„Ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül”

1–2. Min gondolkodhattak az apostolok, amikor eljött az ideje annak, hogy Jeruzsálembe menjenek?

„MILYEN szépen úsznak a felhők az égen, és látszik a hold sarlója! Tegnap este a jeruzsálemi őrök már látták az első ezüstös karéjt. A szanhedrin, mihelyt értesült erről, kihirdette az új hónap, niszán kezdetét, és hírvivőkkel meg jelzőtüzekkel hírül adták, hogy egy új hónap kezdődött. Lám, a hír már ide is elért. Jézus biztosan indulni akar Jeruzsálembe, mert még a pászka előtt szeretne megérkezni a városba.”

² Valószínűleg ilyesmin gondolkodtak az apostolok, amikor együtt voltak Jézussal Pereában (a Jordánon túl), mielőtt Uruk utoljára ment fel Jeruzsálembe (Máté 19:1; 20:17, 29; Márk 10:1, 32, 46). Amint meg lett határozva niszánnak, a zsidó naptár egyik hónapjának az első napja, nyilvánvalóvá vált, hogy 13 nap múlva, niszán 14-én kerül sor a pászka megtartására, naplemente után.

 3. Miért fontos, hogy a keresztények figyelmet fordítsanak a pászka időpontjára?

³ Az Úr vacsorája, melynek az időpontja egybeesik a pászkáéval, 2014-ben április 14-én lesz, és a megemlékezésre naplemente után kerül sor. Az igaz keresztények és az érdeklődők szemében ez egy különleges nap lesz, mivel az 1Korintusz 11:23–25-ben a következő olvasható: „Jézus azon az éjszakán, amelyen át is adták, vett egy kenyeret, és miután hálát adott, megtörte, és ezt mondta: »Ez jelenti a testemet, amely értetek van. Ezentúl ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül.« Hasonlóképpen tett a pohárral is”.

 4. a) Milyen kérdések merülhetnek fel az emlékünnep kapcsán? b) Hogyan lehet meghatározni az emlékünnep időpontját? (Lásd „Az emlékünnep 2014-ben” című kiemelt részt.)

⁴ Bizonyára te is részt veszel majd ezen a megemlékezésen, hiszen Jézus egyedül ennek az ünnepnek az évenkénti megtartására adott parancsot a követőinek. Jó, ha már előre átgondoljuk ezeket a kérdéseket: Hogyan készüljünk fel erre az estére? Mi mindenre lesz szükség ezen az alkalmon, és hogyan fog zajlani a megemlékezés? És milyen jelentősége van ennek az eseménynek és az ott felkínálásra kerülő emlékjegyeknek a te életedben?

 5. Milyen előkészületek megtételére adott utasításokat Jézus az apostolaival megtartott utolsó pászka előtt?

⁵ Amikor Jézus megkérte az apostolait, hogy készítsenek elő egy szobát a pászkavacsora megtartására, nem beszélt arról, hogy fényűző berendezésre lenne szükség. Valószínűleg azt szerette volna, hogy a szoba tiszta legyen, és mindannyian kényelmesen beférjenek. (Olvassátok fel: Márk 14:12–16.) Az apostoloknak továbbá be kellett szerezniük több mindent, egyebek mellett kovásztalan kenyeret és vörösbort. Miután elfogyasztották a pászkavacsorát, Jézus felhívta az apostolai figyelmét e két emlékjegyre.

 6. a) Mit mondott Jézus a kenyérrel kapcsolatban a pászkavacsora után? b) Milyen kenyeret kell használni az emlékünnepen?

