Olvasók kérdései
● Jézus azt mondta, hogy „semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek a dolgok meg nem történnek”. Melyik ez a nemzedék és mennyi ideig tart?
Amikor Jézus apostolai „jelt” kértek az ő jelenlétére és a dolgok rendszerének a befejezésére vonatkozóan, Jézus elmondta híres jövendölését az eljövendő háborúkról, éhínségekről, földrengésekről és a Királyság jó hírének a vég előtti prédikálásáról. (Máté 24., 25; Márk 13; Luk 21) Azt is mondta: „Valóban mondom nektek, semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek a dolgok meg nem történnek.” — Máté 24:34.
A Biblia jövendölései és azoknak a történelem folyamán bekövetkezett beteljesedése alapján Jehova tanúi gyakran rámutattak, hogy Krisztus jövendölése két ízben is alkalmazható: először i. sz. 33 és Jeruzsálem 70-ben bekövetkezett pusztulása között; másodszor, nagyobb méretű beteljesedésként „a vég idején”, i. sz. 1914 óta.
Néhány bibliamagyarázó azonban elmulasztotta figyelembe venni ennek a jövendölésnek kettős vonatkozását. Ők azt tartják, hogy a „nemzedék” kifejezésen Jézus egy fajt vagy népet értett, mint például a zsidó népet vagy a gonosz emberek osztályát, amely évszázadokon át létezik. Utalnak az 1Péter 2:9-re, amely az Egy Hiteles Fordítás (Authorized Version) szerint úgy beszél a felkent keresztény gyülekezetről, mint „választott nemzedék”-ről. Bibliatudósok azonban ma elismerik, hogy az 1Péter 2:9-ben használt görög szót „faj”-nak kell fordítani és az teljesen különbözik a Máté 24:34-ben előforduló és „nemzedék”-nek fordított szótól.
Jézus nem egy népfajra utalt, amely évszázadokon át fennmarad vagy éppen a keresztényekre. Ő mindenekelőtt a hallgatóira és más akkori zsidókra utalt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy azon a napon, valamivel korábban, amikor elítélte a zsidó vallásvezetőket, Jézus arról beszélt, hogy azok megölték a prófétákat, majd ezt mondta: „Mindezek a dolgok erre a nemzedékre jönnek.” (Máté 23:36) Ezek a szavak igaznak bizonyultak a kortárs-nemzedék esetében, amikor i. sz. 70-ben a Jeruzsálemben levő zsidók szörnyű pusztulást szenvedtek. (Luk 3:16, 17) Ugyanakkor ez a ,dolgok zsidó rendszerének a végét’ is jelentette, Krisztus jövendölésének első beteljesedésében.
Ez segít nekünk megérteni a Máté 24:34-ben szereplő „nemzedék” szót. A mai köznyelvben ugyanis a „nemzedék” kifejezést lehet használni (1) minden olyan személyre, aki ugyanabban az időben született és él, vagy (2) az átlag időtartamra, amely a szülők születése és a gyermekeik születése között eltelik, s ami általában 20-30 év. Melyikre gondolt Jézus? Nyilvánvaló, hogy nem az utóbbira, mert az első alkalmazásban a „nemzedék” i. sz. 33-tól i. sz. 70-ig tartott, vagyis legalább 37 évig.
Az is nyilvánvaló, hogy a „nemzedék” kifejezésen Jézus nem az i. sz. 33-ban született zsidó gyermekeket értette. Lukács elmondja, hogy miután a farizeusok megkérdezték, hogy mikor jön el a Királyság, Jézus azt mondta tanítványainak: „[Az ember Fiának] sokat kell szenvednie és ez a nemzedék el kell utasítsa Őt.” (Luk 17:20-25) Ezt az elutasítást az újszülöttek nyilván nem végezhették. Hasonlóképpen a dolgok kimenetele azt mutatja, hogy a „nemzedék”, amelyet a Máté 24:34 megemlít, Jézus hallgatóit és olyan más személyeket foglalta magába, akik képesek voltak megkülönböztetni i. sz. 33-tól kezdve Jeruzsálem pusztulásáig Jézus szavainak beteljesedését.
Így tehát, amikor napjainkban kell alkalmaznunk, a „nemzedék” kifejezés logikusan nem alkalmazható az első világháború alatt született csecsemőkre. Krisztus követőire és azon más személyekre alkalmazható, akik képesek voltak megfigyelni azt a háborút, valamint a többi dolgot, ami Jézus összetett „jelének” a beteljesedéseként következett be. Néhányan ezek közül a személyek közül „semmiképpen nem múlnak el”, amíg meg nem történik mindaz, amit Krisztus megjövendölt, beleértve a dolgok jelen gonosz rendszerének a végét.
Jézus nem buzdította követőit arra, hogy megpróbálják kiszámítani az ő „nemzedékének” pontos időtartamát. (Zsolt 90:10) Ahelyett, hogy kiszámították volna, maximálisan hány év telhet még el a befejezett végig, a keresztényeknek inkább Jézus figyelmeztetésére kellett gondolniuk: „Maradjatok ébren . . . , mert amelyik órában nem is gondoljátok, akkor jön el az embernek Fia.” — Máté 24:42-44.
Bőséges bizonyítékunk van arra, hogy most van teljesedőben a Máté 24. fejezete, a „dolgok rendszerének a végén”. Ennek egyik bizonyítéka a felállított messiási királyság jó hírének prédikálása világszerte, amelynek Jézus szavai szerint meg kell történnie, mielőtt eljön a vég. (Máté 24:14) Ahelyett tehát, hogy találgatásokba bocsátkoznánk a dátumot illetően, amelyet nem ismerhetünk, az igaz keresztények vegyenek részt inkább tevékenyen abban a fontos prédikálásban, mialatt bizalommal tekintenek előre Jézus szavainak a teljesedésére „ezzel a nemzedékkel” kapcsolatban, amelyről a Máté 24:34 beszél.