Öltsük fel a szeretetet és viseljük is
1. Mit kell magunkra öltenünk, és mikor jön el annak legnagyobb próbája?
MIVEL a „szeretet az egység tökéletes köteléke”, egyben a legfontosabb tulajdonság is, amit képmutatás nélkül magunkra kell öltenünk. Azután pedig teljes őszinteséggel állandóan viselnünk kell. Ez nem valamiféle köpeny, amivel az ember álcázni szeretné a valódi énjét. Tanácsként maradtak fenn számunkra az ihletett szavak: „Szeretetetek legyen képmutatás nélküli . . . Testvéri szeretetben gyengéd vonzalmat érezzetek egymás iránt” (Róma 12:9, 10). Szeretetünknek, az „egység köteléké”-nek legfőbb próbája még csak ezután következik — a közeli jövőben.
2. Vajon minden előzmény nélkül eljuthatunk a szeretetre?
2 Most van hát az ideje annak, hogy ápoljuk ezt a szeretetet. Minden lépcsőfokot, amely e tulajdonság eléréséhez vezet, most végig kell járnunk. Ezért van az, hogy a különböző dolgok felsorolása után, amelyeket Jézus Krisztus önátadott, alámerített tanítványainak ajánlj, Pál apostol e szavakkal teszi fel a pontot: „De mindezeken felül öltsétek fel a szeretetet, mert ez az egység tökéletes köteléke” (Kolossé 3:14). Mik lehetnek hát a „mindezek”, amelyeken felül fel kell öltenünk a szeretetet?
Küzdjük le a megosztó tényezőket
3. A Kolossé 3:9–13 szerint milyen lépcsőfokokat kell előbb végigjárnunk, hogy eljuthassunk a szeretetre?
3 Pál és János apostolok idejében voltak olyan tényezők, amelyek alapul szolgálhattak volna a széthúzásra. Ámde azokat az egykor érvényes alapokat ezentúl nem volt szabad figyelembe venni, hiszen elvesztették súlyukat és fontosságukat. A keresztények mindannyian egy gyülekezetet, egy testületet alkottak egyetlen szellemi Fej, Jézus Krisztus alatt. El kellett ezért távolítani maguk közül minden olyan testi alapot, amely széthúzást okozhatott volna. Az egységet elősegítő szellemi tényezőknek kellett előtérbe kerülniük. Ezzel összhangban mondta Pál apostol: „Vetkőzzétek le a régi egyéniséget szokásaival együtt, és öltsétek magatokra az új egyéniséget, amely pontos ismeret által állandóan megújul annak képmására, aki teremtette azt, ahol nincs görög és zsidó, körülmetélkedés és körülmetéletlenség, idegen, szkíta, rabszolga, szabad, hanem Krisztus a minden mindenekben. Öltsétek tehát magatokra mint Isten kiválasztottai, szentek és szeretettek az együttérzés gyengéd hajlamait, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést. Továbbra is szenvedjétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak készségesen, ha valakinek oka lenne a panaszra a másik ellen” (Kolossé 3:9–13).
4. Miért kellett a keresztényeknek elviselni egymást az első századi gyülekezetben, és milyen alapon nem lehettek tekintettel bizonyos dolgokra?
4 A fentebb említett sokféle nemzetiségi és vallási háttér, társadalmi helyzet, faji és bőrszínbeli jelleg következtében voltak nehézségek a gyülekezetben az egymás elviselése terén. Szükség volt arra, hogy megértést tanúsítsanak egymás iránt, hogy engedményeket tegyenek egymásnak. Mert bár ezek a dolgok talán jelentettek valamit a testi embereknek, biztos, hogy semmit sem jelentettek Istennek és Fiának, Jézus Krisztusnak sem, aki az egész emberiségért szenvedett halált olyan időpontban, amikor mindezek a különbségek már kialakultak és még mindig tartottak. Természetesen szélesebb látókörű emberek, a saját nagylelkűségükből, esetleg túltették magukat az efféle különbségeken, általános alapelveket követve. Sőt még talán jó politikának is bizonyult, vagy inkább egyszerű, őszinte emberiességnek. Mégis hiányzott a tiszta, önzetlen szeretet.
