„Ne lankadjanak kezeid”

„Ne lankadjanak kezeid . . .! Az Úr, a te Istened közötted van; erős ő, megtart” (SOFÓNIÁS 3:16, 17).

 1. Mit jelentett ki egy bibliatudós Sofóniás próféciájáról?

SOFÓNIÁS próféciája az i. e. hetedik—hatodik századi első beteljesedésén kívül sokkal tovább mutatott. A Sofóniás könyvéről készített szövegmagyarázatában C. F. Keil professzor ezt írta: „Sofóniás próféciája . . . nemcsak egy mindenre kiterjedő, egész világra szóló ítélettel kezdődik, amelyből kiemelkedik az az ítélet, amely Júdára száll a bűnei miatt, s a világ nemzeteire Jehova népével való ellenségeskedésük miatt; hanem végig Jehova nagy és rettenetes napjával foglalkozik.”

 2. Milyen hasonlóságok vannak Sofóniás napjainak az állapota és a kereszténységen belül fennálló mai helyzet között?

² Jehova ítélete ma az, hogy egybegyűjti a nemzeteket olyan pusztulásra, amely sokkal szélesebb körű lesz, mint amilyen Sofóniás napjaiban volt (Sofóniás 3:8). A magukat kereszténynek valló nemzetek különösen kifogásolhatók Isten szemében. Mint ahogyan Jeruzsálem borzalmas árat fizetett Jehovával szembeni hűtlenségéért, ugyanígy a kereszténységnek is felelnie kell Isten előtt kicsapongó viselkedése miatt. A Sofóniás napjaiban bejelentett, Júda és Jeruzsálem feletti isteni ítéletek még nagyobb mértékben érvényesek a kereszténység egyházaira és szektáira. Ők is beszennyezték a tiszta imádatot Istenre szégyent hozó tantételeikkel, amelyek közül sok pogány eredetű. Egészséges fiaik közül milliókat áldoztak a háború modernkori oltárán. Ezenkívül az ellenképi Jeruzsálem lakosai az úgynevezett keresztényiséget asztrológiával, spiritiszta gyakorlatokkal, és a Baál-imádatra emlékeztető, lealacsonyító szexuális erkölcstelenséggel keverik (Sofóniás 1:4, 5).

 3. Mi mondható el sok világi vezetőről és politikai kormányzatról napjainkban, és mit prófétált Sofóniás?

³ A kereszténység sok politikai vezetője szeret kitűnni a templomokban. De Júda „fejedelmeihez” hasonlóan sokan közülük kihasználják az embereket, mint „az ordító oroszlánok” és a kiéhezett „farkasok” (Sofóniás 3:1–3). Az ilyenek politikus lakájai „erőszakkal és csalárdsággal töltik meg az ő uroknak házát” (Sofóniás 1:9). Gyakori a megvesztegetés és a korrupció. Ami a politikai kormányzatokat illeti, a kereszténységen belül és kívül is egyre nagyobb számban ’fuvalkodnak fel’ a seregek Jehovájának népe ellen, a Tanúi ellen, megvetett szektaként kezelve őket (Sofóniás 2:8; Cselekedetek 24:5, 14). Mindezekről a politikai vezetőkről és az ő követőikről Sofóniás így prófétált: „Sem ezüstjök, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján, és az ő féltő szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának” (Sofóniás 1:18).

„Megoltalmaztattok az Úr haragjának napján”

 4. Mi mutatja, hogy lesznek túlélői Jehova nagy napjának, de mit kell ahhoz tenni?

⁴ Júdának nem minden lakosát irtották ki i. e. a hetedik században. Ehhez hasonlóan Jehova nagy napjának is lesznek túlélői. Az ilyeneknek Jehova a következőket mondta prófétáján, Sofóniáson keresztül: „Mielőtt szűlne a végzés (mint a polyva száll tova az a nap!); míg rátok nem jön az Úr haragjának tüze, míg rátok nem jön az Úr haragjának napja! Keressétek az Urat mindnyájan e föld alázatosai, a kik az ő ítélete szerint cselekesztek; keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az Úr haragjának napján!” (Sofóniás 2:2, 3).

 5. Kik voltak az elsők, akik hallgattak Sofóniás figyelmeztetésére ebben a végidőben, és hogyan használta fel őket Jehova?

