Miért nem lehetünk része e világnak
„ŐK nem része a világnak, miként én sem vagyok része a világnak” (JÁNOS 17:16).
1. Jézus szavai szerint milyen bánásmódra számíthatnak az ő követői?
EZ A VILÁG elvetette, gyűlölte és üldözte Jézus Krisztust. Mire számíthatnak az ő követői? Nos, ő ezt mondta nekik: „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt. Ha része lennétek a világnak, a világ szeretné azt, ami az övé. De mivel nem vagytok része a világnak, hanem én választottalak ki benneteket a világból, ezért gyűlöl titeket a világ. Gondoljatok a mondásra, amelyet én mondtam nektek: A rabszolga nem lehet nagyobb az uránál. Ha engem üldöznek, titeket is üldözni fognak, ha megtarttoták a szavamat, a tiéteket is megtartják majd” (János 15:18–20).
2. a) Melyik az a „világ”, amelytől nagyon is különböznek Jézus követői? b) Ahelyett, hogy kivenné Krisztus követőit a világból, mit tesz Jehova az érdekükben?
2 Igen, Jézus követői nagyban különböznek ettől a világtól — az Istentől elidegenedett bűnös emberi társadalomtól. Mivel ez így van, Krisztus tanítványait gyűlölik és üldözik ebben a világban. De mivel nem tanúsítják a világias szellemet, Jézus követői az ő legnagyszerűbb példáját követik, és Jehova őrködik felettük, hogy teljesüljön Krisztus imája: „Nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Ők nem része a világnak, miként én sem vagyok része a világnak. Szenteld meg őket az igazság által; a te szavad igazság” (János 17:15–17).
3. Milyen kérdések várnak válaszra e világgal kapcsolatban?
3 Mit jelent az, ha valaki „nem része a világnak”? Vajon azt jelenti, hogy Jézus követői kerüljenek minden kapcsolatot a nem keresztényekkel?
A kersztények nem lehetnek az elszigetelődés hívei
4. Milyen munkát bízott Jézus a követőire, ami lehetetlenné teszi, hogy elszigetelődjenek?
4 Jézus biztos nem várta el a követőitől, hogy kizárólagos vallási közösségbe tömörülve elszigeteljék magukat. Inkább az egész világra kiterjedő munkával bízta meg őket, amikor így szólt: „Erőt nyertek majd, amikor a szent szellem eljön rátok, és tanúim lesztek mind Jeruzsálemben, mind egész Judeában és Szamáriában és a föld legtávolabbi részéig (Cselekedetek 1:8). Azt is megparancsolta nekik: „Menjetek azért és tegyetek tanítványokká minden nemzetből való embereket, alámerítve őket az Atya, a Fiú és a szent szellem nevében, megtanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek. És íme, én veletek vagyok mindennap a dolgok rendszerének befejezéséig” (Máté 28:19, 20). Természetesen, mialatt „minden nemzetből való emberek” így tanítványokká lesznek, nem várhatjuk, hogy egész nemzetek együttesen elfogadják Jézus Krisztus tanítását.
5. Milyen bibliailag engedélyezett eszközzel térítjük az embereket az igaz keresztényiségre?
5 Egyesek azonban megjegyezhetik: ’Nem tértek-e át egész nemzetek az igaz keresztény hitre? És nem képezik-e azt, amit ma kereszténységnek hívunk?’ Nos, egyes uralkodók valóban meghatározták alattvalóik vallását, és nem késlekedtek erőszakkal is keresztülvinni ezt a döntésüket kegyetlen és barbár eszközökkel. Azonkívül a névleges keresztényiséghez való megtérésben jelentős tényezőt képezett a mitoszbeli pokoltűztől való félelem. (Vö. Prédikátor 9:5, 10.) De milyen messze van ez az igaz keresztény hit szentírásilag megengedett terjesztési módjától! Ezt a nemes tevékenységet csakis tevékeny tanúskodással, tanítással és tanítványképzéssel szabad végezni. Remeték, vagy kolostorba zárt szerzetesek és apácák sohasem tudnák elvégezni, és sohasem tudnák teljesíteni Krisztus parancsát, hogy ’engedjék fényleni világosságukat az emberek előtt’ (Máté 5:14–16). A kierőszakolt „megtérés”-nek pedig semmi köze sincs ahhoz a tanúskodáshoz, prédikáláshoz és tanításhoz, amely hozzásegíti a minden nemzetből való becsületes szívű egyéneket ahhoz, hogy okos, szívből jövő önátadásban adják át magukat Jehova Istennek.
Miért „nem része a világnak”
6. A János 13:35 szerint miért mondhatjuk azt, hogy Jehova Tanúi megfelelnek annak a leírásnak, amit Jézus adott a követőiről?
