Cselekedjünk gyorsan a „jel” láttán!
„Ébren legyetek hát, mert sem a napot, sem az órát nem ismeritek!” (MÁTÉ 25:13, Csia fordítás).
1. Miért lenne ostoba dolog a Jézus példázatában szereplő balga szűzek példáját kövertni?
ANNAK fényénél, amit a megmentett emberiség jövendő aranykora tartogat számunkra, micsoda ostoba dolog lenne a Jézus példázatában szereplő öt balga szűz eljárását követni! Túl későn kezdtek el cselekedni és nem juthattak be a „mennyek Királyságába”. Azok az ostobák nem kezdtek el világítani kellő időben (Máté 25:1–12). Amikor „a Királyságnak ezt a jó hírét” prédikálni kell „az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek” és amikor esedékes „a vég”, ők már rég elvesztették azt a lehetőséget, hogy részt vegyenek ebben a soha meg nem ismétlődő szolgálati kiváltságban (Máté 24:14).
2., 3. a) Milyen figyelmeztetéssel fejezte be Jézus a tíz szűzről szóló példázatát? b) Miért időszerű még ma is ez a figyelmeztetés, és mivel kell hogy az ,értelmes szűz’ osztály állandóan ellása magát?
2 Ezért fejezte be Jézus Krisztus a példázatát ezzel a figyelmeztetéssel: „Legyetek tehát mindig éberek, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok” (Máté 25:1–13).
3 A Vőlegény Jézus Krisztus fenti szavai nagyon is időszerűek különösen most, „a dolgok jelen rendszere befejezésének” 71-ik évében. Az ,értelmes szűz’ osztály e kései dátum alkalmával sem ismeri a napot és az órát, amikor bezárul a „kapu” minden további lehetőség előtt, hogy bárki is bejusson a mennyei Királyságba és együtt lehessen a Vőlegénnyel, akihez férjhez adták. Állandóan résen kell hát lenniük azoknak, akik értelmes szűzeknek akarnak bizonyulni, hogy meglegyen a kellő mennyiségű szellemi olajuk. Akkor fényt áraszthatnak maguk körül a „királyság jó hírének” terjesztésével, világraszóló, nemzetközi tanúskodás által, amíg eljön a „vég” (Máté 24:14; Márk 13:10; Jelenések 14:6, 7).
A most különválasztott „juhok” és „kecskék”
4. Máté elbeszélése szerint Jézus melyik utolsó példázatának kell beteljesednie az ő „jelenléte” „jeleként”?
4 Mielőtt elérkeznék „a dolgok rendszere befejezésének” teljes „vége”, az emberek szétválasztásának egy másik munkáját is el kell végezni, amely munka szintén hozzátartozik a „végidőt” azonosító „jel”-hez (Dániel 12:4). Itt annak a példázatnak a beteljesedéséről van szó, amelyet Jézus a juhokról és a kecskékről mondott. Máté ezzel zárja a Krisztus láthatatlan „jelenlétét” és „a dolgok rendszere befejezését” azonosítható, felismerhetővé tevő „jel”-lel kapcsolatos krisztusi prófécia leírását.
5. Mikor kellett bekövetkezni a juhokhoz és a kecskékhez hasonló emberek különválasztásának?
5 Figyeljük meg, mit jövendölt meg Jézus ezzel kapcsolatban, ahogyan az a Máté 25:31–46. versben fel van jegyezve. Jézus így kezdte a példázatát: „Amikor az Emberfia megérkezik az ő dicsőségébe, és vele együtt az összes angyalok, akkor leül dicsőséges trónjára. És elébe gyűjtetnek az összes nemzetek, és ő elkülöníti az embereket egymástól, miként a pásztor elkülöníti a juhokat a kecskéktől. És juhokat a jobb keze felől, a kecskéket pedig a bal keze felől állítja.” És mi történik ezután? Jézus így folytatja:
6. Mit mond a Pásztor-Király a jobbja felől álló embereknek?
6 „Akkor a király azt mondja a jobbján levőknek: ,Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ megalapításától számotokra elkészített Királyságot! Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és vendégszeretettel befogadtatok, mezítelen voltam és felruháztatok, beteg voltam és gondoskodtatok rólam, börtönben voltam és eljöttetek hozzám.’ ”
