Olvasók kérdései
Mit értett Jézus azon, amikor azt mondta, hogy a hű rabszolgája „értelmes”?
Jézus ezt a kérdést tette fel: „Ki valójában a hű és értelmes rabszolga, akit az ura kinevezett a háziszolgái fölé, hogy megadja nekik eledelüket a kellő időben?” (Máté 24:45). A „rabszolga” a szellemmel felkent keresztények gyülekezete, mely szellemi ’eledelről’ gondoskodik. Miért nevezte Jézus értelmesneka?
Jézus saját tanításából érthetjük meg a legjobban, hogy mire akart utalni az „értelmes” szóval. Például, amikor ’a hű és értelmes rabszolgáról’ beszélt, elmondta a tíz szűzről szóló példázatot, akik várták a vőlegény megérkezését. A szüzek az 1914 előtt élt felkent keresztényekre emlékeztetnek minket, akik sóváran várták a nagy Vőlegény, Jézus Krisztus megérkezését. A tíz szűz közül ötnek nem volt elég olaja, mikor a vőlegény megérkezett, és lemaradtak a menyegzőről. A másik öt értelmesnek bizonyult. Ők elég olajat vittek magukkal, ezért továbbra is árasztani tudták a világosságot a vőlegény megérkezéséig, és beengedték őket a menyegzőre (Máté 25:10–12).
Amikor Jézus 1914-ben hatalmat kapott a Királyságban, a felkent keresztények közül sokan arra számítottak, hogy azonnal csatlakozni fognak hozzá az égben. A földön azonban még volt számukra elvégzendő munka, de néhányuk nem volt felkészülve erre. Azokhoz a szüzekhez hasonlóan, akik nem voltak értelmesek, nem erősítették meg előre magukat szellemileg, így nem voltak felkészülve arra, hogy továbbra is fényhordozók legyenek. Ám a legtöbben értelmesen, vagyis bölcsen és előrelátóan cselekedtek, és szellemileg erősek voltak. Amikor megtudták, hogy még munka vár rájuk, örömmel nekiláttak a teljesítéséhez. Ennélfogva ’a hű és értelmes rabszolgának’ bizonyultak.
Figyeljük meg azt is, hogy miként használta Jézus az „értelmes” szót a Máté 7:24-ben: „mindazt, aki hallja e beszédeimet, és cselekszi azokat, értelmes férfihoz fogják hasonlítani, aki sziklára építette a házát.” Az értelmes férfi szilárd alapra épít, mivel számol egy esetleges viharral. Ezzel ellentétben a bolond férfi homokra épít, és elveszíti a házát. Ennek fényében Jézus értelmes követője az, aki előre meglátja az emberi bölcsesség követésének rossz következményeit. A tisztánlátása és jó ítélőképessége folytán a hitét, tetteit és tanításait szilárdan Jézus tanításaira alapozza. „A hű és értelmes rabszolga” ehhez hasonlóan cselekszik.
Arra is gondoljunk, hogy miként használja a Héber Iratok sok fordítása az „értelmes” szót. Például a fáraó Józsefre bízta Egyiptom élelmiszerkészletét. Ez része volt Jehova azon elrendezésének, hogy élelemmel lássa el a népét. Miért éppen Józsefre esett a választás? A fáraó ezt mondta neki: „nincs senki, aki olyan értelmes és bölcs, mint te vagy” (1Mózes 41:33–39; 45:5). Éppen így, a Biblia azt írja, hogy Abigail „nagyon értelmes” volt. Élelemmel látta el Jehova felkentjét, Dávidot, és az embereit (1Sámuel 25:3, 11, 18). Józsefet és Abigailt azért lehetett értelmesnek nevezni, mert megértették Isten akaratát, és előrelátóan meg jó ítélőképességgel cselekedtek.
Amikor tehát Jézus a hű rabszolgáról azt mondta, hogy értelmes, azt érzékeltette, hogy a rabszolgát képviselő személyek tisztánlátással, előrelátással és jó ítélőképességgel fognak cselekedni, mivel a hitüket, tetteiket és tanításaikat Isten igaz Szavára alapozzák.
[Lábjegyzet]
a A görög phroʹni·mósz szót fordítjuk ’értelmesnek’, és egy forrásmű szerint legtöbbször gyakorlati bölcsességre és megfontoltságra utal (M. R. Vincent: Word Studies in the New Testament).