„Mindezeknek meg kell lenniök”

„[Jézus] monda nékik . . . mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég” (MÁTÉ 24:4–6).

 1. Milyen témának kell felkeltenie a figyelmünket?

BIZTOSAN érdekel az életed és a jövőd. Akkor annak a témának is érdekelnie kell, ami 1877-ben megragadta C. T. Russell figyelmét. Russell, aki később megalapította a Watch Tower Societyt, megírta a The Object and Manner of Our Lord’s Return (Urunk visszatérésének célja és módja) című füzetet. Ez a 64 oldalas füzet Jézus visszatéréséről, vagyis a jövőben elkövetkező eljöveteléről szólt (János 14:3). Az apostolok egyszer, amikor az Olajfák hegyén voltak, erről a visszatérésről kérdezősködtek: „mikor lesznek meg ezek, és mi lesz a jele a jelenlétednek [eljövetelednek, Károli fordítás] és a dolgok rendszere befejezésének?” (Máté 24:3, NW).

 2. Miért van olyan sok, egymásnak ellentmondó vélemény arról, amit Jézus jövendölt?

² Tudod mit válaszolt Jézus, és érted, amit mondott? Három evangéliumban találjuk meg válaszát. D. A. Carson professzor kijelenti: „Kevés olyan bibliai fejezet van, amely több nézeteltérést váltott ki a bibliamagyarázók körében, mint a Máté 24., és az ezzel párhuzamos Márk 13. és Lukács 21. fejezete.” Ezután elmondja véleményét, egy újabbat az egymásnak ellentmondó emberi nézetek közül. Az elmúlt évszázadban sok ilyen nézet hitetlenségről tanúskodott. Az ilyen nézetek szerint Jézus sosem mondta azt, amit az evangéliumokban olvashatunk; szerintük, amit mondott, azt később megmásították; illetve jövendölései nem váltak valóra — az ilyen nézeteket a történetkritika formálta. Még olyan bibliamagyarázó is volt, aki „a mahajána buddhizmus filozófiájának szemszögéből” nézte Márk evangéliumát!

 3. Hogyan tekintik Jehova Tanúi Jézus próféciáját?

³ Ezzel szemben Jehova Tanúi hitelesnek és megbízhatónak tartják a Bibliát, többek között azt is, amit Jézus mondott négy apostolának, akik három nappal a halála előtt vele voltak az Olajfák hegyén. C. T. Russell napjai óta Isten népe fokozatosan egyre jobban megértette Jézusnak ezt a próféciáját. Az utóbbi években azonban Az Őrtorony még tovább finomított azon, ahogyan Isten népe ezt a próféciát tekinti. Feldolgoztad ezt az információt, és látod, milyen hatással van az életedre?a Ismételjük át.

Tragikus beteljesedés nem sokkal később

 4. Mi lehetett az oka annak, hogy az apostolok Jézust a jövőről kérdezték?

⁴ Az apostolok tudták, hogy Jézus a Messiás. Ezért amikor Jézus a fülük hallatára a haláláról, feltámadásáról és a visszatéréséről beszélt, biztosan csodálkoztak: „Ha Jézus meghal, és elmegy, hogyan tudja végrehajtani azokat a csodálatos dolgokat, amelyeket a Messiástól várunk?” Jézus ezenkívül a Jeruzsálemre és a templomra vonatkozó végről is beszélt. Az apostolok minden bizonnyal szerették volna tudni: „Mikor, és hogyan fog ez bekövetkezni?” Mivel szerették volna ezeket megérteni, megkérdezték: „mikor történnek meg ezek; és mi lesz a jel, a mikor mindezek beteljesednek?” (Márk 13:4; Máté 16:21, 27, 28; 23:37—24:2).

