„Krisztus gondolkodásának” a megismerése

„Mert »ki ismerte meg Jehova gondolkodását, hogy oktathatná őt«? Bennünk azonban megvan Krisztus gondolkodása” (1KORINTHUS 2:16, NW).

 1., 2. Mi az, amit Jehova jónak látott feltárni a Szavában Jézusról?

HOGY nézett ki Jézus? Milyen volt a haja színe, a bőre, a szeme? Milyen magas volt? Hány kilogramm volt? Az évszázadok során különféle művészi ábrázolásokat készítettek Jézusról: volt, aki ésszerűen tette, volt, aki túlzásokba esett. Némelyek férfiasnak és életerősnek mutatták be, mások pedig törékenynek és sápadtnak festették le.

² A Biblia azonban Jézusnak nem a külső megjelenésére irányítja a figyelmünket. Jehova jobbnak látta, hogy ennél valami sokkal fontosabbat tárjon fel róla: azt, hogy milyen személyiség volt Jézus. Az evangéliumi beszámolók nemcsak arról szólnak, amit Jézus mondott és tett, hanem felfedik érzéseinek mélységét, valamint a szavai és tettei mögött rejlő gondolkodásmódot. Ez a négy ihletett beszámoló segít megvizsgálnunk, hogy mire utalt Pál apostol a „Krisztus gondolkodása” kifejezéssel (1Korinthus 2:16, NW). Fontos megismernünk Jézus gondolatait, érzéseit és személyiségét. Miért? Legalább két okból.

 3. Miről alkothatunk képet, ha megismerjük Krisztus gondolkodását?

³ Először is, Krisztus gondolkodásán keresztül képet alkothatunk Jehova Isten gondolkodásáról. Jézus olyan jól ismerte Atyját, hogy elmondhatta: „senki sem tudja, kicsoda a Fiú, csak az Atya; és kicsoda az Atya, hanem csak a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni” (Lukács 10:22). Mintha Jézus ezt mondta volna: ha szeretnétek megtudni, milyen Jehova, figyeljetek engem (János 14:9). Ha tehát úgy tanulmányozzuk az evangéliumokat, hogy mit tárnak fel Jézus gondolkodásmódjáról és érzéseiről, akkor valójában azt tudjuk meg, hogyan gondolkodik és érez Jehova. Ez az ismeret lehetővé teszi, hogy közelebb kerüljünk Istenhez (Jakab 4:8).

 4. Ha igazán szeretnénk úgy tenni, mint Krisztus, mit kell először megtanulnunk és miért?

⁴ Másodszor, ha ismerjük Krisztus gondolkodását, az segít nekünk ’a nyomdokai követésében’ (1Péter 2:21). Jézus követése nemcsak azt jelenti, hogy megismételjük a szavait, és utánozzuk a cselekedeteit. Mivel beszédünkre és cselekedeteinkre hatással vannak a gondolataink és érzéseink, Krisztus követése megköveteli, hogy ugyanolyan „elmebeli magatartást” alakítsunk ki és ápoljunk magunkban, mint amilyen neki volt (Filippi 2:5, NW). Más szavakkal, ha igazán szeretnénk úgy tenni, mint Krisztus, először meg kell tanulnunk úgy gondolkodni és érezni, mint ő, már amennyire ez tőlünk, tökéletlen emberektől telik. Nézzük meg tehát az evangéliumok íróinak a segítségével, hogy milyen Krisztus gondolkodása. Először azokat a hatásokat fogjuk megvizsgálni, amelyek befolyással voltak Jézus gondolkodására és érzéseire.

Emberré válása előtti élete

 5., 6. a) Milyen hatással lehetnek ránk a társaink? b) Milyen társaságban volt Isten elsőszülött Fia az égben, mielőtt a földre jött, és ez milyen hatással volt rá?