⁵ Ennek a világnak a végidejében először a szellemi Izráel maradéka, a felkent keresztények hallgattak a prófétai felhívásra (Róma 2:28, 29; 9:6; Galátzia 6:16). Mivel keresték az igazságosságot és az alázatosságot, s tiszteletet mutattak Jehova ítélete iránt, ezért megszabadultak Nagy-Babilonból, a hamis vallás világbirodalmából, és újra elnyerték Isten kegyét 1919-ben. Azóta, de különösen 1922 óta ez a hűséges maradék félelmet nem ismerve hirdette Jehova ítéletét a kereszténység egyházai és szektái felett, valamint a politikai nemzetek felett.

 6. a) Mit prófétált Sofóniás a hűséges maradékról? b) Hogyan teljesedett be ez a prófécia?

⁶ Erről a hűséges maradékról Sofóniás így prófétált: „marasztok közötted nyomorult [alázatos, Báró Szepessy-féle fordítás] és szegény népet, a kik bíznak az Úr nevében. Izráel maradéka nem cselekszik hamisságot, nem szól hazugságot, és nem találtatik szájában álnokságnak nyelve, hanem legelésznek és lenyugosznak és nem lesz a ki felrettentse őket” (Sofóniás 3:12, 13). Ezek a felkent keresztények Jehova nevét mindig az első helyen tartották, különösen 1931 óta, amikor felvették a Jehova Tanúi nevet (Ésaiás 43:10–12). Kiemelve Jehova szuverenitásának a kérdését, tiszteletben tartották az isteni nevet, és ez menedékül szolgált nekik (Példabeszédek 18:10). Jehova bőven ellátta őket szellemi táplálékkal, és ők félelemmentesen élnek egy szellemi paradicsomban (Sofóniás 3:16, 17).

’Nevesek és híresek a földnek minden népe között’

7., 8. a) Milyen további prófécia teljesedett be a szellemi Izráel maradékán? b) Mit ismertek fel emberek milliói, és mit érzel te efelől?

⁷ Nem maradt észrevétlenül, hogy a maradék ilyen erősen ragaszkodott Jehova nevéhez és az ő Szavának igazságos alapelveihez. Az őszinte emberek felfigyeltek arra, milyen különbség van a maradék viselkedése és a világ politikusainak, valamint vallási vezetőinek a becstelensége és képmutatása között. Jehova megáldotta a szellemi „Izráel maradékát”. Azzal a kiváltsággal tüntette ki őket, hogy viselhetik a nevét, és előidézte, hogy jó hírnevük legyen a földnek minden népe között. Sofóniás erről így prófétált: „Abban az időben elhozlak titeket, és akkor összeszedlek titeket, mert nevesekké és híresekké teszlek titeket a földnek minden népe között, mikor megfordítom a ti fogságotokat a ti szemetek előtt, azt mondja az Úr” (Sofóniás 3:20).

⁸ 1935 óta szó szerint emberek milliói ismerték fel, hogy Jehova áldása van a maradékon. Örömmel követik ezeket a szellemi zsidókat vagy izraelitákat, ezt mondva: „Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (Zakariás 8:23). Ezek a „más juhok” „hű és értelmes rabszolgának” tekintik a felkent maradékot, amelyet Krisztus nevezett ki „minden [földi] vagyona fölé”. Hálával vesznek a szellemi táplálékból, amelyet a rabszolga osztály „a kellő időszakban” készít el (János 10:16; Máté 24:45–47, Vida fordítás).

 9. Milyen „nyelvet” tanultak meg már milliók beszélni, és milyen nagy munkát végeznek a más juhok „egy akarattal” a felkent maradékkal?

⁹ A felkentek mellett ez a több millió más juh megtanul a „tiszta nyelvvel”a összhangban élni és beszélni. Jehova így jövendölt Sofóniáson keresztül: „Akkor változtatom majd a népek ajkát tisztává [tiszta nyelvűvé, NW], hogy mind segítségül hívják az Úr nevét, hogy egy akarattal szolgálják őt” (Sofóniás 3:9). Igen, a más juhok a „kicsiny nyáj” felkent tagjaival egyesülten, „egy akarattal” szolgálják Jehovát ebben a sürgős munkában, a Királyság ’evangyéliomának prédikálásában, bizonyságul minden népnek’ (Lukács 12:32; Máté 24:14).

’Eljő az Úr napja’

10. Miről volt mindig is meggyőződve a felkent maradék, és mint osztály mit érnek majd meg?

¹⁰ A felkent maradék állandóan az emlékezetében tartotta Péter apostol ihletett kijelentését: „Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson. Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj” (2Péter 3:9, 10). A hűséges rabszolga osztály tagjainak sosem voltak kétségei afelől, hogy Jehova napja a mi időnkben jön el. Ez a nagy nap Istennek a kereszténység, vagyis az ellenképi Jeruzsálem és Nagy-Babilon többi része feletti ítéleteinek a végrehajtásával kezdődik (Sofóniás 1:2–4; Jelenések 17:1, 5; 19:1, 2).

