Iga alatt

9—10. Mit jelképezett az ősidőkben az iga, és miért intézte Jézus azt a meghívást az emberekhez, hogy vegyék magukra az ő igáját?

⁹ Megfigyelted? A Máté 11:28, 29-ből idézett szavak szerint Jézus ezt mondta: „Vegyétek magatokra az igámat, és tanuljatok tőlem.” Akkoriban az átlagemberek úgy érezhették, hogy olyan, mintha egy valóságos iga alatt dolgoznának. Az ősidőkben az iga a rabszolgasort vagy szolgaságot jelképezte (1Mózes 27:40; 3Mózes 26:13; 5Mózes 28:48). A napszámosok közül sokaknak, akikkel Jézus találkozott, szó szerint is iga volt a vállukon, amivel nehéz terheket cipeltek. Attól függően, hogy hogyan készítették el, az iga lehetett viszonylag kényelmes a nyaknak és a vállaknak, de dörzsölhetett is. Mivel Jézus ács volt, biztosan sok igát készített, és valószínűleg tudta, hogyan kell azt úgy kialakítani, hogy „kellemes” legyen. Talán azokat a részeket, amelyek a bőrrel érintkeztek, bevonta bőrrel vagy szövettel, hogy az iga a lehető legkényelmesebb legyen.

¹⁰ Amikor Jézus azt mondta, hogy „vegyétek magatokra az igámat”, olyasvalakihez hasonlíthatta magát, aki jól elkészített igát kínál, olyat, amely „kellemes” viselet a munkás nyakának és vállának. Jézus ezért így folytatta: „a terhem könnyű.” Ezek a szavak olyan igára utalnak, amelyet nem volt kellemetlen hordozni, így a munka nem volt túl megerőltető. Igaz, Jézus a meghívásával, hogy fogadják el az ő igáját, nem ígért hallgatóinak azonnali szabadulást minden elnyomó körülménytől, amelyet akkor tapasztaltak. De az új szemléletmód, melyet tanított, nagy felüdülést jelentett. Az életmódjukban és az eljárásaikban tett kiigazítások szintén enyhülést hoztak számukra. Sőt, élő és biztos reményt kaptak, amely szintén segített nekik, hogy kevésbé találják megterhelőnek az életet.

Te is felüdülést találhatsz

11. Miért nem egyszerűen azt javasolta Jézus, hogy az emberek cseréljék le az igát?

¹¹ Figyeld meg, Jézus nem azt mondta, hogy az emberek az egyik igát egy másikra cserélhetik. Továbbra is a Római Birodalom uralkodott a földjükön, mint ahogy napjainkban is a kormányzatok uralkodnak azok felett a helyek felett, ahol a keresztények élnek. Az első században nem szűnt meg a római adó. Az egészségi és gazdasági problémák megmaradtak. A tökéletlenség és a bűn ugyanúgy sújtotta az embereket. Mégis felüdülésre találhattak, ha elfogadták Jézus tanítását — és ugyanígy mi is felüdülésre találhatunk.

12—13. Mire világított rá Jézus, mi az, ami felüdülést hozhat, és hogyan reagáltak néhányan?

¹² Jézus igáról szóló szemléltetésének egyik fő jelentése a tanítványképző munkával volt kapcsolatban. Jézus elsődleges tevékenysége egyértelműen mások tanítása volt, melynek során Isten Királyságára irányította az emberek figyelmét (Máté 4:23). Tehát amikor azt mondta, hogy „vegyétek magatokra az igámat”, ez az ő követését is jelentette, vagyis ugyanannak a tevékenységnek a végzését. Az evangéliumi beszámolók feltárják, hogy Jézus arra indított tiszta szívű embereket, hogy megváltoztassák a foglalkozásukat, azt, ami sok ember életében a legfontosabb helyen áll. Gondolj például Péter, András, Jakab és János elhívására: „Jöjjetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek titeket” (Márk 1:16–20). Jézus szemléltette azoknak a halászoknak, hogy mennyire megelégedésükre szolgál majd, ha az ő vezetésével és segítségével azt a munkát végzik, amelyet ő is első helyre tett az életében.

