Mit kíván meg tőlünk Jehova napjainkban?
„Szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok” (MÁTÉ 17:5).
1. Mikor töltötte be a Törvény a célját?
JEHOVA Izráel nemzetének adta a Törvényt, annak minden jellegzetességével együtt. Pál apostol ezt írta ezekről a jellegzetességekről: „testi előírásokból álltak; ezek a beteljesülés idejéig voltak rendelve” (Zsidók 9:10, Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás). A Törvény akkor töltötte be a célját, amikor az izraeliták egy maradékát rávezette arra, hogy elfogadja Jézust a Messiásnak, vagyis a Krisztusnak. Pál ezért kijelentette: „a törvény vége Krisztus” (Róma 10:4; Galátzia 3:19–25; 4:4, 5).
2. Kik voltak a Törvény alatt, és mikor szabadultak fel alóla?
2 Ez vajon azt jelenti, hogy napjainkban a Törvény nem vonatkozik ránk? Igazából az emberek nagy többsége sosem volt a Törvény alatt, amint azt a zsoltáríró is kijelentette: „[Jehova] közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel. Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök” (Zsoltárok 147:19, 20). Amikor Isten létrehozta az új szövetséget Jézus áldozata alapján, még Izráel nemzete sem volt köteles engedelmeskedni a Törvénynek (Galátzia 3:13; Efézus 2:15; Kolossé 2:13, 14, 16). Ha tehát nem kötelez többé minket a Törvény, mit kíván meg Jehova azoktól, akik ma szeretnék őt szolgálni?
Mit kíván meg Jehova?
3., 4. a) Alapjában véve mit kíván meg tőlünk Jehova napjainkban? b) Miért kell szorosan követnünk Jézus nyomdokait?
3 Jézus szolgálatának az utolsó évében az apostolai közül Péter, Jakab és János elkísérte őt egy magas hegyre, valószínűleg a Hermon-hegy egyik nyúlványára. Ott egy prófétai látomásban látták Jézust magasztos dicsőségben, és hallották, amint maga Isten kijelenti: „Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok” (Máté 17:1–5). Alapjában véve ezt kívánja meg tőlünk Jehova, vagyis hogy hallgassunk a Fiára, s kövessük a példáját és a tanítását (Máté 16:24). Péter apostol ezért ezt írta: „Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait [szorosan, NW] kövessétek” (1Péter 2:21).
4 Miért kell szorosan követnünk Jézus nyomdokait? Azért, mert ha őt utánozzuk, akkor azzal Jehova Istent is utánozzuk. Jézus nagyon jól ismerte az Atyját, több milliárd évet töltött vele az égben, mielőtt a földre jött (Példabeszédek 8:22–31; János 8:23; 17:5; Kolossé 1:15–17). Jézus a földönlétekor lojálisan képviselte Atyját. Ezt így magyarázta: „a mint az Atya tanított engem, úgy szólok.” Jézus valójában olyan pontosan utánozta Jehovát, hogy elmondhatta: „a ki engem látott, látta az Atyát” (János 8:28; 14:9).
5. Milyen törvény alatt vannak a keresztények, és mikor lépett hatályba ez a törvény?
5 Mit foglal magában hallgatni Jézusra és utánozni őt? Ez vajon azt jelenti, hogy valamilyen törvény alatt vagyunk? Pál ezt írta: „magam nem vagyok a törvénynek alárendelve.” Itt az „ó szövetségre”, vagyis az Izráellel kötött Törvényszövetségre utalt. Azt viszont elismerte Pál, hogy ’Krisztus törvényének van alárendelve’ (1Korinthus 9:20, 21, Katolikus fordítás; 2Korinthus 3:14). A régi Törvényszövetség végével hatályba lépett az „új szövetség”, benne „Krisztus törvényével”, amelynek ma Jehova minden szolgája köteles engedelmeskedni (Lukács 22:20; Galátzia 6:2; Zsidók 8:7–13).
6. Hogyan lehetne leírni a „Krisztus törvényét”, és hogyan tudunk engedelmeskedni neki?
6 Jehova nem határozta meg törvénykönyvben „Krisztus törvényét”, s nem sorolta különböző kategóriákba, mint ahogy azt a régi Törvényszövetséggel tette. Ebben a Krisztus követőire vonatkozó új törvényben nincsen részletes lista, hogy mit tegyünk, és mit ne tegyünk. Jehova azonban a Szavában megőrzött négy részletes beszámolót, amely a Fia életéről és tanításairól szól. Isten ezenkívül arra ihlette Jézus néhány korai követőjét, hogy rendelkezzenek írásban a személyes viselkedés, a gyülekezeti ügyek, a családon belüli magatartás és még más területek felől is (1Korinthus 6:18; 14:26–35; Efézus 5:21–33; Zsidók 10:24, 25). Ha összhangba hozzuk életünket Jézus Krisztus példájával és tanításaival, és megfogadjuk a Biblia első századi ihletett íróinak a tanácsát, akkor „Krisztus törvényének” engedelmeskedünk. Jehova ezt kívánja meg szolgáitól napjainkban.
