9. FEJEZET
„Egységes szívet adok nekik”
TÉMA: Hogyan bontakozik ki a helyreállítás Ezékiel próféciáiban?
1–3. Hogyan gúnyolták ki a babilóniaiak Jehova imádóit, és miért tették ezt?
KÉPZELD EL, hogy hűséges zsidó vagy, és Babilon városában élsz. A néped már mintegy fél évszázada száműzetésben van. Mint minden sabbatnapon, úgy ma is elmész, hogy találkozz a hittársaiddal, és Jehovát imádd. Miközben a forgalmas utcákat rovod, impozáns templomok és számtalan szentély mellett haladsz el. Az emberek odasereglenek ezekre a helyekre, hogy áldozatokat mutassanak be az isteneiknek, például Marduknak, és énekekkel dicsőítsék őket.
2 A tömegtől távol találkozol a hittársaid egy kis csoportjával.a Kerestek egy csendes helyet – talán a város egyik csatornája mellett –, ahol együtt imádkoztok, zsoltárokat énekeltek, és elmélkedtek Isten Szaván. Miközben imádkoztok, a csatorna partján kikötött, fából készült csónakok halk recsegését halljátok. Megnyugszol, hogy itt viszonylag békés körülmények közt lehettek. Bízol benne, hogy a helyiek közül ezúttal senki sem talál rátok, és nem fogja megzavarni az összejövetelt, ami egyébként gyakran előfordul. De miért teszik ezt?
3 Babilon már sok háborút megnyert, és az emberek a hamis isteneiknek tulajdonítják a város erejét. A babilóniaiak számára Jeruzsálem teljes pusztulása azt bizonyítja, hogy az istenük, Marduk erősebb Jehovánál. Ezért csúfot űznek az Istenedből és a népedből. Időnként gúnyosan ezt mondják: „Énekeljetek nekünk Sion énekeiből!” (Zsolt 137:3). Sok zsoltár szól arról, hogy Sion győzelmet aratott Jehova ellenségei felett. A babilóniaiak talán különösen ezeken a zsoltárokon szeretnek gúnyolódni. Más zsoltárok viszont a babilóniaiakról szólnak. Az egyikben például ez áll: „romhalmazzá tették Jeruzsálemet”, és „a körülöttünk levők gúnyolnak és kinevetnek minket” (Zsolt 79:1, 3, 4).
4–5. a) Miért adott okot a reményre Ezékiel próféciája? (Lásd a képet a fejezet elején.) b) Mit fogunk megvizsgálni ebben a fejezetben?
4 De vannak hitehagyott zsidók is, akik szintén kigúnyolnak amiatt, hogy hiszel Jehovában és a prófétáiban. A gúnyolódás ellenére a tiszta imádat vigaszt nyújt neked és a családodnak. Jó érzéssel tölt el, hogy együtt imádkozhattok és énekelhettek. Isten Szavának az olvasása is megnyugtat (Zsolt 94:19; Róma 15:4). Képzeld el, hogy ezen a napon az egyik hittársad egy különleges dolgot hoz az összejövetelre, mégpedig egy Ezékiel próféciáját tartalmazó tekercset. Örömmel hallgatod Jehovának azt az ígéretét, hogy visszaviszi a népét a hazájába. Repes a szíved, miközben felolvassák ezt a próféciát, és arra gondolsz, hogy egy nap a családoddal együtt visszatérsz, és ti is részt vesztek a helyreállításban!
5 Ezékiel próféciájában újra meg újra visszacsengenek a helyreállításról szóló ígéretek. Vegyük szemügyre ezt a reményteli témát. Hogyan teljesedtek be ezek az ígéretek a száműzötteken? És milyen jelentőségük van ezeknek a próféciáknak napjainkban? Továbbá azt is látjuk majd, hogy egyes próféciáknak lesz egy jövőbeli, végső beteljesedésük.