¹³ Hallgatóságából néhány zsidó megértette, mit akart Jézus tanítani, és azután alkalmazta is azt. Képzeld magad elé például azt a tengerparti jelenetet, amelyről a Lukács 5:1–11-ben olvashatunk. Négy halász fáradozott egész éjjel, de semmit sem fogtak. Aztán egyszer csak a hálóik megteltek hallal! Ez nem a véletlen műve volt, hanem Jézus közbelépésére történt. Majd a part felé tekintve nagy tömeget láttak, amely érdeklődéssel hallgatta Jézus tanítását. Ez az eset segített, hogy megértsék, amit Jézus annak a négy férfinak mondott: „Mostantól majd embereket fogsz ki élve.” És hogy reagáltak? „Visszavitték a csónakokat a szárazföldre, és mindent otthagyva, követték őt.”

14. a) Hogyan találhatunk felüdülést napjainkban? b) Milyen felüdítő jó hírt hirdetett Jézus?

¹⁴ Te is hasonlóképpen reagálhatsz. Az a munka, melynek során az embereket a Biblia igazságára tanítjuk, még mindig folyik. Jehova Tanúi világszerte mintegy hatmillióan elfogadták Jézus meghívását, hogy ’vegyék magukra az igáját’, és „emberek halászaivá” lettek (Máté 4:19). Néhányan teljes idejükben ezt a munkát végzik, míg mások annyit tesznek, amennyit részidőben tudnak. Ezt mindannyian felüdítőnek találják, így kevésbé érzik megterhelőnek az életet. Azt teszik, ami örömet szerez nekik, vagyis jó hírt mondanak másoknak — „a királyság jó hírét” (Máté 4:23). Mindig nagy öröm jó hírről beszélni, erről a jó hírről pedig különösen az. A Bibliában találhatjuk meg azokat az alapvető információkat, melyek segítségével sokaknak segíthetünk meggyőződni arról, hogy lehetséges kevésbé megterhelő életet élni (2Timóteus 3:16, 17).

15. Hogyan fordíthatod javadra Jézusnak az életről szóló tanításait?

¹⁵ Bizonyos mértékig azok is hasznot merítenek Jézusnak az életvitelre vonatkozó tanításaiból, akik még épphogy csak elkezdtek tanulni Isten Királyságáról. Sokan őszintén elmondhatják, hogy Jézus tanításai felüdítették őket, és segítettek nekik, hogy megváltozzon az életük. Ez a te esetedben is igaz lehet, ha megvizsgálsz néhány alapelvet, mely az életre vonatkozik, s a Jézus életéről és szolgálatáról szóló beszámolókban található, különösen Máté, Márk és Lukács evangéliumában.

Hogyan találhatsz felüdülést?

16—17. a) Hol találhatod meg Jézus néhány alapvető tanítását? b) Mi szükséges ahhoz, hogy Jézus tanításait átültessük a gyakorlatba, és így felüdülést találjunk?

¹⁶ Időszámításunk szerint 31 tavaszán Jézus elmondott egy beszédet, mely a mai napig világhírű. Ezt általában a hegyi beszéd néven ismerik. A Máté 5—7. és a Lukács 6. fejezetében lett feljegyezve, és Jézusnak sok tanítását összefoglalja. Jézus további tanításait az evangéliumok más részeiben találhatod meg. Sok dolog, amit mondott, magától értetődő, átültetni a gyakorlatba viszont már nem olyan egyszerű. Miért ne olvasnád el ezeket a fejezeteket alaposan, figyelmesen? Engedd, hogy gondolatainak az ereje hasson a gondolkodásodra és a magatartásodra.