⁵ Azok, akikkel szoros kapcsolatban vagyunk, jó vagy rossz irányba befolyásolhatják gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinketa (Példabeszédek 13:20). Vizsgáljuk most meg, hogy milyen társaságban volt Jézus az égben, mielőtt a földre jött volna. János evangéliuma azt mondja Jézus emberré válása előtti életéről, hogy ő volt „a Szó”, vagyis Isten Szószólója. János ezt írja: „Kezdetben volt a Szó, és a Szó az Istennél volt, és a Szó isten volt. Ez volt kezdetben az Istennél” (János 1:1, 2, NW). Mivel Jehovának nem volt kezdete, az a kifejezés, hogy „kezdetben” a Szó Istennél volt, ez Isten teremtésművének a kezdetére kell hogy utaljon (Zsoltárok 90:2). Jézus „minden teremtménynek előtte született”. Tehát már a szellemteremtmények létezése és az anyagi világegyetem megteremtése előtt élt (Kolossé 1:15; Jelenések 3:14).

⁶ Tudományos becslések szerint az anyagi világegyetem legalább 12 milliárd éve létezik. Ha ezek a becslések közel állnak az igazsághoz, akkor Isten elsőszülött Fia Ádám teremtése előtt már mérhetetlenül hosszú időn át szoros kapcsolatban volt az Atyjával. (Vesd össze: Mikeás 5:2, Újfordítású revideált Biblia.) Így gyengéd és szoros szálak fűzik őket egymáshoz. A Biblia a megtestesült bölcsességként mutatja be ezt az elsőszülött Fiút, aki ezt mondta még az emberré válása előtti életében: „gyönyörűsége valék [Jehovának] mindennap, játszva ő előtte minden időben” (Példabeszédek 8:30). Biztosan nagy hatással volt Isten Fiára, hogy számtalan korszakon át szoros kapcsolatban volt a szeretet Forrásával! (1János 4:8). Ez a Fiú olyan jól megismerte és vissza is tükrözte Atyja gondolatait, érzéseit és cselekedeteit, ahogy senki sem tudta volna nála jobban (Máté 11:27).

Földi élete, és az őt ért hatások

 7. Többek között miért kellett lejönnie Isten elsőszülött Fiának a földre?

⁷ Isten Fiának még tanulnia kellett, ugyanis Jehova szándéka az volt, hogy Fia megszerezze a könyörületes főpapi szerephez szükséges képességet, és ’meg tudjon indulni gyarlóságainkon’ (Zsidók 4:15). Fia többek között azért jött a földre emberként, hogy meg tudjon felelni az ilyen szerep betöltéséhez szükséges követelményeknek. Jézus a földön hús-vér emberként olyan körülmények között élt, és olyan hatások érték, amelyeket korábban az égből csupán látott. Ekkor viszont ő maga élte át, milyen érzéseik vannak az embereknek. Időnként fáradt volt, szomjas és éhes (Máté 4:2; János 4:6, 7). Ezenkívül kiállt mindenféle megpróbáltatást és szenvedést. Ezáltal ’engedelmességet tanult’, és teljes mértékben képesítetté vált, hogy betöltse főpapi szerepét (Zsidók 5:8–10).

 8. Mit tudunk Jézus földi életének elejéről?

⁸ Miket élt át Jézus földi életének elején? Keveset jegyeztek fel gyermekkoráról. Csak Máté és Lukács beszél a születésével kapcsolatos eseményekről. Az evangéliumok írói tudták, hogy Jézus az égben élt, mielőtt a földre jött. Nincs más, ami jobban mutatná, hogy milyen ember volt Jézus, mint az emberré válása előtti élete. Ennek ellenére Jézus ember volt a szó szoros értelmében. Bár tökéletes volt, mégis gyarapodnia kellett, csecsemőből gyermek lett, majd gyermekből felnőtté vált, és mindvégig tanulnia kellett (Lukács 2:51, 52). A Biblia beszél élete korai élményeiről, amelyek kétségtelenül hatással voltak rá.

 9. a) Mi utal arra, hogy Jézus szegény családban született? b) Valószínűleg milyen körülmények között nőtt fel Jézus?