6 A „keresztény” név gyakran hamis címkének bizonyul. Mennyi kapzsi tettet, hódítást, háborús öldöklést, és tömeges elnyomást írhatunk az úgynevezett keresztény emberek és nemzetek terhére! Ámde mennyire más a helyzet Krisztus igazi követőivel! „Ezáltal mindenki megismeri, hogy az én tanítványaim vagytok — mondta Jézus —, ha szeretet van köztetek” (János 13:35). Igen, valóban van egy nép ma, amely megfelel ennek a leírásnak: Jehova Tanúi. A köztük levő szeretet azt jelenti, hogy nincsen köztük durva versengés, provokáció; senki sem törekszik önző előnyre a másikkal szemben. Inkább egybehangzóan szólnak, megosztottság nélkül ’egyformán gondolkozva’ (1Korinthus 1:10; 13:4–8). Jehova Tanúi megtanultak úgy gondolkozni, ahogyan Isten és Krisztus gondolkozik, és ez a fajta gondolkodásmód vezeti őket (Róma 12:1, 2; 1Korinthus 2:16). Ehhez a gondolkodásmódhoz hozzátartozik az is, hogy „ne legyünk része a világnak”. (Vö. Jakab 1:27.)
7. Hogyan mutatják meg Pál apostolnak a Cselekedetek 17:30, 31. versében leírt szavai, hogy helytelen lenne, ha a keresztények e világ részét alkotnák?
7 Jézus követőinek alapos okuk van arra, hogy ’ne legyenek része a világnak’. Mintegy 4000 éven át az emberek túlnyomó többsége ’reménység nélkül és Isten nélkül élt a világban’ (Efezus 2:12). Ámde az a hosszú időszak, amely alatt az emberiség Jehovától elidegenedve élt az emberi bűn miatt, nem tart a végtelenségig. Tizenkilenc évszázaddal ezelőtt Pál apostol kijelentette, hogy Isten most „azt mondja az emberiségnek, hogy mindannyian mindenütt tartsanak bűnbánatot”, mert „kitűzött egy napot, amelyen megítélni szándékozik a lakott földet igazságosságban egy általa kijelölt férfi útján”, aki Jézus Krisztus. Pál hozzáfűzi még, hogy „erról minden embert biztosított azzal, hogy feltámasztotta őt [Jézust] a halottak közül” (Cselekedetek 17:30, 31). Ez biztos jele annak, hogy ezt az igazságtalan világot — s benne a hitehagyott kereszténységet is — ítéletre vonja, elmarasztalja, és örökre kitörli a létből a mindenható Isten. Milyen helytelen dolog tehát azok részéről, akik kereszténynek vallják magukat, ha e világ részét alkotják!
8. Melyik munka bizonyítja, hogy a „vég” közel van, ami egyébként további ok arra, hogy Jehova népe „ne legyen része a világnak”?
8 Több mint 1900 év telt el Jézus feltámadása óta, és nem kétséges, hogy nagyon közel van már az isteni ítélet végrehajtása a hitehagyott kereszténységen és Sátán világának többi részén (2Péter 3:10; 1János 5:19). Közben azonban Jehova Tanúi mindenütt a világon hirdetik Istennnek az üzenetét, és egyre tart még „a felüdülés időszaka” az emnberiség hálás tagjai számára (Cselekedetek 3:19–21). Jézus napjaira vonatkozó prófétai szavaival összhangban, Jehova több mint 2 650 000 Tanúja prédikálja most a „Királyságnak ezt a jó hírét” 205 országban. Amikor ez a „tanúskodás . . . minden nemzetnek” eléri az Isten akarata szerinti fokot, „eljön a vég” (Máté 24:14). Ha tehát olyan közel van már a dolgok e gonosz rendszerének a vége, Jehova népének jó oka van arra, hogy „ne legyen része a világnak”.
9. a) Mivel Sátán világa nemsokára véget ér, hogyan kell tekintenünk a Királyságnak az érdekeit és követelményeit? b) Milyen kérdések érdemesek arra, hogy megvizsgáljuk azokat?
9 Mivel Sátán világa hamarosan véget ér, nagyon fontos meggyőződnünk arról, hogy valóban Isten Királyságát keressük-e először! (Máté 6:33). Életkorunktól, nevelésünktől vagy élethelyzetünktől függetlenül „mindannyian odaállunk majd Isten ítélőszéke elé” (Róma 14:10). Gyakorlatban is alkalmazzuk-e hát a Királyságnak a követelményeit az életünkben? Vagy talán még mindig azon igyekszünk, hogy összhangban legyünk ezzel a világgal, amely gyűlöli az igaz keresztényeket? Még mindig világi törekvéseink és reménységeink vannak? És a világ bibliaellenes hóbortjait utánozzuk? A világ bálványait csodáljuk? Ne felejtsük el: „a világ barátsága, ellenségeskedés Istennel”! (Jakab 4:4). Ha tehát nem akarunk Isten ellenségévé lenni, hogyan kerülhetjük el a világtól való megfertőződést? Mi az, amitől őrizkednünk kell ebben a világban?