¹⁷ Természetesen Jézus tanításait sokféleképpen lehetne rendszerezni. Csoportosítsuk most úgy a legfontosabbakat, hogy a hónap minden napjára jusson egy, azzal a céllal, hogy azután majd alkalmazzuk az életünkben. Hogyan? Nos, ne fuss végig gyorsan a pontokon. Emlékezz a gazdag emberre, ő megkérdezte Jézus Krisztust: „Mit tegyek, hogy örök életet örököljek?” Amikor Jézus felsorolta Isten Törvényének néhány alapvető követelményét, a férfi a válaszában elmondta, hogy mindezeknek ő már eleget tesz. Ennek ellenére felismerte, hogy többet kell tennie. Jézus ekkor arra kérte, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket az isteni alapelvek gyakorlati alkalmazásában, legyen tevékeny tanítvány. A férfi nyilván nem akart ilyen messzire menni (Lukács 18:18–23). Tehát annak, aki ma meg akarja ismerni Jézus tanításait, nem szabad elfelejtenie, hogy nem elég csupán egyetérteni azokkal; gyakorolnia is kell, így segíteni fognak a stressz enyhítésében.

18. Magyarázd el, hogyan használhatod eredményesen a bekeretezett részt!

¹⁸ Jézus tanításainak a megvizsgálásához és alkalmazásához első lépésként nézd meg a bekeretezett rész első pontját. Ez a Máté 5:3–9-re hivatkozik. Persze hosszasan el tudnánk időzni az ezekben a versekben található nagyszerű tanácsokon. Ám ha átfogóan tekinted őket, mit tanulhatsz belőlük a szemléletmódodat illetően? Ha igazán szeretnél enyhíteni a túlzott stressz okozta terheken az életedben, mi fog segíteni ebben? Hogyan fog segíteni az, ha fokozottabban összpontosítasz a szellemi dolgokra, és engeded, hogy azok egyre jobban hatással legyenek a gondolataidra? Van olyan terület az életedben, amelynek kisebb fontosságot kellene tulajdonítanod, hogy így több figyelmet tudj szentelni a szellemi kérdéseknek? Ha így teszel, az már most hozzájárul a boldogságodhoz.

19. Mit tehetsz azért, hogy még jobban megérts egy tanítást?

¹⁹ Most menj egy lépéssel tovább. Miért ne beszélnéd meg ezeket a verseket Isten egyik szolgájával, mondjuk a házastársaddal, egy közeli rokonoddal vagy egy barátoddal? (Példabeszédek 18:24; 20:5). Emlékezz csak, a gazdag elöljáró is megkérdezett valakit — Jézust — egy fontos dologról. A válasz segíthetett volna neki abban, hogy boldogabb legyen, és hosszan tartó életet éljen. A hívőtársad, akivel megbeszéled ezeket a verseket, persze nem egyenrangú Jézussal, de a Jézus tanításairól való beszélgetés mindkettőtök javára fog válni. Próbáld ki mielőbb.

20—21. Milyen ütemterv szerint tanulhatsz Jézus tanításaiból, és hogyan követheted nyomon az előrehaladásodat?

²⁰ Most nézd meg újra a „Tanítások, melyek segítenek neked” című bekeretezett részt. Ezeket a tanításokat úgy csoportosítottuk, hogy minden napra jut legalább egy, amit megvizsgálhatsz. Először talán elolvashatnád, mit mondott Jézus azokban a versekben, amelyekre utal az adott pont. Azután gondolkozz el a szavain. Gondold végig, hogyan alkalmazhatnád azokat az életedben. Ha úgy érzed, hogy már így teszel, akkor gondold át, tehetnél-e még többet, hogy e szerint az isteni tanítás szerint élj. Dolgozz rajta aznap. Ha nem teljesen érted, vagy nem igazán látod, hogyan alkalmazhatnád, foglalkozz vele másnap is. De ne felejtsd el, hogy nem kell tökéletességre törekedned, mielőtt a következő pontra lépsz. Másnap megvizsgálhatsz egy másik tanítást. A hét végén áttekintheted, milyen eredménnyel alkalmaztad Jézusnak azt a négy-öt tanítását, amelyet a héten megvizsgáltál. A következő héten újabbakkal foglalkozhatsz, mindennap egy másikkal. Ha azt veszed észre, hogy valamelyik tanítás alkalmazásában visszaestél, ne keseredj el. Ilyesmi minden kereszténnyel előfordul (2Krónika 6:36; Zsoltárok 130:3; Prédikátor 7:20; Jakab 3:8). Folytasd a harmadik és a negyedik héten is.

