17. a) Mit jövendölt meg Jézus a búzáról és gyomról szóló példázatában? b) Milyen esemény történt 1918-ban, és az kinek az elvetését, illetve kinevezését eredményezte?

¹⁷ Jézus a búzáról és gyomról szóló példázatában megjövendölte a sötétség időszakát, amely akkor következik be, amikor a kereszténység hatalma teljében lesz. Mégis a hitehagyás századaiban végig voltak búzaszerű keresztények, őszinte felkent egyének (Máté 13:24–29, 36–43). Amikor tehát 1914 októberében felvirradt az Úr napja, még mindig voltak igaz keresztények a földön (Jelenések 1:10). A jelek szerint mintegy három és fél évvel később, 1918-ban Jehova ítéletre jött el a szellemi templomához a ’szövetség követével’, Jézussal (Malakiás 3:1; Máté 13:47–50). Elérkezett az ideje, hogy a Úr végérvényesen elvesse a hamis keresztényeket, és kinevezze ’a hű és értelmes rabszolgát mindene fölé’ (Máté 7:22, 23; 24:45–47).

[Kiemelt rész a 32. oldalon]

A próba és az ítélet ideje

Jézus megkeresztelkedett, és mint Király-jelölt felkenetett a Jordánnál i. sz. 29 októbere körül. Három és fél évvel később, i. sz. 33-ban kiűzte a jeruzsálemi templomból azokat, akik rablók barlangjává tették. Ennek párhuzama jelenik meg abban a három és fél éves időszakban, amely Jézus egekben történt trónra emelésétől, vagyis 1914 októberétől az állítólagos keresztények Jézus általi megszemléléséig tartott, mivel az ítélet Isten házán kezdődött (Máté 21:12, 13; 1Péter 4:17). Jehova népének a Királyság-tevékenysége 1918 elején nagy ellenállásba ütközött. Ez az egész földön mindenütt a próba ideje volt, és kirostáltattak azok, akik félelmet mutattak. A kereszténység papsága 1918 májusában a Watch Tower Society tisztviselőinek a bebörtönzésére uszított, de kilenc hónap elteltével szabadon engedték őket. Később ejtették az ellenük szóló hamis vádakat. Isten népének szervezete, miután átesett a próbán és megtisztult, 1919-től kezdve buzgón haladt előre és hirdette, hogy az emberiség reménysége Jehova Királysága, melynek élén Krisztus Jézus áll (Malakiás 3:1–3).

Amikor Jézus 1918-ban elkezdte a megszemlélést, a kereszténység papsága minden bizonnyal kedvezőtlen ítéletben részesült. Amellett, hogy üldözést szítottak Isten népe ellen, még súlyos vérbűnnel is terhelték magukat azáltal, hogy támogatták az első világháborúban az egymással küzdő nemzeteket (Jelenések 18:21, 24). Ezek az egyházi személyek később az emberek által létrehozott Népszövetségbe vetették reményüket. 1919-re a kereszténység, a hamis vallás egész világbirodalmával együtt teljesen elvesztette Isten kegyét.