Nemsokára megszűnik a szegénység

MIT értett Jézus azokon a szavakon, hogy „a szegények mindenkor veletek lesznek”? (Máté 26:11). Úgy értette, hogy mindig lesz szegénység, s nincs semmiféle megoldás?

Jézus tudta, hogy amíg az emberi uralom jelenlegi rendszere tart, lesz szegénység. Tudta, hogy a szegénységet nem tudja véglegesen felszámolni az emberi kormányzatoknak semmilyen formája, illetve semmilyen gazdasági vagy társadalmi rendszer sem. S a történelem is ezt igazolja.

Az emberi történelem évezredei során kipróbáltak mindenféle kormányzati formát, gazdasági és társadalmi rendszert, de még mindig körülvesz bennünket a szegénység. Bár haladást értek el olyan területeken, mint a tudomány, ipar és orvostudomány, az a rideg valóság, hogy továbbra is növekszik azoknak a száma világszerte, akiket fogva tart a szegénység.

Jézus nagyon is tudatában volt annak a sok tényezőnek, mely szegénységet okoz. Ilyen tényezők például: az élelmiszerhiány, szárazság, ellenséges hadseregek inváziója, rossz kormány, rosszul irányított gazdaság, ha a gazdagok és a hatalmasok elnyomják a szegényeket és a gyengéket, balesetek, betegségek, olyan férjek halála, akik koldusbotra jutott árvákat és özvegyeket hagynak maguk után. Ezenkívül tudta, hogy az emberek olyan rossz szokásokkal, mint a lustaság, részegeskedés, szerencsejáték és kábítószer-függőség, maguk is szegénnyé tehetik magukat és családjukat.

Tehát amikor Jézus azt mondta, hogy „a szegények mindenkor veletek lesznek”, úgy értette, hogy e világ semmilyen képviseleti szervének sem áll hatalmában, hogy véget vessen a szegénységnek. Azt mondta, hogy ameddig fennáll az emberi uralom jelenlegi rendszere, lesznek szegény emberek.

Bár a szegénység ősrégi gond, nem szabad azt a következtetést levonnunk, hogy Jézus és égi Atyja közönyösen tekintenek a szegényekre. S nem szabad azt a következtetést sem levonnunk Jézus szavaiból, hogy a szegénység sohasem szűnik meg. Ez egyértelművé válik abból, amit a Biblia mond erről a kérdésről.

Szegénység és a Mózesi Törvény

Gondolj például a Törvényre, melyet Isten adott az ókori Izráel nemzetének Mózesen keresztül. A Törvény egyik kikötésének értelmében minden izraelita család örökségül kapott egy földet Kánaánban (5Mózes 11:8–15; 19:14). Az egyedüli kivételek a léviták voltak, akik nem kaptak a földből. Ehelyett a templomnál végzett különleges munkájukra való tekintettel úgy támogatták őket, hogy megkapták a föld termésének a tizedét (4Mózes 18:20, 21, 24).

Ezenfölül a Mózesi Törvényben az örökösödéssel kapcsolatos törvények biztosították, hogy a föld mindig annak a családnak vagy törzsnek a tulajdona legyen, amely kapta (4Mózes 27:8–11). Még ha valaki eladta is a földjét, az csak ideiglenesen lehetett az új tulajdonosé. Idővel visszakapta az a család, amelyik eladta.

A Törvény jogot biztosított a különféle okok miatt szegénnyé válóknak — például azoknak, akik rosszul gazdálkodtak földjükön, vagy elherdálták erőforrásaikat —, hogy táplálékot gyűjtsenek mások mezején, gyümölcsösében és szőlőjében (3Mózes 23:22). Továbbá a szükségben lévő izraeliták pénzt vehettek kölcsön, anélkül hogy kamatot kellett volna fizetniük. Tényleg nagylelkű szellemet kellett kimutatni a szegények iránt (2Mózes 22:25).

Jézus törődött a szegényekkel

Évszázadokkal később, amikor Jézus a földre jött, továbbra is kimutatta azt a nagylelkű szellemet, melyet Atyjától, Jehovától tanult. Jézus személyesen érdeklődött azok iránt, akik szegények voltak. Neki és tanítványainak volt egy közös pénzalapjuk, melyből a szükségben lévő izraelitáknak adakoztak (János 12:5–8).

Jézus kivégzése után a keresztények hasonló törődést mutattak a szegények iránt azzal, hogy anyagi támogatást nyújtottak másoknak, különösképpen szegényebb szellemi testvéreiknek és testvérnőiknek (Róma 15:26). Az igaz keresztények ma is ugyanilyen szeretettel törődnek egymással.

Noha a Biblia szánalmat fejez ki az elnyomás áldozatai iránt, természetesen elítéli azokat, akik valójában a lustaság miatt ’emésztik meg a maguk testét’ (Prédikátor 4:1, 5). Pál apostol ezt írta: „ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék” (2Thessalonika 3:10). Ehhez hasonlóan szegénységben találhatják magukat azok, akik anyagi eszközeiket olyan szokásokra pazarolják, mint a kábítószerezés, dohányzás vagy alkoholfüggőség. Ez a szegénység saját rossz tetteik következménye; tulajdonképpen azt ’aratják le, amit vetettek’ (Galátzia 6:7).