A szeretet fontossága
7. Jézus hogyan emelte ki törvényének lényegét az utolsó pászkán, melyet az apostolaival töltött?
7 Igaz, a Törvényben is fontos volt a szeretet, Krisztus törvényének azonban ez a magva vagy lényege. Ezt emelte ki Jézus, amikor együtt volt apostolaival, hogy megünnepelje i. sz. 33 pászkáját. János apostolnak az aznap éjjel történtekről szóló összefoglalója szerint Jézus szívből jövő szavaiban 28-szor találunk utalást a szeretetre. Ez kiemelte apostolai előtt törvényének a lényegét, azaz szellemét. János lényegében véve így vezette be az ezen a jelentőségteljes estén történt események elbeszélését: „A husvét ünnepe előtt pedig, tudván Jézus, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mivelhogy szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket” (János 13:1).
8. a) Mi mutatja, hogy az apostolok folyton vitatkoztak? b) Hogyan tanította Jézus alázatosságra az apostolait?
8 Jézus megpróbált segíteni apostolainak, hogy leküzdjék a hatalom és a pozíció utáni túlzott vágyukat, és bár ők nyilvánvalóan nem reagáltak erre, Jézus mégis szerette őket. Hónapokkal azelőtt, hogy Jeruzsálembe mentek, ’afelett vetekedtek, hogy ki a nagyobb’. Közvetlenül azelőtt pedig, hogy a városba értek a pászka megünneplésére, újra vitatkozni kezdtek a pozíció miatt (Márk 9:33–37; 10:35–45). Hogy ez folyton gondot okozott, mutatja az is, ami nem sokkal az után történt, hogy az apostolok bementek a felső szobába, hogy elfogyasszák együtt az utolsó pászkát. Ekkor egyikőjük sem ragadta meg a lehetőséget, hogy a szokásnak megfelelően vendégszeretetből megmossa a többiek lábát. Jézus maga mosta meg a lábukat, hogy alázatosságra tanítsa őket (János 13:2–15; 1Timótheus 5:9, 10).
9. Hogyan igyekezett Jézus megoldani az utolsó pászka után felmerült helyzetet?
9 Annak ellenére, hogy alázatosságra tanította őket, figyeld csak meg, mi történt már megint, miután megtartották a pászkát, és Jézus bevezette közelgő halálának az emlékünnepét? Lukács evangéliumának a beszámolója ezt mondja: „Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.” Jézus nem haragudott meg apostolaira, és nem szidta meg őket, hanem inkább kedvesen azt tanácsolta nekik, hogy legyenek mások, mint amilyenek a világ hatalomra éhes uralkodói (Lukács 22:24–27). Ez után mondta el azt, amit Krisztus törvényében sarkalatos pontnak nevezhetünk: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást” (János 13:34).
10. Milyen parancsot adott Jézus a tanítványainak, és ez mit foglal magában?
10 Később, még aznap este Jézus rámutatott, milyen mértékűnek kell lennie a krisztusi szeretetnek. Ezt mondta: „Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, a miképen én szerettelek titeket. Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért” (János 15:12, 13). Jézus vajon azt mondta ezzel, hogy a követőinek késznek kell lenniük meghalni hívőtársaikért, ha a helyzet úgy kívánja? János, aki fültanúja volt ennek, ezt így értette, hiszen később ezt írta: „Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő [Jézus Krisztus] az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért” (1János 3:16).
11. a) Mit kell tennünk ahhoz, hogy megtartsuk Krisztus törvényét? b) Miben mutatott Jézus példát?
11 Tehát csupán azzal, hogy Krisztusról tanítjuk az embereket, még nem tartottuk meg Krisztus törvényét. Úgy is kell élnünk és viselkednünk, mint Jézus. Igaz, Jézus gyönyörű, találó szavakat használt beszédeiben. Ám ugyanakkor a példájával is tanított. Bár hatalmas szellemteremtményként élt az égben, megragadta a lehetőséget, hogy Atyja érdekeit szolgálhassa a földön, és hogy megmutassa, hogyan kell élnünk. Alázatos volt, kedves, figyelmes, segített az elnyomottakon és azokon, akik meg voltak terhelve (Máté 11:28–30; 20:28; Filippi 2:5–8; 1János 3:8). Jézus arra buzdította követőit, hogy úgy szeressék egymást, mint ahogy ő szerette őket.
