„Szemléltetés nélkül nem is beszélt nekik”

 1–3. a) Milyen kiváltságban részesülnek a tanítványok, akik Jézussal együtt utaznak, és hogyan könnyíti meg Jézus, hogy emlékezzenek a tanításaira? b) Miért nem lehet egykönnyen elfelejteni a találó szemléltetéseket?

A TANÍTVÁNYOK, akik Jézussal együtt utaznak, olyan kiváltságban részesülnek, amely nem sokaknak adatik meg: közvetlenül a nagy Tanítótól tanulnak. Hallhatják, amint Isten Szavát magyarázza, és lelkesítő igazságokat tanít meg nekik. Egyelőre az elméjükben és a szívükben kell megőrizniük értékes kijelentéseit, mivel még nincs itt az ideje annak, hogy írásba foglalják szavait.a Jézus azonban megkönnyíti, hogy emlékezzenek a tanításaira. Hogyan? Azáltal, ahogyan tanít, különösen a szemléltetések mesteri alkalmazásával.

² A találó szemléltetéseket bizony nem lehet egykönnyen elfelejteni. Egy író úgy fogalmazott, hogy a személtetések „képekké varázsolják a hallottakat”, és így „lehetővé teszik, hogy a hallgatók elképzeljék, amit hallanak”. Mivel gyakran a képek segítik leginkább a megértést, ezért a szemléltetések még az elvont fogalmakat is könnyen érthetővé teszik. A szemléltetések életre keltik a szavakat, és olyan tanulságokat közvetítenek, melyek mélyen bevésődnek az emlékezetünkbe.

³ Az emberek közül soha egyetlen tanító sem használta olyan ügyesen a szemléltetéseket, mint Jézus Krisztus. Mind a mai napig könnyű felidézni a szemléltetéseit. Miért élt Jézus olyan gyakran ezzel a tanítási módszerrel? Miért voltak oly hatásosak a szemléltetései? Hogyan sajátíthatjuk el ezt a tanítási módszert?

 4–5. Miért használt Jézus szemléltetéseket?

⁴ A Biblia két fontos okot említ azzal kapcsolatban, hogy miért használt Jézus szemléltetéseket. Az első az, hogy ezzel próféciát teljesített be. A Máté 13:34, 35-ben ezt olvassuk: „Jézus mindezeket szemléltetésekben mondta a sokaságnak. Szemléltetés nélkül nem is beszélt nekik, hogy beteljesedjen, ami megmondatott a próféta által, aki így szólt: »Szemléltetésekre fogom nyitni számat . . .«” A próféta, akit Máté említ, nem más, mint a Zsoltárok 78:2-ben található szavak írója. A zsoltáríró Isten szellemének ihletése alatt írt évszázadokkal Jézus születése előtt. Gondolj bele, mit is jelent ez. Jehova több száz évvel előre meghatározta, hogy a Messiás szemléltetésekkel tanít majd. Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova értékesnek tartja ezt a tanítási módszert.

⁵ Másodszor, maga Jézus fejtette ki, hogy azért használt szemléltetéseket, hogy kirostálja azokat, akiknek a szíve „érzéketlenné vált” (Máté 13:10–15; Ézsaiás 6:9, 10). Hogyan tárták fel a szemléltetései az emberek indítékait? Néhány esetben szerette volna, ha a hallgatói magyarázatot kérnek, hogy teljesen megértsék a mondanivalóját. Az alázatosak készek voltak kérdezni, azonban a gőgös és közömbös emberek nem (Máté 13:36; Márk 4:34). Így Jézus szemléltetései feltárták az igazságot azoknak, akik éheztek rá, ugyanakkor elrejtették azok elől, akik büszkék voltak.

 6. Milyen hasznos célokat szolgáltak Jézus szemléltetései?

⁶ Jézus szemléltetései számos egyéb hasznos célt is szolgáltak. Felkeltették az emberek érdeklődését, arra késztetve őket, hogy figyeljenek. Képeket idéztek fel bennük, amelyeket könnyű volt megérteni. Ahogy a fejezet elején említettük, Jézus szemléltetései segítettek a hallgatóinak, hogy emlékezzenek a szavaira. A Máté 5:3–7:27-ben feljegyzett hegyi beszéd kiemelkedő példája annak, hogy Jézus milyen szívesen használt szóképeket. Egy számítás szerint ez a beszéd több mint 50 szóképet tartalmaz. Hogy megértsük ennek jelentőségét, gondoljunk arra, hogy a hegyi beszédet körülbelül 20 perc alatt fel lehet olvasni. Ezt az arányt tekintve, átlagosan szinte minden huszadik másodpercben elhangzik egy szókép. Nyilvánvaló, hogy Jézus értékesnek tartotta a szemléltetéseket.