„Száműzetésbe, fogságba mennek”
6. Hogyan figyelmeztette Isten többször is a lázadó népét?
6 Jehova Ezékiel által világosan feltárta a népének, hogy hogyan fogja megbüntetni őket a lázadó viselkedésükért. „Száműzetésbe, fogságba mennek” – jelentette ki (Ez 12:11). Ahogy ennek a kiadványnak a 6. fejezetében láttuk, Ezékiel még el is játszotta ezt az ítéletet. De nem ő volt az első, aki erre figyelmeztette őket. Jehova már Mózes napjai óta, vagyis közel ezer éve felhívta a nép figyelmét arra, hogy ha nem változtatnak a lázadó viselkedésükön, száműzetésbe kerülnek (5Móz 28:36, 37). Ézsaiás és Jeremiás próféta is közölt hasonló figyelmeztetéseket (Ézs 39:5–7; Jer 20:3–6).
7. Hogyan büntette meg Jehova a népét?
7 De sajnos az ilyen figyelmeztetések többnyire süket fülekre találtak. Egy idő után Jehova szívét teljesen összetörte, hogy a népe lázadozott, bálványokat imádott, hűtlen lett, és a rossz pásztorok miatt romlottá vált. Ezért Jehova megengedte, hogy éhezzenek, ami csapás és gyalázat is volt egyben, mivel a földjük „egy tejjel és mézzel folyó” föld volt (Ez 20:6, 7). Majd ahogy azt már régen megjövendölte, hagyta, hogy önfejű népe büntetésképp száműzetésbe kerüljön. I. e. 607-ben Nabukodonozor, Babilon királya megadta a kegyelemdöfést, amikor elpusztította Jeruzsálemet és a templomát. A túlélők közül több ezer zsidót száműzetésbe vittek Babilonba. Ott gúnyolódással és ellenségeskedéssel kellett szembenézniük, ahogyan arról a fejezet elején szó volt.
8–9. Hogyan hívta fel Isten a keresztény gyülekezet figyelmét a hitehagyásra?
8 Vajon a keresztény gyülekezettel is történt olyasmi, mint a babiloni száműzetés? Igen. Az ókori zsidókhoz hasonlóan Krisztus követői is már jó előre figyelmeztetve lettek. Jézus ezt mondta a szolgálata kezdetén: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül kiéhezett farkasok” (Máté 7:15). Pál apostol pedig évekkel később a következőket írta ihletés alatt: „Tudom, hogy miután elmegyek, elnyomó farkasok jönnek közétek, és nem fognak gyöngéden bánni a nyájjal, és közöttetek is lesznek majd férfiak, akik kiforgatott dolgokat fognak beszélni, hogy maguk után vonják a tanítványokat” (Csel 20:29, 30).
9 A keresztények figyelmét felhívták arra, hogy hogyan tudják felismerni az ilyen veszélyes embereket, és hogyan óvakodhatnak tőlük. A keresztény vének azt az utasítást kapták, hogy távolítsák el a hitehagyottakat a gyülekezetből (1Tim 1:19; 2Tim 2:16–19; 2Pét 2:1–3; 2Ján 10). De akárcsak az ókori Izrael és Júda népe, úgy sok keresztény is idővel semmibe vette ezeket a szeretetteljes figyelmeztetéseket. Az első század végére a hitehagyás gyökeret vert a gyülekezetben. János, aki az apostolok közül még életben volt az első század vége felé, látta, hogy a gyülekezet beszennyeződött, és hogy sokan fellázadtak. Ő volt az utolsó visszatartó erő ezzel a gonosz irányzattal szemben (2Tessz 2:6–8; 1Ján 2:18). Mi történt, miután meghalt?
10–11. Hogyan teljesedett Jézusnak a búzáról és a gyomról szóló példázata a második századtól kezdve?
10 János halála után elkezdett beteljesedni Jézusnak a búzáról és a gyomról szóló példázata. (Olvassátok fel: Máté 13:24–30.) Ahogy Jézus előre megmondta, Sátán „gyomot”, vagyis álkeresztényeket „vetett” a gyülekezetbe, mely így még gyorsabban romlottá vált. Mennyire fájhatott Jehovának azt látnia, hogy a Fia által alapított gyülekezet beszennyeződött a bálványimádat, a pogány ünnepek és szokások, valamint a hitetlen filozófusoktól és a sátáni vallásoktól átvett hamis tantételek miatt! Hogyan reagált erre Jehova? Akárcsak a hűtlen Izrael esetében, ezúttal is hagyta, hogy a népét száműzetésbe vigyék. Valamikor a második századtól fogva a búzához hasonló személyek száma elenyésző lett az álkeresztényekhez képest. Így az igaz keresztény gyülekezet Nagy Babilonnak, a hamis vallás világbirodalmának a fogságába került, míg az álkeresztények beolvadtak ebbe a romlott birodalomba. Ahogy az álkeresztények egyre nagyobb teret hódítottak, létrejött a hamis kereszténység.