11., 12. a) Sofóniás próféciájából milyen másik rész teljesedett be a maradékon? b) Hogyan fogadta meg a felkent maradék a felhívást, hogy „ne lankadjanak kezeid”?

¹¹ A hűséges maradék örömére 1919-ben megszabadult Nagy-Babilonnak, a hamis vallás világbirodalmának szellemi fogságából. Átélték Sofóniás próféciájának beteljesedését: „Énekelj Sionnak leánya, harsogj Izráel, örvendj és teljes szívvel vígadj Jeruzsálem leánya! Megváltoztatta az Úr a te ítéletedet, elfordította ellenségedet; Izráel királya, az Úr, közötted van, nem látsz többé gonoszt! Azon a napon ezt mondják Jeruzsálemnek: Ne félj! Ne lankadjanak kezeid Sion! Az Úr, a te Istened közötted van; erős ő, megtart” (Sofóniás 3:14–17).

¹² Azzal a meggyőződéssel, és bőséges bizonyítékkal arra nézve, hogy Jehova velük van, a felkent maradék bátran haladt előre, betöltve isteni megbízatását. Prédikálták a Királyság jó hírét, és ismertté tették Jehova ítéleteit a kereszténység felett, Nagy-Babilon többi része felett, és Sátán gonosz rendszerének egésze felett. Minden nehézség ellenére 1919 óta évtizedeken át engedelmeskedtek az isteni parancsnak: „Ne félj! Ne lankadjanak kezeid Sion!” Nem ültek ölbe tett kézzel, hanem több milliárd traktátust, folyóiratot, könyvet és füzetet terjesztettek, hirdetve Jehova Királyságát. Hiterősítő példák voltak a más juhok előtt, akik 1935 óta sereglettek melléjük.

„Ne lankadjanak [a te] kezeid”

13., 14. a) Miért fordult el néhány zsidó Jehova szolgálatától, és ez miben nyilvánult meg? b) Mi volna ostoba dolog tőlünk, és milyen munkában ne engedjük kezünket lankadni?

¹³ Miközben ’várjuk’ Jehova nagy napját, hogyan meríthetünk gyakorlati hasznot Sofóniás próféciájából? Először is résen kell lennünk, nehogy olyanná váljunk, mint Sofóniás napjaiban a zsidók, akik elfordultak Jehova követésétől, mert kétséget tápláltak magukban Jehova napjának a közelségét illetően. Ezek a zsidók nem feltétlenül fejezték ki nyíltan kételyeiket, de életútjuk feltárta, hogy nem hitték igazán, hogy Jehova nagy napja közel. Figyelmüket a vagyonszerzésre irányították, ahelyett hogy Jehovára vártak volna (Sofóniás 1:12, 13; 3:8).

¹⁴ Most nem annak van itt az ideje, hogy hagyjuk meggyökeresedni a kételyt szívünkben. Igazán nem volna bölcs dolog, ha elménkben vagy szívünkben kitolnánk Jehova napját (2Péter 3:1–4, 10). Kerülnünk kell, nehogy elforduljunk Jehova követésétől, vagy hogy ’engedjük kezünket lankadni’ a szolgálatában. Ez magában foglalja, hogy ne ’cselekedjünk rest kézzel’ „az evangyéliom” prédikálásában (Példabeszédek 10:4; Márk 13:10).

Küzdjünk a közöny ellen

15. Mi idézhetné elő, hogy megrestüljön a kezünk Jehova szolgálatában, és hogyan mondta ezt meg előre Sofóniás próféciája?

¹⁵ Másodszor, óvakodnunk kell a közöny gyengítő hatásától. Sok nyugati országban a szellemi dolgok iránti közömbösség lehangoltságot okozott a jó hír néhány prédikálójánál. Ilyenfajta közöny Sofóniás napjaiban is volt. Jehova ezt mondta prófétáján keresztül: „megfenyítem azokat . . ., a kik ezt mondják szívökben: sem jót, sem rosszat nem cselekszik az Úr” (Sofóniás 1:12). Erről a részletről írva A. B. Davidson egyik művében kijelentette, hogy ez olyan emberekre utal, akik „érzéketlen közönybe merültek, vagy éppen kételkedtek abban, hogy egy magasabb rendű erő bárhogy is közbeavatkozna az emberiség ügyeibe” (Cambridge Bible for Schools and Colleges).