7. Mit kérdeznek az igazságos, juhszerű emberek, és mit válaszol a Király?
7 „Akkor így válaszolnak neki az igazak: ,Uram, mikor láttunk téged éhezni és enned adtunk volna, vagy szomjazni és innod adtunk volna? Mikor láttunk idegennek és befogadtunk volna? Mikor láttunk téged betegen vagy börtönben és elmentünk volna hozzád?’ És a király így felel majd nekik: ,Bizony mondom nektek, amennyiben megtettétek eggyel a legkisebb testvéreim közül, énvelem tettétek meg.’ ”
8. a) Mire nem reagálnak gyorsan a kecskeszerű emberek? b) Hová küldi ezért őket a Király, az igazságos, juhszerű egyénekkel ellentétben?
8 „A kecskék” nem cselekszenek azonnal a „jel” láttán. Nem teszik azt, amit „a juh” osztály. Ezért ezt olvassuk: „Akkor szól majd a bal keze felől állókhoz is: ,Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az Ördögnek és angyalainak készítetett! Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom. Idegen voltam, és nem fogadtatok be vendégszeretettel, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel; beteg voltam, börtönben voltam, és nem gondoskodtatok rólam.’ Akkor így válaszolnak majd: ,Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, idegennek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben és nem szolgáltunk neked?’ Akkor válaszol majd nekik ezekkel a szavakkal: ,Bizony mondom nektek, amennyiben nem cselekedtétek meg eggyel a legkisebb közül, énvelem sem cselekedtétek ezt meg!’ És ezek elmennek az örök levágásra, az igazak pedig az örök életre.”
9. Miért lehetsz boldog, ha megtetted, most, a „juhokról” és a „kecskékről” szóló példázat mai beteljesedésének idején?
9 Hasonlóképpen, neked is részed van e prófétai ábrázolás beteljesedésében. Megfigyelted, miféle jótettekről beszélt Jézus? Nos, tettél-e ilyesmit az ő „testvéreivel”? Boldog lehetsz, ha „juh”-ként viselkedtél velük kapcsolatban!
10. Hogyan tett Jézus megkülönböztetést a „testvérei” és azok között, akiket a „juhok” és a „kecskék” szemléltetnek, és milyen alapot találunk erre a Bibliában?
10 Jézus különbséget tett a szellemi „testvérei” és azok között, akik juhokhoz vagy kecskékhez hasonlítanak. A példázat teljesedésének idején az ő „testvérei” mindazok, akik követték őt az Isten iránti feltétlen odaadásban. Mint Jézus, ők is nyilvános tanújelét adták ennek azzal, hogy vízben alámerítkeztek. Azonkívül Jehova, a Király Jézus Krisztus Atyja, az ő mennyei Atyjukká is lett, amikor szent szellemével nemzette és Fia szellemi „testvéreivé” tette őket. Ezzel jogot kaptak arra, hogy helyük legyen a mennyei Királyságában idősebb Testvérükkel, Jézus Krisztussal, a „királyok Királyával és uraknak Urával” (Jelenések 19:16). Ebben a vonatkozásban ezt olvassuk velük kapcsolatban: „Mert ő, aki megszentel, és akik megszenteltetnek mind egytől származnak, ezért nem szégyelli őket ,testvéreinek’ nevezni, amint mondja: ,Hirdetem a te nevedet testvéreimnek; a gyülekezet közepette énekkel dicsérlek téged’ ” (Zsidók 2:11, 12). A Zsoltárok 22:22. [22:23, Károli] versét itt Isten megdicsőített Fiára, Jézus Krisztusra vonatkoztatják.
11. Sokan vannak-e még Jézus szellemi „testvérei” közül itt a földön, és milyen osztályt vagy „gyülekezetet” alkotnak ők?
11 Az uralkodó Király, Jézus Krisztus szellemi „testvérei”, ők alkotják „a hű és értelmes rabszolgát”, akit Jézus „a dolgok rendszere befejezéséről” szóló próféciájában megjövendölt. Ezt mondta: „Ki valójában a hű és értelmes rabszolga, akit az ura a háziszolgák fölé kejelölt, hogy kellő időben megadja nekik az eledelüket? Boldog az a rabszolga, akit az ura, amikor megjön, ilyen munkában talál. Bizony mondom nektek, összes javai fölé kinevezi őt” (Máté 24:45–47).
