Jézus élete és szolgálata

Készülj fel gyakorlati bölcsességgel a jövőre

JÉZUS éppen most fejezte be a tékozló fiúról szóló példázatát az előtt a sokaság előtt, amelybe tanítványain kívül beletartoztak a tisztességtelen adószedők és más olyan emberek, akiket bűnösöknek tartottak, valamint az írástudók és a farizeusok. Most, a tanítványaihoz fordulva, elmond egy példázatot arról a gazdag emberről, aki rossz hírt kapott a sáfáráról vagy gazdasági intézőjéről.

Jézus szerint a gazdag ember előszólítja a sáfárát és közli vele, hogy elbocsátja állásából. „Mitévő legyek, ha uram elveszi tőlem a sáfárságot?” – tépelődik magában a sáfár. „Kapálni nem bírok, koldulni szégyellek. Ah! Tudom már, mit tegyek, hogy amikor elbocsátanak sáfárságomból, befogadjanak az emberek otthonaikba.”

Mit tervez a sáfár? Előszólítja sorban azokat, akik gazdájának tartoznak. „Mennyivel tartozol?” – kérdezi.

’2200 liter olajjal’ – válaszolja az első.

„Vedd az írásos megállapodásodat, ülj le és írj gyorsan 1100 litert” – parancsolja neki.

A következőt is megkérdezi: „És te mennyivel tartozol?”

’22 000 liter búzával’ – válaszolja.

„Vedd az írásos megállapodásodat és írj 18 000-et.”

A sáfárnak még most jogában áll csökkenteni az urának járó adósságot, ugyanis még mindig urának pénzügyi intézője. A tartozásnak csökkentésével viszont barátokat szerez magának azokból, akik később viszonozhatják majd szívességét, amikor már elvesztette az állását.

Amikor gazdája értesül a történtekről, nagyon nagy hatással van rá ez az intézkedés. Olyannyira, hogy még „meg is dicsérte az egyébként hűtlen sáfárt, amiért gyakorlati bölcsességgel cselekedett”. Jézus hozzáfűzi: „A dolgok eme rendszerének fiai gyakorlatiasság tekintetében bölcsebbek a saját nemzedékük iránt, mint a világosság fiai.”

Jézus levonván a tanulságot tanítványai számára, így buzdítja őket: „Szerezzetek magatoknak barátokat az igazságtalan gazdagság által, hogy amikor az elfogy, befogadjanak titeket az örökkévaló hajlékokba.”

Jézus nem az igazságtalanságáért dicséri meg a sáfárt, hanem éleslátásáért, gyakorlati bölcsességéért. Gyakran „a dolgok e rendszerének fiai” eszesen használják fel pénzüket vagy állásukat arra, hogy megszerezzék azoknak a barátságát, akikre később számíthatnak, hogy majd szívességet tesznek nekik. Isten szolgáinak, „a világosság fiainak” is szükségük van arra, hogy anyagi javaikat, az „igazságtalan gazdagságot” bölcsen használják fel saját előnyükre.

De ahogyan Jézus elmondja, az ilyen gazdagsággal olyan barátokat kell szerezni, akik be tudják majd őket fogadni „az örökkévaló hajlékokba”. A kicsiny nyáj tagjainak ez a hajlék az égben van; a más juhoknak viszont a földi Paradicsomban. Mivel kizárólag Jehova Isten és az ő Fia fogadhat be bárkit is ezekre a helyekre, szorgalmasan arra kell törekedni, hogy bármilyen, rendelkezésünkre álló „igazságtalan gazdagsággal” a Királyság-érdekeket mozdítsuk elő, és ezek révén ápoljuk a velük való barátságot. Akkor, ha az anyagi gazdagság elfogy vagy veszendőbe megy, ami biztosan bekövetkezik, az örökkévaló jövőnk biztosítva lesz.

Ezután Jézus elmondja, hogy azok, akik hűek még az ilyen anyagi természetű, vagy csekély dolgok kezelésében is, biztosan hűek lesznek a nagyobb fontosságú dolgok kezelésében. „Ezért – folytatja Jézus –, ha nem bizonyultatok hűeknek az igazságtalan gazdagsággal kapcsolatban, ki bízza rátok az igazit [vagyis a szellemi, vagy Királyság-érdekeket]? És ha máséban [a Királyság-érdekek tekintetében, amellyel Isten megbízza szolgáit] nem bizonyultatok hűeknek, ki adja oda nektek azt, ami nektek jár [az élet jutalmát az örökkévaló hajlékokban]?”

Nem lehetünk tehát egyszerre Isten igaz szolgái és az igazságtalan gazdagság, az anyagi gazdagság szolgái is, amire Jézus zárószavai is utalnak: „Egy háziszolga sem lehet két úr rabszolgája; mert vagy az egyiket gyűlöli, a másikat pedig szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, a másikat pedig megveti. Ti sem szolgálhattok rabszolgaként Istennek és a gazdagságnak” Lukács 15:1, 2; 16:1–13.

◆ Hogyan szerez Jézus példázatában a sáfár barátokat magának azok közül, akik később majd segíthetnek neki?

◆ Mi az „igazságtalan gazdagság”, és hogyan lehet általa barátokat szerezni?

◆ Kik fogadhatnak be bennünket „az örökkévaló hajlékokba”, és miféle helyek ezek?