11 Azokban a sötét évszázadokban, amikor a hamis kereszténység befolyása érvényesült, volt néhány igaz keresztény, akik a Jézus példázatában szereplő búzához hasonlítottak. Az Ezékiel 6:9-ben említett zsidó száműzöttekhez hasonlóan nekik is eszükbe jutott az igaz Isten. Voltak közülük olyanok, akik bátran felszólaltak a névleges kereszténység hamis tantételei ellen, ám emiatt gúnyolódást és üldözést kellett elszenvedniük. Vajon Jehova azt akarta, hogy a népe végleg a hamis vallás birodalmában maradjon? Nem. Éppen úgy, mint az ókori Izrael esetében, Jehova ezúttal is a megfelelő mértékben és a megfelelő ideig mutatta ki a haragját (Jer 46:28). Viszont nem hagyta őket remény nélkül. Most menjünk vissza időben az ókori Babilonban élt zsidókhoz, és nézzük, hogyan nyújtott nekik Jehova reményt arra, hogy véget fog érni a fogság.
„Véget ér a haragom”
12–13. Miért csillapodott le idővel Jehova haragja, melyet az Ezékiel napjaiban élő száműzöttek iránt érzett?
12 Bár Jehova nem fogta vissza a népével szemben érzett haragját, arról biztosította őket, hogy igazságos haragja nem tart örökké. Például figyeld meg a következő szavakat: „véget ér a haragom, lecsillapodik az ellenük irányuló dühöm, és megnyugszom. És miután dühömben lesújtottam rájuk, megtudják, hogy én, Jehova ragaszkodom ahhoz, hogy kizárólagos odaadással legyenek irántam” (Ez 5:13). Miért csillapodott le idővel Jehova haragja?
13 A foglyok közt hűséges zsidók is voltak, akiket a hűtlen társaikkal együtt száműzetésbe vittek. Továbbá Ezékiel által Isten megjövendölte, hogy lesznek a népéből, akik a száműzetés alatt megbánják a bűneiket. Felismerik majd, hogy milyen szégyenletes dolgokat tettek, amivel fellázadtak Istenük ellen, és könyörögni fognak Jehova megbocsátásáért és irgalmáért (Ez 6:8–10; 12:16). Ezékiel is a hűségesek közé tartozott, akárcsak Dániel és a három társa. Dániel elég sokáig élt ahhoz, hogy lássa a száműzetés kezdetét és végét. Szívből jövő, bűnbánó imája, melyet Izrael vétkei miatt mondott, Dániel könyvének a 9. fejezetében van feljegyezve. Az érzései kétségkívül jól tükrözték sok ezer száműzött érzéseit, akik vágytak rá, hogy Jehova megbocsásson nekik, és újból az áldásaiban részesüljenek. Mennyire lelkesítőek lehettek hát a szabadulásról és a helyreállításról szóló ígéretek, amelyeket Ezékiel ihletés által jegyzett fel!
14. Miért vitte vissza Jehova a hűséges száműzötteket a hazájukba?
14 Volt azonban egy fontosabb oka is annak, hogy Jehova kiszabadította a népét, és visszavitte őket a hazájukba. Nem azért ért véget a hosszú száműzetésük, mert megérdemelték, hogy kiszabaduljanak, hanem mert újból eljött az ideje, hogy Jehova megszentelje a nevét minden nemzet előtt (Ez 36:22). A babilóniaiaknak egyszer s mindenkorra meg kellett tudniuk, hogy a démonisteneik, mint például Marduk, nem érnek fel a legfőbb Úrral, Jehovával! Figyeljük meg, hogy melyik öt ígéretet kellett megosztania Ezékielnek Isten ihletésére a többi száműzöttel. Először nézzük meg, hogy mit jelentettek ezek az ígéretek az akkori hűségeseknek. Majd azt is látni fogjuk, hogy hogyan teljesedtek be nagyobb mértékben.