Ne szeressük a világot!
10. Az 1János 2:15, 16-ban említett melyik az a három dolog ebben a világban, amit Jehova népének nem szabad szeretnie?
10 János apostol ezt írta: „Ne szeressétek sem a világot, sem a világban levő dolgokat. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete; mert minden, ami a világban van — a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élet javainak látványos mutogatása — nem az Atyától ered, hanem a világtól” (1János 2:15, 16). János itt három alapvető dolgot említ meg a világ vonatkozásában, amit Jehova népe nem szerethet.
11. Miért nem szabad, hogy a keresztények engedjenek „a test kívánságának”?
11 „A test kívánsága” számtalan káros és halált okozó szokáshoz vezethet, ami oly gyakori a Sátán irányítása alatt álló gonosz világban. Idetartoznak a bűnös test „cselekedetei”: a „paráznaság, tisztátalanság, féktelen viselkedés, bálványimádás, spiritizmus gyakorlása, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, haragkitörés, versengés, pártoskodás, szektásság, irigykedés, iszákosság, dorbézolás, és ezekhez hasonlók”. Büntetlenül nem hagyhatjuk figyelmen kívül Pál figyelmeztetését, hogy „akik ilyesmit gyakorolnak, nem öröklik Isten Királyságát” (Galata 5:19–21). Akik megbánás nélkül a „test cselekedeteit” gyakorolják, természetesen e világ részét képezik, és semmi részük nem lesz a megígért Királyságban, amely igazolja majd Jehova nevét, és paradicsommá változtatja földünket (Lukács 23:43). Világos tehát, hogy a keresztényeknek nem szabad engedniük, hogy áldozatul essenek „a test kívánságának”.
12. a) Mi „a szem kívánsága”, és hogyan befolyásolhatja a szellemi állapotunkat? b) Tekintettel „a szem kívánságára”, milyen kérdést lenne jó feltenni magunknak?
12 „A szem kívánsága” a másik jellegzetes vonása a világhoz tartozóknak. Miközben gazdagságra törekszenek és javakat gyűjtenek maguknak, sohasem látszanak megelégedettnek. Sőt még azok közül is, akik némi figyelmet fordítanak a bibliai igazságra, amelyet Jehova Tanúi terjesztenek, sokan engednek idővel „a szem kívánságának”, és ezért nem mutatnak fel szellemi fejlődést. Az új ruha, gépkocsi, ház, berendezés, és számos egyéb dolog, ami tetszik a szemnek, oly erőteljes vonzást gyakorol rájuk, hogy — amint Jézus mondta — „a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok kívánsága megfojtja az igét, úgyhogy ez sem hoz termést” Márk 4:18, 19, Ökumenikus fordítás). Érdekes módon Sátán azzal kísértette meg Évát, hogy valami tiltott dolgot kívántatott meg vele, amit a szemével láthatott. Ámde teljesen eredménytelen maradt az az erőfeszítése, hogy Jézust bűnbe sodorja és rávegye, hogy olyasmit akarjon megszerezni, amit a szemével látott (1Mózes 3:1–6; Lukács 4:5–8). Hát veled, hogy áll ez a dolog? Jézus kitűnő példáját követed? Vagy engedsz inkább „a szem kívánságának”, és olyasmivel foglalod le idődet, figyelmedet és energiádat, ami miatt elhanyagolod a Királyságnak az érdekeit? Ha úgy érzed: a szellemi érdekeid kezdenek háttérbe szorulni, igyekezz sürgősen orvosolni ezt a helyzetet!
13. Hová vezethet a kapzsi „szem kívánsága” Pál szavai és bizonyos példabeszédek szerint?
13 A „szem [kapzsi] kívánsága becstelenséghez, irigységhez, kapzsisághoz és egyéb bűnökhöz vezethet, ami Isten helytelenítését vonja maga után. Ahogy Pál mondta, a „kapzsi [vagy mohón kívánó] személyek azok közé tartoznak, akik „nem öröklik Isten Királyságát” (1Korinthus 6:9, 10). Helyesen állapítja meg a bölcs példabeszéd is: „A hűségesen cselekvő ember sok áldásban részesül, aki azonban gyorsan akar meggazdagodni, nem marad ártatlan” (Példabeszédek 28:20). „Vagyont akar szerezni a kapzsi ember, de nem tudja, hogy ínségbe jut” (Példabeszédek 28:22, Ökumenikus fordítás). Még ha a szegénység nem szakad is nyomban a kapzsi, irigy egyénekre; vagy Isten kegyén kívül halnak meg, vagy pedig szomorú végük lesz a dolgok jelen rendszerének befejezésekor (Máté 24:3; Lukács 12:13–21).
