Hogyan találhatsz te igazi biztonságot?
„Gyönyörködjél az Úrban [Jehovában] és megadja neked szíved kéréseit” — Zsolt 37:4.
1. Hol lesz igazi biztonság minden tekintetben?
ISTEN új rendszere a teljes biztonság helye lesz. A Mikeás 4:4 próféciája fog nagyban beteljesülni az egész földön, mert a békeszerető emberek közül „ki-ki nyugszik az ő szőlője alatt és fügefája alatt, és senki meg nem rettenti őket”. Igen „maguk a szelídek birtokolják a földet és valóban gyönyörűségüket találják a bőséges békében”. (Zsolt 37:11, UV) Bár Jehova imádói között már ma is található bizonyos mértékű biztonság, különösen szellemi vonatkozásban, teljes biztonság az élet minden területén csak a Jehova teremtette új rendszerben válik valóra. Milyen csodálatos idő is lesz az, midőn Jehova olyan bőséges anyagi áldásokról és tartós biztonságról gondoskodik mennyei királysága útján, hogy a mindennapi élet csupa ,gyönyörűség’ lesz!
2, 3. Milyen jótéteményeket hoz többek között a Királyság? (És 32:1, 2)
2 Nem létezik ott többé menekült emberek problémája, akiknek kegyetlen diktatórikus kormányok uralta területekről kellett elköltözni. Nem kell majd félni sem a fiataloknak, sem az idősebbeknek, hogy a borzalmas háború elszakítja őket egymástól, mert „nemzet nemzet ellen kardot nem emel, hadakozást többé nem tanulnak”. (Mik 4:3, UV) Béke fog uralkodni, mivel a nagy Szabadító megáldja az emberiséget. Róla írták meg: „Legyen bírája a nép megkínzottjainak, mentse meg a szegények fiait, zúzza össze a csalókat . . . Virágozni fog az ő napjaiban az igazságos és a bőséges béke, míg a hold nem lesz. És alattvalói lesznek . . . a föld végéig.” — Zsolt 72:4-8, UV.
3 Szegénység, éhség és szükség sem veszélyezteti majd a biztonságot. Isten szava ígéri meg, hogy „bőven lesz gabona a földön; a hegyek tetején felesleg is lesz”. (Zsolt 72:16, UV) Igen, „a mező fája megadja gyümölcsét, maga a föld megadja termését”. (Ez 34:27, UV) Bízhatunk abban, hogy ez így lesz, mivel az Isten királyságának kinevezett királya, Jézus Krisztus a földönlétekor bemutatta, hogy képes nagy sokaságokat ellátni elegendő élelemmel. — Márk 8:19, 20.
HELYES IRÁNYBA TEKINTESZ?
4, 5. a) Mi forog most kockán? (Hasonlítsd össze az 5Mózes 30:15, 16-tal!) b) Csak hogyan nyerhetünk életet?
4 Tekintettel arra, amit Isten új rendszere hoz a jövőben, hogyan tekintsük azokat a dolgokat, amiket a mai világ tart a biztonság feltételeinek, mint például az otthon, a bankszámla, az állás vagy az anyagi jólét? Mivel Jehova úgy teremtette meg az embert, hogy örülni tudjon az anyagi javaknak, van-e valami rossz abban, ha rendelkezünk velük? Nem, nem mondható, hogy ezek a dolgok önmagukban rosszak. Jehova olyan értelmi, érzelmi és fizikai képességekkel ruházott fel, hogy örvendezni tudjunk a jó dolgoknak. És Ő a legjobb anyagi dolgokat ígéri új rendjében. Az emberi történelem jelenlegi pontján azonban nem az a kérdés, hogy vajon arra vagyunk-e teremtve, hogy örüljünk az anyagi javaknak. Most maga az élet forog kockán.
5 A beteljesült bibliai próféciák azt bizonyítják, hogy nagyon-nagyon vége felé járunk a dolgok eme gonosz rendszere „utolsó napjai”-nak. (2Tim 3:1-5) Isten nemsokára végrehajtja rajta az ellene kihirdetett ítéletét, ami példátlan nyomorúság idejét hozza erre a világra. (Dán 12:1) Isten Igéje azonban azt mondja, hogy lesz „egy nagy sokaság, amelyet ember nem képes megszámlálni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből”, amely „kijön a nagy nyomorúságból”. (Jel 7:9, 14, UV) Ezek azért maradnak életben, mert Isten helyeslését élvezik, és Ö oltalmazza meg őket, nem pedig az anyagi előnyök, amelyekkel esetleg rendelkeznek. Jézus mondotta: „Még ha bőven van is valamije az embernek, élete nem annak az eredménye, amije van.” (Luk 12:15, UV) Örök életünk csak úgy lehet Jehova új rendszerében, ha megismerjük Jehovát és elnyerjük helyeslését. — Ján 17:3.
