Élj összhangban a mintaimával! – 2. rész

1–3. Miért van Lana meggyőződve arról, hogy Jehova tudja, mire van szükségünk?

AMIKOR Lana, egy úttörő testvérnő 2012 nyarán Németországban járt, felejthetetlen élményben volt része: Két dolog miatt is imádkozott, és Jehova mindkettőt megadta neki. Az első imát akkor mondta el, amikor a repülőtérre tartott egy vonaton. Azt kérte Jehovától, hogy legyen lehetősége tanúskodni valakinek. A repülőtéren azonban kiderült, hogy a járatát törölték, és csak másnap indul a gépe. Lana ekkor ismét Jehova segítségéért imádkozott, mert a pénze nagy részét elköltötte, és nem volt hol aludnia.

² Épphogy befejezte az imát, amikor egy fiatal férfi megszólította: „Szia, Lana! Hát te, hogy kerülsz ide?” Egy régi osztálytársa volt az, aki a Dél-afrikai Köztársaságba utazott, és az anyukája meg a nagymamája kikísérte a repülőtérre. Amikor Lana elmondta, hogy mi történt vele, a fiú anyukája, Elke kedvesen felajánlotta, hogy aludhat náluk. Elke és az édesanyja nagy vendégszeretettel fogadták Lanát, és sokat kérdezgették a vallásáról és az evangelizáló munkáról, amit végez.

³ Még másnap, a reggeli után is beszélgettek a Bibliáról, és Lana sok kérdésükre válaszolt. Elkérte az elérhetőségüket, hogy valaki majd folytatni tudja velük a beszélgetést. Lana végül is épségben hazaért, és továbbra is örömmel végzi az úttörőszolgálatot. Meg van győződve róla, hogy azért alakultak így a dolgok, mert Jehova meghallgatta az imáit (Zsolt 65:2).

 4. Miről lesz szó ebben a cikkben?

⁴ Az természetes, hogy Jehovához fordulunk segítségért, amikor váratlan nehézségekkel találjuk szembe magunkat. Ő örömmel meghallgatja a hűséges szolgái kéréseit (Zsolt 34:15; Péld 15:8). Ám ha megvizsgáljuk a mintaimát, láthatjuk, hogy vannak más fontos dolgok is, melyekért imádkoznunk kell, és melyekről néha talán elfeledkezünk. Ebben a cikkben a mintaima utolsó négy kérését fogjuk elemezni, és megvizsgáljuk, hogy hogyan segítenek ezek a kérések, hogy hűségesek tudjunk maradni Jehovához. (Olvassátok fel: Máté 6:11–13.)

5–6. Miért fontos akkor is kérnünk Istentől, hogy adja meg „a mai napra való kenyerünket”, ha van elegendő élelmünk?

⁵ Érdekes, hogy Jézus nem úgy fogalmazott, hogy add meg „nekem” a mai napra való kenyeremet, hanem úgy, hogy add meg „nekünk” a mai napra való kenyerünket. Victor, aki körzetfelvigyázóként szolgál Afrikában, ezt mondja: „Gyakran megköszönöm Jehovának, hogy a feleségemmel nem kell amiatt aggódnunk, hogy mit fogunk enni, vagy miből fogjuk kifizetni a lakbért. A testvérek nap mint nap szeretettel gondoskodnak rólunk. Imádkozom azért, hogy a gazdasági nehézségek ellenére nekik is meglegyen az, ami a megélhetésükhöz szükséges.”

⁶ Lehet, hogy sokunknak van elegendő élelme, de gondoljunk azokra a testvéreinkre is, akik szegénységben vagy katasztrófa sújtotta területen élnek. Azonkívül, hogy imádkozunk értük, az imáinkkal összhangban segíthetünk is rajtuk. Például megoszthatjuk velük, amink van, vagy támogathatjuk a világméretű munkát, tudva azt, hogy az adományaink bölcsen lesznek felhasználva (1Ján 3:17).

 7. Hogyan mutatott rá Jézus, hogy nem kell aggodalmaskodnunk „a következő nap miatt”?

⁷ Miután Jézus elmondta a mintaimát, arról beszélt, hogy ne tulajdonítsunk túl nagy fontosságot az anyagi dolgoknak. Így érvelt: „Ha pedig a mező növényzetét. . . öltözteti az Isten, vajon nem fog-e sokkal inkább titeket, ti kicsinyhitűek? Soha ne aggódjatok hát, és ne mondjátok: . . . »Mit fogunk felvenni?«” Majd ismét hangsúlyozta: „Soha ne aggódjatok. . . a következő nap miatt” (Máté 6:30–34). Ezért hát ne aggodalmaskodjunk a jövőben felmerülő szükségleteink miatt! Elég, ha azzal törődünk, hogy mindennap meglegyen az, amire alapvetően szükségünk van. Például imádkozhatunk azért, hogy legyen hol laknunk; legyen munkánk, hogy gondoskodni tudjunk a családunkról; és bölcs döntéseket tudjunk hozni az egészségünket érintő kérdésekben. De van, ami még ennél is fontosabb!

