„Szentek legyetek, mert én szent vagyok”

„Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok” (3MÓZES 19:2).

 1. Egyebek között kiket tekint szentnek a világ?

A VILÁG főbb vallásainak legtöbbjében vannak olyanok, akiket szentnek tartanak. Az Indiában végrehajtott jótetteiről híressé vált Teréz anyát gyakran szentnek tekintik a szegények iránti önfeláldozása miatt. A pápát „szentatyának” hívják. Az Opus Dei nevű modern katolikus szervezet alapítójára, José María Escrivára egyes katolikusok úgy néznek fel, mint a „szentség mintaképére”. A hinduizmusnak is megvannak a maga szvámijai, azaz szent emberei. Gandhit szent emberként tisztelték. A buddhizmusnak is vannak szent szerzetesei, az iszlámnak pedig szent prófétája. De mit jelent pontosan szentnek lenni?

 2., 3. a) Mit jelent a „szent” és a „szentség” szó? b) Többek között milyen kérdésekre kell választ kapnunk?

² A „szent” szót úgy határozták meg, mint ami „1. . . . isteni hatalommal társított; megszentelt. 2. Imádattal vagy hódolattal körülvett, vagy arra méltó . . . 3. Szigorú vagy rendkívül erkölcsös vallási vagy szellemi rendszerhez igazodó élet . . . 4. Vallási célra megjelölt vagy elválasztott.” A bibliai szövegösszefüggésben a szentség ’vallási tisztaságot vagy makulátlanságot; megszenteltséget’ jelent. Egy bibliai kézikönyv (Insight on the Scripturesa) szerint „az eredeti héber koʹdhes [szó] a következő gondolatot közvetíti: elkülönítettség, kizárólagosság vagy odaszenteltség Istennek . . .; az Isten szolgálatára való különválasztottság állapota”.

³ Izráel nemzete azt a parancsot kapta, hogy legyen szent. Isten Törvénye kijelentette: „én, az Úr, vagyok a ti Istenetek; szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én szent vagyok.” Ki volt a szentség Forrása? Hogyan lehettek szentek a tökéletlen izraeliták? És napjainkban milyen tanulságot vonhatunk le magunkra nézve abból, hogy Jehova szentségre hív? (3Mózes 11:44).

Ahogyan Izráel kapcsolatban volt a szentség Forrásával

 4. Mi szemléltette Izráelben Jehova szentségét?

⁴ Mindent, ami Izráelnek Jehova Isten iránti imádatával volt kapcsolatos, szentnek kellett tekinteni, és aszerint kellett viszonyulni hozzá. Miért volt így? Mert Jehova maga a szentség eredete és forrása. Mózes beszámolója arról, amikor készítették a szent hajlékot, a díszruhákat meg a díszítéseket, ezekkel a szavakkal zárul: „Elkésziték a lapot is, szent homlokdíszt tiszta aranyból és rávésék mint a pecsétre metszenek: »Szentség a Jehovának!«” Ezt a csillogó, színarany lapot a főpap turbánjára rögzítették, és azt jelezte, hogy el van választva egy különösen szent szolgálat végzésére. Amikor az izraeliták látták ezt a napfényben megcsillanó, vésett feliratot, akkor az rendszerint Jehova szentségére emlékeztette őket (2Mózes 28:36; 29:6; 39:30, Kámory fordítás).

 5. Hogyan lehetett szentnek tekinteni a tökéletlen izraelitákat?

⁵ De hogyan válhattak az izraeliták szentté? Csakis a Jehovával ápolt szoros kapcsolatuk és a neki bemutatott tiszta imádatuk által. A „Legszentebb” pontos ismeretére volt szükségük, hogy szentségben, fizikai és szellemi tisztaságban imádhassák őt (Példabeszédek 2:1–6; 9:10, NW). Az izraelitáknak ezért tiszta indítékkal és tiszta szívvel kellett imádniuk Istent. Az imádat bármilyen képmutató formája utálatos volt Jehovának (Példabeszédek 21:27).