6. Tud ennek a világnak valamelyik része biztonságot nyújtani? (Zsolt 146:3)
6 Semmit sem jelent majd az, amit e világ kínál biztonságként, mikor Isten haragja rátör erre a jelen emberi rendszerre. Minden politikai, vallási, katonai és gazdasági rendszer, amely ma uralja az emberiséget, megsemmisül. Éppen ezért semmiképpen nem tudnak biztonságot nyújtani. (Jel 6:16, 17) Ami tehát ma erősnek és oltalmazónak tűnik, szétmorzsolódik, amikor Isten romboló erői rátörnek. Az ősidőkben sokan tekintettek az erős lovakra mint biztonságra és menekülésre a bajok idején. Isten Igéje azonban így szól: „A ló csalódást okoz a megmentésben, és bőséges életerejével sem nyújt menekülést.” (Zsolt 33:17, UV) Ma hasonlóképpen nem nyújtanak biztonságot vagy menekülést sem az erősnek látszó ember alkotta rendszerek, sem az anyagi előnyök. „Jehováé a szabadítás”, nem valamely emberi rendszeré vagy munkáé. „Erős torony Jehova neve. Ahhoz menekül az igazságos és védelmet talál.” — Zsolt 3:8 [Károli: 3:9]; Péld 18:10, UV.
7, 8. Hogyan tekinthetnek egy süllyedő hajó utasai az anyagi javaikra?
7 A mai emberek helyzete hasonlít egy hajó utasaiéhoz. Semmi rossz nincs a hajó anyagi előnyeiben, melyeket rendszerint nyújt: az élelem, melyet felszolgálnak, ízletes és tápláló; a kabinok melegek és kényelmesek; egyéb szolgáltatásai és előnyei is örvendetesek. Mi történik azonban, ha a hajó nekiütközik valaminek és süllyedni kezd? Emlékezz, mi történt például a híres „Titanic” nevű hajóval 1912-ben. „Szakértők elsüllyeszthetetlennek vélték” — írja egy enciklopédia. De mennyi valódi biztonságot nyújtott a „Titanic” összes előnyeivel és anyagi javaival, mikor nekiütközött egy jéghegynek és elsüllyedt? Semmiféle biztonságot. Elmerült körülbelül 1500 élettel együtt.
8 Mivel törődtél volna, ha a Titanicon lettél volna, mikor süllyedni kezdett? Jóllehet nem ítélted volna el a hajó előbbi anyagi előnyeit, ugye immár teljesen lényegtelennek tartottad volna őket? Az új helyzetben az életed mentése lett volna a fő célod. Nagyon balgának, sőt elmebelileg kiegyensúlyozatlannak tartottad volna azt, aki minden erővel azon fáradozott volna, hogy jobb elhelyezést, élelmet vagy egyéb anyagi előnyt szerezzen a hajón akkor, amikor az néhány órán belül a hullámok alá süllyed!
9, 10. Tekintettel arra, hogy hol tartunk az idő folyamatában, milyen legyen magatartásunk az anyagi dolgok iránt? (Fil 3:7, 8)
9 A dolgok jelenlegi rendszere is hamarosan a pusztulásba merül. Ezért nincs benne igazi biztonság, hiszen egyetlen része sem marad fenn. Isten mennyei királysága „szétzúzza őket és véget vet mindezeknek a királyságoknak”, amelyek ma fennállnak, és csak Isten mennyei királysága „áll meg határtalan ideig”. (Dán 2:44, UV) És mivel Jézus előre megmondotta, hogy ennek az Istentől jövő ítéletnek idejében „olyan nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta mind mostanáig és nem is lesz soha többé”, nyilvánvalóan sok élet és nagy mennyiségű anyagi javak fognak semmivé válni. — Máté 24:21, UV.
10 Ebben az 1978. évben már a hatvannegyedik évébe jutottunk a „vég idejének”, melyet az 1914-es döntő esztendőnek az őszétől számítanak. Korunk eseményeiből — melyeket a Biblia megjövendölt — nyilvánvalóan kitűnik, hogy a jelenlegi gonosz világrendszer rövidesen megkapja a halálos csapást. Milyen legyen akkor a mi magatartásunk? Az attól függ! Mitől? Attól függ, hogy mit tűzünk ki célul. Ha az örök élet elnyerése a célunk Isten új rendjében, akkor minden tőlünk telhetőt el kell követnünk, hogy keressük Jehovát, megtanuljuk és cselekedjük az ő akaratát, amennyire csak a körülményeink engedik. Nem az anyagi javak szerzése lesz a fő gondunk. Inkább „ha van eledelünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele”. — 1Tim 6:8, UV.
11. a) Vajon csak gazdag emberek lehetnek anyagiasak? b) Miért rövidlátó gondolkodás ma fő célunkul tűzni ki az anyagi javak szerzését?
