Hatodik fejezet

A nagy fa rejtélye feltárul

 1. Mi történt Nabukodonozor királlyal, és milyen kérdéseket vet fel ez?

JEHOVA megengedte, hogy Nabukodonozor király világuralkodó legyen. Babilon egyeduralkodójaként hatalmas vagyona, lenyűgöző palotája volt, asztala roskadozott minden földi jótól — anyagi értelemben mindene megvolt, amire vágyott. Váratlanul azonban megaláztatás érte. Nabukodonozor elméje megzavarodott, és ő állatként kezdett viselkedni. Miután elűzték a királyi asztaltól és az uralkodói lakhelyről, a mezőn lakott és füvet evett, mint egy ökör. Mi hozta rá ezt a szerencsétlenséget? És miért foglalkoztasson ez bennünket? (Vesd össze: Jób 12:17–19; Prédikátor 6:1, 2.)

A KIRÁLY MAGASZTALJA A FELSÉGES ISTENT

 2., 3. Mit kívánt Babilon királya az alattvalóinak, és hogyan tekintette a felséges Istent?

² Röviddel azután, hogy felgyógyult ebből a teljes elmezavarból, Nabukodonozor az egész birodalmába figyelemre méltó beszámolót küldött a történtekről. Jehova ihletést adott prófétájának, Dánielnek, hogy pontos feljegyzést készítsen ezekről az eseményekről. A feljegyzés e szavakkal kezdődik: „Nabukodonozor király minden népnek, nemzetnek és nyelveknek, a kik az egész földön lakoznak, mondá: Békességetek bőséges legyen! A jeleket és csudákat, a melyeket cselekedett velem a felséges Isten, illendő dolognak tartom megjelenteni. Mely nagyok az ő jelei és mely hatalmasak az ő csudái! az ő országa örökkévaló ország és az ő uralkodása nemzedékről nemzedékre száll” (Dániel 3:31–33).

³ Nabukodonozor alattvalói ’az egész földön lakoztak’ — ugyanis birodalma kiterjedt a bibliai feljegyzésben szereplő világ legnagyobb részére. A király ezt mondta Dániel Istenéről: „az ő országa örökkévaló ország.” Mennyire felmagasztalták ezek a szavak Jehovát az egész Babiloni Birodalomban! Ezenkívül Nabukodonozornak most másodszorra mutatták meg, hogy csak Isten Királysága örökkévaló, amely „megáll örökké” (Dániel 2:44).

 4. Hogyan kezdődtek Jehova ’jelei és csodái’ Nabukodonozorral kapcsolatban?

⁴ Milyen „jeleket és csudákat” cselekedett „a felséges Isten”? Ezek a király személyes tapasztalatával kezdődnek, melyről ezt olvassuk: „Én Nabukodonozor békében valék az én házamban, és virágzó az én palotámban. Álmot láték és megrettente engem, és a gondolatok az én ágyamban, és az én fejemnek látásai megháborítának engem” (Dániel 4:1, 2). Mit tett a babiloni király e nyugtalanító álom miatt?

 5. Hogyan tekintette Nabukodonozor Dánielt, és miért?

⁵ Nabukodonozor összegyűjtötte Babilon bölcseit, és elmondta nekik az álmot. És lám, micsoda kudarcot vallottak! Teljesen képtelenek voltak arra, hogy magyarázatot adjanak. A feljegyzés hozzáfűzi: „Végezetre bejöve elém Dániel, a kinek neve Baltazár, mint az én istenemnek neve, és a kiben a szent isteneknek lelke van, és elmondám néki az álmot” (Dániel 4:3–5). Dániel neve a királyi udvarban Baltazár volt, a hamis istenség pedig, akit a király „én istenemnek” nevezett, Bél, Nabú vagy Marduk lehetett. Sokistenhívő lévén Nabukodonozor úgy tekintette Dánielt, mint akiben „a szent isteneknek lelke van”. Mivel pedig Dániel Babilon minden bölcsének elöljárója volt, a király „a mágiát gyakorló papok feje” néven utalt rá (Dániel 2:48; 4:9, NW [4:6]; vesd össze: Dániel 1:20). A hűséges Dániel természetesen sohasem hagyott fel Jehova imádatával, hogy mágiát gyakoroljon (3Mózes 19:26; 5Mózes 18:10–12).

