyagodtól függően ezt kérdezheted: „Mikor történt ez az esemény? Hogyan tudnánk ezt az anyagot alkalmazni a gyakorlatban ma?” Akár úgy is élővé teheted az előadásodat, hogy a megtartása közben felteszel néhány ilyen kérdést, majd válaszolsz rájuk.

Lehet, hogy olyan írásszövegeket kell felolvasnod az előadásban, amelyeket jól ismer a hallgatóságod. Mit tehetsz, hogy taníts valamit ezekkel? Ne csak felolvasd, hanem magyarázd is meg őket!

Egy ismert írásszöveg felolvasásával többet taníthatsz, ha részekre bontod a verset, elkülöníted azokat a részeket, amelyek kapcsolatban állnak az előadásod témájával, és megmagyarázod ezeket. Nézzük, milyen lehetőségeid vannak például a Mikeás 6:8 (NW) felolvasásakor. Mi az „igazságosság”? Az igazságosság tekintetében kinek az irányadó mértéke számít? Hogyan szemléltetnéd, mit jelent ’igazságosságot gyakorolni’ vagy ’szeretni a kedvességet’? Mi a szerénység? Hogyan alkalmaznád az anyagot egy idősebb személy esetére? Azt, hogy végül is milyen anyagot használsz fel, természetesen a témád, a célod, a hallgatóságod és a rendelkezésre álló idő határozza meg.

Gyakran hasznos, ha egyszerűen meghatározunk bizonyos kifejezéseket. Néhány embernek lehull a szeméről a hályog, amikor megtudja, mit jelent a Máté 6:10-ben olvasható „királyság”. Még aki régóta keresztény, annak is segíthet egy meghatározás felelevenítése jobban megérteni, hogy mit is mond az írásszöveg. Jó példa erre a 2Péter 1:5–8. Olvassuk el, majd értelmezzük, mit jelentenek az itt található fogalmak: a hit, az erény, az ismeret, az önuralom, a kitartás, az Isten iránti odaadás, a testvéri vonzalom és a szeretet. Ha egymáshoz közel olyan szavak fordulnak elő, amelyeknek a jelentése fedi egymást, a meghatározásaid segíthetnek megkülönböztetni őket. Ilyen kifejezések például a bölcsesség, ismeret, tisztánlátás és értelem, melyek a Példabeszédek 2:1–6-ban (NW) szerepelnek.

A hallgatóságod tanulságosnak érezheti, ha egyszerűen érvelsz egy írásszöveg alapján. Sokan meglepődnek, amikor először értik meg, hogy néhány bibliafordításban az 1Mózes 2:7 úgy beszél Ádámról, mint élő lélekről, és hogy az Ezékiel 18:4 szerint a lelkek meghalnak. Egyszer Jézus meglepte a szadduceusokat, amikor a 2Mózes 3:6-ra utalt – amelyben állításuk szerint hittek –, majd a halottak feltámadására alkalmazta azt (Luk 20:37, 38).

Néha azzal is taníthatunk, ha rámutatunk egy írásszöveg szövegkörnyezetére, a megírás körülményeire, és elmondjuk, ki a beszélő, vagy kihez szól a vers. A farizeusok jól ismerték a 110. zsoltárt, Jézus mégis az első versben található fontos részletre irányította a figyelmüket. Ezt kérdezte: „»Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia?« Ezt mondták neki: »Dávidé.« Így szólt hozzájuk: »Akkor hogyhogy Dávid ihletés által ,Úrnak’ hívja őt, ezt mondva: ,Így szólt Jehova az én Uramhoz: „Ülj a jobbomnál, míg lábad alá nem vetem ellenségeidet.”’ Ha tehát Dávid ,Úrnak’ hívja őt, hogy lehet a fia?«” (Máté 22:41–45). Ha úgy érvelsz a Szentírásból, mint Jézus, azzal rávezeted az embereket, hogy figyelmesebben olvassák Isten Szavát.

Amikor az előadó elmondja, mikor íródott egy bibliai könyv, vagy mikor történt meg egy bizonyos esemény, szót kell ejtenie az akkori állapotokról is. Ezáltal a hallgatóságnak tisztább képe lesz a könyv vagy az esemény fontosságáról.

Az összehasonlítások segíthetnek, hogy taníts valamit azzal, amit mondasz. Szembeállíthatsz egy népszerű nézetet azzal, amit a Biblia mond ugyanarról a kérdésről. Vagy összevethetnél két párhuzamos bibliai beszámolót. Vannak közöttük különbségek? Ha igen, vajon miért? Mit tanulhatunk belőlük? Ennek az összehasonlításnak köszönhetően a hallgatóid talán új oldalról ismerik meg az adott témát.

Ha az a feladatod, hogy a keresztény szolgálat valamely ágáról beszélj, azzal tehetnéd gazdagabbá az előadásodat, hogy egy összefoglalással kezded. Mondd el a teendőket, azt, hogy miért kell azokat elvégezni, és hogyan kapcsolódnak a Jehova Tanúiként kitűzött közös céljainkhoz. Majd magyarázd el, hol, mikor és hogyan kell elvégezni a munkát!

Mitévő legyél akkor, ha az előadásodban „az Isten mélységes dolgai” közül kell kifejtened némelyiket? (1Kor 2:10). Ha a téma bizonyos kulcselemeinek a meghatározásával vagy megmagyarázásával kezded, könnyebben meg lehet majd érteni a részleteket. És ha a befejezés az anyagod tömör áttekintéséből áll, akkor a hallgatóid valószínűleg elégedettek lesznek, mert úgy érzik, csakugyan tanultak valamit.

Tanácsok a keresztény életre. A hallgatóid akkor fognak igazán hasznot meríteni az előadásodból, ha segítesz nekik megérteni, hogy hogyan lehet alkalmazni a hallottakat az életükben. Amint megvizsgálod az írásszövegeket a számodra kijelölt anyagban, kérdezd meg magadtól: „Vajon miért őrizte meg Jehova ezt a gondolatot a Szentírásban mind a mai napig?” (Róma 15:4; 1Kor 10:11). Gondolj olyan élethelyzetekre, amelyekben a hallgatóid is vannak! Vizsgáld meg magukat a helyzeteket a Szentírásban található tanácsok és alapelvek fényében! Az előadásodban érvelj a Szentírásból, hogy megmutasd, hogyan segít a Biblia bölcsen helytállni ezekben a helyzetekben. Ne általánosíts! Beszélj konkrét szemléletmódokról és tettekről!

Kezdetben a fentiek közül csupán egy vagy két javaslatot alkalmazz az előadásban, amelyre készülsz! Amint tapasztaltabb leszel, próbálj ki többet is közülük! Idővel azt fogod észrevenni, hogy a hallgatók várják az előadásaidat, mivel biztosak abban, hogy valami olyat fognak hallani, ami igazán a hasznukra válik.