11 Mikor Jézus arra figyelmeztetett, hogy „szűnjetek meg kincseket felhalmozni magatoknak a földön”, teljesen jól ítélte meg, mennyire mulandó és bizonytalan bármilyen kincs a dolgok jelenlegi rendszerében. (Máté 6:19) Ez a tanács nemcsak a gazdagoknak szólt; szegény emberek éppen olyan megfeszített erővel törekedhetnek elnyerni és felhalmozni anyagi gazdagságot. Az emberek azzal nyilvánítják ki igazi indítékaikat, hogy milyen célt tűznek maguk elé az életben, nem pedig azzal, hogy mennyi pénzzel rendelkeznek. „Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is” — mondta Jézus. (Máté 6:21) Ha valaki tekintet nélkül a következményekre állandóan többet és többet akar szerezni az anyagi javakból — nagyobb és jobb lakást, több pénzt a bankban, jobb állást —, akkor elárulja, hogy valójában kívánatosak előtte a világ dolgai. Cselekedeteivel azt bizonyítja, hogy elméje elsősorban a jelen rendszer előnyeire irányul. Mennyire rövidlátó gondolkozás ez, mivel „minden, ami a világban van — a test kívánsága, a szemek kívánsága, az élet anyagi javainak feltűnő fitogtatása — nem az Atyától van, hanem a világtól ered. Ezenfelül a világ elmúlik és annak kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” — 1Ján 2:16, 17, UV.
A MÚLT TANULSÁGA
12. Mi volt rossz Noé napjainak embereiben?
12 Elképzelhetjük, mennyi gúnyt halmoztak az özönvíz előtti napokban a gonosz emberek Noéra és családjára, amiért ők sok időt töltöttek Jehova akaratának teljesítésével. Nekik természetesen meg kellett dolgozniuk a napi szükségleteikért és fenn kellett tartaniuk egy helyet, amelyben lakhattak, de nem arra összpontosították minden tevékenységüket. Az emberek világának többi része azonban teljesen átadta magát annak, hogy „ettek, ittak, a férfiak megnősültek, a nők férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába”. (Máté 24:38, UV) De hát van-e valami rossz az evésben, ivásban és házasodásban, ha nem visszük túlzásba? Nincs, hiszen maga Jehova vezette be ezeket a dolgokat, amikor az embert teremtette. A rossz csak az volt, hogy az ítélet idején, amikor az élet vagy halál kérdése merült fel, azok az emberek balgán ezekre a dolgokra összpontosították életüket és nem törődtek Isten akaratával.
13. Nyújtott-e biztonságot az akkori idők embereinek az anyagi gazdagság? Adott-e biztonságot Noénak a vagyona?
13 Ilyen emberekről mondta Jézus: „Nem vettek észre semmit, míg el nem jött az özönvíz, amely elsöpörte őket.” (Máté 24:39, UV) Bizony, ezek „különc”-nek tartották Noét, amiért ő lemondott anyagi előnyökről azért, hogy a bárka építésére és a prédikálásra összpontosíthassa erejét. De mit használt az embereknek az anyagi javak hajszolása és a „kellemes időtöltés”? Bizony semmiféle maradandó előnnyel nem járt. Nemcsak az anyagi javaikat vesztették el, hanem az életüket is, mivel azt a világot víz pusztította el. (2Pét 2:5) Azt is jól jegyezzük meg: Milyen hasznot jelentettek Noénak, fiainak és azok feleségeinek a házuk és vagyonuk? Nekik sem nyújtottak biztonságot. A bárkában kellett biztonságot találniuk. Ezért mikor elérkezett az idő, hogy elhagyják otthonukat, nem haboztak. Nem az anyagi javaikban bíztak, nem ott keresték a menedéket, s ezért minden nehézség nélkül ott tudták hagyni azokat. — 1Móz 6:22.
14. Milyen veszteséget szenvedtek Szodoma és Gomora lakosai, és mennyiben különbözött az övéktől Lótnak és leányainak sorsa? (Luk 9:62)
14 Évszázadokkal később, amikor Jehova pusztulást hozott Szodomára és Gomorára nagy bűneikért, mennyi ház vagy vagyon maradt meg azokban a városokban? Egyetlen egy sem. Mikor Lót és családja elhagyta Szodomát, bizony csak nagyon keveset tudtak magukkal vinni belőle. Az otthonuk, bútorzatuk és minden vagyonuk pusztulásba ment. Lót és két lánya azonban tisztában volt vele, hogy az életük sokkal fontosabb volt. Látták, hogy mi forog kockán. Hitük és Jehova parancsainak való engedelmességük miatt megmenekültek. A város lakosainak és vagyontárgyainak azonban nem volt irgalom. Mint Jézus mondotta, Lót napjaiban „ettek, ittak, eladtak, vásároltak, ültettek és építettek. De azon a napon, amelyen Lót kijött Szodomából, tűz és kénkő hullott rájuk az égből, amely mindnyájukat elpusztította.” Még kit is? Sajnos, Lót feleségét is. Menekülés közben engedetlenül visszanézett a hátrahagyott dolgokra és elveszítette az életét. — 1Móz 19:26; Luk 17:28, 29, UV.