EGY HATALMAS FA

 6., 7. Hogyan írnád le azt, amit Nabukodonozor látott az álmában?

⁶ Mit tartalmazott a babiloni királyt megrémítő álom? „Az én fejem látásai az én ágyamban ezek voltak: Látám — meséli Nabukodonozor —, hogy ímé egy fa álla a föld közepette, és annak magassága rendkivüli volt. Nagy volt a fa és erős, és magassága az égig ért, és az egész föld széléig volt látható. Levelei szépek és gyümölcse sok, és táplálék vala rajta mindeneknek; alatta árnyékot talála a mező vada, és ágain lakozának az ég madarai, és róla evék minden élő” (Dániel 4:7–9). Azt mondják, hogy Nabukodonozor kedvelte a nagy libanoni cédrusokat, elment megnézni őket, és faanyagként el is hozott belőlük egy keveset Babilonba. Sohasem látott azonban olyat, ami hasonlított az álmában megjelent fához. Ez a fa kiemelkedő helyen volt „a föld közepette”, az egész földről látható volt, és olyan sok gyümölcsöt hozott, hogy élelemről gondoskodott minden élőlény számára.

⁷ Az álom sokkal többet foglalt még magában, Nabukodonozor ugyanis hozzáfűzte: „Látám fejem látásaiban az én ágyamban, és ímé: egy Vigyázó és Szent szálla alá az égből; erősen kiálta, és így szóla: Vágjátok ki a fát és vagdaljátok le az ágait, rázzátok le leveleit és hányjátok szét gyümölcseit, fussanak el a vadak alóla, és a madarak az ő ágairól. De gyökerének törzsökét hagyjátok meg a földben, és vas és ércz lánczokba [vas- és rézbilincsbe, K. f.] verve a mező füvén; égi harmattal öntöztessék, és a barmokkal legyen része a föld füvében” (Dániel 4:10–12).

 8. Ki volt a „Vigyázó”?

⁸ A babiloniaknak megvoltak a maguk vallási elképzelései a jó és a gonosz szellemteremtményekről. Ki volt azonban ez a „Vigyázó”, vagyis őr az égből? Mivel „Szentnek” nevezik, ő egy igazságos angyal volt, aki Istent képviselte. (Vesd össze: Zsoltárok 103:20, 21.) Képzeld csak el, milyen kérdések kínozták Nabukodonozort! Miért vágják ki ezt a fát? Mire jó a növekedésben vas- és rézbilinccsel meggátolt tönk? Tényleg, ugyan mi célt szolgál egy csupasz tuskó?

 9. Mit mondott tulajdonképpen a „Vigyázó”, és milyen kérdéseket vet fel ez?

⁹ Nabukodonozor bizonyára teljesen összezavarodott, amikor meghallotta a „Vigyázó” ezt követő szavait: „Az ő emberi szíve változzék el, és baromnak szíve adassék néki, és hét idő múljék el felette. Vigyázók határozatából van ez a rendelet, és a Szentek parancsolata ez a végzés, hogy megtudják az élők, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek birodalmán, és a kinek akarja, annak adja azt, és az emberek között az alábbvalót emeli fel arra” (Dániel 4:13, 14). Egy fatönkben nem dobog emberi szív. Egyébként is, hogyan adhatják egy állat szívét egy fatönknek? Mi az a „hét idő”? És milyen kapcsolatban áll mindez „az emberek birodalma” feletti uralkodással? Nabukodonozor egészen biztosan meg akarta tudni ezeket.

ROSSZ HÍREK A KIRÁLY SZÁMÁRA

10. a) Mit jelképezhetnek szentírási értelemben a fák? b) Mit jelképez a nagy fa?