 7. Miért utánozzuk azt, ahogyan Jézus használta a szemléltetéseket?

⁷ Krisztus követőiként szeretnénk utánozni az ő tanítási módszerét, így a szemléltetések használatát is. Ahogy a fűszerek ínycsiklandozóbbá teszik az ételt, úgy a találó szemléltetések is vonzóbbá tehetik a tanításunkat. A jól átgondolt szóképek könnyebbé tehetik fontos igazságok megértését is. Most pedig vizsgáljuk meg közelebbről, hogy többek között mi tette oly hatékonnyá Jézus szemléltetéseit. Így látni fogjuk, hogyan alkalmazhatjuk eredményesen ezt az értékes tanítási módszert.

 8–9. Hogyan használta Jézus az egyszerű hasonlatokat, és miért voltak ezek oly hatásosak?

⁸ Jézus gyakran használt világos és rövid hasonlatokat, amikor tanított. Egyszerű szavaival mégis élénk képeket idézett hallgatói elméjébe, és fontos szellemi igazságokat tanított meg világosan. Például, amikor arra ösztönözte a tanítványait, hogy ne aggódjanak a mindennapi szükségletek miatt, felhívta a figyelmüket az ’ég madaraira’ és a ’mező liliomaira’. A madarak nem vetnek és nem aratnak, a liliomok pedig nem fonnak és nem szőnek, Isten mégis gondot visel rájuk. Könnyű megérteni a lényeget, vagyis azt, hogy ha Isten törődik a madarakkal és a virágokkal, akkor biztosan gondját viseli azoknak az embereknek is, akik ’továbbra is a királyságot keresik először’ (Máté 6:26, 28–33).

⁹ Jézus szívesen használt metaforákat is, melyek még erőteljesebb hasonlatok. A metafora úgy utal egy dologra, mintha az valami más lenne. Jézus akkor is egyszerűségre törekedett, amikor ilyen hasonlatokat alkalmazott. Egy alkalommal ezt mondta a tanítványainak: „Ti vagytok a világ világossága.” A tanítványok pontosan megértették a metafora jelentését, vagyis azt, hogy szavaikkal és tetteikkel ragyogtathatják a szellemi igazság világosságát, és segíthetnek másoknak abban, hogy dicsőséget adjanak Istennek (Máté 5:14–16). Figyeld meg Jézusnak ezeket a metaforáit is: „Ti vagytok a föld sója”; „én vagyok a szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők” (Máté 5:13; János 15:5). Ezek a szóképek erőteljesek, mert egyszerűek.

10. Mely példák mutatják meg, hogy miként alkalmazhatsz szemléltetéseket, amikor tanítasz?

¹⁰ Hogyan alkalmazhatsz szemléltetéseket, amikor tanítasz? Nem kell hosszú és bonyolult történetekkel előállnod, inkább egyszerű hasonlatokat találj ki. Tegyük fel, hogy a feltámadásról beszélsz, és azt szeretnéd szemléltetni, hogy Jehovának nem okoz gondot a halottak feltámasztása. Milyen hasonlat jut eszedbe? A Biblia az alvást használja a halál metaforájaként. Ezt mondhatnád: „Isten olyan könnyen tud feltámasztani valakit a halálból, mint amilyen könnyen mi felébresztünk egy alvó embert” (János 11:11–14). Tételezzük fel, hogy azt szeretnéd szemléltetni, hogy a gyerekeknek szükségük van szeretetre és gyengédségre, hogy jól fejlődjenek. Milyen példát használhatnál? A Biblia ezt a hasonlatot alkalmazza: A gyermekek olyanok „akár az olajfacsemeték [új hajtások]” (Zsoltárok 128:3). Ezt mondhatnád: „A szeretet és a gyengédség olyan a gyermeknek, mint a napfény és a víz a fának.” Minél egyszerűbb a hasonlat, annál könnyebben megértik a hallgatóid.

11. Mondj példákat arra, hogy Jézus szemléltetéseiben hogyan jelentek meg azok a dolgok, amelyeket valószínűleg azalatt figyelt meg, míg felnőtt Galileában.

¹¹ Jézus mesterien használt olyan szemléltetéseket, melyek az emberek életéhez kötődtek. Sok szemléltetésében megjelentek azok a mindennapi helyzetek, amelyeket valószínűleg azalatt figyelt meg, míg felnőtt Galileában. Gondolj csak a gyerekkorára. Milyen gyakran láthatta, amint az édesanyja gabonát őröl, kovászt tesz a tésztába, lámpát gyújt vagy kisöpri a házat? (Máté 13:33; 24:41; Lukács 15:8). Hányszor figyelhette, ahogy a halászok leeresztik a hálóikat a Galileai-tengerbe? (Máté 13:47). Milyen sokszor láthatta a gyerekeket a piactéren játszani? (Máté 11:16). Jézus kétségkívül más hétköznapi dolgokat is látott, melyeket sok szemléltetésében megemlített: például a magvetők munkáját, vidám menyegzőket, valamint gabonaföldeket, melyeket a nap melege érlel (Máté 13:3–8; 25:1–12; Márk 4:26–29).