Biztonság már most

A Biblia megmutatja, hogy Isten különösen érdeklődik azoknak a helyzete iránt, akik igyekeznek akaratát tenni. A Zsoltárok 37:25-ben például Dávid kijelenti: „Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.” Az igazságos lelkületűeknek nem ígérnek gazdagságot, de ez a gondolat itt arra utal, hogy Isten gondoskodik, hogy elég anyagi javuk legyen az életben maradáshoz. Ugyanennek a zsoltárnak a 28. verse kijelenti: „az Úr szereti az ítéletet [igazságosságot, Katolikus fordítás], és el nem hagyja az ő kegyeseit.”

Jézus nem csak úgy törődött a szegényekkel, hogy anyagilag segítette őket földi élete alatt. Biztosította őket, hogy amíg Isten akaratát próbálják cselekedni, Isten gondoskodni fog arról, hogy legalább a legfontosabb szükségleteik ki legyenek elégítve már most, és a jövőben is. Jézus a következőt mondta:

„Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? . . . Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; de mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a mezőnek füvét, a mely ma van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? . . . Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van” (Máté 6:26–32).

Jézus azzal fejezte be, hogy így ösztönözte követőit: „Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek” (Máté 6:33). Milyen nagyszerű buzdítás ez azoknak, akik szegények, de Isten akaratának cselekvésére törekszenek! Figyeld meg, hogy Jézus feltárta azt is, hogy követői életében Isten Királyságának kell a legfontosabbnak lennie. Jézus tudta, hogy amikor Isten égi Királysága teljesen átveszi az irányítást az egész föld felett — és csakis akkor — a szegénység fel lesz számolva.

Nem lesz mindig

Így hát Jézus csodálatos reményt nyújtott a jövőre. Tehát amikor azt mondta, hogy „a szegények mindenkor veletek lesznek”, az emberi uralom jelenlegi rendszere alatti életre utalt. Nem arról a jövőbeni életről beszélt, mely Isten égi Királyságának uralma alatt lesz. A Biblia megjövendöli: „a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre” (Zsoltárok 9:19). S Isten Királyságának Királyaként Krisztus Jézus nem fog megtűrni senkit, aki megpróbál kizsákmányolni és elnyomni másokat.

Jézus tanításának központi témájává tette Isten égi Királyságának uralkodását (Máté 4:17). A Királyság-uralom alatt a földi körülmények visszatükrözik majd az égi körülményeket. Ezért tanította követőit így imádkozni Istenhez: „Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:10).

Hogyan történik ez meg? Istennek az a szándéka, hogy eltávolítja az emberi uralom egész jelenlegi rendszerét a földről, s felváltja égi Királyságának az uralmával. A Dániel 2:44-ben található prófécia kijelenti: „azoknak a [most élő] királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át [nem lesz többé emberi uralom] hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a [jelenlegi] birodalmakat, maga pedig megáll örökké.”

Akkor, abban az új világban, mely Isten Királyságának uralma alatt lesz, az egész föld a bőség paradicsomává lesz átalakítva, ahol semmi nyoma nem lesz a szegénységnek. Figyelj meg néhány bibliai próféciát, mely azokról a körülményekről szól, melyek akkor lesznek:

„Szerez a seregek Ura minden népeknek . . . lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből” (Ésaiás 25:6). „Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is” (Zsoltárok 72:16). „Áldott esők lesznek. A mező fája megadja gyümölcsét s a föld megadja termését, és lesznek földjökön bátorságosan” (Ezékiel 34:26, 27). „A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk” (Zsoltárok 67:7). „Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike” (Ésaiás 35:1).

Ezenkívül a Mikeás 4:4 ezt ígéri: „kiki nyugszik az ő szőlője alatt és fügefája alatt, és senki meg nem rettenti őket.” Mindenkinek lesz saját otthona: „Házakat építnek és bennök lakoznak . . . Nem úgy építnek, hogy más lakjék benne” (Ésaiás 65:21, 22). Nem meglepő, hogy Jézus megígérhette azoknak, akik hisznek tanításaiban: „velem leszel a paradicsomban” (Lukács 23:43).

Igen, Isten ihletett Szava egyértelműen azt tanítja, hogy teljesen meg fog szűnni a szegénység. Ez az idő pedig egyre közeledik, mivel a bibliai próféciák azt mutatják, hogy ez a világ ’utolsó napjaiban’ van most, s „nehéz időket” él át (2Timótheus 3:1–5, 13). Nemsokára a dolgok jelenlegi rendszerét örökre eltávolítják, a szegénységet pedig véglegesen megszüntetik — nem emberi erőfeszítések, hanem isteni közbeavatkozás által. A Király Jézus Krisztus „megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője. Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja” (Zsoltárok 72:12, 13).

[Kép a 8., 9. oldalon]

Isten új világában jó lakáskörülmények lesznek, s mindenkinek lesz elegendő élelme

[Kép a 10. oldalon]

Az új világban soha nem lesznek éhező gyermekek