²¹ Körülbelül egy hónap elteltével valószínűleg sikerül átvenned mind a 31 pontot. Hogyan fogod érezni magad? Vajon nem leszel boldogabb, és talán nyugodtabb is? Ha csupán kis előrehaladást sikerült is elérned, valószínűleg így is azt fogod érezni, hogy kevesebb a stressz az életedben, vagy legalábbis könnyebben megbirkózol majd vele, mert kezedben lesz hozzá a kulcs. És ne felejtsd el, hogy Jézus tanításainak sok más nagyszerű pontja is van, amelyek nincsenek ezen a listán. Miért ne kutatnál fel néhányat, hogy megpróbáld azokat is átültetni a gyakorlatba? (Filippi 3:16).

22. Milyen eredménnyel járhat, ha követjük Jézus tanításait, és milyen további részletek érdemelnek figyelmet?

²² Láthatod, hogy Jézus igája, bár nem súlytalan, mégis igazán kellemes. A tanításaiból és a tanítványságból fakadó teher könnyű. János apostol, Jézus szeretett barátja több mint 60 évnyi élettapasztalattal a háta mögött így érzett: „az Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait; a parancsolatai pedig nem megterhelőek” (1János 5:3). Ebben te is biztos lehetsz. Minél régebb óta alkalmazod Jézus tanításait, annál inkább tapasztalod majd, hogy ami ma sokak életében stresszt jelent, az számodra egyre kevésbé lesz megterhelő. Érezni fogod, hogy enyhülésre leltél (Zsoltárok 34:9). De van Jézus kellemes igájának egy másik jellemzője is, melyet meg kell vizsgálnunk. Jézus arról is beszélt, hogy ő „szelíd érzületű és alázatos szívű”. Mit jelent ez számunkra, miközben tanulunk Jézustól, és utánozzuk őt? A következő cikkben ezt fogjuk megvizsgálni (Máté 11:29).

„Tanuljatok tőlem”

„Vegyétek magatokra az igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd érzületű és alázatos szívű vagyok, és felüdülést találtok lelketeknek” (MÁTÉ 11:29).

 1. Miért kellemes és miért gazdagít minket az, ha Jézustól tanulunk?

JÉZUS KRISZTUS mindig megfelelő módon gondolkodott, tanított és cselekedett. Rövid ideig élt a földön, de eredményes, kielégítő életutat járt, és boldog életet élt. Tanítványokat képzett, és megtanította őket arra, hogyan kell imádni Istent, szeretni az embereket, és legyőzni a világot (János 16:33). Reményt öntött beléjük, „világosságot bocsátott . . . az életre és a romlatlanságra a jó hír által” (2Timóteus 1:10). Ha a tanítványai közé tartozónak vallod magad, mit gondolsz, mit jelent tanítványnak lenni? Ha megvizsgáljuk, mit mondott Jézus a tanítványokról, megtudhatjuk, hogyan tehetjük gazdagabbá az életünket. Ez azt jelenti, hogy elfogadjuk az ő nézőpontját, és alkalmazunk bizonyos alapelveket (Máté 10:24, 25; Lukács 14:26, 27; János 8:31, 32; 13:35; 15:8).

2—3. a) Mit jelent Jézus tanítványának lenni? b) Miért fontos megkérdeznünk magunktól: „Én kinek a tanítványa vagyok?”