12–13. Miért figyelemre méltó, hogy Jézus a „Jeruzsálemből Jerikóba” vezető útra utalt, amikor elmondta az irgalmas szamaritánusról szóló példázatát?

¹² A szemléltetéseiben Jézus olyan részleteket említett meg, melyeket a hallgatói jól ismertek. Például így kezdte az irgalmas szamaritánusról szóló példázatát: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment lefelé, és rablók kezébe esett. Ezek kifosztották, ütéseket is mértek rá . . . otthagyva őt félholtan” (Lukács 10:30). Figyelemre méltó módon Jézus a „Jeruzsálemből Jerikóba” vezető útra utalt, hogy lássák a mondanivalója lényegét. Amikor ezt a példázatot elmondta, Júdeában volt, nem messze Jeruzsálemtől; a hallgatói tehát valószínűleg ismerték a szóban forgó utat. Ez az út hírhedten veszélyes volt, kivált a magányos utasoknak, ugyanis elhagyatott vidéken kanyargott, ahol sok búvóhelyet találhattak az útonállók.

¹³ Jézus más ismert részleteket is elmondott a „Jeruzsálemből Jerikóba” vezető útról. A példázat szerint először egy pap, majd egy lévita ment ezen az úton, de egyikük sem állt meg, hogy segítsen a szerencsétlenül járt férfin (Lukács 10:31, 32). A papok a jeruzsálemi templomnál végeztek szolgálatot, a léviták pedig segítettek nekik. Sok pap és lévita lakott Jerikóban, amikor éppen nem szolgált a templomnál. Jerikó mindössze 23 kilométerre volt Jeruzsálemtől, tehát ők valószínűleg használták ezt az utat. Figyeljük meg azt is, hogy Jézus azt mondta, hogy az utazó ’Jeruzsálemből lefelé ment’ és nem felfelé. Ez egyértelmű volt a hallgatóinak. Jeruzsálem magasabban feküdt, mint Jerikó, ezért ha az utazó „Jeruzsálemből” indult, valóban ’lefelé ment’.b Jézus nyilvánvalóan szem előtt tartotta, hogy kik a hallgatói.

14. Hogyan tarthatjuk szem előtt, hogy kik a hallgatóink, amikor szemléltetéseket használunk?

¹⁴ Amikor szemléltetéseket használunk, nekünk is szem előtt kell tartanunk, hogy kik a hallgatóink. Vajon a velük kapcsolatos dolgok közül melyek befolyásolhatják, hogy milyen szemléltetést választunk? Talán az életkor, a kulturális vagy családi háttér, és a munka. Például egy földműveléshez kötődő szemléltetést könnyebben megértenek ott, ahol mezőgazdasággal foglalkoznak, mint egy nagyvárosban. Találó szemléltetéseink alapjául szolgálhat a hallgatóink mindennapi élete és tevékenysége is, többek között a gyermekeik, házuk, hobbijaik és az ételeik.

15. Miért nem kell csodálkoznunk azon, hogy Jézus alaposan ismerte a teremtésművet?

¹⁵ Jézus sok szemléltetéséből kiderül, hogy jól ismerte a természetet, például a növényeket, az állatokat és a természeti jelenségeket (Máté 16:2, 3; Lukács 12:24, 27). Honnan származott a tudása? Bizonyára bőven volt alkalma megfigyelni a teremtésművet, mialatt felnőtt Galileában. Ennél is lényegesebb, hogy Jézus „az egész teremtés elsőszülötte”, és Jehova őt használta fel mint ’mestermunkást’, hogy mindent megteremtsen (Kolosszé 1:15, 16; Példabeszédek 8:30, 31). Nem kell hát csodálkoznunk azon, hogy Jézus alaposan ismerte a teremtésművet. Nézzük, miként használta fel ügyesen ezt a tudását.

16–17. a) Mi mutatja, hogy Jézus nagyon jól ismerte a juhok tulajdonságait? b) Milyen példa bizonyítja, hogy a juhok valóban hallgatnak a pásztoruk hangjára?

¹⁶ Emlékezz rá, Jézus úgy azonosította magát, hogy ő „a jó pásztor”, a követői pedig „a juhok”. Szavai azt tükrözik, hogy nagyon jól ismerte a házijuh tulajdonságait. Tudta, hogy a pásztorok és a juhaik között különleges kapcsolat van. Megfigyelte, hogy ezek a teremtmények készségesen engedik, hogy vezessék őket, és hűségesen követik a pásztorukat, megbíznak benne. Miért követik a juhok a pásztorukat? „Mert ismerik a hangját” – mondta Jézus (János 10:2–4, 11). Valóban így van ez?