¹⁰ Amikor meghallotta az álmot, Dániel először megdöbbent, majd pedig félelem fogta el. Amikor Nabukodonozor sürgette, hogy magyarázza meg az álmot, a próféta így szólt: „Uram, az álom szálljon a te gyűlölőidre, a magyarázata pedig a te ellenségeidre! A fa, a melyet láttál, a mely nagy és erős volt . . . te vagy az, oh király, a ki nagygyá és erőssé lettél, a kinek nagysága megnövekedék és fölér az égig, és hatalmad a föld végéig” (Dániel 4:15–19). A Szentírásban a fák egyéneket, uralkodókat és királyságokat szemléltethetnek (Zsoltárok 1:3; Jeremiás 17:7, 8; Ezékiel 31. fejezet). Az álomban szereplő hatalmas fához hasonlóan Nabukodonozor ’naggyá és erőssé lett’, mivel egy világhatalom feje volt. De a nagy fa egy olyan ’hatalmat’ szemléltet, amely ’a föld végéig ér’, és magában foglalja az emberek egész birodalmát. Ezért ez Jehova egyetemes szuverenitását jelképezi, különösen a földdel kapcsolatban (Dániel 4:14).

11. Hogyan mutatta a király álma, hogy lealacsonyító változást fog tapasztalni?

¹¹ Nabukodonozorra lealacsonyító változás várt. Rámutatva erre, Dániel hozzáfűzte: „Hogy pedig láta a király Vigyázót és Szentet leszállani az égből, és az mondá: Vágjátok le a fát és pusztítsátok el azt; de gyökereinek törzsökét a földben hagyjátok, és vas és ércz lánczokba verve a mező füvén, és égi harmattal öntöztessék és a mezei barmokkal legyen része, a míg hét idő múlik el felette; ez a jelentése, oh király, és a felséges Isten végezése ez, a mely bekövetkezik az én uramra, a királyra” (Dániel 4:20, 21). Biztosan bátorság kellett ahhoz, hogy átadja a hatalmas királynak ezt az üzenetet!

12. Minek kellett történnie Nabukodonozorral?

¹² Mi történik majd Nabukodonozorral? Képzeld csak el a reakcióját, amikor Dániel így folytatta: „kivetnek téged az emberek közül, és a mezei barmokkal lesz a te lakozásod, és füvet adnak enned, mint az ökröknek, és égi harmattal öntöznek téged, és hét idő múlik el feletted, mígnem megérted, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek birodalmán, és annak adja azt, a kinek akarja” (Dániel 4:22). Nyilvánvalóan még Nabukodonozor udvari tisztviselői is ’kivetik őt az emberek közül’. De vajon gondoskodnak majd róla könyörületes marhapásztorok vagy juhászok? Nem, Isten ugyanis úgy rendelkezett, hogy Nabukodonozor „a mezei barmokkal” lakjon és füvet egyen.

13. Mit mutatott meg a fáról szóló álom arra vonatkozóan, hogy mi történik Nabukodonozor világuralkodói helyzetével?

¹³ Ahogy a fát kivágták, Nabukodonozor is elvesztette világhatalmi helyzetét — de csak egy időre. Dániel így magyarázta: „Hogy pedig mondák, hogy a fa gyökereinek törzsökét hagyják meg: országod megmarad néked, mihelyest megismered, hogy az Ég uralkodik” (Dániel 4:23). Nabukodonozor álmában megengedték, hogy a kivágott fa törzsöke, azaz tönkje megmaradjon, bár bilincsekbe verték, nehogy növekedjen. Ehhez hasonlóan Babilon királyának „törzsöke” is megmarad, bár „hét időn” át meg lesz bilincselve, hogy ne növekedjen. Helyzete világuralkodóként olyan lesz, mint a megbilincselt fatönké. Megőrzik, míg el nem telik fölötte hét idő. Jehova gondoskodik róla, hogy ebben az időszakban senki se lépjen Nabukodonozor helyébe Babilon egyeduralkodójaként, bár lehet, hogy addig fia, Evil-Merodák uralkodott helyette.

14. Mire ösztönözte Dániel Nabukodonozort?

¹⁴ A Nabukodonozorra vonatkozó jövendölésre tekintettel Dániel bátran így ösztönözte őt: „Azért, oh király, az én tanácsom tessék néked, és vétkeidtől igazság által szabadulj és a te hamisságaidtól a szegényekhez való irgalmasság által. Így talán tartós lesz a békességed” (Dániel 4:24). Ha Nabukodonozor felhagy az elnyomás és büszkeség által jellemzett bűnös útjával, az talán megváltoztatja helyzetét. Elvégre mintegy két évszázaddal azelőtt Jehova elhatározta, hogy elpusztítja Asszíria fővárosának, Ninivének a népét, de mégsem tette meg, mert a király és alattvalói megbánást tanúsítottak (Jónás 3:4, 10; Lukács 11:32). Mi a helyzet a büszke Nabukodonozorral? Vajon megváltoztatja viselkedését?

