Egy könyv, amelyben megbízhatsz (2. rész)

AZ ÓKORI Közel-Kelet népeinek már az Asszíria szó hallatán is megfagyott a vér az ereikben. A bibliai Jónás könyve szerint, amikor Jónás próféta azt a feladatot kapta Istentől, hogy hirdessen ítéletet Asszíria fővárosa, Ninive felett, a próféta az ellenkező irányba menekült (Jónás 1:1–3). Talán amiatt tett így, mert az asszírok félelmetes nép hírében álltak.

A Biblia Náhum próféta könyvében úgy jellemzi Ninivét, hogy „az oroszlánok tanyája” és ’a vérontás városa’. Továbbá kijelenti: „Nem ér véget a fosztogatás! Ostorcsattogás, kerékdübörgés zaja, vágtató ló, száguldó szekér! Lóra szállt lovas, kard tüze, lándzsa villogása, levágottak sokasága, tetemek tömege; végtelenül sok holttest, botladoznak holttesteik között” (Náhum 2:11; 3:1–3). Vajon a történelmi feljegyzések megegyeznek azzal a leírással, amit a Biblia közöl az ókori Asszíriáról?

Egy könyv szerint Asszíria „egy könyörtelen harci gépezet volt. Azzal tartotta sakkban az ellenségeit, hogy tudatosan terrorizálta őket” (Light From the Ancient Past). Lássunk egy példát arra, hogy hogyan bántak az asszírok azokkal, akik ellenük szegültek. II. Assur-nászir-apli király ezzel dicsekedett:

„Oszlopot építettem a városkapuja előtt, megnyúztam minden lázadó főemberét, és az oszlopot a bőrükkel borítottam be; némelyiküket befalaztam az oszlop belsejébe, másokat az oszlopon lévő karókba húztam . . . , és a lázadó tisztek, királyi tisztviselők végtagjait levágtam . . . Sok foglyot tűzben égettem meg, sokakat pedig élve vittem fogságba.” A régészek az ásatásaik során az asszír királyi paloták falain olyan képeket találtak, melyek a foglyok szörnyű bántalmazását ábrázolják.

I. e. 740-ben Asszíria elfoglalta Szamáriát, Izrael északi királyságának a fővárosát, az ország népét pedig száműzetésbe hurcolta. Nyolc évvel később Asszíria betört Júdába (2Királyok 18:13).a Az asszír király, Szanhérib azt követelte Ezékiástól, Júda királyától, hogy fizessen neki sarcként 30 aranytalentumot és 300 ezüsttalentumot. A bibliai feljegyzés szerint Ezékiás megfizette a sarcot. Ennek ellenére Szanhérib követelte, hogy Júda fővárosa, Jeruzsálem feltétel nélkül adja meg magát (2Királyok 18:9–17, 28–31).

Ninivénél a régészek megtalálták Szanhérib krónikáját, mely szintén beszámol erről az esetről. Egy hatoldalú agyagprizmán az asszír király ezzel kérkedik: „Ami Ezékiást, a zsidót illeti, nem vetette alá magát az igámnak; ostrom alá vettem és bevettem 46 erős, fallal körülvett városát és a környező falvakat . . . Őt magát nem engedtem ki Jeruzsálemből, a királyi székhelyéről, olyan volt, mint egy madár a kalitkában.” Majd Szanhérib azt állította, hogy Ezékiás „30 aranytalentumot, 800 ezüsttalentumot, drágaköveket . . . (és) mindenféle értékes kincset” küldött neki. De több ezüsttalentumot jegyzett fel, mint amennyit valójában kapott.

Érdekes viszont, hogy Szanhérib azt nem állította, hogy legyőzte Jeruzsálemet. Sőt, tulajdonképpen semmit sem mondott arról, hogy Isten közbeavatkozása miatt a serege megsemmisítő vereséget szenvedett. A Biblia azt írja, hogy Isten angyala egyetlen éjszaka alatt megölt 185 000 asszír katonát (2Királyok 19:35, 36). Egy tudós, Jack Finegan kijelenti: „Figyelembe véve, hogy az asszír királyok feljegyzéseit áthatja a dicsekvés, meglepő lenne, ha Szanhérib lejegyzett volna egy ekkora vereséget.”