² A Keresztény Görög Iratokban a „tanítvány”-nak fordított szó alapvetően olyasvalakit jelent, aki összpontosítja az elméjét valamire, vagyis tanul. Ehhez kapcsolódik az a szó, amely ennek a cikknek a kulcsidézetében, a Máté 11:29-ben található: „Vegyétek magatokra az igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd érzületű és alázatos szívű vagyok, és felüdülést találtok lelketeknek.” Igen, aki tanítvány, az tanul. Az evangéliumok gyakran használják a „tanítvány” szót Jézus közvetlen követőire, akiket ő oktatott, és akik vele utaztak, amikor prédikált. Néhányan talán egyszerűen csak elfogadták Jézus tanításait, sőt lehet, hogy titokban tették ezt (Lukács 6:17; János 19:38). Az evangéliumok írói beszélnek olyanokról is, akik Keresztelő „János tanítványai és a farizeusok tanítványai” voltak (Márk 2:18). Mivel Jézus figyelmeztette a követőit, hogy „a farizeusok és a szadduceusok tanításától óvják magukat”, megkérdezhetjük magunktól: „Én kinek a tanítványa vagyok?” (Máté 16:12).

³ Ha Jézus tanítványai vagyunk, ha tőle tanulunk, akkor másoknak azt kell érezniük, hogy szellemileg felüdítő a társaságunk. Észre kell venniük, hogy szelídebb érzületűek és alázatosabb szívűek lettünk. Ha vezető beosztásban dolgozunk, szülők vagyunk, vagy pásztori felelősségeket látunk el a keresztény gyülekezetben, vajon a gondjainkra bízott személyek azt érzik, hogy úgy bánunk velük, ahogyan Jézus bánt a gondjaira bízott emberekkel?

Hogyan bánt Jézus az emberekkel?

4—5. a) Miért nem nehéz megismerni, hogyan bánt Jézus azokkal az emberekkel, akik gondokkal küszködtek? b) Mi történt Jézussal, amikor egy farizeus házában étkezett?

⁴ Tudnunk kell, hogyan bánt Jézus az emberekkel, főként azokkal, akik komoly gondokkal küszködtek. Ezt nem nehéz megismerni. A Biblia sok beszámolót tartalmaz arról, hogyan viselkedett Jézus másokkal, például a lesújtottakkal. Azután figyeljük meg azt is, hogy a vallási vezetők, főleg a farizeusok, hogyan bántak ezekkel az emberekkel. Az ellentétből sokat tanulhatunk.

⁵ Mialatt Jézus i. sz. 31-ben egy prédikáló körúton volt Galileában, „az egyik farizeus folyton arra kérte [Jézust], hogy étkezzen vele”. Jézus nem vonakodott, elfogadta a meghívást. „Bement hát a farizeus házába, és asztalhoz telepedett. És íme, egy asszony, akit bűnösnek ismertek a városban, megtudta, hogy ő a farizeus házában étkezéshez telepedett, és hozott egy illatos olajat tartalmazó alabástromtartót, majd elhelyezkedve hátul, a lábánál, sírt, és áztatni kezdte könnyeivel a lábát, és fejének hajával törölte meg. Gyöngéden csókolgatta is a lábát, és megkente az illatos olajjal” (Lukács 7:36–38).

 6. Miért lehetett ott a „bűnös” asszony a farizeus otthonában?

⁶ El tudod képzelni ezt a helyzetet? Egy forrásmű ezt mondja: „Az asszony (37. v.) kihasználta a helyi szokásokat, melyek lehetővé tették, hogy a szükséget szenvedők is ellátogassanak az ilyen vacsorákra, és kapjanak valamit a maradékból.” Ez magyarázatot adhat arra, miért jelenhetett meg valaki hívatlanul. Lehet, hogy többen is elmentek, abban reménykedve, hogy az étkezés végén gyűjtögethetnek valamit. Az asszony viselkedése azonban szokatlan volt. Nem állt félre, távolról megvárva a vacsora végét. Ezenkívül ennek az asszonynak rossz híre volt, jól ismerték mint „bűnöst”, ezért mondhatta Jézus, hogy ismeri bűneit, „bár sok bűne van” (Lukács 7:47).