AZ ÁLOM ELSŐ BETELJESEDÉSE

15. a) Milyen magatartást tanúsított továbbra is Nabukodonozor? b) Mit tárnak fel a feliratok Nabukodonozor tetteiről?

¹⁵ Nabukodonozor büszke maradt. Tizenkét hónappal a fáról szóló álma után a palota tetején sétálgatott, és így dicsekedett: „Nem ez-é ama nagy Babilon, a melyet én építettem királyság házának, az én hatalmasságom ereje által és dicsőségem tisztességére?” (Dániel 4:25–27). Babilont (Bábelt) Nimród alapította meg, de pompáját Nabukodonozornak köszönhette (1Mózes 10:8–10). Egyik ékírásos felirata szerint így kérkedik: „Nabú-kudurri-uszur, Babilon királya, Észagila és Ézida helyreállítója, Nabú-apla-uszur fia vagyok . . . Észagila és Babilon erődítményeit megerősítettem, és örökre megalapoztam uralmam hírét” (George A. Barton: Archaeology and the Bible, 1949, 478., 479. oldal). Egy másik felirat mintegy húsz templomra utal, amelyet ő újított fel vagy épített újjá. „Nabukodonozor uralma alatt — írja egy lexikon — Babilon az ókori világ egyik legcsodálatosabb városa lett. Saját feljegyzéseiben ritkán említette meg katonai tetteit, inkább építményeiről írt, és arról, hogy figyelmet szentelt Babilon isteneinek. Valószínűleg Nabukodonozor építette meg a babiloni függőkerteket, amelyek az ókori világ hét csodája közé tartoztak” (The World Book Encyclopedia).

16. Milyen megaláztatás várt Nabukodonozorra?

¹⁶ Még ha dicsekedett is, megaláztatás várt a büszke Nabukodonozorra. Az ihletett feljegyzés így szól: „Még a szó a király szájában volt, a mikor szózat szálla le az égből: Néked szól, oh Nabukodonozor király, a birodalom elvétetett tőled. És kivetnek téged az emberek közül, és a mezei barmokkal lesz a lakozásod, és füvet adnak enned, mint az ökröknek, és hét idő múlik el feletted, a míg megesméred, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek birodalmán, és annak adja azt, a kinek akarja” (Dániel 4:28, 29).

17. Mi történt a büszke Nabukodonozorral, és milyen körülmények közt találta magát hamarosan?

¹⁷ Nabukodonozor rögtön ezután elvesztette az értelmét. Elűzték az emberek közül, és füvet evett, „mint az ökrök”. Kint, a mező állatai között bizonyosan nem üldögélt henyélve a füvön egy valóságos paradicsomban, mindennap élvezve a frissítő szellőt. A mai Irakban, ahol Babilon romjai találhatók, a hőmérséklet a nyári hónapokban mért 50 °C-ról jóval fagypont alá süllyedhet a téli időszakban. Mivel a magára hagyott Nabukodonozor ki volt téve a természeti erőknek, hosszú, csapzott haja úgy nézett ki, mint a sas tolla, ujjának és lábujjának levágatlan körmei pedig, mint a madárkarmok (Dániel 4:30). Micsoda megaláztatás ez ennek a büszke világuralkodónak!

18. Mi történt a hét idő alatt Babilon trónjával?

¹⁸ Nabukodonozor álmában a nagy fát kivágták, tönkjét pedig megbilincselték, hogy ne növekedhessen felfelé hét időn át. Ehhez hasonlóan Nabukodonozor is „levetteték az ő birodalmának királyi székéből”, amikor Jehova elmebajjal sújtotta (Dániel 5:20). A király emberi szívét ez tulajdonképpen ökör szívére változtatta. Isten azonban fenntartotta neki a trónt, mígnem véget ért a hét idő. Míg Evil-Merodák talán a kormány ideiglenes feje volt, Dániel „Babilon város kormányzójaként és a babiloni bölcsek elöljárójaként” szolgált. Három héber társa továbbra is részt vett a tartomány ügyeinek intézésében (Dániel 1:11–19; 2:48, 49, Úf; 3:30). A négy férfi várta, hogy Nabukodonozor újra trónra kerüljön épelméjű királyként, aki megtanulta, hogy „a felséges Isten uralkodik az emberek birodalmán, és annak adja azt, a kinek akarja”.

