Jézus élete és szolgálata
Mit szabad tenni szombaton?
EGY másik alkalommal, szombaton Jézus elmegy egy zsinagógába, amely a Galileai-tenger közelében van. A jelenlevők között ott van egy elsorvadt kezű ember is. Az írástudók és farizeusok élénk figyelemmel kísérik, meggyógyítja-e őt Jézus. Végül is megkérdezik tőle: „Szabad-e gyógyítani szombaton?”
A zsidó vallásvezetők nézete szerint gyógyítani csak akkor szabad, ha valakinek az élete forog veszélyben. Tanításuk szerint még az is tilos volt, hogy a csontot helyrerakják vagy a vérző sebet bepólyálják. Az írástudók és farizeusok kérdéseikkel tulajdonképpen csak ürügyet keresnek arra, hogy Jézust megvádolhassák.
Jézus azonban átlát a szándékukon. Tudja, hogy szélsőséges, Biblia-ellenes nézetet vallanak a tekintetben, milyen munka számít igazában a szombatnap megsértésének. És amikor Jézus az elsorvadt kezű embernek azt mondja: „Kelj fel és állj a középre”, ezzel támadásuk kereszttüzébe kerül.
Ekkor az írástudókhoz és farizeusokhoz fordul és mergszólal: „Ki az az ember közületek, akinek ha van egy juha, és az verembe esik szombaton, meg nem fogja, és ki nem húzza?” (Ökumenikus fordítás.) Mivel a juh anyagi értéket képvisel, nem hagyják másnapig a gödörben, mert ezzel a juh megbetegedne és értékét veszítené. De maga az Írás is ezt mondja: „Az igazságos még a háziállatnak lelkével is törődik.”
Jézus párhuzamot vonva így folytatja: „Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton!” A vallásvezetők erre elnémulnak, ugyanis képtelenek ezt a logikus és részvétet tükröző érvelést megcáfolni.
Jézus mélyen felháborodva és ugyanakkor elszomorodva ekkora érzéketlenség láttán körbetekint, majd ezt mondja a férfinak: „Nyújtsd ki a kezedet!” És abban a pillanatban meggyógyult a keze, ahogy kinyújtotta.
A farizeusok egyáltalán nem örültek annak, hogy a beteg ember meggyógyult. Ellenkezőleg, kimennek és rögtön szövetkeznek a Heródes-pártiakkal, hogyan ölhetnék meg Jézust. Ez a politikai párt nyilvánvalóan magában foglalta a vallásos sadduceusok tagjait is. Általában e politikai párt és a farizeusok között nyílt ellenségeskedés volt, de most a Jézussal való szembenállásuk szoros kapcsolatba hozza őket. Máté 12:9–14; Márk 3:1–6; Lukács 6:6–11; Példabeszédek 12:10; 2Mózes 20:8–10.
◆ Milyen körülmények között került sor nyílt szembenállásra Jézus és a zsidó vallásvezetők között?
◆ Milyen nézeten voltak a zsidók a szombatnapi gyógyítás tekintetében?
◆ Milyen szemléltetést használt Jézus hamis nézetük cáfolatára?