7—8. a) Hogyan reagáltál volna egy olyan helyzetben, mint amilyenről a Lukács 7:36–38-ban olvashatunk? b) Hogyan reagált Simon?

⁷ Képzeld magad abba az időbe, Jézus helyébe. Te hogyan viselkedtél volna? Kényelmetlenül érezted volna magad, amint ez az asszony közeledik hozzád? Milyen hatással lett volna rád ez a helyzet? (Lukács 7:45). Megdöbbentél vagy megbotránkoztál volna?

⁸ Vagy ha a vendégek közt lettél volna, hasonlóan gondolkoztál volna, mint a farizeus Simon? „Amikor látta ezt az a farizeus, aki meghívta [Jézust], ezt mondta magában: »Ez, ha próféta volna, tudná, ki és miféle asszony az, aki őt érinti, hogy bűnös«” (Lukács 7:39). Jézus ezzel ellentétben mélységes könyörületet érzett az asszony iránt. Megértette helyzetét, és átérezte gyötrelmét. Nem tudjuk, hogyan keveredett ez az asszony a bűnös életmódba. Ha valóban prostituált volt, akkor a városban élő férfiak, akik istenfélő zsidók voltak, szemmel láthatóan nem segítettek rajta.

 9. Hogyan reagált Jézus, és valószínűleg milyen eredménye lehetett a történteknek?

⁹ Jézus viszont segíteni akart ennek az asszonynak. Ezt mondta neki: „Megbocsáttattak bűneid.” Majd hozzátette: „A hited megmentett téged; menj el békével!” (Lukács 7:48–50). A beszámoló itt véget ér. Valaki talán azt mondhatná, hogy Jézus nem sok mindent tett az asszonyért. Tulajdonképpen elküldte őt, az áldását adva rá. De gondolod, hogy az asszony azután visszatért korábbi szánalmas életmódjához? Bár nem tudjuk biztosan, mi történt vele, érdekes, amit Lukács ezután mond. Elmondja, hogy Jézus „városról városra és faluról falura” járt, „prédikálva és hirdetve az Isten királyságának jó hírét”. Majd arról is beszámol, hogy voltak Jézussal és a tanítványaival „bizonyos asszonyok . . . , akik szolgáltak nekik a javaikból”. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy ekkor ez a bűnbánó és hálás asszony is közöttük volt — most már Istennek tetsző életet élve, tiszta lelkiismerettel, új életcéllal és Isten iránt érzett sokkal mélységesebb szeretettel (Lukács 8:1–3).

A különbség Jézus és a farizeusok közt

10. Miért válik javunkra, ha megvizsgáljuk a beszámolót arról, ami Simon házában történt Jézussal és az asszonnyal?

¹⁰ Mit tanulhatunk ebből az élénk beszámolóból? Hát nem megindító? Képzeld magad Simon otthonába. Mit érzel? Úgy reagálsz, mint Jézus, vagy egy kicsit úgy érzel, mint vendéglátója, a farizeus? Jézus Isten Fia volt, nem érezhetünk és cselekedhetünk hát pontosan úgy, ahogy ő. Viszont biztos nem akarunk a farizeus Simonhoz hasonlítani. Nem sokan lennének büszkék arra, hogy olyanok, mint egy farizeus.

11. Miért nem akarunk a farizeusokra hasonlítani?

¹¹ A Biblia és a világi források egyértelműen feltárják, milyen sokat képzeltek magukról a farizeusok; azt gondolták, hogy ők gondoskodnak az emberek jólétéről és a nemzet virágzásáról. Isten törvényét önmagában nem tartották elég világosnak és érthetőnek. Ezért mindenütt, ahol a Törvény túl homályosnak tűnt számukra, úgy gondolták, kitöltik a vélt réseket konkrét alkalmazási területekkel. Emiatt végül a lelkiismeret teljesen elvesztette a szerepét. Ezek a vallási vezetők igyekeztek minden viselkedési forma szabályozására előírást alkotni, még a hétköznapi dolgokra is.a