NABUKODONOZOR VISSZANYERI HATALMÁT ÉS EGÉSZSÉGÉT

19. Milyen felismerésre jutott a babiloni király azután, hogy Jehova újból épelméjűvé tette?

¹⁹ Jehova a hét idő végén újból épelméjűvé tette Nabukodonozort. A király ekkor ezt mondta, elismerve a felséges Istent: „az idő elteltével én, Nabukodonozor, szemeimet az égre emelém, és az én értelmem visszajöve, és áldám a felséges Istent, és dícsérém és dicsőítém az örökké élőt, kinek hatalma örökkévaló hatalom és országa nemzedékről-nemzedékre áll. És a föld minden lakosa olyan mint a semmi; és az ő akaratja szerint cselekszik az ég seregében és a föld lakosai között, és nincs, a ki az ő kezét megfoghatná és ezt mondaná néki: Mit cselekedtél?” (Dániel 4:31, 32). Igen, Nabukodonozor valóban eljutott arra a felismerésre, hogy a felséges Isten tényleg Szuverén Uralkodó az emberek birodalmában.

20., 21. a) Milyen párhuzama történt meg Nabukodonozorral annak, hogy eltávolították a fémbilincseket az álombeli fa tönkjéről? b) Mit ismert be Nabukodonozor, és vajon ez Jehova imádójává tette őt?

²⁰ Amikor Nabukodonozor újból elfoglalta trónját, olyan volt, mintha csak eltávolították volna az álombeli fa tönkjéről a fémbilincseket. Hatalmának és egészségének visszanyeréséről ezt mondta: „Abban az időben visszatére hozzám az én értelmem, és országom dicsőségére az én ékességem, és méltóságom is visszatére hozzám, és az én tanácsosaim és főembereim fölkeresének engem, és visszahelyeztettem az én országomba, és rendkívüli nagyság adatott nékem” (Dániel 4:33). Ha valamely udvari hivatalnok meg is vetette a háborodott elméjű királyt, most ’fölkereste’ őt, teljesen behódolva neki.

²¹ Milyen „jeleket és csudákat” cselekedett a felséges Isten! Nem kellene meglepnie bennünket annak, hogy a hatalmát és egészségét visszanyert babiloni király ezt mondta: „Most azért én, Nabukodonozor, dicsérem, magasztalom és dicsőítem a mennyei királyt: mert minden cselekedete igazság, és az ő utai ítélet, és azokat, a kik kevélységben járnak, megalázhatja” (Dániel 3:32; 4:34). De ez a beismerés még nem tette Nabukodonozort Jehova nem zsidó imádójává.

VAN ERRE VILÁGI BIZONYÍTÉK?

22. Melyik betegséggel azonosították néhányan Nabukodonozor elmebaját, mégis mit kell felismernünk tébolyodott állapotának okával kapcsolatban?

²² Vannak, akik a lycanthropiával azonosították Nabukodonozor elmebaját. Egy orvosi szótár ezt mondja: „LYCANTHROPIA . . . a [lüʹkosz], lupus, farkas; [anʹthro·posz], homo, ember szóból származik. Így nevezik az olyan emberek betegségét, akik azt képzelik magukról, hogy állattá változtak, és utánozzák az állat hangját vagy kiáltásait, testtartását vagy viselkedését. Ezek a személyek általában azt képzelik, hogy farkassá, kutyává vagy macskává változtak; néha pedig azt képzelik, hogy bikává, mint Nabukodonozor esetében” (Dictionnaire des sciences médicales, par une société de médicins et de chirurgiens, Párizs, 1818, 29. kötet, 246. oldal). A lycanthropia tünetei hasonlítanak Nabukodonozor tébolyodott állapotának tüneteihez. Elmebaja azonban isteni rendelkezés következménye, ezért nem lehet határozottan azonosítani valamely ismert betegséggel.