12. a) Minek a megtételében tűnt ki a „rabszolga” osztály 1919 óta? b) Milyen „javak” fölé nevezték ki a rabszolgát”? c) Minek a részét képezi a „rabszolga” a mai tevékenysége közben?
12 Történelmi tények adnak választ arra a kérdésre, amit Jézus e „rabszolga” kilétével kapcsolatban feltett. „A gyülekezet”, amely „rabszolga”-ként szolgál, Jézus Istentől kapott „testvéreiből” áll, akik még itt vannak a földön. Ez a csoport azonos az ,értelmes szűz’ osztállyal. Ez a „rabszolga” 1919-től azzal tűnt ki, hogy friss szellemi eledelt szolgált fel a Bibliából a Gazdája háznépének „háziszolgái” részére, és ezt a „legalkalmasabb” időben, a „kellő” időben tette. Ezért a láthatatlan Gazda ezt a megbízható „rabszolga” osztályt nevezte ki szellemi jellegű „összes tulajdona fölé”. Különösen vonatkozik ez arra a feladatra, hogy „a Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják” szerte az egész földön, amely felett ő [a Gazda] uralkodik. Ez a Királyság-prédikálás eddig állandóan növekedett! A tevékeny „hű és értelmes rabszolgának” kiemelkedő része van abban a „jel”-ben, amely megmutatja, hogy milyen időben élünk.
13. Mióta kerültek az „összes nemzetek” egybegyűjtésre a Király elé, és mikor gyűjtötte össze a „rabszolga” a „juhokat” a Király jobb oldalára?
13 Az igazságos „juhok” a „rabszolga” osztály tagjaival cselekedtek jó dolgokat. A jelképes juhok és kecskék olyan emberek, akik azokból a nemzetekből valók, amelyekhez eljutott a Királyság-tanúskodás. Mivel e nemzeteket az ilyen juhok és kecskék képviselik, az „összes nemzetek” egybegyűjtve állnak a mennyei trónon ülő Király előtt a pogány idők vége, 1914 óta. Ezzel a megjövendölt egybegyűjtéssel összhangban egészen különleges szerepe van az 1935-ös évnek. Az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat, amelyet a „rabszolga” osztály felhasznál, abban az időben mintegy 49 fiókhivatallal rendelkezett világszerte. Ugyanabban az évben a „rabszolga” figyelme különösen a földi juhokra irányult, hogy egybegyűjtse őket az uralkodó Király, Jézus Krisztus jobb keze felől. Ezek tehát minden nemzetből szorosabb kapcsolatba kerültek a „rabszolga” osztállyal.
14. A János 10:16 fényénél, milyen új nézet alakult ki az igazságos, juhszerű egyének tekintetében, és az Őrtorny Társulat hány fiókhivatala áll most a szolgálatukra?
14 Ezeket az igazságos, juhokhoz hasonló egyéneket attól kezdve nem tekintették többé az általános osztályozás szerinti „jóakarat embereinek” (Lukács 2:14, Douay Version). Nem tekinthették őket a minden nemzetből való istenfélő emberek meghatározatlan, szervezetlen osztálynak — hogy úgy mondjuk: elveszett juhoknak. Jézus azt mondta, hogy egybegyűjti a „más juhokat” is, és „egy nyájat” alkotnak a „rabszolga” osztály maradékával (János 10:16). Az ilyen „más juhok” egybegyűjtése azóta kiemelkedő részévé lett a „jel”-nek, amely „a dolgok rendszerének befejezésére” mutat. Az ő kiszolgálásukra az Őrtorony Társulatnak ma már 95 fiókhivatala van.