⁶ Máté apostol is jelen volt ezen a pászkán, és később ezt írta: „Jézus vett egy kenyeret, és miután áldást mondott, megtörte, és odaadva azt a tanítványoknak, ezt mondta: »Vegyétek, egyétek . . .«” (Máté 26:26). A kenyér kovásztalan volt, ugyanolyan, mint amilyet a pászka során ettek (2Móz 12:8; 5Móz 16:3). Búzalisztből és vízből készült, kovász, illetve fűszerek, például só hozzáadása nélkül. Mivel nem tettek bele kovászt, a kenyér nem kelt meg, lapos, száraz és ropogós lett, könnyen lehetett törni. Ma általában az emlékünnep előtt a gyülekezet vénei előre megkérnek valakit, hogy készítsen ilyen kenyeret búzalisztből és vízből, és kevés olajon süsse ki egy serpenyőben. (Ha nem szerezhető be búzaliszt, akkor rizs-, árpa-, vagy kukoricalisztből, illetve más gabonából készült lisztből is lehet sütni.) A zsidó macesz is megfelel erre a célra, ha nincs benne adalékanyag, például maláta, tojás vagy hagyma.

 7. Milyen bort adott körbe Jézus, és ma milyen bort használunk az emlékünnep során?

⁷ Máté így folytatta a beszámolóját: „[Jézus] vett egy poharat is, és miután hálát adott, odaadta nekik, és ezt mondta: »Igyatok belőle mindnyájan . . .«” (Máté 26:27, 28). Jézus egy pohár vörösbort vett a kezébe. (Ez bizonyára nem friss szőlőlé volt, ugyanis a szőlőszüret már rég véget ért.) Az Egyiptomban megtartott első pászkavacsorán nem ittak bort, ám Jézusnak nem volt semmilyen kifogása sem az ellen, hogy bort fogyasszanak a pászkán. Még az Úr vacsoráján is ivott bort. Ezért a keresztények által megtartott emlékünnepen is van bor. Jézus vérének az értékét nem kellett tovább növelni, ugyanígy az emlékünnepen felkínált bor sincs valamilyen borpárlattal feljavítva vagy fűszerekkel ízesítve. Egyszerű vörösbort kell felhasználni, lehet házilag készített vagy kereskedelemben kapható, például cabernet, burgundi vagy chianti.

 8. Miért fordítanak figyelmet a keresztények arra, hogy mit jelent a kenyér és a bor?

⁸ Pál apostol egyértelműen feltárta, hogy minden kereszténynek meg kell tartania az Úr vacsoráját, nem csupán az apostoloknak kellett. Ezt írta a Korintuszban élő hívőtársainak: „én az Úrtól kaptam, amit tovább is adtam nektek, hogy az Úr Jézus . . . vett egy kenyeret, és miután hálát adott, megtörte, és ezt mondta: »Ez jelenti a testemet, amely értetek van. Ezentúl ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül«” (1Kor 11:23, 24). A keresztények mind a mai napig évente megemlékeznek erről a különleges eseményről, és figyelmet fordítanak arra, hogy mit jelent a kenyér és a bor.

 9. Egyeseknek milyen téves elképzelésük van azzal a kenyérrel kapcsolatban, melyet Jézus felkínált?

⁹ Vannak olyan hívők, akik azt emelik ki, hogy Jézus szó szerint ezt mondta: „Ez az én testem”. Ők tehát abban hisznek, hogy a kenyér csoda útján valóban Jézus testévé változott. Ez azonban ellentmond a tényeknek.a Jézus ott volt a hűséges apostolaival testben, és ott volt előttük az a kovásztalan kenyér is, melyből azután fogyasztottak. Egyértelmű, hogy Jézus jelképes nyelvezetet használt, ahogyan sok más alkalommal is (Ján 2:19–21; 4:13, 14; 10:7; 15:1).

10. Mit jelképez az Úr vacsoráján felkínált kenyér?

¹⁰ A kenyér, mely ott volt az apostolok előtt, és amelyből nem sokkal később fogyasztottak, Jézus testét jelképezte. Milyen testről volt szó? Isten szolgái egykor úgy vélték, hogy – mivel Jézus megtörte a kenyeret, ám az ő csontjait nem törték el – a kenyér Krisztus testét, azaz a felkentek gyülekezetét jelképezte (Ef 4:12; Róma 12:4, 5; 1Kor 10:16, 17; 12:27). Azonban idővel megértették, hogy a józan ész és a Szentírás is azt támasztja alá, hogy a kenyér Jézus emberi testét jelképezi, melyet Isten készített neki. Jézus „szenvedett a testben”, mi több, oszlopra feszítették. Ezért az Úr vacsoráján felkínált kenyér azt a fizikai testet jelképezi, melyben Jézus a bűneinket hordozta (1Pét 2:21–24; 4:1; Ján 19:33–36; Héb 10:5–7).