 5. Hogyan teljesedett be az első században, amit Jézus mondott?

⁵ Jézus előre megmondta, hogy lesznek háborúk, éhínségek, járványok, földrengések, gyűlölködések, üldözni fogják a keresztényeket, lesznek hamis messiások, és széles körben fogják prédikálni a Királyság jó hírét. Azután a végnek kell eljönnie (Máté 24:4–14; Márk 13:5–13; Lukács 21:8–19). Jézus ezt i. sz. 33 elején mondta. Az utána következő évtizedekben éber tanítványai felismerhették, hogy a megjövendölt események jelentőségteljes módon valóban teljesednek. Igen, a történelem bizonyítja, hogy a jelnek volt akkor egy beteljesedése, és ez a dolgok zsidó rendszerének a befejezéséhez vezetett, mely rendszernek a rómaiak vetettek véget i. sz. 66 és 70 között. Hogyan következett ez be?

 6. Mi bontakozott ki i. sz. 66-ban a rómaiak és a zsidók között?

⁶ I. sz. 66-ban forró nyár volt Júdeában. A zsidó zelóták ekkor támadták meg a római őröket — akik a jeruzsálemi templom közelében egy erődben voltak —, és ezzel erőszakot szítottak az ország más területein is. Egy mű Heinrich Graetz professzor szavait idézve így számol be erről: „Cestius Gallus, Szíria helytartója, kinek a római uralom épségbentartása volt a föladata, nem nézhette tovább tétlenül a judaiak felkelését . . . Összegyűjtötte tehát légióit és a szomszédos fejedelmeknek segéd csapatait, akik szívesen adták oda seregeiket” (Szabolcsi Miksa: Zsidók egyetemes története). Ez a 30 000 fős hadsereg körülvette Jeruzsálemet. Miután egy ideig harcoltak, a zsidók visszavonultak a falak mögé, közel a templomhoz. „Öt napig ostromolták a rómaiak a falakat, de a zelóták lövegei mindig hátrálásra kényszerítették őket, csak a hatodik napon sikerült az északi falat a templommal szemben részben aláaknázniok.”

 7. Miért tudták Jézus tanítványai másképp tekinteni a dolgokat, mint a legtöbb zsidó?

⁷ Gondolj csak bele, mennyire zavartak lehettek a zsidók, hiszen ősidők óta úgy érezték, hogy Isten megvédi őket és szent városukat! Jézus tanítványait azonban előzetesen figyelmeztették, hogy Jeruzsálemre csapás vár. Jézus megjövendölte: „jőnek reád napok, mikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek, és körülvesznek téged, és mindenfelől megszorítanak téged. És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön” (Lukács 19:43, 44). De vajon ez azt jelentette, hogy i. sz. 66-ban a Jeruzsálemben lévő keresztények meg fognak halni?

 8. Milyen tragédiát jövendölt meg Jézus, és kik voltak „a választottak”, akikért meg lettek rövidítve a napok?

⁸ Az Olajfák hegyén Jézus az apostoloknak válaszolva előre megmondta: „azok a napok olyan nyomorúságosak lesznek, a milyenek a világ kezdete óta, a melyet Isten teremtett, mind ez ideig nem voltak, és nem is lesznek. És ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egyetlen test sem menekülne meg [nem menekülne meg hústest, NW]; de a választottakért, a kiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat” (Márk 13:19, 20; Máté 24:21, 22). Azok a napok tehát megrövidíttetnek, „a választottak” pedig megmenekülnek. Kik voltak a választottak? Nyilván nem a lázadó zsidók, akik ugyan azt állították, hogy Jehovát imádják, de elvetették a Fiát (János 19:1–7; Cselekedetek 2:22, 23, 36). Az igazi választottak akkoriban azok a zsidók és nem zsidók voltak, akik Jézusban mint Messiásban és Megmentőben gyakoroltak hitet. Isten kiválasztotta az ilyen személyeket, és i. sz. 33 pünkösdjén új szellemi nemzetté, „Isten Izráelévé” formálta őket (Galátzia 6:16; Lukács 18:7; Cselekedetek 10:34–45; 1Péter 2:9).

 9., 10. Hogyan lettek ’megrövidítve’ a római támadás napjai, és mi lett ennek az eredménye?