Amiért Jehova elítélte Izráelt

 6. Hogyan viszonyultak a zsidók Malakiás napjaiban Jehova asztalához?

⁶ Ezt világosan szemléltette az, amikor az izraeliták közönyt mutatva, hitvány és fogyatékos áldozatokat hoztak a templomhoz. Malakiás prófétán keresztül Jehova elítélte gyatra áldozataikat: „Nem telik kedvem bennetek, azt mondja a Seregeknek Ura; az ételáldozatot sem kedvelem a ti kezetekből! Ti pedig meggyalázzátok azt, mikor azt mondjátok: Az Úrnak asztala megvetni való, és annak jövedelme, eledele útálatos. És azt mondjátok: Ímé, mily fáradság! és ráfújtok, azt mondja a Seregeknek Ura; pedig a rablottat hozzátok, meg a sántát és betegest; ételáldozatot is hoztok, de hát kedves-é az a ti kezetekből? azt mondja az Úr” (Malakiás 1:10, 12, 13).

 7. Milyen szentségtelen tetteket követtek el a zsidók az i. e. ötödik században?

⁷ Valószínűleg az i. e. ötödik században Isten Malakiást használta fel, hogy leleplezze a zsidók helytelen szokásait. A papok példamutatása siralmas volt, magatartásuk pedig semmi esetre sem volt szent. A nép — ilyen vezetést követve — engedett alapelveiből egészen addig a pontig, hogy a férfiak elváltak feleségüktől, feltehetően azért, hogy fiatalabb, pogány nőket vegyenek feleségül. Malakiás ezt írta: „az Úr a tanú közötted és ifjúkori feleséged között, akihez hűtlenb lettél, noha ő volt a társad, a szövetséggel elkötelezett feleséged . . . Tartsátok hát tiszteletben életeteket, és ne légy hűtlen ifjúkori feleségedhez. Mert gyűlölöm a válást — mondja az Úr, Izrael Istene” (Malakiás 2:14–16, Katolikus fordítás).

 8. Milyen befolyást gyakorol egyesekre a keresztény gyülekezetben a válásról kialakított modern felfogás?

⁸ A mi időnkben sok országban, ahol könnyű elválni, magasba szökött a válási arány. Még a keresztény gyülekezetre is befolyást gyakorol. Ahelyett hogy a vének segítségét keresnék az akadályok leküzdése érdekében, és megpróbálnák sikeressé tenni házasságukat, egyesek túl hamar félredobják azt. Ennek eredményeként a gyermekeknek gyakran nagy árat kell fizetniük érzelmileg (Máté 19:8, 9).

9., 10. Min kellene elgondolkoznunk a Jehovának bemutatott imádatunkat illetően?

⁹ Amint a fentiekből láttuk, a Malakiás napjaiban levő szánalmas szellemi állapotokat tekintve, Jehova nyíltan elítélte Júda üres imádatát, és megmutatta, hogy csak tiszta imádatot fogad el. Vajon ennek hatására nem kellene elgondolkodnunk Jehova Isten, a világegyetem Szuverén Ura, az igazi szentség Forrása iránti imádatunk minőségén? Valóban szent szolgálatot ajánlunk fel Istennek? Szellemileg tiszta állapotban őrizzük meg magunkat?

¹⁰ Ez nem jelenti azt, hogy tökéletesnek kell lennünk, ami lehetetlen, vagy hogy másokkal kell összehasonlítanunk magunkat. Azt viszont jelenti, hogy minden kereszténynek olyan imádatot kell bemutatnia Istennek, amely egyéni körülményeihez képest a legjobb. Ez utal imádatunk minőségére. Szolgálatunknak a tőlünk telhető legjobb, azaz szent szolgálatnak kell lennie. Hogyan valósíthatjuk ezt meg? (Lukács 16:10; Galátzia 6:3, 4).

Tiszta szív tiszta imádathoz vezet

11., 12. Honnan ered a szentségtelen viselkedés?

¹¹ Jézus világosan tanított arról, hogy ami a szívben van, az nyilvánvalóvá válik abban, amit egy személy mond és tesz. Jézus ezt mondta az önelégült — ráadásul szentségtelen — farizeusoknak: „Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.” Később rámutatott, hogy a gonosz tettek a szívben, azaz a belső emberben levő gonosz gondolatokból fakadnak. Ezt mondta: „A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert” (Máté 12:34; 15:18–20).