 8. Mi jusson eszünkbe arról a kérésről, hogy legyen meg a mindennapi kenyerünk? (Lásd a képet a cikk elején.)

⁸ Arról a kérésről, hogy legyen meg a mindennapi kenyerünk, eszünkbe juthat, hogy szellemi táplálékra is szükségünk van. Jézus ezt mondta: „Ne csak kenyérrel éljen az ember, hanem minden kijelentéssel, amely Jehova szájából származik” (Máté 4:4). Imádkozzunk hát azért, hogy Jehova továbbra is ellásson bennünket időszerű szellemi táplálékkal!

 9. Miért hasonlíthatjuk adóssághoz a bűnt?

⁹ Jézus ezt mondta: „bocsásd meg bűneinket [adósságainkat, lábjegyzet]” (Máté 6:12; Luk 11:4). A bűnt az adóssághoz hasonlíthatjuk. Több mint 60 évvel ezelőtt Az Őrtorony egyik cikke kifejtette, hogy amikor bűnt követünk el, akkor úgyszólván Jehova adósaivá válunk. Szeretettel és engedelmességgel tartozunk Jehovának. Amikor vétkezünk ellene, elmulasztjuk megadni, ami jár neki. Ezért ő megtehetné, hogy elfordul tőlünk. Az Őrtorony még ezt is hozzátette: „A bűn szeretetlenség Istennel szemben” (1Ján 5:3).

10. Mi alapján lehetséges a bűneink megbocsátása, és mire ösztönözzön ez minket?

¹⁰ Mindennap szükségünk van Isten megbocsátására, és ez kizárólag Jézus váltságáldozata alapján lehetséges. Bár Jézus már közel 2000 évvel ezelőtt kifizette értünk a váltságdíjat, úgy kell tekintenünk ezt az értékes ajándékot, mintha ma kaptuk volna. Lelkünk „megváltási ára oly magas”, hogy egyetlen bűnös ember sem tudná kifizetni. (Olvassátok fel: Zsoltárok 49:7–9; 1Péter 1:18, 19.) Sohasem lehetünk elég hálásak Jehovának a váltságért! Érdekes, hogy a mintaimában nem az áll, hogy „bocsásd meg bűneimet”, hanem az, hogy „bocsásd meg bűneinket”. Ez arra emlékeztet minket, hogy hozzánk hasonlóan a hittársainknak is szükségük van a váltságra. Jehova azt szeretné, ha nemcsak a saját szellemi jóllétünkkel törődnénk, hanem másokéval is, például azokéval, akik vétenek ellenünk. A legtöbb esetben ezek kevésbé súlyos vétkek, és ha készségesen megbocsátunk a testvéreinknek, nemcsak azt mutatjuk ki, hogy szeretjük őket, hanem azt is, hogy hálásak vagyunk Istennek, amiért ő is megbocsát nekünk (Kol 3:13).

11. Miért fontos, hogy megbocsátók legyünk?

¹¹ Mivel nem vagyunk tökéletesek, sajnos előfordul, hogy neheztelünk másokra (3Móz 19:18). Ha elhíreszteljük, hogy egy testvér megbántott minket, néhányan talán az oldalunkra állnak, és ezzel széthúzást keltünk a gyülekezetben. És ha hagyjuk, hogy a helyzet elmérgesedjen, az azt mutatja, hogy nem értékeljük Isten irgalmát és a váltságot. Ha nem bocsátunk meg másoknak, égi Atyánk sem bocsát meg nekünk (Máté 18:35). Jézus közvetlenül azután fejtette ezt ki, hogy elmondta a mintaimát. (Olvassátok fel: Máté 6:14, 15.) Ezenkívül, ha azt szeretnénk, hogy Isten megbocsásson nekünk, nem szabad súlyos bűnt gyakorolnunk. Ez elvezet minket a következő kéréshez (1Ján 3:4, 6).

12–13. a) Mi történt Jézussal nem sokkal a keresztelkedése után? b) Miért nem hibáztathatunk másokat, ha Sátán csapdájába estünk? c) Mit bizonyított Jézus azzal, hogy mindhalálig hűséges maradt?

¹² Ha megvizsgáljuk, hogy mi történt Jézussal a keresztelkedése után, láthatjuk, hogy miért fontos a következő kérést is imába foglalnunk: „ne vigyél minket kísértésbe”. Isten szellemének az indíttatására Jézus elment a pusztába, hogy „az Ördög megkísértse őt” (Máté 4:1; 6:13). Ez meglepőnek tűnhet, de gondoljunk arra, hogy Jézus elsősorban azért jött a földre, hogy tisztázza azokat a kérdéseket, melyek akkor vetődtek fel, amikor Ádám és Éva elvetette Isten uralmát. Például: Talán Isten nem teljesen jól alkotta meg az embert? Vajon hűséges tud maradni Istenhez egy tökéletes ember, ha a gonosz megkísérti? Vagy – ahogy arra Sátán célzott – jobb lenne az embereknek, ha nem Isten uralkodna felettük? (1Móz 3:4, 5). Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához időre van szükség, de amikor tisztázódnak, minden értelmes teremtmény számára egyértelmű lesz, hogy Jehova uralma a legjobb.