5. Milyen általános emberi dolgokat nem szabad figyelembe venniük Jehova tanúinak — amelyek egyébként széthúzást okoznának —, és kivel való egységüket demonstrálják ezzel?
5 Ezért nekünk, akik önátadott, alámerített követői vagyunk Krisztusnak, aki mindenfajta emberért adta oda az életét, túl kell mennünk minden formaságon, kedveskedésen, helyességen, udvariasságon, emberi érzésen: nekünk önzetlen, őszinte szeretetből kell cselekednünk, ami Jehova Isten szellemének gyümölcse. Ez a gyümölcs mások hasznát és érdekeit keresi. Boldog, ha hozzájárulhat mások szellemi jólétéhez és boldogságához. Megmutatja, hogy egységben vagyunk Istennel, aki a szeretet megtestesülése. Ennek a szeretetnek óriási vonzereje van. Ezzel kapcsolatban az 1János 4:19 kijelenti: „Mi viszont szeretjük őt, mert először ő szeretett minket.”
6. Mi vonzza egymáshoz az „egy nyáj” tagjait, és mi az, ami nem lehet az alapja Isten szelleme gyümölcsének?
6 Amikor tehát azok az elemek, amelyek együttesen az „egy pásztor” alatti „egy nyáj”-at alkotják, szeretetet tanúsítanak egymás iránt, ez a szeretet szorosan egybekovácsolja őket, és ellensúlyozza az „egy nyáj” tagjainál fennálló különböző hátterek döntő befolyását. Azért vonzódnak egymáshoz, mert magukra öltötték az „új egyéniséget”. Mindnyájukban ott van az „egy szellem”, amely ugyanabból az isteni Forrásból ered: mindannyiunk Istenétől és Életadójától. Az ő szellemének szívderítő gyümölcse a szeretet. Nem a szexen vagy az önző, buja vágyakon, hanem az „új egyéniség” isteni tulajdonságainak őszinte, szívbeli értékelésén alapuló szeretet. Egyedül ez a szeretet képes úgy működni mint az „egység tökéletes köteléke”, és egyedül ez képes megőrizni az összhangot és a jó együttműködést.
Különleges munkára egyesítve
7. Mire van szükség Jehova Tanúi részéről 1914 óta, és milyen munka érdekében van erre szükség?
7 A „dolgok rendszerének befejezése” e késői szakaszában, 1914 óta összehangolt tevékenységre van szükség Jehova Tanúi részéről, akik nem tartoznak a dolgok régi rendszeréhez. Rájuk hárul ugyanis az a feladat, hogy az egész emberi történelem legfontosabb fejleményeként világméretű tanúskodást végezzenek (Máté 24:14; Márk 13:10). A helyzetnek most olyan kiemelkedő sajátossággal kell rendelkeznie, mint amit Pál apostol is figyelemre méltónak említ az ő idejében. Amikor a Kolossé 1:23-ban felhívja rá a figyelmet, azt mondja: „A jó hír reménysége, amelyet hallottatok és amelyet az egész teremtésben prédikáltak az ég alatt. Ennek a jó hírnek lettem én, Pál a szolgája.” Nos, ti mindannyian, akik a jó hír mai szolgái vagytok, mit szóltok a jó hír hasonló világméretű prédikálásához, amely a saját válságos és döntő időnkre lett fenntartva?