¹⁷ George A. Smith ezt írta személyes tapasztalatairól a könyvében: „Déli pihenőnket némelykor az egyik ilyen júdeai kút mellett töltöttük el, amelyhez három-négy pásztor hozta oda a nyáját. A nyájak összekeveredtek, és nem tudtuk, hogyan fogják őket újra szétválasztani a pásztorok. De miután a juhok ittak és játszottak, a pásztorok felmentek a völgyoldal különböző pontjaira, és külön-külön sajátos hívójelet adtak; a juhok pedig a tömegből kiválva a saját pásztorukhoz mentek, és a nyájak útnak indultak, éppolyan rendben, ahogy érkeztek” (The Historical Geography of the Holy Land). Jézus nemigen szemléltethette volna találóbban a mondanivalóját, vagyis azt, hogy ha megismerjük a tanításait, és azok szerint élünk, valamint ha követjük a vezetését, akkor „a jó pásztor” törődését fogjuk élvezni.”

18. Hol olvashatunk Jehova teremtésművéről?

¹⁸ Hogyan tanulhatjuk meg azt, hogy miként használjuk a teremtésműből vett szemléltetéseket? Az állatok szembetűnő jellegzetességei egyszerű, de találó hasonlatok alapjául szolgálhatnak. Hol olvashatunk Jehova teremtésművéről? A Biblia az állatokról szóló ismeret gazdag tárháza, és olykor az állatok jellegzetességeivel szemléltet valamit. Utal a gazella vagy a leopárd gyorsaságára, a kígyó óvatosságára és a galamb ártatlanságára (1Krónikák 12:8; Habakuk 1:8; Máté 10:16).c Értékes ismeret forrása még Az Őrtorony, az Ébredjetek! és Jehova Tanúi más kiadványai is. Sokat tanulhatunk abból, ha megfigyeljük, hogyan alkalmazzák ezek a kiadványok az egyszerű hasonlatokat, melyek Jehova teremtésművének csodáira épülnek.

19–20. a) Hogyan hozott fel Jézus találó példaként egy akkoriban történt eseményt, hogy megcáfoljon egy téves elképzelést? b) Hogyan használhatunk fel megtörtént eseteket és tapasztalatokat, amikor tanítunk?

¹⁹ Megtörtént esetek is szolgálhatnak találó szemléltetések alapjául. Egy alkalommal Jézus egy akkoriban történt eseményt hozott fel példaként, hogy felfedje, téves az az elképzelés, hogy azokkal történnek tragikus dolgok, akik megérdemlik. „Az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámban, és megölte őket, azt hiszitek, hogy nagyobb adósnak [bűnösnek] bizonyult minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik?” – kérdezte (Lukács 13:4). Ez a tizennyolc lélek nem azért veszett el, mert valamilyen bűnével kihívta Isten haragját. Tragikus haláluk inkább a ’bajokkal teljes időnek és az előre nem látható eseményeknek’ volt betudható (Prédikátor 9:11). Jézus így egy olyan eseményre utalva cáfolt meg egy hamis tanítást, melyet a hallgatói jól ismertek.

²⁰ Hogyan használhatunk fel megtörtént eseteket és tapasztalatokat, amikor tanítunk? Tegyük fel, hogy annak a próféciának a beteljesedéséről beszélsz, amely Jézus jelenlétének a jeléről szól (Máté 24:3–14). Megemlíthetsz aktuális híreket háborúkról, éhínségekről vagy földrengésekről, hogy rávilágíts a jel egyes részleteinek teljesedésére. Vagy tételezzük fel, hogy egy tapasztalattal szeretnéd szemléltetni, mit foglal magában az új egyéniség felöltése (Efézus 4:20–24). Hol találhatsz ilyen tapasztalatot? Gondolhatsz a hittársaid hátterére, vagy használhatsz egy olyan tapasztalatot, mely Jehova Tanúi egyik kiadványában jelent meg.

21. Milyen jutalommal jár, ha eredményesen tanítjuk Isten Szavát?

²¹ Jézus valóban mesteri Tanító volt! Amint már láttuk ebben a részben, a legfontosabb tevékenysége az volt, hogy ’tanítsa és prédikálja a jó hírt’ (Máté 4:23). Nekünk is ez a legfontosabb tevékenységünk. Nagyszerű jutalommal jár, ha eredményes tanítók vagyunk. Amikor tanítunk, adunk valamit másoknak, és ez a fajta adakozás boldogságot eredményez (Cselekedetek 20:35). Ez a boldogság abból fakad, hogy olyan valamit adhatunk másoknak, aminek valódi és tartós értéke van: a Jehováról szóló igazságot. Az is megelégedéssel tölthet el minket, hogy a földön valaha élt legnagyobb Tanító, Jézus példáját követjük.