12. Milyennek tekintették magukat a farizeusok?

¹² Josephus első századi zsidó történetíró szerint nyilvánvaló, hogy a farizeusok elég kedvesnek, jóindulatúnak, igazságosnak és mindent egybevetve alkalmasnak tartották magukat tisztségük betöltésére. Néhányan közülük kétségtelenül megközelítették ezeket a tulajdonságokat. Gondoljunk például Nikodémuszra (János 3:1, 2; 7:50, 51). Idővel néhány farizeus elfogadta a keresztény utat (Cselekedetek 15:5). A keresztény Pál apostol bizonyos zsidókról, köztük a farizeusokról írt, amikor ezt mondta: „van bennük buzgalom Isten iránt, de nem pontos ismeret szerint” (Róma 10:2). Az evangéliumok azonban olyannak mutatják be a farizeusokat, amilyennek a köznép látta őket: büszkének, gőgösnek, önelégültnek, kritizálónak és követelőzőnek.

Jézus szemléletmódja

13. Mit mondott Jézus a farizeusokról?

¹³ Jézus keményen bírálta az írástudókat és a farizeusokat, képmutatóknak nevezve őket. „Nehéz terheket kötöznek egybe és raknak az emberek vállára, de ők maguk az ujjukkal sem akarják azokat megmozdítani.” Igen, a teher nehéz, az iga pedig, melyet az emberekre raktak, kemény volt. Jézus még tovább ment, és azt is mondta, hogy az írástudók és farizeusok „bolondok” — és aki bolond, az veszélyt jelent a társadalomra nézve. Jézus ezenkívül „vak vezetőknek” is nevezte az írástudókat és a farizeusokat, és kijelentette, hogy ’figyelmen kívül hagyták a Törvény súlyosabb dolgait, tudniillik az igazságosságot, az irgalmasságot és a hűséget’. Ki akarná ezek után, hogy Jézus farizeusi gondolkodásúnak tartsa? (Máté 23:1–4, 16, 17, 23).

14—15. a) Mit tár fel a farizeusok gondolkodásáról az, ahogyan Jézus Máté Lévivel viselkedett? b) Milyen fontos tanulságokat vonhatunk le ebből a beszámolóból?

¹⁴ Mindenki, aki olvassa az evangéliumokat, láthatja, milyen kritizáló szellemű volt a legtöbb farizeus. Miután Jézus elhívta Máté Lévit, az adószedőt, hogy legyen a tanítványa, Lévi nagy fogadást rendezett neki. A beszámoló így szól: „Ekkor a farizeusok és a közülük való írástudók elkezdtek zúgolódni, és ezt mondták a tanítványainak: »Miért van az, hogy adószedőkkel és bűnösökkel esztek és isztok?« Jézus így felelt nekik: » . . . Nem azért jöttem, hogy igazságosakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megbánásra«” (Lukács 5:27–32).

¹⁵ Lévi megértett egy másik gondolatot is, amit Jézus ezen az alkalmon mondott: „Menjetek hát, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot«” (Máté 9:13). Bár a farizeusok állítólag hittek a héber próféták írásaiban, mégsem alkalmazták ezt a Hóseás 6:6-ban található gondolatot. Ha hibáztak, akkor meg voltak győződve afelől, hogy ez a hagyományokhoz való ragaszkodás miatt történt. Mindannyian megkérdezhetjük magunktól: „Úgy ismernek engem, mint aki szigorúan ragaszkodik a szabályokhoz, például olyanokhoz, amelyekben a saját véleményem vagy az emberek általános vélekedése tükröződik? Vagy úgy gondolnak rám mások, mint aki alapvetően irgalmas és jóindulatú?”