14. a) Hogyan juthat kifejezésre „az élet javainak feltűnő mutogatása”? b) Miben rejlik az ilyen „látványos mutogatás”, a dicsekvés és a rang utáni hajsza gyökere? c) Miért kell ellenállni annak kísértésnek, amely arra indít minket, hogy a szerzeményeinkkel és a feltételezett sikereinkkel kérkedjünk?
14 „Az élet javainak látványos mutogatása” is olyasvalami, amit Jehova szolgáinak kerülni kell. Milyen csábító dolog lehet mások előtt mutogatni a költséges szerzeményeinket! Ez a helytelen vágy gyakran odavezet, hogy nem csupán fel akarunk zárkózni másokhoz, hanem túl is akarunk tenni rajtuk anyagi vonatkozásban. Ezzel rokon vonású az, amikor valaki kérkedik azzal, amit sikerült elérnie. Abban a reményben, hogy pozicióhoz vagy ranghoz jut, az ember néha még magas állású személyek barátságát és támogatását is keresi. De akik hagyják, hogy ily módon használják fel őket, tulajdonképpen ostobák, és túlságosan törtető egyének idővel olyanokká lesznek, mint a Judás napjaiban élő „istentelen emberek”, akiknek szája „öntelt szavakat szól, miközben személyiségeket tisztelnek saját előnyük végett” (Judás 4, 16). Mindennek a rangkeresésnek és látványos mutogatásnak vétkes büszkeség a gyökere (Példabeszédek 8:13; 16:18; 21:4). Feltétlenül ellent kell állnunk annak a kísértésnek, hogy a megszerzett javainkkal vagy feltételezett erdményeinkkel kérkedjünk. Nagyon is találó ez a példabeszéd: „Túl sok mézet enni nem jó; és dicsőség az, ha az emberek a maguk dicsőségét keresik?” (Példabeszédek 25:27). S mivel az emberek többsége a széles úton jár, amely a pusztulásba visz, mennyire időszerűek Jézus szavai: „Jaj, amikor jót mond rólatok minden ember” (Lukács 6:26, Ökumenikus fordítás).
„A világ elmúlik”
15. a) Milyen alapvető okot említ meg János apostol, amiért „ne legyünk része a világnak”? b) Mire irányítsák a lojális keresztények minden erőfeszítésüket?
15 János megmondja nekünk, mi az alapvető oka annak, amiért „ne legyünk része a világnak”, amikor hozzáfűzi az előbbiekhez: „A világ azonban elmúlik és annak kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1János 2:17). „A világ”, az igazságtalan emberi társadalom hamarosan véget ér a gyorsan közeledő „nagy nyomorúságban” (Máté 24:21). Akkor e világ politikai, kereskedelmi és hamis vallási elemeinek minden maradványa elpusztul. Hogyan is áldozhatná fel Jehova bármelyik igaz tanúja teljes idejét, energiáját és erőforrásait az olyan elemek érdekében, amelyek rövidesen megsemmisülnek? A lojális keresztények inkább a Királyságnak az érdekeire és tartós, örök időkre megmaradó dolgokra összpontosítják fő erőfeszítéseiket. Azonkívül az ilyen lojalitás és hit révén Jehova népe ’legyőzi a világot’, az igazságtalan emberi társadalmat, ahogy Jézus Krisztus is legyőzte (János 16:33). És e nép tagjai életben maradnak, amikor ez a világ elmúlik az Istentől jövő pusztulásban, amiképpen Noé és családja is túlélte a vízözönt (2Péter 2:5).
16. Milyen kérdéseket kell még megvizsgálnunk?
16 Mivel tehát ez a világ elmúlik, hogyan tekintsék hát a keresztények a társadalmi ügyekbe való beavatkozást? Milyen legyen a magatartásuk az oktatás, az üzleti tevékenység és a szórakozás tekintetében? Ezek a kérdések megérdemlik, hogy komolyan foglalkozzunk velük.
Mit mondanál?
◻ Melyik az a világ, amelynek Jézus igaz követői nem képezik részét?
◻ Milyen számukra kijelölt munka miatt nem szigetelhetik el magukat Krisztus tanítványai?
◻ Milyen okok miatt nem lehetnek Jehova Tanúi „része a világnak”?
◻ Ha követni akarják az 1János 2:15–17. tanácsát, a világra jellemző melyik három dolgot nem szerethetik Jehova népének tagjai?
[Kép a 15. oldalon]
Ha nem vagyunk „része a világnak”, akkor nem engedünk a test kívánságának, a szem kívánságának és az élet javai látványos mutogatásának