23. Milyen világi bizonyítéka van annak, hogy Nabukodonozor megtébolyodott?

²³ John E. Goldingay tudós számos párhuzamot említ Nabukodonozor elmebajára és felépülésére. Például megállapítja: „Egy töredékes ékírásos szöveg nyilvánvalóan a Nabukodozornál fellépett valamilyen elmebajra utal, és talán arra, hogy nem törődött Babilonnal, és elhagyta.” Goldingay idéz egy dokumentumot, amelynek címe „A babiloni Jób”, és azt mondja, hogy az „bizonyítékot szolgáltat az Isten általi büntetésekre, a betegségre, a megaláztatásra, arra, hogy magyarázatot kerestek egy rémítő álomra, arra, hogy [a szereplőt] megdöntötték, mint ahogy egy fát kivágnak, hogy kizárták, füvet evett, elvesztette az értelmét, ökörhöz hasonlóvá vált, esett rá Marduk esője, körmei megcsúfultak, haja megnőtt, és arra, hogy megbilincselték, majd pedig meggyógyult, s ezért istent dicsérte”.

HÉT IDŐ, AMELY HATÁSSAL VAN RÁNK

24. a) Mit jelképez az álomban szereplő nagy fa? b) Mit korlátoztak hét időn keresztül, és hogyan történt ez?

²⁴ Nabukodonozor, a nagy fa által bemutatott helyzetében, a világ feletti uralmat szemlélteti. Emlékezz azonban arra, hogy a fa Babilon királyának uralmánál és szuverenitásánál sokkal nagyobb uralmat és szuverenitást képvisel. Jehova, „a mennyei király” egyetemes szuverenitását szemlélteti, különösen a föld vonatkozásában. Mielőtt a babiloniak elpusztították Jeruzsálemet, az a királyság, amelynek központja ebben a városban volt, és ahol Dávid és utódai „az Úr székében” ültek, Isten földre vonatkozó szuverenitását képviselte (1Krónika 29:23). Maga Isten vágatta ki és bilincseltette meg ezt a szuverenitást i. e. 607-ben, amikor felhasználta Nabukodonozort Jeruzsálem elpusztítására. Az isteni szuverenitás földre vonatkozó gyakorlását, amely egy Dávid ágából származó királyság által jutott kifejezésre, hét időn át korlátozták. Meddig tartott ez a hét idő? Mikor kezdődött, és mi jelezte a végét?

25., 26. a) Nabukodonozor esetében meddig tartott a „hét idő”, és miért válaszolsz így? b) Mikor és hogyan kezdődött meg a „hét idő” a fő beteljesedésben?

²⁵ Nabukodonozor elmebajának idején „szőre megnöve, mint a saskeselyű tolla, és körmei, mint a madarakéi” (Dániel 4:30). Ez hét napnál vagy hét hétnél hosszabb időbe telt. Különböző fordítások „hét időt” mondanak, és vannak olyanok is, amelyek „kijelölt (meghatározott) időkről” vagy „időszakokról” beszélnek (Dániel 4:13, 20, 22, 29). Az egyik ógörög változat (a Septuaginta) „hét évet” említ. Az első századi zsidó történetíró, Josephus a „hét időt” „hét esztendőnek” tekintette (A zsidók története, X. könyv, X. fejezet, 6. bekezdés). Továbbá bizonyos hebraisták ezeket az „időket” „éveknek” tekintik. „Hét évre” utal a Káldi fordítás és a Katolikus fordítás lábjegyzete is.

²⁶ A „hét idő” Nabukodonozor esetében nyilvánvalóan hét holdévet foglalt magában. A próféciákban egy év átlagosan 360 napból, vagyis 12 harmincnapos hónapból áll. (Vesd össze: Jelenések 12:6, 14.) A „hét idő”, vagyis hét év a király esetében tehát hétszer 360 nap, vagyis 2520 nap volt. Mit mondjunk azonban álmának fő beteljesedéséről? A prófétai „hét idő” sokkal tovább tartott 2520 napnál. Ezt jelezték Jézus szavai is: „Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje [a nemzetek meghatározott ideje, NW]” (Lukács 21:24). Ez a ’megtaposás’ i. e. 607-ben kezdődött, amikor lerombolták Jeruzsálemet, és többé nem létezett Júdában Isten előképi királysága. Mikor kellett véget érnie a megtaposásnak? A „mindenek helyreállításának idején”, amikor újra megnyilvánul az isteni szuverenitás a föld irányában a jelképes Jeruzsálemen, Isten Királyságán keresztül (Cselekedetek 3:21, Vida fordítás).