12. Miért mondható, hogy Krisztus törvénye nem csökkenti a Jehova iránti szeretet szükségességét?
12 Milyen helyet foglal el Krisztus törvényében a Jehova iránti szeretet, vagyis a Törvény legnagyobb parancsolata? (Máté 22:37, 38; Galátzia 6:2). Vajon a második helyen van? Semmiképpen sem! A Jehova iránti és a keresztény hittársaink iránti szeretet elválaszthatatlanul összefonódik. Nem szerethetjük igazán Jehovát, ha nem szeretjük testvéreinket is, hiszen János apostol ezt mondta: „Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert a ki nem szereti a maga atyjafiát, a kit lát, hogyan szeretheti az Istent, a kit nem lát?” (1János 4:20; vesd össze: 1János 3:17, 18).
13. Mi volt az eredménye annak, hogy a tanítványok engedelmeskedtek Jézus új parancsának?
13 Amikor Jézus azt az új parancsot adta tanítványainak, hogy úgy szeressék egymást, mint ahogyan ő szerette őket, a következőképpen írta le, hogy mi lehet ennek az eredménye. Ezt mondta: „Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok” (János 13:35). Tertullianus szerint, aki több mint száz évvel Jézus halála után élt, a korai keresztények közötti testvéri szeretetnek ez volt az eredménye. Tertullianus olyan embereket idézett, akik nem voltak keresztények, s ezt mondták Krisztus követőiről: „Lám, mennyire szeretik egymást, és mennyire készek még meghalni is egymásért!” Megkérdezhetnénk magunktól: „Én vajon olyan szeretetet mutatok keresztény hittársaim iránt, amely azt bizonyítja, hogy Jézus tanítványa vagyok?”
Szeretetünk bizonyítéka
14., 15. Mi nehezítheti meg, hogy engedelmeskedjünk Krisztus törvényének, de mi segíthet, hogy meg tudjuk ezt tenni?
14 Alapvető fontosságú, hogy Jehova szolgái krisztusi szeretetet mutassanak ki. Netalán nehéznek találod, hogy olyan keresztény hittársaidat is szeresd, akik önzőnek bizonyulnak? Nos, amint láttuk, még az apostolok is vitatkoztak, és a saját érdekeiket próbálták meg előmozdítani (Máté 20:20–24). A galátziabeliek is perlekedtek egymással. Miután Pál rámutatott, hogy az embertársaik iránti szeretet betölti a Törvényt, így figyelmeztette őket: „Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emészszétek.” Miután Pál szembeállította a hústest cselekedeteit Isten szellemének a gyümölcsével, hozzáfűzte figyelmeztetésként: „Ne legyünk hiú dicsőség kívánók, egymást ingerlők, egymásra irígykedők.” Majd pedig az apostol így buzdította őket: „Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” (Galátzia 5:14—6:2).
15 Vajon túl sokat kíván meg tőlünk Jehova, amikor azt kéri, engedelmeskedjünk Krisztus törvényének? Bár nehéz lehet kedvesnek lenni azokhoz, akik valamikor nyersen beszéltek velünk, és érzelmileg felzaklattak minket, kötelesek vagyunk ’követni Istent, mint szeretett gyermekek, és szeretetben járni’ (Efézus 5:1, 2). Továbbra is tekintsünk Isten példájára, aki „a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt” (Róma 5:8). Ha kezdeményezők vagyunk abban, hogy segítünk másoknak, köztük azoknak is, akik rosszul bántak velünk, akkor megelégedéssel tölthet el minket az a tudat, hogy Istent utánozzuk, és engedelmeskedünk Krisztus törvényének.
16. Hogyan bizonyítjuk az Isten és Krisztus iránti szeretetünket?
16 Ne feledkezzünk meg róla, hogy nem pusztán a szavainkkal, hanem a cselekedeteinkkel bizonyítjuk szeretetünket. Egyszer még Jézusnak is nehéz volt elfogadnia Isten akaratából valamit a kérés jellege miatt. „Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt” — imádkozott Jézus. De azért gyorsan hozzátette: „mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!” (Lukács 22:42). Mindannak ellenére, amit el kellett szenvednie, Jézus cselekedte Isten akaratát (Zsidók 5:7, 8). Az engedelmesség szeretetünknek a bizonyítéka, és azt mutatja, hogy elismerjük: Isten útja a legjobb út. A Biblia ezt mondja: „az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait” (1János 5:3). Jézus pedig ezt mondta apostolainak: „Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok” (János 14:15).
17. Milyen különleges parancsot adott Jézus a követőinek, és honnan tudjuk, hogy ez ránk is vonatkozik?
17 Még milyen különleges parancsot adott Krisztus a követőinek azonkívül, hogy szeressék egymást? Azt parancsolta nekik, hogy végezzék a prédikálómunkát, amelyre képezte őket. Péter ezt mondta: „megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot” (Cselekedetek 10:42). Jézus külön parancsba adta: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek” (Máté 28:19, 20; Cselekedetek 1:8). Jézus feltárta, hogy ezek az utasítások a most élő, vagyis „a végső időben” élő követőire is vonatkoznak, hiszen ezt mondta: „az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Dániel 12:4; Máté 24:14). Természetesen az Isten akarata az, hogy prédikáljunk. Néhányan azonban lehet, hogy azt gondolják, túl sokat kíván meg Isten, hogy ezt a munkát elvárja tőlünk. De vajon ez valóban így van?