8. A Jelenések 14:6–12-ben körvonalazott milyen látomás teljesedését láthatjuk ma?
8 Ma világosan látjuk annak a látomásnak beteljesedését, amelyet János apostol kapott s amelyet a Jelenések 14:6–12-ben így ír le: „És láttam egy másik angyalt az ég közepén repülni és örökké való jó hír volt nála, hogy örömhírként hirdesse azoknak, akik a földön laknak és minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek, hangosan kiáltva: ’Féljétek Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert elérkezett ítéletének órája; ezért imádjátok azt, aki a mennyet, a földet és a tengert s a vizek forrásait létrehozta.’ És egy további, egy második angyal következett, s mondta: ’Leomlott! Leomlott a Nagy Babilon, aki paráznasága haragjának borából itatott meg minden nemzetet!’ És ismét más angyal, egy harmadik követte őket, és hangos szóval mondta: ’Ha valaki imádja a vadállatot és annak képét és jelet fogad el a homlokára vagy a kezére, az szintén inni fog Isten haragjának borából, amelyet elegyítetlenül töltöttek haragjának poharába, és tűzzel és kénkővel fogják megkínozni a szent angyalok előtt és a Bárány előtt. És gyötrelmük füstje felszáll örökkön örökké, sem éjjel, sem nappal nem találnak nyugalmat azok, akik imádják a vadállatot és annak képét, és mindazok sem, akik elfogadják az ő nevének jelét. Itt van jelentősége a kitartásnak a szentek részéről, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét.’”
9. Mikor látták Jehova Tanúi János apostol látomásának beteljesedését, és milyen értelemben voltak most már szabadok ahhoz, hogy mindenütt hirdessék a jó hírt?
9 Vajon nem a felkent maradékot ábrázolta az, amit János apostol látott? Nem a modernkori megfelelőjét annak az angyalnak, aki az ég közepén repült az „örökkévaló jó hír”-rel, amelyet hirdetni kellett a föld összes lakóinak, igen, minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek, bármilyen legyen is bőrének színe? Igen, a maradékot ábrázolta az 1919-es háború utáni esztendő nyarától kezdve. Akkor kezdődött ugyanis annak a próféciának teljesedése, amelyet Jézus parancsként adott a Máté 24:14 szerint. Vajon az életben maradt maradéknál volt-e az „örökkévaló jó hír”, amelyet hirdetni kellett az egész teremtésben a nap alatt? Igen, feltétlenül náluk volt. Számukra is örömhír volt, hogy beszélhettek Isten Krisztus alatti mennyei Királyságának felállításáról, amire a Pogányok Ideje végén, 1914-ben került sor. És milyen nagyszerű örömhír volt a szellemi izraeliták maradéka számára, amikor értesültek a háború utáni fejleményekről, főleg elnyomójuk, név szerint Nagy Babilon bukásáról, aki minden hatalmát elvesztette Jehova Tanúi fölött! Most már szabadon hirdethették a jó hír legfontosabb részét minden vallásos béklyóban sínylődő népnek, elmondhatták nekik, hogy menjenek ki Nagy Babilonból, sőt segítettek is nekik a kimenekülésben (Jelenések 18:4).
10. Mivel azonosították magukat azok, akik kijöttek Nagy Babilonból, és az egység melyik kötelékébe léptek?
10 A szabadságszerető emberek „nagy sokasága” válaszolt már az „örökkévaló jó hír”-re, és cselekedett már az időszerű felszólítás nyomán, vagyis elhagyta a hamis vallás babiloni világbirodalmát. Ezek az emberek a szellemi izraeliták kiszabadított maradéka köré gyülekeztek. Jehova látható szervezetéhez csatlakoztak és maguk is Jehova Tanúivá lettek. Az „egység tökéletes köteléke” fűzi őket egymáshoz: a szeretet, amely Jehova Isten szellemének gyümölcse (Kolossé 3:14; Galata 5:22).
11. Honnan ered a kereszténység által gyakorolt szeretet, és mikor fogják Jehova Tanúi örömmel ismételni a Jelenések 19:1, 2 szavait?