⁹ Jézus egészen biztosan szegény családban született. Ez tűnik ki az áldozatból, melyet József és Mária vitt a templomba körülbelül negyven nappal Jézus születése után. Nem egy fiatal kost vittek égő áldozatul, meg egy fiatal galambot vagy gerlét a bűnért való áldozatul, hanem csupán „egy pár gerliczét, vagy két galambfiat” (Lukács 2:24). A Mózesi Törvény szerint a szegények mutathattak be ilyen áldozatot (3Mózes 12:6–8). Idővel megszaporodott ez a szerény család. Jézus csodálatos születése után Józsefnek és Máriának legalább hat gyermeke született még természetes úton (Máté 13:55, 56). Jézus tehát nagy családban nőtt fel, valószínűleg szerény körülmények között.

10. Mi mutatja, hogy Mária és József istenfélő személy volt?

¹⁰ Jézust istenfélő szülők nevelték, akik törődtek vele. Édesanyja, Mária rendkívüli asszony volt. Ha visszaemlékszel, Gábriel angyal ezt mondta, amikor üdvözölte: „Jó napot, nagyon kegyelt, Jehova van teveled” (Lukács 1:28, NW). Istenfélő ember volt József is. Hűségesen minden évben 150 kilométert utazott, hogy felmenjen Jeruzsálembe a pászkára. Mária is elment, pedig ezt csak a férfiaktól várták el (2Mózes 23:17; Lukács 2:41). Egyszer egy ilyen alkalommal József és Mária alapos keresés után a 12 éves Jézust a templomban találta meg, a tanítók között. Jézus az aggódó szüleinek ezt mondta: „Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?” (Lukács 2:49, Úf). A fiatal Jézust biztos melegséggel és jó érzéssel töltötte el az a szó, hogy „Atyám”. Nyilván elmondták neki, hogy Jehova az ő igazi Atyja. Az is biztos, hogy József jó nevelőapja volt. Jehova semmiképpen sem választott volna nyers vagy kegyetlen embert, hogy nevelje fel drága Fiát!

11. Milyen szakmát tanult meg Jézus, és mit foglalt magában ez a mesterség a bibliai időkben?

¹¹ Jézus Názáretben töltött évei alatt valószínűleg a nevelőapjától, Józseftől megtanulta az ácsszakmát. Jézus olyannyira elsajátította ezt a mesterséget, hogy őt magát is „ácsmesternek” nevezték (Márk 6:3). A bibliai időkben az ács építkezéseken dolgozott, vagy bútorokat (többek között asztalt, zsámolyt és padot), valamint földművelő eszközöket készített. Jusztin vértanú i. sz. a második században a Párbeszéd a zsidó Trifónnal című művében ezt írta Jézusról: „őt is ácsnak tartották (ez ugyanis szerszámokat készít az embereknek, ekét és jármokat).” Az ókori ácsok munkája nem volt könnyű, mert feltehetően nem tudtak fát vásárolni. Valószínűleg nekik kellett elmenniük kiválasztani a fát, kivágni fejszével, majd hazavinni. Jézus ezért alighanem tudta, milyen nehéz megkeresni a betevő falatot, ügyfelekkel bánni és fedezni a kiadásokat.

12. Mi mutatja, hogy József minden bizonnyal még Jézus halála előtt hunyt el, és ez mit jelentett Jézusra nézve?

¹² Mivel Jézus volt a legidősebb fiú, bizonyára segített gondoskodni a családról, ugyanis elég valószínű, hogy József még Jézus halála előtt hunyt el.b A Zion’s Watch Tower (Sioni Őrtorony) 1900. január 1-jei száma ezt mondta: „A hagyomány szerint József akkor halt meg, amikor Jézus még fiatal volt, és Jézus átvette az ácsmesterséget, s ő tartotta el a családját. Erre némi bizonyíték is van a Szentírásban, ugyanis ahol Jézust ácsmesternek nevezi, és az édesanyjáról, valamint a testvéreiről beszél, Józsefet nem említi meg (Márk 6:3) . . . Igen valószínű tehát, hogy az Úr hosszú, tizennyolc éven át, ettől az időtől [a Lukács 2:41–49-ben feljegyzettektől] fogva a keresztelkedéséig az élet hétköznapi teendőit végezte.” Mária a gyermekeivel együtt, Jézust is beleértve, valószínűleg tudta, micsoda fájdalom, ha valakinek meghal a szeretett férje vagy az apja.