11–12. a) Mit mondott Jézus a borról? b) Mit jelképez az Úr vacsoráján felkínált bor?

¹¹ Mindez segít abban, hogy megértsük, amit Jézus a borról mondott. A beszámolóban ez áll: „Hasonlóképpen tett a pohárral is, miután megvacsorázott, ezt mondva: »Ez a pohár jelenti a véremen alapuló új szövetséget . . .«” (1Kor 11:25). Sok bibliafordítás szó szerint adja vissza Jézusnak ezt a kijelentését, ugyanúgy, ahogyan a Katolikus fordításban is szerepel: „Ez a kehely [pohár] az új szövetség az én véremben.” Vajon az a pohár, amelyet Jézus a kezében tartott, valóban az új szövetség volt? Nem, a „pohár” szó a benne lévő borra utalt. Mit mondott Jézus, mit jelent a bor? Az ő kiontott vérét.

¹² Márk evangéliumában Jézus ezen szavait olvashatjuk: „Ez jelenti a véremet, »a szövetség vérét«, amely kiontatik sokakért” (Márk 14:24). Igen, Jézus vére „kiontatik sokakért a bűnök megbocsátása végett” (Máté 26:28). A vörösbor tehát találóan Jézus szó szerinti vérét jelképezi. A mi váltság általi szabadításunk és a „vétségeink megbocsátása” az ő vére révén van. (Olvassátok fel: Efézus 1:7.)

13. Hogyan zajlik minden évben Krisztus halálának az emlékünnepe?

¹³ Mire számíthatsz, ha most veszel részt először az emlékünnepen Jehova Tanúival? A megemlékezés valószínűleg egy szép, tiszta helyen lesz, ahol mindenki kényelmes körülmények között élvezheti a programot. Talán lesz valamilyen egyszerű virágdekoráció, de semmilyen hivalkodó dísz nem fogja elvonni a figyelmedet, vagy bármi olyasmi, ami azt az érzést keltené benned, hogy egy partin vagy. Egy jó képességű vén világosan és méltóságteljesen fog beszélni arról, hogy mit mond a Biblia erről az eseményről. Az előadásával segít majd mindenkinek megérteni, mit tett értünk Krisztus: meghalt értünk váltságul, hogy élhessünk. (Olvassátok fel: Róma 5:8–10.) Az előadó ismertetni fogja azt is, hogy a Biblia szerint milyen kétféle reménységük van a keresztényeknek.

14. Milyen kétféle reménységről lesz szó az emlékünnepi előadásban?

¹⁴ Krisztus követői közül viszonylag kevesen reménykednek abban, hogy Krisztussal fognak uralkodni az égben, ilyen reménységük volt például a hűséges apostoloknak (Luk 12:32; 22:19, 20; Jel 14:1). Isten lojális szolgái közül a legtöbben ma abban reménykednek, hogy örökké élhetnek a földön egy helyreállított paradicsomban. A megtisztított földön meg fog valósulni Isten akarata, mint ahogy az az égben már megvalósult. Ez az, amiért a keresztények hosszú ideje imádkoznak (Máté 6:10). A Szentírásban gyönyörű beszámolókat olvashatunk arról, hogy milyen nagyszerű körülmények között fognak élni az emberek egy végtelen korszakon át (Ézs 11:6–9; 35:5, 6; 65:21–23).

15–16. Hogyan folyik a kenyér körbeadása az Úr vacsoráján?