A „jel” láttán történő cselekvés jutalommal jár
15. Milyen követelménynek kell hogy eleget tegyenek „a juhok”, hogy „örököljék a Királyságot”?
15 Jézus példázata szerint az igazságos „juhok”-nak eleget kell tenniük bizonyos követelményeknek „a dolgok rendszerének befejezése” alatti időben. Fel kell ismerniük és el kell fogadniuk Krisztus szellemi „testvéreit”, akik „a hű és értelmes rabszolga” osztályt alkotják. „A juhok” azonkívül tartoznak jót cselekedni a „rabszolga” osztállyal, sőt meglátogatni, amikor jogtalanul börtönben tartják őket. „A juhok” azért tartoznak ezt megtenni, hogy örvendhessenek a mennyei Atya áldásának, és hogy a Király Jézus Krisztus meghívja őket: ,örököljék a világ megalapításától [számukra] elkészített Királyságot’ (Máté 25:34).
16. Vajon az „örököljétek a Királyságot” kifejezéssel hová hívja meg a Király „a juhokat”, és milyen „csatát” élnek túl ezek?
16 Mivel ezek a juhok nem szellemi „testvérei” a Királynak, nem kapnak tőle meghívást arra, hogy mennyei trónokra üljenek és vele együtt uralkodjanak különleges ezeréves uralma alatt. Az így hangzó szavaival: „örököljétek a Királyságot”, arra hívja meg őket, hogy menjenek be a Királyság-korszakba, miután Jézus elpusztította e világ összes királyságát „a mindneható Isten nagy napjának csatájában”, Har-Magedonkor (Jelenések 16:13–16). A ma élő juhokhoz hasonló egyének közül sokan túlélik majd a csaták csatáját és bemehetnek Krisztus ezeréves uralmába anélkül, hogy meg kellene halniuk.
17. Hogyan szól a Király „a juhokhoz”, és mit szerez, amit örökségül adhat nekik?
17 A Király Jézus Krisztus tehát úgy szól ezekhez a „juhokhoz” mint a gyermekeihez, akik számára eljött az idő, hogy bemenjenek a tőle kapott örökségbe. Tökéletes emberként meghalt értük, hogy váltságáldozatot adjon az egész emberiségért: feláldozott mindennemű kilátást arra, hogy személyesen örvendjen a földi Paradicsomnak (Lukács 23:39-43). Ebben a tekintetben Jézus, az „utolsó Ádám” nem hasonlít az „első Ádám”-hoz, aki bűnt követett el és összes leszármazottja számára elvesztette a földi Paradicsomot. A feltámasztott Jézus Krisztus tehát, aki a megmentett emberiség egész világa számára „örök Atyává” lett, rendelkezik valamivel, amit örökségül adhat e juhokhoz hasonló egyéneknek itt a földön (1Korinthus 15:45; Ésaiás 9:6, 7). Az emberi család az „első Ádámban” került megalapításra, az összes paradicsomi kilátással és lehetőséggel. De az elveszett Paradicsom helyreállításához az „utolsó Ádám”, Jézus Krisztus kezében levő Isten Királyságára van szükség.
18. Milyen értelemben mondhatjuk, hogy a Királyság birodalma „a világ megalapítása óta” a juhok számára lett „elkészítve”?
18 Ádámnak és Évának nem volt gyermeke, mielőtt el kellett hagyniuk az első Paradicsomot. Második fiuk, az igazságos Ábel, az első fiuk, Kain kezétől szenvedett erőszakos halált. Ezért úgy tekintették Séth nevű fiukat, mint aki Ábel helyébe lépett. Ennek az utódnak a születésével történt az emberiség világának a megalapítása. De még előtte, amikor az emberiség világának a szüleit Jehova Isten kiűzte a Paradicsomból, könyörületesen megígért egy „magot”, amely összezúzza, vagy összetapossa a jelképes Kígyó, Sátán, az Ördög fejét. Ez a „mag” királyi Mag kellett hogy legyen, és ez — Isten szándéka és előrelátása szerint — egy Királyságot is feltételez (1Mózes 3:15). Amikor Sátánt, a Kígyót és annak magvát Isten hatástalanítja, az emberiség megváltottjai bevonulnak majd a Királyság földi birodalmába, a dicsőséges Mag mennyei uralma alatt, aki összezúzza a Kígyót és annak magvát. Az a „Királyság” tehát, amit a juhszerű egyének „örökölnek” „Örök Atyjuktól”, Jézus Krisztustól, az a Királyság-birodalom lesz, amely „a világ megalapítása óta” lett előkészítve a számukra.