13. Miért kezdhette Jézus olyan ismerettel, éleslátással és mély érzésekkel a szolgálatát, mint amilyennel egyetlen más ember sem?

¹³ Biztos nem volt könnyű Jézus élete. Első kézből tapasztalta, hogy mit élnek át az átlagemberek. Majd i. sz. 29-ben elérkezett az idő, hogy Jézus teljesítse a rá váró, Istentől kapott megbízatását. Az év őszén vízben megkeresztelkedett, és ekkor nemzette Isten a szellemi Fiává. ’Megnyilatkozott az ég’ előtte, ami nyilván arra utal, hogy ekkor visszaemlékezett emberré válása előtti, égi életére, az akkori gondolataira és érzéseire (Lukács 3:21, 22). Jézus tehát olyan ismerettel, éleslátással és mély érzésekkel kezdte meg a szolgálatát, amilyennel egyetlen más ember sem rendelkezhetett. Az evangéliumok írói tehát jó okkal szánták a legtöbb figyelmet írásaikban a Jézus szolgálata során történt eseményekre, mégsem tudták feljegyezni mindazt, amit mondott és tett (János 21:25). Amit viszont ihletés alatt írtak, az lehetővé teszi, hogy megismerjük, milyen volt a gondolkodása a legnagyobb embernek, aki valaha élt.

Jézus személyisége

14. Milyen evangéliumi jellemzésből látható, hogy Jézus gyengéd és mély érzésű ember volt?

¹⁴ Az evangéliumokból Jézus gyengéd és mély érzésű személyisége bontakozik ki. Különféle érzéseket mutatott ki: sajnált egy leprást (Márk 1:40, 41); szánalmat érzett azok iránt, akik elutasítóan viselkedtek (Lukács 19:41, 42); jogos felháborodást érzett a kapzsi pénzváltók miatt (János 2:13–17). Jézus, mivel együtt érző ember volt, könnyekre tudott fakadni, és nem rejtette el az érzelmeit. Amikor meghalt szeretett barátja, Lázár, s meglátta, amint Mária, Lázár testvére sír, ez olyan mélyen érintette, hogy ő maga is sírni kezdett mindenki szeme láttára (János 11:32–36).

15. Hogyan mutatkoztak meg Jézus gyengéd érzései abban, ahogy másokat tekintett, és ahogyan velük bánt?

¹⁵ Jézus gyengéd érzései nyilvánvalóan megmutatkoztak abban, ahogy másokat tekintett, és ahogyan bánt velük. Segédkezet nyújtott a szegényeknek és az elnyomottaknak, hogy ’nyugalmat találjanak a lelkeiknek’ (Máté 11:4, 5, 28–30). Nem tartotta magát túl elfoglaltnak ahhoz, hogy érzékelje, mire van szükségük az elgyötört embereknek, akár egy vérfolyásos asszonyról volt szó, aki csendben megérintette a ruháját, akár egy vak koldusról, akit nem tudtak a többiek elhallgattatni (Máté 9:20–22; Márk 10:46–52). Jézus kereste a jót másokban, és megdicsérte őket ezért, de kész volt megfeddni is őket, ha szükség volt rá (Máté 16:23; János 1:48; 8:44). Olyan időben, amikor a nőknek alig voltak jogaik, Jézus kiegyensúlyozottan, méltósággal és tisztelettel bánt velük (János 4:9, 27). Érthető, hogy sok nő készségesen szolgált neki a vagyonából (Lukács 8:3).