16. Milyen az elmebeli beállítottsága sokaknak a kereszténység egyházainak tagjai közül, de milyen bátorítást nyújt nekünk Jehova?

¹⁶ Ma a földön sok területen általános a közönyös hozzáállás, főleg a gazdagabb nemzeteknél. Még a keresztény egyházak tagjai is egyszerűen nem hisznek abban, hogy Jehova közbe fog avatkozni az emberi ügyekbe a mi időnkben. Egy szkeptikus mosollyal, vagy egy kurta válasszal — „Nem érdekel!” — elhárítják erőfeszítéseinket, amikor szeretnénk elérni őket a Királyság jó hírével. Ilyen körülmények között igazi kihívás lehet állhatatosnak lenni a tanúskodómunkában. Próbára teszi a kitartásunkat. De Sofóniás próféciáján keresztül Jehova a következő szavakkal erősíti hűséges népét: „Ne lankadjanak kezeid . . .! Az Úr, a te Istened közötted van; erős ő, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az ő szerelmében, énekléssel örvendez néked” (Sofóniás 3:16, 17).

17. Milyen nagyszerű példát kövessenek a más juhok közül való újabbak, és hogyan?

¹⁷ Jehova népének modernkori történelmében tény, hogy a maradék, valamint a más juhok közül az idősebbek hatalmas begyűjtő munkát végeztek ezekben az utolsó napokban. Mindezek a keresztények kitartottak évtizedeken át. Nem hagyták, hogy a kereszténység nagy részének a közönyössége elkedvetlenítse őket. Bárcsak a más juhok közül az újak sem hagynák, hogy elcsüggessze őket a szellemi dolgok iránti közönyösség, ami olyannyira eluralkodott napjainkban sok országban! Bárcsak ne hagynák, hogy ’kezeik lankadjanak’ vagy ernyedtté váljanak! Bárcsak kihasználnának minden lehetőséget, hogy megismertessék másokkal Az Őrtorony és az Ébredjetek! folyóiratokat, és az egyéb nagyszerű kiadványokat, amelyek kimondottan azért készültek, hogy segítsenek a juhszerű embereknek megismerni az igazságot Jehova napjáról, és az azt követő áldásokról!

Előre, míg a nagy napra várunk!

18., 19. a) Milyen buzdítást találunk a kitartásra a Máté 24:13-ban és az Ésaiás 35:3, 4-ben? b) Milyen áldásban részesülünk, ha egyesülten haladunk Jehova szolgálatában?

¹⁸ Jézus kijelentette: „a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül” (Máté 24:13). Ne ’lankadjanak’ hát kezeink, s ne ’tántorogjanak’ térdeink, miközben várjuk Jehova nagy napját! (Ésaiás 35:3, 4). Sofóniás próféciája biztatóan mondja Jehováról: „erős ő, megtart” (Sofóniás 3:17). Igen, Jehova átmenti a „nagy sokaságot” „a nagy nyomorúság” utolsó szakaszán, amikor megparancsolja a Fiának, hogy zúzza széjjel a politikai nemzeteket, akik továbbra is ’felfuvalkodnak’ az ő népe ellen (Jelenések 7:9, 14; Sofóniás 2:10, 11; Zsoltárok 2:7–9).

¹⁹ Ahogy közeledik Jehova nagy napja, bárcsak bátran haladnánk, „egy akarattal” szolgálva őt! (Sofóniás 3:9). Ha így teszünk, akkor olyan helyzetbe kerülünk, hogy ’megoltalmaztatunk az Úr haragjának napján’, és tanúi leszünk szent neve megszentelésének.

[Lábjegyzet]

Áttekintésként

◻ Milyen vonatkozásokban felel meg a kereszténységen belüli vallásos helyzet a Sofóniás napjaiban fennálló helyzetnek?

◻ Miben hasonlít sok mai politikai vezető Sofóniás napjainak világi „fejedelmeire”?

◻ Milyen ígéretek teljesedtek be Sofóniás könyvéből a maradékon?

◻ Mit ismert fel több millió ember?

◻ Miért nem szabad hagynunk, hogy kezeink ellankadjanak Jehova szolgálatában?

[Képek a 15. oldalon]

Sofóniáshoz hasonlóan a felkent keresztények hűséges maradéka bátran hirdeti Jehova ítéleteit

[Képek a 18. oldalon]

A „más juhok” nem hagyták, hogy az emberek közönyössége elkedvetlenítse őket