¹³ Jehova szent, ezért senkit sem próbál rávenni arra, hogy helytelenül cselekedjen. Az Ördög a kísértő, vagyis ő az, aki kísértést jelentő helyzeteket teremt (Máté 4:3). Az viszont rajtunk áll, hogy engedünk-e neki. (Olvassátok fel: Jakab 1:13–15.) Jézus határozottan visszautasította Sátán ajánlatait, és minden alkalommal idézett egy odaillő részt Isten Szavából. Így hűséges tudott maradni Istenhez. De Sátán nem adta fel, csak „eltávozott tőle egy másik alkalmas időig” (Luk 4:13). Bármivel próbálkozott is a későbbiekben, Jézus mindvégig feddhetetlen maradt, és kiállt Jehova igazságos uralma mellett. Bebizonyította, hogy egy tökéletes ember hűséges tud maradni Istenhez még a legnehezebb körülmények között is. Sátánnak az a célja, hogy csapdába ejtse Jézus követőit, beleértve téged is.

14. Mit kell tennünk, hogy ellen tudjunk állni a kísértéseknek?

¹⁴ A Jehova uralmát érintő kérdések még tisztázásra várnak. Ezért Jehova megengedi Sátánnak, hogy a világot felhasználva, próbára tegyen minket. De nem Isten visz minket kísértésbe. Ő bízik abban, hogy hűségesek maradunk hozzá, és segít is nekünk ebben. Mivel azonban tiszteletben tartja a szabad akaratunkat, nem akadályoz meg minket abban, hogy bűnt kövessünk el. Ahhoz, hogy ellen tudjunk állni a kísértéseknek, két dolgot kell megtennünk: közel kell maradnunk Jehovához, és állandóan kérnünk kell a segítségét imában. De hogyan válaszol Jehova az imáinkra?

15–16. a) Egyebek közt milyen kísértéseknek kell ellenállnunk? b) Kinek a hibája az, ha valaki enged a kísértésnek?

¹⁵ Jehova a szent szellemével megerősít bennünket, hogy ellen tudjunk állni a kísértéseknek. Ezenkívül a Szaván és a gyülekezeten keresztül figyelmeztet a veszélyekre, például arra, hogy ne fordítsunk túl sok időt, energiát és pénzt olyasmikre, amikre nincs is igazán szükségünk. Espen és Janne egy gazdag európai országban élnek. Éveken át szükségterületen szolgáltak általános úttörőként, de abba kellett hagyniuk a teljes idejű szolgálatot, amikor megszületett az első gyermekük. Azóta még egy gyermekük született. Espen ezt mondja: „Mivel már nem töltünk annyi időt a teokratikus tevékenységekkel, ezért gyakran imádkozunk Jehovához, hogy ne essünk kísértésbe. Arra kérjük, hogy segítsen nekünk megőrizni a vele ápolt jó kapcsolatunkat és a szolgálat iránti lelkesedésünket.”

¹⁶ Napjainkban a pornográfia is kísértést jelenthet Isten szolgái számára. Ha valaki beleesik ebbe a csapdába, nem hibáztathatja Sátánt. Miért nem? Mert Sátán és a világa nem kényszeríthet minket arra, hogy rosszat tegyünk. Néhányan azért engednek a pornográfia csapdájának, mert nem űzik el a helytelen gondolatokat. Ám ahogy azt több ezer testvér és testvérnő példája mutatja, nem lehetetlen ellenállni ennek a kísértésnek (1Kor 10:12, 13).

17. a) Hogyan cselekedhetünk összhangban azzal a kéréssel, hogy „szabadíts meg [minket] a gonosztól”? b) Mit tartogat a közeljövő?

¹⁷ Hogyan cselekedhetünk összhangban azzal a kéréssel, hogy „szabadíts meg [minket] a gonosztól”? Úgy, ha nem vagyunk része a világnak, és nem szeretjük a világot, sem a világban levő dolgokat (Ján 15:19; 1Ján 2:15–17). Ez állandó küzdelmet jelent. Milyen megkönnyebbülés lesz, amikor Jehova a kérésünkre válaszolva, eltávolítja Sátánt, és véget vet ennek a gonosz világnak. De ne feledjük, hogy mivel Sátán tudja, hogy rövid ideje van, nagyon dühös, és mindent megtesz azért, hogy hűtlenné váljunk Jehovához. Ezért továbbra is kérjük Jehovától, hogy szabadítson meg minket tőle! (Jel 12:12, 17).

18. Mit kell tennünk, ha szeretnénk túlélni Sátán világának a pusztulását?

¹⁸ Szeretnél te is ott lenni az új világban? Akkor továbbra is imádkozz azért, hogy legyen megszentelve Isten neve, jöjjön el a Királysága, és valósuljon meg a földre vonatkozó akarata. Kérd Jehovát, hogy gondoskodjon rólad fizikailag, és adja meg mindazt, amire szükséged van, hogy hűségesen tudd szolgálni őt. Határozd el, hogy összhangban fogsz élni a mintaimával!