Az Asszír Birodalom bukása előtt úgy 100 évvel Ézsaiás kijelentette, hogy Jehova Isten számadásra vonja a kérkedő asszír hódítókat, amiért arcátlanul bántak a népével. „Számon kérem az asszíriai király dölyfös szívének gyümölcsét és felfuvalkodott szemének kevélységét” – mondta Jehova (Ézsaiás 10:12). Ezenkívül Isten egy másik prófétája, Náhum azt jövendölte, hogy Ninivét kifosztják, kitárulnak a kapui az ellenségei előtt, és az őrei el fognak menekülni (Náhum 2:8, 9; 3:7, 13, 17, 19). Sofóniás próféta pedig azt jegyezte le, hogy a város „elhagyatott pusztasággá” lesz (Sofóniás 2:13–15).

A Ninive pusztulásáról szóló próféciák i. e. 632-ben teljesedtek be. Ekkor esett el Ninive a babiloni és méd csapatok kezétől, és ezzel csúfos vége lett az Asszír Birodalomnak. Egy babiloni krónika azt írja erről az eseményről, hogy a győztesek „a városból és a templomból elhordták a rengeteg zsákmányt, (és) a várost romhalmazzá” tették. Ma a Tigris folyó keleti partján, Moszul városával (Irak) szemben, ahol egykor Ninive feküdt, már csak romok találhatók.

Asszíria elpusztítása egy másik bibliai prófécia beteljesedéséhez is hozzájárult. Korábban, i. e. 740-ben Asszíria száműzetésbe hurcolta a tíztörzs-királyságot. Ezzel körülbelül egy időben Isten prófétája, Ézsaiás azt jövendölte, hogy Jehova ’összetöreti az asszírt’, ’eltapossa őt’, Izraelt pedig visszaviszi a szülőföldjére. „Népe maradékát, amely megmarad Asszíriából . . . összegyűjti” Isten, írta Ézsaiás. És pontosan ez történt – körülbelül 200 évvel később! (Ézsaiás 11:11, 12; 14:25).

Jóval Ninive bukása előtt, amikor még az asszír királyok rettegésben tartották az ellenségeiket, Ézsaiás egy merőben másfajta uralkodóról jövendölt. Ezt írta: „gyermek született nekünk, fiú adatott nekünk, és a fejedelmi uralom az ő vállán lesz. Így fogják nevezni: . . . Béke Fejedelme. Fejedelmi uralma bőségének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, hogy megszilárdítsa és fenntartsa azt jog és igazságosság által, mostantól fogva időtlen időkig. A seregek Jehovájának buzgalma cselekszi ezt” (Ézsaiás 9:6, 7).

A ’Béke Fejedelmének’, Jézus Krisztusnak az uralma az egész földre ki fog terjedni. A Zsoltárok 72:7, 8 ezt mondja: „Sarjadzik majd napjaiban az igazságos és a béke bősége, míg el nem múlik a hold. Alattvalói lesznek tengertől tengerig, és a[z Eufrátesz] Folyótól a föld minden határáig.”

Ez által a hatalmas uralkodó által fogja Jehova Isten beteljesíteni a Zsoltárok 46:8, 9-ben tett ígéretét: „Jöjjetek, lássátok Jehova tetteit, hogyan visz véghez megdöbbentő dolgokat a földön. Háborúkat szüntet meg a föld végéig. Íjat tör szét, dárdát zúz össze, szekereket éget el tűzben.”

E bibliai prófécia beteljesedésének előzményeként Jehova Tanúi, Jézushoz hasonlóan, egy bibliai oktatómunka keretében megtanítják az embereknek, hogy hogyan kell békében élni egymással. Igen, az Ézsaiás 2:4-ben feljegyzett próféciát Isten fogja megvalósítani, és nem ember: „Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak.” Ezzel szemben ma a világ és a vezetői dollármilliárdokat költenek évente fegyverkezésre!

A hiteles történelmi beszámolóinak és a próféciáinak köszönhetően a Biblia egyedülálló a maga nemében. Azoknak, akik őszintén keresik az igazságot, ez egyértelműen azt jelenti, hogy a Biblia megbízható. A sorozat következő része az ókori Babilonról fog szólni, a bibliai történelem harmadik nagyhatalmának fővárosáról.