16. Mi mutatja, hogy Jézus kiegyensúlyozottan tekintette az életet és az anyagiakat?

¹⁶ Jézus kiegyensúlyozottan tekintette az életet. Nem az anyagiakat helyezte az első helyre. Úgy tűnik, nagyon kevés vagyona volt. Azt mondta, hogy „nincs hová fejét lehajtani” (Máté 8:20). Ennek ellenére hozzájárult, hogy másoknak még nagyobb legyen az örömük. Amikor elment egy menyegzőre, ahol általában volt zene, énekeltek és vigadtak, nyilván nem úgy viselkedett, hogy a jelenlétében lehervadt az emberek arcáról a mosoly. Sőt mi több, első csodáját is ekkor hajtotta végre. Amikor elfogyott a bor, a vizet kiváló borrá változtatta, olyan itallá, amely „megvidámítja a halandónak szívét” (Zsoltárok 104:15; János 2:1–11). Az ünnep így folytatódhatott, és a vőlegénynek meg a menyasszonynak nem kellett szégyenkeznie. Kiegyensúlyozottsága viszont abban is megmutatkozik, hogy jóval többször említik meg róla azt, hogy sokat és keményen fáradozott a szolgálatban (János 4:34).

17. Miért nem meglepő, hogy Jézus Mestertanító volt, és mi tükröződött tanításaiból?

¹⁷ Jézus Mestertanító volt. Tanításaiban sokszor előjött a mindennapi élet valósága, amelyet ő maga is jól ismert (Máté 13:33; Lukács 15:8). Páratlan volt, ahogyan tanított — mindig érthetően, egyszerűen és gyakorlatiasan. De ennél még fontosabb, hogy mit tanított. Tanításaiból az tükröződött, hogy szívből szeretné megismertetni hallgatóival, hogyan gondolkodik, érez és cselekszik Jehova (János 17:6–8).

18., 19. a) Milyen élénk szóképekkel mutatta be Jézus az Atyját? b) Mit fogunk megbeszélni a következő cikkben?

¹⁸ Jézus gyakran használt szemléltetéseket, hogy Atyja személyiségét feltárja, és olyan élénk szóképeket alkalmazott, amelyeket nem lehet egykönnyen elfelejteni. Különbség van aközött, ha valaki általánosságban beszél Isten irgalmáról, vagy ha egy megbocsátó apához hasonlítja Jehovát, akinek olyannyira megesett fián a szíve, amikor látta visszatérni, hogy „oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt” (Lukács 15:11–24). Jézus megvetve azt a rideg kultúrát, amelyben a vallási vezetők lenézték az átlagembereket, elmagyarázta, hogy az Atyja megközelíthető Isten, akinek jobban tetszik az alázatos vámszedő könyörgése, mint a kérkedő farizeus látványos imája (Lukács 18:9–14). Jézus törődő Istennek mutatta be Jehovát, aki arról is tud, ha egy parányi kis veréb a földre hull. „Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok” — biztatta Jézus a tanítványait (Máté 10:29, 31). Az emberek érthető módon ámultak Jézus „tanítási módszerén”, és vonzódtak hozzá (Máté 7:28, 29, NW). Egyszer három napon át ’nagy sokaság’ maradt vele, pedig még élelmük sem volt! (Márk 8:1, 2).

¹⁹ Hálásak lehetünk, hogy Jehova feltárta Szavában Krisztus gondolkodását! De hogyan tudjuk átvenni és kimutatni Krisztus gondolkodását azzal, ahogyan másokkal bánunk? Ezt fogjuk megbeszélni a következő cikkben.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel?

• Miért fontos megismernünk „Krisztus gondolkodását”?

• Milyen társaságban volt Jézus az emberré válása előtt?

• Milyen körülmények és hatások vették körül Jézust, melyeket első kézből tapasztalhatott a földönlétekor?

• Mit tárnak fel az evangéliumok Jézus személyiségéről?

[Kép a 10. oldalon]

Jézus nagy családban nőtt fel, valószínűleg szerény körülmények között

[Képek a 12. oldalon]

A tanítók ámultak a 12 éves Jézus értelmén és feleletein