⁹ Vajon ’meg lettek rövidítve’ a napok, és megmenekültek a Jeruzsálemben élő felkent választottak? Graetz professzor feltételezése szerint „[Cestius Gallus] gondolhatta, hogy nem lesz jó folytatni a harcot, mely az ellenség lelkesedése folytán sokáig elhuzódhatik. Közeledett az őszi esőzés, amely megakadályozta volna az élelmiszerek beszerzését . . . Cestius ezért gondolhatta jobbnak a visszavonulást.” Akármit gondolt is Cestius Gallus, a római hadsereg elvonult a város alól, és komoly veszteséget okoztak nekik az őket üldöző zsidók.

¹⁰ A rómaiaknak ez a meglepő visszavonulása lehetővé tette, hogy megmeneküljön „hústest”, vagyis Jézus tanítványai, akik veszélyben voltak Jeruzsálemen belül. A történelem tanúsítja, hogy amikor megnyílt ez a lehetőség, a keresztények elmenekültek arról a környékről. Milyen nagyszerűen megmutatkozott, hogy Isten előre meg tudja mondani, mi történik a jövőben, és gondoskodni tud arról, hogy életben maradjanak imádói! De mi történt a nem hívő zsidókkal, akik Jeruzsálemben és Júdeában maradtak?

Látják a kortársak

11. Mit mondott Jézus „erről a nemzedékről”?

¹¹ Sok zsidó úgy vélte, hogy imádati rendszerük, melynek középpontja a templom, sokáig fog fennmaradni. Jézus azonban ezt mondta: „A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár: Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt. Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzetség [nemzedék, »Újfordítású revideált Biblia«], mígnem mindezek meglesznek. Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak” (Máté 24:32–35, kiemelés tőlünk).

12., 13. Hogyan értették a tanítványok Jézusnak az „erre a nemzedékre” vonatkozó utalását?

¹² Az i. sz. 66-ot megelőző években a keresztények az összetett jel sok előzetes részletének a beteljesedését látták — háborúkat, éhínségeket, még azt is, hogy széles körben prédikálják a Királyság jó hírét (Cselekedetek 11:28; Kolossé 1:23). De mikor kellett eljönnie a végnek? Mit értett Jézus azalatt, hogy „el nem múlik ez a nemzedék [görögül: ge·ne·aʹ]”? Jézus gyakran nevezte a korabeli ellenséges zsidók tömegét, köztük a vallásvezetőket is, „gonosz és parázna nemzedéknek” (Máté 11:16; 12:39, 45; 16:4; 17:17; 23:36, Úf). Tehát amikor az Olajfák hegyén ismét „erről a nemzedékről” beszélt, nyilván nem a történelem folyamán élt zsidó fajta egészét értette alatta, és nem is a követőire gondolt, bár ők „kiválasztott fajta” voltak (1Péter 2:9, NW). Jézus azt sem mondta, hogy „ez a nemzedék” időszak.

¹³ Jézus inkább az akkor élt ellenséges zsidókra gondolt, akik átélték az általa adott jel beteljesedését. A Lukács 21:32-ben (Úf) lévő, „erre a nemzedékre” vonatkozó utalással kapcsolatban Joel B. Green professzor megjegyzi: „A harmadik evangéliumban az »ez a nemzedék«b (és a vele rokon értelmű kifejezések) általában az embereknek olyan csoportjára utal, akik szembeszegülnek Isten szándékával . . . olyan emberekre [utal], akik konokul hátat fordítanak az isteni szándéknak.”