11 Nagy Babilon uralkodó része az úgynevezett kereszténység. A neve ellenére sem gyakorolja az igazi keresztényiséget, sok százmillió tagját pedig nem fűzi egybe az „egység tökéletes köteléke”, hisz láthatjuk a több száz felekezete és vallási szektája között fennálló eltéréseket. A kereszténység azt a fajta szeretetet öltötte fel, amit Nagy Babilon szeretői, e világ politikai és társadalmi elemei öltöttek magukra, akikkel Nagy Babilon vallási paráznaságot követett el. Bizony nagy lesz az öröm, amikor az Isten által megszabott időben, a számonkérés idején nem csupán Nagy Babilon — s benne a kereszténység — bukására, hanem annak végleges pusztulására is sor kerül. Isten tanúi örömmel ismétlik akkor a Jelenések 19:1, 2 szavait: „Dicsérjétek Jaht! A megmentés, a dicsőség és a hatalom a mi Istenünké, mert az ő ítéletei igazak és igazságosak. Mert végrehajtotta az ítéletet a nagy paráznán — aki megrontotta a földet paráznaságával —, és megtorolta rabszolgái vérét annak kezén.” Mintegy tűz által való pusztulása vég nélküli, „örökké tartó” lesz (Jelenések 19:3).
12. Milyen tulajdonságot kell még gyakorolniuk Jehova Tanúinak Nagy Babilon pusztulásáig, és milyen arcvonallal kell szembeszállniuk a világosság ellenségeivel?
12 Addig is, Nagy Babilon Jehova engedélyével tartó folyamatos létezése idején, azok földi helyzete, „akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét”, nagy „kitartást” követel (Jelenések 14:12). Alapos okkal vonatkoztatják ezért önmagukra Jézus szavait, amelyeket a Máté 24:13-ban a „dolgok rendszerének befejezésé”-ről mondott: „Aki mindvégig kitart, az részesül megmentésben.” Ezek a szavak közvetlenül azután hangzottak el, amit Jézus korábban kijelentett: „A növekvő törvénytelenség miatt a szeretet sokakban kihül” (Máté 24:12). A Jehova Tanúi részéről megnyilvánuló szeretet képessé teszi őket arra, hogy kitartsanak a dolgok régi rendszerének befejezéséig. Minél többet gyakorolják a szeretetet egymás között és azok iránt, akik szeretnének kapcsolatba kerülni Jehova Istennel, annál erősebbé lesz az „egység tökéletes köteléke”. Előre hát, Jehova Tanúi, a Királyságról szóló világméretű tanúskodásban abban a 205 országban, ahol már munkálkodtok, és egyéb országokra is kiterjedő tanúskodás kilátásával! Itt az ideje annak, hogy egységes arcvonallal álljunk szembe az ellenséggel! Fűzzük hát szorosabbra sorainkat, és egyesült erővel küzdjünk e világ sötét erői ellen!
13. Az Isten által felhasznált melyik eszköz érdemli meg lojális támogatásunkat?
13 Közel egy évszázad óta a Pennsylvaniai Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat (USA) bizonyul az egységet megteremtő eszköznek Jehova kezében összes tanúja javára. Hatalmas eszközként használta fel ezt a Társulatot a „hű és értelmes rabszolga” osztály arra, hogy megadja Jehova Tanúinak szellemi ’táplálékukat kellő időben’ (Máté 24:45–47). Jehova áldása nyilvánvalóan észrevehető az egész földre kiterjedő szervezeten és annak 95 fiókszervezetén. Továbbra is megérdemli ez a szervezet lojális támogatásunkat és együttműködésünket mindaddig, amíg Jehova Istennek úgy tetszik, hogy felhasználja azt. Milyen sokkal tartozunk ennek a szervezetnek!
Maradjatok egységesek a szeretetben
14. Milyenfajta ruházatot kell szüntelenül viselnünk, s ezért melyik tulajdonsággal mutathatja meg Jehova népe, hogy ők valóban az ő tanúi?