15. Miért hasonlította Jézus a mi napjainkat Noé és Lót napjaihoz?
15 Jézus azt mondta, amint Noé napjaiban és Lót napjaiban volt, úgy lesz az eljövendő „nagy nyomorúság” alkalmával is. A föld népeinek túlnyomó többsége nem törődik Istennel és az ő akaratával. Emiatt elvesztik majd az életüket. Ha pedig meghal az ember, mennyi anyagi jónak örvendhet? Semennyinek sem. De azoknak, akik élni óhajtanak és Istenhez térnek biztonságért, más lesz a sorsa. Ők nem hagyják magukat csapdába ejteni az anyagi érdekeknek. Valóban készek elhagyni bármilyen anyagi gazdagságot „azon a napon, melyen az Ember Fia kinyilatkozik”. Mert Jézus azt mondta: „Azon a napon, aki a háztetőn van, de van mozgatható dolga a házban, ne jöjjön le, hogy összeszedje azt, és a mezőn lévő se térjen vissza a hátrahagyott dolgokért. Emlékezzetek Lót feleségére!” — Luk 17:30-32, UV.
16. Szenvedtek-e veszteséget a keresztények, amikor Jeruzsálem i. sz. 70-ben elpusztult?
16 Milyen méretű lesz az anyagi javak pusztulása az eljövendő „nagy nyomorúságban”? Ezt majd az idő mondja meg. Mindenesetre a Biblia történelmi példái, melyeket fentebb vizsgáltunk, hatalmas anyagi veszteségekről szólnak, beleértve Isten népének nagy anyagi veszteségét is. Ezt tapasztalták i. sz. 70-ben is, amikor a római seregek elpusztították Jeruzsálemet. A keresztényeknek előre el kellett hagyniuk otthonaikat, talán csak néhány dolgot víve magukkal, amit könnyen cipelhettek. (Luk 21:20, 21) Mi lett azok sorsa, akik nem menekültek ki? Ők nemcsak az anyagi javaikat és otthonukat vesztették el, hanem valószínűleg az életüket is a rómaiak által. A keresztények, akik elmenekültek a városból, bár elszenvedték otthonuk és anyagi javaik jó részének elvesztését, megmentették életüket és szabadságukat. Éppen így az eljövendő nyomorúságban is nagy anyagi veszteségek érhetnek. Hogyan tekintenél ilyen személyes veszteséget?
17. Miért keserves tévedés rossz helyen keresni a biztonságot? (Sof 1:18)
17 Gondold meg hát, hogy miben bízol igazán a biztonságod tekintetében? „Aranyban” vagy Istenben? Mire összpontosul elméd és szíved — ennek a rendszernek a dolgaira vagy Isten új rendjére? Mutatják-e cselekedeteid, életmódod, hogy mire tekintesz biztonságért? Milyen keserves tévedés lenne e késői időben rossz helyen keresni a biztonságot! Mint a Jób 31:24-28 (UV) mondja: „Ha aranyban bizakodnék vagy azt mondanám az aranynak: ‚Benned bízom!’, vagy ha annak örvendenék, hogy nagy gazdagsággal rendelkezem és kezem sok dolgot szerzet, . . . az is a bírák elé tartozó bűn lenne, mert ezzel megtagadnám az igaz Istent odafenn.”
18. Milyen lelkesítő kilátás tárul azok elé, akik a helyes irányból várják a biztonságot?
18 Az emberi rendszerek küszöbön álló összeomlására és az azt követő nagy anyagi veszteségre való tekintettel, amely érhet, valóban rövidlátó eljárás lenne részünkről, gondolatban fel nem készülni rá. Ha szereted az életet és életben akarsz maradni, ne ragaszkodj semmiféle anyagi dologhoz. „Semmit sem használnak az értékek a harag napján, az igazságosság viszont megszabadít a haláltól.” „Aki gazdagságában bízik, az bizony elesik; az igazak azonban virulnak majd, mint a lombozat.” (Péld 11:4, 28, UV) Az „igazak” bejutnak Isten új rendjébe, ahol részt vesznek abban az örvendetes munkában, amely az egész földet paradicsommá, gyönyörű otthonná változtatja, melyben örök életnek örvendenek majd. Ők — mivel a helyes irányba tekintettek — „valóban biztonságban fognak lakozni, és senki nem rettenti meg őket”. — Ez 34:28, UV.