¹² Ez segít megértenünk, hogy a szentségtelen tettek nem csak úgy spontán vagy előzmény nélkül történnek. Olyan beszennyező gondolatok eredményeként születnek, amelyek a szívben rejtőznek — titkos vágyak és talán ábrándok eredményeként. Ezért mondhatta Jézus: „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.” Más szavakkal, a paráznaság és a házasságtörés már gyökeret vert a szívben, mielőtt bármilyen lépés megtörténne. Utána, amikor a körülmények adják magukat, a szentségtelen gondolatok szentségtelen viselkedésben nyilvánulnak meg. Paráznaság, házasságtörés, szodómia, lopás, káromkodás és hitehagyás lesz többek között a szemmel látható eredmény (Máté 5:27, 28; Galátzia 5:19–21).

13. Egyebek között milyen példák mutatják meg, hogyan vezethetnek szentségtelen gondolatok szentségtelen tettekhez?

¹³ Ezt többféleképpen lehetne szemléltetni. Egyes országokban gomba módra szaporodnak a kaszinók, így egyre nagyobb a lehetőség arra, hogy szerencsejátékban vegyen részt az ember. Valaki talán kísértést érez arra, hogy e látszatmegoldás révén próbálja megoldani pénzügyi nehézségeit. A hamis érvelés arra befolyásolhat egy testvért, hogy elvesse vagy felhígítsa a már elsajátított bibliai alapelveket.c Egy másik példa a tévén, videón, számítógépen vagy könyveken keresztül könnyen hozzáférhető pornográfia, ami egy keresztényt szentségtelen viselkedésbe vihet. Csak mellőznie kell szellemi fegyverzetét, és mielőtt észrevenné, már erkölcstelenségbe esett. A legtöbb esetben azonban a bűnbe sodródás az elmében kezdődik. Igen, az ezekhez hasonló helyzetekben Jakab szavai teljesednek be: „mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl” (Jakab 1:14, 15; Efézus 6:11–18).

14. Hogyan gyógyultak ki sokan szentségtelen viselkedésükből?

¹⁴ Örömteli, hogy sok keresztény, aki gyengeségből vétkezik, igazi megbánást mutat, és a vének helyre tudják állítani őt szellemileg. Sőt sokan, akiket a megbánás hiánya miatt közösítettek ki, végül észre térnek, és újra a gyülekezet tagjaivá válnak. Rájönnek, milyen könnyen legyőzte őket Sátán, amikor hagyták, hogy a szentségtelen gondolatok gyökeret verjenek a szívükben (Galátzia 6:1; 2Timótheus 2:24–26; 1Péter 5:8, 9).

Feladatunk — szembenézni gyengeségeinkkel

15. a) Miért kell szembenéznünk gyengeségeinkkel? b) Mi segíthet elismernünk gyengeségeinket?

¹⁵ Erőfeszítést kell tennünk, hogy elfogulatlanul ismerjük meg saját szívünket. Készek vagyunk szembenézni gyengeségeinkkel, elismerni azokat, és utána dolgozni azok legyőzésén? Szívesen kérdezünk meg egy őszinte barátot arról, hogyan tudnánk javítani, és utána hallgatunk a tanácsra? Ahhoz, hogy szentek maradjunk, le kell győznünk hibáinkat. Miért? Mert Sátán ismeri gyengeségeinket. Körmönfont mesterkedései által bűnre és szentségtelen viselkedésre ingerel bennünket. Ravasz tetteivel megpróbál elválasztani minket Isten irántunk érzett szeretetétől, hogy többé ne legyünk odaszenteltek és hasznosak Jehova imádatára (Jeremiás 17:9; Efézus 6:11; Jakab 1:19).

16. Milyen küzdelmet élt át Pál?

¹⁶ Pál apostolnak megvoltak a maga megpróbáltatásai és próbatételei, ahogyan ki is fejezte ezt a rómaiakhoz írt levelében: „tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok . . . Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint; de látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban” (Róma 7:18–23).

