A vőlegény kissé hosszúra nyúló késése arra mutat, hogy Krisztusnak mint uralkodó Királynak a jelenléte a távoli jövőre tehető. Ő végül eljön a trónjára 1914-ben. Az ezt megelőző hosszú éjszaka alatt az összes szűz álomba szenderül. De emiatt nem ítélik el őket. A balga szüzeket azért ítélik el, mert nincs olaj a korsójukban. Jézus megmagyarázza, hogyan ébredtek fel a szüzek, mielőtt a vőlegény megérkezett volna:

„Pontosan az éjszaka közepén, kiáltás hangzott fel: ’Itt a vőlegény! Jertek ki elébe!’ Akkor az összes szűz felkelt és rendbe hozta lámpását. A balgák így szóltak az értelmesekhez: ’Adjatok nekünk az olajatokból, mert lámpásunk kialvóban van.’ Az értelmesek e szavakkal válaszoltak: ’Hátha nem lesz elég nekünk is, meg nektek is; menjetek inkább az árusokhoz és vásároljatok magatoknak.’ ”

Miután Krisztus megérkezett égi Királyságába, a felkent igaz keresztények értelmes szüzek-osztálya felébredt azon kiváltsága tekintetében, hogy világosságot árasszon erre a sötétségbe borult világra, a visszatért Vőlegényt dicsőítve. Azok azonban, akiket a balga szüzek ábrázolnak, nem voltak felkészülve erre a dicsőítő fogadtatásra. Amikor tehát elérkezik az idő, Krisztus nem nyitja ki számukra az égi menyegző ajtaját. Ott hagyja őket a külső sötétsében, a világ legsötétebb éjszakájában, hogy a többi törvénytelenül cselekvő egyénnel együtt pusztuljanak el. „Éberen őrködjetek tehát — fejezi be Jézus —, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok.” Máté 25:1–13.