16. Mi volt a farizeusok módszere, és hogyan kerülhetjük el, hogy olyanok legyünk, mint ők?

¹⁶ Folyton csak kritizálni — ez volt a farizeusok módszere. Minden apró hibát észrevettek, akár valós, akár vélt hibáról volt szó. Védekező magatartásra kényszerítették az embereket, és mindig emlékeztették őket a hiányosságaikra. A farizeusok azzal hivalkodtak, hogy megadják a tizedet a legkisebb növényekből is, például a mentából, kaporból és köményből. Öltözékükkel próbáltak vallásoskodó, ájtatos látszatot kelteni, miközben igyekeztek ők irányítani a nemzetet. Ha azt szeretnénk, hogy a tetteink összhangban legyenek Jézus példájával, kerülnünk kell azt, hogy folyton mások hibáit keressük és állítsuk középpontba.

Hogyan viselkedett Jézus a nehéz helyzetekben?

17—19. a) Mondd el, hogyan viselkedett Jézus egy helyzetben, amelynek könnyen súlyos következményei lehettek volna! b) Mi tette a helyzetet feszültté és kellemetlenné? c) Ha ott lettél volna, amikor az asszony odament Jézushoz, te hogyan reagáltál volna?

¹⁷ Ahogyan Jézus a nehéz helyzetekben viselkedett, az merőben különbözött a farizeusok viselkedésétől. Figyeld meg, hogyan oldott meg Jézus egy helyzetet, amiből könnyen komoly gond lehetett volna. Egy olyan asszonyról volt szó, aki már 12 éve szenvedett vérfolyásban. Ezt a beszámolót a Lukács 8:42–48-ban olvashatod.

¹⁸ Márk beszámolója elmondja, hogy az asszony „rémülten és remegve” ment oda (Márk 5:33). Miért? Nyilván azért, mert tudta, hogy megszegte Isten Törvényét. A 3Mózes 15:25–28 szerint ha egy asszonynak természetellenes vérfolyása volt, akkor az idő alatt, és még azt követően egy hétig tisztátalan volt. Minden, amit megérintett, minden személy, akivel kapcsolatba került, tisztátalan lett. Ahhoz, hogy ez az asszony odamenjen Jézushoz, át kellett küzdenie magát a tömegen. Most, 2000 évvel később, amikor olvassuk ezt a beszámolót, átérezzük, milyen kellemetlenül érezhette magát.

¹⁹ Ha ott lettél volna, hogyan tekintetted volna ezt a helyzetet? Mit mondtál volna? Figyeld meg, hogy Jézus kedvesen, szeretetteljesen és figyelmesen bánt ezzel az asszonnyal, még csak nem is célozgatott arra, hogy az asszony esetleg valamilyen problémát okozott volna (Márk 5:34).

20. Ha a 3Mózes 15:25–28 ma is követelmény lenne, milyen feladat állna előtted?

²⁰ Mit tanulhatunk ebből a történetből? Tegyük fel, hogy vén vagy az egyik mai keresztény gyülekezetben. És tegyük fel, hogy a 3Mózes 15:25–28-ban található törvény ma is keresztényi követelmény, de egy keresztény nő megsértette ezt a törvényt, emiatt kétségbeesett, és gyötrő érzései vannak. Hogyan reagálnál? Nyilvánosan megaláznád egy bíráló tanáccsal? „Dehogy! Soha nem tennék ilyet! — mondhatod. — Követném Jézus példáját, és mindent megtennék, hogy kedves, szeretetteljes, megfontolt és figyelmes legyek.” Nagyszerű! De a feladat az, hogy valóban így is tegyünk, hogy kövessük Jézus példáját.

21. Mit tanított Jézus az embereknek a Törvényről?

²¹ Az emberek általában felüdülésre leltek Jézus társaságában, ő lelket öntött beléjük, és bátorította őket. Ahol Isten törvénye határozottan kijelentett valamit, azt kellett tenni, ami oda volt írva. De ahol általánosabb volt, a lelkiismeretük nagyobb szerephez jutott, és kimutathatták Isten iránt érzett szeretetüket a döntéseikkel. A Törvény életteret hagyott nekik (Márk 2:27, 28). Isten szerette a népét, mindig a javukat kereste, és kész volt arra, hogy könyörületes legyen, amikor megbotlottak. Jézus is ilyen volt (János 14:9).