14. Mit élt át az a „nemzedék”, de hogyan történt, hogy más lett a végkimenetele a keresztények között?

¹⁴ A zsidó ellenállók gonosz nemzedékének, amely láthatta a jel beteljesedését, a véget is át kellett élnie (Máté 24:6, 13, 14). És bizony át is élték! I. sz. 70-ben a római sereg Titusnak, Vespasianus császár fiának a vezetésével visszatért. Szinte hihetetlen, mennyit szenvedtek a zsidók, akik ismét a városban rekedtek.c A szemtanú Josephus Flavius arról számol be, hogy mire a rómaiak lerombolták a várost, körülbelül 1 100 000 zsidó halt meg, és mintegy 100 000 zsidót vittek fogságba, akik közül a legtöbben nem sokkal később borzalmas halált haltak vagy az éhínség miatt, vagy a római színházakban. Való igaz, az i. sz. 66—70-ben bekövetkező nyomorúság a legnagyobb volt, amit Jeruzsálem és a zsidó rendszer valaha is átélt vagy át fog élni. Mennyire más végkimenetele lett ennek a keresztények között, akik megfogadták Jézus prófétai figyelmeztetését, és i. sz. 66-ban, miután a római seregek elmentek, elhagyták Jeruzsálemet! A felkent keresztény „választottak” ’megmenekültek’, biztonságban voltak i. sz. 70-ben (Máté 24:16, 22).

Még hátravan egy másik beteljesedés

15. Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jézus próféciájának i. sz. 70 után van egy nagyobb beteljesedése?

¹⁵ De ez még nem volt a vég. Jézus korábban utalt arra, hogy miután pusztán hagyják a várost, el fog jönni Jehova nevében (Máté 23:38, 39; 24:2). Majd ezt világosabban elmagyarázta az Olajfák hegyén mondott próféciájában. Amikor az eljövendő „nagy nyomorúságról” beszélt, azt mondta, hogy utána hamis Krisztusok fognak megjelenni, és hogy Jeruzsálemet hosszabb ideig a nemzetek fogják tapodni (Máté 24:21, 23–28; Lukács 21:24). Vajon lehetséges, hogy még hátravolt egy másik, nagyobb beteljesedés? A tények azt mutatják, hogy igen. Ha összehasonlítjuk a Jelenések 6:2–8-at (amelyet az i. sz. 70-es jeruzsálemi nyomorúság után írtak) a Máté 24:6–8-cal és a Lukács 21:10, 11-gyel, láthatjuk, hogy nagyobb mértékben kellett bekövetkeznie még háborúknak, élelmiszerhiányoknak és csapásoknak. Jézus szavainak e nagyobb beteljesedése az I. világháború kitörése, vagyis 1914 óta tart.

16—18. Mire számítunk, mi fog még történni?

¹⁶ Jehova Tanúi már évtizedek óta azt tanítják, hogy a jel mostani beteljesedése azt bizonyítja, hogy egy „nagy nyomorúság” még hátravan. A mostani gonosz „nemzedék” meg fogja látni ezt a nyomorúságot. Úgy tűnik, ismét lesz egy kezdeti szakasza (az összes hamis vallás megtámadása), mint ahogyan i. sz. 66-ban Gallus támadásával is megkezdődött a Jeruzsálemre következő nyomorúság.d Majd, egy meghatározatlan hosszúságú idő után, eljön a vég — a világon mindenütt pusztulás lesz, ami megfelel az i. sz. 70-ben bekövetkezett pusztulásnak.

¹⁷ A közvetlenül előttünk álló nyomorúságra utalva Jézus ezt mondta: „Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai [a hamis vallás pusztulása] után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek. És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír [jajveszékelve veri magát, NW] a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel” (Máté 24:29, 30).

¹⁸ Tehát maga Jézus mondja, hogy „ama napok nyomorúságai után” valamilyen égi jelenségek lesznek. (Vesd össze: Jóel 2:28–32; 3:15.) Ez olyannyira megdöbbenti és megijeszti az engedetlen embereket, hogy ’jajveszékelve fogják verni magukat’. Sokan ’el fognak halni a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik e föld kerekségére következnek’. De ez nem így lesz az igaz keresztényekkel! Ők ’fel fogják emelni a fejüket, mert elközelgett a váltságuk’ (Lukács 21:25, 26, 28).

Ítélet előtt állunk!