14 Sátán, az Ördög ellenséges érzületű világával együtt továbbra is azon lesz, hogy megbontsa sorainkat. Ámde a szeretet, Isten szellemének fő gyümölcse, ezután is az „egység tökéletes köteléke” marad. Ha pedig magunkra öltjük a szeretetet, amire Pál apostol buzdít minket, állandóan magunkon kell viselnünk mint Isten képmására teremtett egyéniségünk szerves részét. Amikor végső utasításait adta tanítványainak, Isten Fia ezt mondta: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást; ahogy én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást. Abból tudja meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:34, 35). Isten Fia joggal mondhatta ezt, hisz az ő mennyei Atyja maga a megtestesült szeretet, s nekünk az egész emberiséggel tudatnunk kell, hogy valóban az ő tanúi vagyunk. Ezt úgy tehetjük meg, ha ápoljuk szellemének ezt a gyümölcsét: a szeretetet!
15. Kiket kell még szeretniük Jehova tanúinak ahhoz, hogy kifejezhessék Isten iránti szeretetüket?
15 Jehova iránti szeretetünk csak akkor lesz következetes, ha tanútársainkat is szeretjük. Ezt igazolják az 1János 4:20, 21 szavai, mintegy figyelmeztetésül: „Ha valaki azt állítja: ’Szeretem Istent’ és mégis gyűlöli a testvérét, az hazug. Mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, az nem szeretheti Istent, akit nem lát. És ez a parancsolat tőle van, hogy aki szereti Istent, az szeresse a testvérét is.”
16. Miért nem tartózkodhatnak Jehova Tanúi attól, hogy egymást szeressék, és miért nem fog a szeretet soha kipusztulni erről a földről?
16 Mintegy példával szemléltetve ezt az alapelvet, Jehova mai tanúi őszintén szeretik egymást, tekintet nélkül arra, hogy a Király Jézus Krisztus szellemtől született társörökösei közé, vagy pedig a földi Paradicsomban reménykedő „más juhok” „nagy sokaságá”-hoz tartoznak. Hogyan is lennénk képesek nem szeretni azokat, akik szeretik Jehova Istent és szeretett Fiát, Jézus Krisztust? Mi igenis szeretjük őket, és éppen ez kovácsol egybe minket „az egység tökéletes köteléke”-ként. Bármit tegyen is Sátán, az Ördög gonosz világával együtt abbeli igyekezetében, hogy megfosszon minket Jehova szellemének ettől a gyümölcsétől, sohasem lesz képes kiirtani a szeretetet erről a földről! Akik a dolgok sátáni rendszerének végéig viselik a magukra öltött szeretetet, azokat megőrzi az Isten iránti lojalitásuk és túlélik a „nagy nyomorúságot”, amelyhez hasonlót még sohasem tapasztalt ez a világ (Máté 24:21; Galata 5:22). Tehát csak azok maradhatnak életben, akik szeretik Istent és az ő családját: a szervezetét, és csak azok mehetnek be a megtisztított földre, amelynek dicsőséges Paradicsommá kell majd átalakulnia. Az a Paradicsom sohasem lesz eltörölve, hanem a szeretet emberi megtestesítői lakják és szépítik majd mindörökké. A szeretet örök győzelmet arat isteni Forrása: Jehova Isten dicsőségére!
Jól megjegyezted?
◻ Miért tudtak jól kijönni egymással az első századi keresztények annak ellenére, hogy különböző múlttal rendelkeztek?
◻ Milyen hatással van a szeretet arra a két csoportra, amely a mai keresztények „egy nyáj”-át alkotja?
◻ Hogyan teljesedik ma a Jelenések 14:6–12 verse?
◻ Milyen eszközt használt fel Isten népe megsegítésére?
◻ A Kolossé 3:14 fényében mire kell elhatároznod magad?
[Kép a 29. oldalon]
Angyali irányítás mellett
[Kép a 30. oldalon]
. . . hirdetik ma Jehova Tanúi az „örökkévaló jó hírt”