27. Miért mondanád, hogy a „hét idő”, amely i. e. 607-ben kezdődött, nem ért véget 2520 szó szerinti nappal később?

²⁷ Ha Jeruzsálem i. e. 607-ben történt elpusztításától 2520 szó szerinti napot számolunk, akkor csak i. e. 600-hoz jutunk, egy olyan évhez, amelynek a Szentírás szempontjából semmilyen jelentősége sem volt. Jehova szuverenitása nem nyilvánult meg a földön még i. e. 537-ben sem, amikor a felszabadult zsidók visszatértek Júdába. Ez azért van így, mert Zorobábelt, Dávid trónjának örökösét, nem királlyá, hanem csak a perzsa tartomány, Júda kormányzójává tették.

28. a) Milyen szabályt kell alkalmazni a prófétai jelentőségű „hét idő” 2520 napjára? b) Milyen hosszú volt a prófétai „hét idő”, és mely dátum jelzi a kezdetét, illetve a végét?

²⁸ Mivel a „hét idő” prófétai jelentőségű, a 2520 napra alkalmaznunk kell ezt a szentírási szabályt: „egy-egy napot egy-egy esztendőül.” Ezt a szabályt egy olyan prófécia határozza meg, amely Jeruzsálem babiloniak általi ostromáról szól (Ezékiel 4:6, 7; vesd össze: 4Mózes 14:34). Az a „hét idő” tehát, amelyben nem zsidó hatalmak anélkül uralkodtak a földön, hogy Isten Királysága akadályozta volna őket, 2520 évig tartott. Júda és Jeruzsálem kifosztásával kezdődött i. e. 607-ben, a hetedik holdhónapban (tisri 15-én) (2Királyok 25:8, 9, 25, 26). Ettől az időponttól i. e. 1-ig 606 év van. A fennmaradó 1914 év pedig i. sz. 1914-ig tart. A „hét idő”, vagyis a 2520 év tehát i. sz. 1914. tisri 15-én, vagyis október 4/5-én telt le.

29. Ki „az emberek között az alábbvaló”, és mit tett Jehova, hogy trónra emelje őt?

²⁹ Abban az évben letelt „a nemzetek meghatározott ideje”, Isten pedig „az emberek között az alábbvalónak” — Jézus Krisztusnak — adta az uralmat. Őt annyira alávalónak tekintették a rosszakarói, hogy meg is feszíttették (Dániel 4:14). Azért, hogy trónra emelje a messiási Királyt, Jehova levette a saját szuverenitásának „törzsökét” körülvevő jelképes vas- és rézbilincset. A felséges Isten ezáltal megengedte, hogy egy királyi „hajtás” sarjadjon belőle, amely a földdel kapcsolatos isteni szuverenitás kifejeződése egy égi Királyság által, amely Dávid legnagyobb Örökösének, Jézus Krisztusnak a kezében van (Ésaiás 11:1, 2; Jób 14:7–9; Ezékiel 21:27). Mennyire hálásak vagyunk Jehovának azért, hogy az események ilyen áldásos módon alakultak, és azért, hogy feltárta a nagy fa rejtélyét!

MIT ÉRTETTÉL MEG?

• Mit jelképezett a Nabukodonozor álmában szereplő nagy fa?

• Mi történt Nabukodonozorral a fáról szóló álmának első beteljesedésében?

• Miután átélte álmának teljesedését, mit ismert be Nabukodonozor?

• A fáról szóló prófétai álom fő beteljesedésében milyen hosszú volt a „hét idő”, és mikor kezdődött, illetve mikor ért véget?

[Egész oldalas kép a 83. oldalon]

[Egész oldalas kép a 91. oldalon]