19. Hogyan állapíthatjuk meg, hogy mikor fog beteljesedni a juhokról és a kecskékről szóló példázat?

¹⁹ Figyeld meg, a Máté 24:29–31 előre megmondja, hogy 1. az Emberfia eljön, 2. ez az eljövetel nagy dicsőségben fog történni, 3. az angyalok vele lesznek és 4. a föld minden nemzetsége meg fogja látni. Jézus újra elmondja ezeket a jellegzetességeket a juhokról és a kecskékről szóló példázatában (Máté 25:31–46). Ebből arra következtethetünk, hogy ez a példázat a nyomorúság kitörésének kezdete utáni idővel foglalkozik, amikor Jézus eljön az angyalaival, és leül a trónjára ítélkezni (János 5:22; Cselekedetek 17:31; vesd össze: 1Királyok 7:7; Dániel 7:10, 13, 14, 22, 26; Máté 19:28). Kiket fognak megítélni, és mi lesz a következménye? A példázat azt mutatja, hogy Jézus minden nemzetre irányítja majd a figyelmét, mintha összegyűlnének közvetlenül az égi trónja előtt.

20., 21. a) Mi fog történni a Jézus példázatában szereplő juhokkal? b) Mit fognak tapasztalni a kecskék a jövőben?

²⁰ A juhszerű férfiak és nők Jézus jobb oldalára fognak kerülni, ami kegyét szemlélteti. Miért fognak odakerülni? Azért, mert amikor csak lehetett, jót tettek Jézus testvéreivel, a felkent keresztényekkel, akik Krisztus égi Királyságának a részét fogják alkotni (Dániel 7:27; Zsidók 2:9—3:1). A példázattal összhangban juhszerű keresztények milliói ismerték már el Jézus szellemi testvéreit, és munkálkodnak, hogy segítsék őket. Ennek eredményeképpen „a nagy sokaság” abban reménykedik a Biblia alapján, hogy túléli „a nagy nyomorúságot”, és örökké él majd a Paradicsomban, Isten Királyságának földi birodalmában (Jelenések 7:9, 14; 21:3, 4; János 10:16).

²¹ Mennyire más lesz ennek a kimenetele a kecskék számára! A Máté 24:30 úgy írja le őket, hogy ’jajveszékelve verik magukat’, amikor Jézus eljön. És bizony verjék is magukat jajveszékelve, hiszen addigra már olyan hírnevet szereztek, mint akik elvetik a Királyság jó hírét, ellenségesek Jézus tanítványaival, és jobban szeretik az elmúló világot (Máté 10:16–18; 1János 2:15–17). Jézus fogja eldönteni, hogy ki kecske, nem a földön élő tanítványai. A kecskékről ezt mondja: „ezek elmennek majd az örök gyötrelemre [levágásra, NW]” (Máté 25:46).

22. Jézus próféciájának melyik része érdemel további figyelmet?

²² Bámulatos, ahogyan fokról fokra egyre jobban értjük a Máté 24. és 25. fejezetében található próféciát. De van Jézus próféciájában egy rész, amely további figyelmet érdemel — ez a rész „a pusztító utálatosságról” szól, amely „ott áll egy szent helyen” (NW). Jézus arra buzdította követőit, hogy éljenek tisztánlátással ezt illetően, és legyenek tettre készek (Máté 24:15, 16). Mi ez az „utálatosság”? Mikor áll egy szent helyen? És mennyiben érinti ez a mostani és a jövőbeni kilátásainkat az életre? Ezt fogja tárgyalni a következő cikk.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel?

◻ Hogyan teljesedett be a Máté 24:4–14 az első században?

◻ A Máté 24:21, 22 előre megmondta, hogy a napok meg lesznek rövidítve, és megmenekül hústest. Hogyan történt ez az apostolok idejében?

◻ Mi jellemezte a Máté 24:34-ben (Úf) említett „nemzedéket”?

◻ Honnan tudjuk, hogy az Olajfák hegyén mondott próféciának van egy másik, nagyobb beteljesedése?

◻ Mikor és hogyan fog beteljesedni a juhokról és a kecskékről szóló példázat?

[Kép a 12. oldalon]

Titus diadalívének a részlete Rómában; a Jeruzsálem pusztítása közben szerzett hadizsákmányt ábrázolja

[Forrásjelzés]

Soprintendenza Archeologica di Roma