19. Milyen kezdete lesz a dolgok rendszerének Armageddon után itt a földön?
19 Mivel a jelképes kecskék a pusztulásba mennek Armageddonkor, az életben maradó „juhok” igazságos kezdetet adhatnak az Armageddon utáni dolgok rendszerének a paradicsomi földön. Ezzel kapcsolatban Jézus ezt mondta: „Ezek [a kecskékhez hasonló egyének] elmennek az örök levágásra, az igazak pedig az örök életre” (Máté 25:46).
20. Hogyan kerülhetjük el azt, hogy helytelenül értelmezzük a „jel” különféle vonatkozását?
20 A „dolgok rendszerének befejezése” alatt, a pogány idők 1914-ben bekövetkezett végétől, „a juhok” sok tekintetben eltérnek „a kecskék”-től Jézus jelenléte jelének” az értelmezésében. Mivel kétségtelenül az ítélet idején élünk, ez a kérdés létfontosságú: Mit jelent számunkra a „jel”? Ha a saját ítélőképességünkre bízzuk magunkat, félreérthetjük a „jel” egyes vonásait. Ezért jól tesszük, ha megkérdezzük: Mit mondott Jézus arról, hogy mit jelentsen számunkra ez a „jel”? Jézus szerint azt kell hogy jelentse: a dolgok jelenlegi rendszere rövidesen véget ér a „nagy nyomorúságban”, amely sokkal pusztítóbb erejű lesz, mint Noé idejében bekövetkezett Vízözön (Máté 24:21).
21. a) Jóllehet még a „nagy nyomorúság” előtt állunk, miért kell mégis örvendeznünk? b) Milyen alkalma és lehetősége van „a juhok” osztályának ma?
21 Mégis, örvendjetek, mert ez a „jel” azt is jelenti, hogy Jézus Krisztus ezeréves uralma közel van, s máris megkezdődik, amint a dolgok sátáni rendszere elpusztul itt a földön (Lukács 21:28). Isteni védelem alatt most az a páratlan értékű lehetőség kínálkozik számodra, hogy túlélheted a „nagy nyomorúságot” és bejuthatsz közvetlenül a dolgok új rendszerébe, ahol mindörökké igazságosság lakozik. Ezzel természetesen arra is lehetőséged lesz, hogy sohase kelljen meghalnod, hanem vég nélküli életnek és sok-sok áldásnak örvendj a paradicsomi földön Jehova Isten egyetemes felsőbbsége alatt!
22. a) Ha gyorsan és helyesen akarunk cselekedni a „jel” láttán, vajon mit kell tennünk? b) A „jel” vonatkozásában hogyan igazolja magát majd Jézus Krisztus?
22 Akár Krisztus szellemi „testvérei” közé tartozunk, akár az igazságos „juhok” közé, cselekedjünk gyorsan és helyesen a „jel” láttán! Továbbra is vegyünk részt a „jel” kiemelkedő jellegzetességében, amely így szól: „A Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek.” Akkor semmitől sem kell félnünk, amikor eljön a „vég”. Inkább túláradó lesz az örömünk! Akkor Jézus Krisztus is igazolva lesz, mint aki előre megjövendölte „a dolgok rendszere befejezésének” sokrétű „jelét”! (Máté 24:3—25:46).
Tudnál-e válaszolni rá?
◻ Mikor kell az embereknek különválni juhokra és kecskékre?
◻ Minek a megtétele miatt lehetsz boldog, amikor beteljesedik Jézusnak a juhokról és a kecskékről szóló példázata?
◻ Kik a Király „testvérei” és ki „a hű és értelmes rabszolga”?
◻ Milyen követelményeknek kell eleget tenniük a juhszerű egyéneknek ahhoz, hogy „örököljék a Királyságot”?
◻ Mit teszünk, ha gyorsan és helyesen akarunk reagálni Jézus „jelelétének jelére”?
[Oldalidézet a 19. oldalon]
Sürgősen cselekedj, amikor Jézus „jelenlétének” „jelét” látod! Ha megteszed, örök életedet jelentheti a Paradicsomban
[Kép a 16. oldalon]
Ahogyan a pásztor különválasztja a juhokat a kecskéktől, Jézus Krisztus is különválasztja ma az embereket. Te is juhszerű egyén vagy?