¹⁵ Az előadás vége felé az előadó arról is beszél majd, hogy eljött az ideje annak, hogy megtegyük, amire Jézus az apostolait utasította. Ahogyan arról már szót ejtettünk, a megemlékezésen körbe lesz adva két emlékjegy: a kovásztalan kenyér és a vörösbor. Ezek vélhetően egy asztalon lesznek az előadó közelében, aki felhívja majd a hallgatóság figyelmét arra, hogy mit mondott és tett Jézus ennek az ünnepnek a bevezetésekor. Máté evangéliumában például ez olvasható: „Jézus vett egy kenyeret, és miután áldást mondott, megtörte, és odaadva azt a tanítványoknak, ezt mondta: »Vegyétek, egyétek. Ez jelenti a testemet«” (Máté 26:26). Jézus megtörte a kovásztalan kenyeret, azután körbeadta a kenyér darabjait a jobbján és a balján lévő apostoloknak. Az április 14-i megemlékezésen láthatod majd, hogy ki lesz készítve tányérokra az összetört kovásztalan kenyér.

¹⁶ Elegendő tányér lesz, hogy ésszerű időn belül körbe lehessen őket adni minden jelenlévő között, és ez nem egy bonyolult szertartás keretében fog zajlani. Elhangzik majd egy rövid ima, azután a tányérokat rendezetten körbeadják, oly módon, ahogyan a helyi körülmények azt lehetővé teszik. A legtöbb gyülekezetben csak kevesen fognak fogyasztani a kenyérből – vagy talán senki sem –, ahogyan az 2013-ban is volt.

17. Hogyan követjük az emlékünnepen Jézus utasításait, melyeket a borra vonatkozóan adott?

¹⁷ Majd arra fordítjuk a figyelmünket, amit Máté a továbbiakban írt: „[Jézus] vett egy poharat is, és miután hálát adott, odaadta nekik, és ezt mondta: »Igyatok belőle mindnyájan, mert ez jelenti a véremet, ’a szövetség vérét’, amely kiontatik sokakért a bűnök megbocsátása végett . . .«” (Máté 26:27, 28). E mintát követve, elhangzik majd egy újabb ima, azután pedig a jelenlévők körbeadják a vörösborral megtöltött poharakat.

18. Miért fontos jelen lenni az emlékünnepen akkor is, ha csak kevesen fogyasztanak az emlékjegyekből, vagy talán senki sem?

¹⁸ A jelenlévők többsége nem fogyaszt majd a körbeadott emlékjegyekből, mert ahogyan arra Jézus rávilágított, csak azok teszik ezt, akik vele együtt fognak uralkodni az égi Királyságában (olvassátok fel: Lukács 22:28–30; 2Tim 4:18). A többiek tiszteletteljes megfigyelőként vesznek részt a megemlékezésen. Ennek ellenére a jelenlétük az Úr vacsoráján fontos, hiszen ezzel azt mutatják, hogy nagyra értékelik Jézus áldozatát. Az emlékünnepen elgondolkodhatnak azokon az áldásokon, melyeket Jézus váltságáldozatának köszönhetően nyerhetnek el. Reménykedhetnek abban, hogy „a nagy sokaság” tagjaiként túlélhetik a közelgő nagy nyomorúságot, hiszen Isten imádóiként már „megmosták köntösüket, és megfehérítették a Bárány vérében” (Jel 7:9, 14–17).

19. Hogyan készülhetünk fel az Úr vacsorájára, és hogyan fordíthatjuk a javunkra ezt a megemlékezést?

¹⁹ Jehova Tanúi a világ minden részén felkészülnek ennek a különleges ünnepnek a megtartására. Hetekkel korábban meghívunk annyi személyt, amennyit csak tudunk. Ezenkívül az emlékünnepet megelőző napokban a legtöbben elolvassuk azokat a bibliai beszámolókat, melyek arról szólnak, hogy mit tett Jézus i. sz. 33-ban ebben az időszakban, és milyen események történtek ekkor. Mindent megteszünk majd azért, hogy jelen lehessünk az emlékünnepen. Dicséretes, ha jóval a kezdő ének és a kezdő ima előtt érkezünk, így üdvözölni tudjuk a vendégeket, és részt tudunk venni a teljes programon. Mindannyiunknak a javára válik, ha figyelemmel kísérjük a bibliai írásszövegeket, legyünk akár a gyülekezet tagjai, akár vendégek. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a jelenlétünkkel kimutatjuk, hogy szívből értékeljük Jézus áldozatát, és engedelmeskedünk ezen parancsának: „ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül” (1Kor 11:24).