17. Hogyan került ki győztesen Pál a gyengeségeivel folytatott harcból?

¹⁷ Nekünk most az a döntő szempont Pál esetében, hogy elismerte gyengeségeit. Gyengeségei ellenére ezt mondhatta: „gyönyörködöm az Isten törvényében a belső [szellemi] ember szerint.” Pál szerette azt, ami jó, és gyűlölte azt, ami rossz. Ám mégis harcot kellett vívnia, ugyanazt a harcot, amelyet mindannyiunknak meg kell vívni — Sátán, a világ és a hústest ellen. Hogyan nyerhetjük meg a csatát azért, hogy szentek, a világtól és gondolkozásától elkülönültek maradjunk? (2Korinthus 4:4; Efézus 6:12).

Hogyan maradhatunk szentek?

18. Hogyan maradhatunk szentek?

¹⁸ A szentséget nem úgy lehet elérni, ha a legkevesebb ellenállást fejtjük ki, vagy ha elnézőek vagyunk önmagunkkal szemben. Az ilyen személy mindig mentséget talál majd viselkedésére, és megpróbálja elhárítani a felelősséget. Talán meg kell tanulnunk, hogy vállaljuk a felelősséget tetteinkért, és ne legyünk olyanok, mint egyesek, akik azt hozzák fel mentségül, hogy a sors rossz lapokat osztott nekik családi hátterük és öröklött tulajdonságaik miatt. A dolgok gyökere az egyén szívében rejlik. Vajon szereti az igazságosságot? Epekedik a szentség után? Vágyik Isten áldására? A zsoltáríró világossá tette, hogy szükség van a szentségre, amikor ezt mondta: „Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.” Pál apostol ezt írta: „A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz” (Zsoltárok 34:15; 97:10; Róma 12:9).

19., 20. a) Hogyan építhetjük elménket? b) Mivel jár a hatásos személyes tanulmányozás?

¹⁹ Képesek vagyunk ’ragaszkodni a jóhoz’, ha Jehova nézőpontjából tekintjük a dolgokat, és ha úgy gondolkodunk, mint Krisztus (1Korinthus 2:16). Hogyan valósíthatjuk ezt meg? Úgy, hogy rendszeresen tanulmányozzuk Isten Szavát, és elmélkedünk rajta. Milyen gyakran kaptuk már ezt a tanácsot! De vajon elég komolyan vesszük? Például valóban áttanulmányozod ezt a folyóiratot, és kikeresed a bibliaverseket, mielőtt eljössz az összejövetelre? A tanulmányozás alatt nem azt értjük, hogy csupán aláhúzol néhány kifejezést minden bekezdésben. Egy cikket körülbelül 15 perc alatt át lehet futni és alá lehet húzni. Vajon ez azt jelenti, hogy áttanulmányoztuk a cikket? Valójában egy-két órába is beletelhet áttanulmányozni és magunkba szívni azt a szellemi segítséget, amelyet minden egyes cikk nyújt.

²⁰ Talán fegyelmeznünk kell magunkat, hogy hetente mellőzni tudjuk néhány órára a tévénézést, és igazán a személyes szentségünkre összpontosítsunk. Rendszeres tanulmányozásunk szellemileg épít minket, arra ösztönözve elménket, hogy helyes döntéseket hozzunk — olyan döntéseket, amelyek „a viselkedés szent cselekedeteire” vezetnek (2Péter 3:11, NW; Efézus 4:23; 5:15, 16).

21. Milyen kérdés vár még válaszra?

²¹ A kérdés most ez: A cselekvés és a viselkedés milyen további területein lehetünk keresztényekként szentek úgy, ahogyan Jehova is szent? A következő cikk tárgyal majd néhány elgondolkodtató szempontot.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel?

◻ Hogyan azonosították a szentség Forrását Izráelben?

◻ Milyen módokon volt az izraeliták imádata szentségtelen Malakiás napjaiban?

◻ Hol kezdődik a szentségtelen viselkedés?

◻ Mit kell felismernünk ahhoz, hogy szentek legyünk?

◻ Hogyan maradhatunk szentek?