Miért tűnhet nehéznek?
18. Miről ne feledkezzünk meg, amikor azért szenvedünk, mert megtesszük, amit Jehova megkíván tőlünk?
18 Amint már láttuk, Jehova a történelem folyamán különböző dolgokat kívánt meg népétől. És ahogyan ezek a kívánalmak változtak, úgy változott a természete is a próbáknak, amelyeket átéltek. Isten drága Fia a legnehezebb próbákat élte át, s végül a legkegyetlenebb módon ölték meg, amiért megtette azt, amit Isten megkívánt tőle. De ha mi azért szenvedünk, mert megtesszük, amit Jehova megkíván tőlünk, ne feledkezzünk meg arról, hogy nem ő a felelős a próbáinkért (János 15:18–20; Jakab 1:13–15). Sátán lázadásával beköszöntött a bűn, a szenvedés, valamint a halál, és ő az, aki olyan körülményeket teremtett, amelyek miatt gyakran nagyon nehéz megtenni, amit Jehova megkíván a szolgáitól (Jób 1:6–19; 2:1–8).
19. Miért kiváltság azt tenni, amit Isten a Fia által kér tőlünk?
19 Jehova a Fia által azt az utasítást adta, hogy ebben a végidőben a szolgái a földön mindenütt hirdessék, hogy az emberek valamennyi szenvedését csakis a Királyság-uralom orvosolhatja. Istennek ez a kormányzata meg fog szüntetni minden bajt a földön: a háborút, bűnözést, szegénységet, öregedést, betegséget és halált. A Királyság egy dicsőséges földi paradicsomot is el fog hozni, ahol még a halottak is fel fognak támadni (Máté 6:9, 10; Lukács 23:43; Cselekedetek 24:15; Jelenések 21:3, 4). Micsoda kiváltság hirdetni egy ilyen jó hírt! Nyilvánvaló tehát, hogy nem azzal van a baj, hogy mit kíván meg tőlünk Jehova. Sátán, az Ördög, valamint a világa miatt találkozunk ellenségeskedéssel.
20. Hogyan győzhetünk le minden nehézséget, amelyet az Ördög okoz nekünk?
20 Hogyan tudunk legyőzni minden nehézséget, amelyet Sátán állít elénk? Úgy, ha az elménkben tartjuk a következő szavakat: „Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol” (Példabeszédek 27:11). Jehova meg tudott felelni Sátán ócsárló megjegyzésére, mivel Jézus otthagyta a biztonságos égi életet, hogy Atyjának az akaratát cselekedje a földön (Ésaiás 53:12; Zsidók 10:7). Emberként Jézus minden rámért próbát kiállt, még a kínoszlopon való halált is. Ha Példaképünkként követjük őt, akkor mi is kiállhatunk minden szenvedést, és meg tudjuk tenni, amit Jehova megkíván tőlünk (Zsidók 12:1–3).
21. Hogyan érzel a felől a szeretet felől, melyet Jehova és a Fia mutatott ki?
21 Micsoda szeretetet mutatott irántunk Isten és a Fia! Jézus áldozata révén az engedelmes emberek előtt megnyílt a lehetőség, hogy örökké éljenek a Paradicsomban. Ne engedjük hát, hogy bármi is elhomályosítsa a reményünket! Inkább gondoljuk át, mint Pál is tette, hogy személy szerint nekünk mit jelent, amit Jézus lehetővé tett. Pál ezt mondta: „az Isten Fia . . . szeretett engem és önmagát adta érettem” (Galátzia 2:20, kiemelés tőlünk). Mutassuk ki szívből jövő hálánkat szerető Istenünk, Jehova iránt is, aki sosem kíván meg tőlünk túl sokat!
Hogyan válaszolnál?
◻ Mit kíván meg tőlünk Jehova napjainkban?
◻ Hogyan hangsúlyozta Krisztus az apostolaival töltött utolsó estén a szeretet fontosságát?
◻ Hogyan bizonyíthatjuk, hogy szeretjük Istent?
◻ Miért kiváltság megtenni, amit Jehova megkíván tőlünk?
[Kép a 23. oldalon]
Mit tanított Jézus azáltal, hogy megmosta apostolainak a lábát?
[Kép a 25. oldalon]
Még ha ellenségeskedéssel kerülünk is szembe, nagyszerű kiváltság a jó hír terjesztése