15. Hogyan kellett változtatniuk a visszatérőknek az imádatukon?
15 1. ÍGÉRET: megszűnik a bálványimádat és minden más, hamis valláshoz kötődő utálatos szokás. (Olvassátok fel: Ezékiel 11:18; 12:24.) Ahogy ennek a kiadványnak az 5. fejezetében megvizsgáltuk, Jeruzsálemet és a templomát beszennyezték a hamis vallásos szokások, mint például a bálványimádat. Ezért a nép romlottá vált, és eltávolodott Jehovától. Jehova Ezékiel által előre megmondta a száműzötteknek, hogy eljön az idő, amikor ismét tiszta és beszennyezetlen lesz az imádatuk. Az összes többi ígéret beteljesedése elsősorban attól függött, hogy Isten tiszta imádata helyreáll-e.
16. Mit ígért Jehova a népe hazájával kapcsolatban?
16 2. ÍGÉRET: a nép visszatér a hazájába. Jehova ezt mondta a száműzötteknek: „nektek adom Izrael földjét” (Ez 11:17). Ez egy rendkívüli ígéret volt, hiszen a babilóniaiak, akik gúnyolták Isten fogságban levő népét, nem adtak nekik semmilyen okot a reménykedésre, hogy egyszer visszatérhetnek majd a szeretett hazájukba (Ézs 14:4, 17). Továbbá Jehova azt is megígérte, hogy amíg a visszatérő zsidók hűségesek maradnak, az ország termékeny lesz, ennivalót és hasznos munkát adva nekik. Az éhínség miatti gyalázat és szenvedés a múlté lesz. (Olvassátok fel: Ezékiel 36:30.)
17. Mi fog történni a Jehovának bemutatott áldozatokkal?
17 3. ÍGÉRET: újra ajándékokat mutatnak be Jehova oltárán. Ennek a kiadványnak a 2. fejezetében már szó volt róla, hogy a mózesi törvény értelmében az áldozatok a tiszta imádat létfontosságú részei voltak. Amíg a visszatért száműzöttek engedelmesek maradtak, és csak Jehovát imádták, addig ő elfogadta az áldozataikat. Így a nép engesztelést tudott szerezni a bűneiért, és közel tudott maradni Istenéhez. Jehova megjövendölte, hogy „Izrael egész népe egytől egyig” őt fogja szolgálni azon a földön. Majd ezt ígérte: „Örömömet fogom lelni bennetek ott, és ott várom el adományaitokat és áldozataitok legjavát minden szent dolgotokból” (Ez 20:40). A tiszta imádat tényleg helyre lesz állítva, áldásokat hozva Isten népére.
18. Hogyan fog Jehova pásztorkodni a népe felett?
18 4. ÍGÉRET: a rossz pásztorok ki lesznek rostálva. Azoknak a becstelen férfiaknak, akik Isten népének az élén álltak, meghatározó szerepük volt abban, hogy a nép ilyen mélyre süllyedt. De Jehova megígérte, hogy ezen változtatni fog. Ezt mondta róluk: „Nem engedem, hogy továbbra is ők legeltessék juhaimat. . . Kiszabadítom juhaimat a szájukból”. Emellett arról biztosította a hűséges szolgáit, hogy gondot fog viselni rájuk (Ez 34:10, 12). Hogyan fogja ezt megtenni? Hűséges férfiakat bíz majd meg azzal, hogy pásztorok legyenek.
19. Mit ígért Jehova az egységgel kapcsolatban?
19 5. ÍGÉRET: Jehova imádói egységesek lesznek. Képzeld el, milyen lesújtó lehetett Isten hűséges imádóinak azt látni a száműzetés előtt, hogy Isten népe nem egységes! A hamis prófétáknak és a becstelen pásztoroknak a hatására a nép fellázadt a hűséges próféták ellen, akik Jehovát képviselték, sőt, egymással szemben álló táborokra szakadt. Ezért a helyreállítással kapcsolatos ígéretek egyik legmegkapóbb részlete a következő volt: „Egységes szívet adok nekik, és új szellemet helyezek beléjük” (Ez 11:19). Amíg a visszatérő zsidók egységesek lesznek Jehova Istennel és egymással, addig az ellenségeik nem tudják legyőzni őket. Ismét jó fényt vethetnek Jehovára mint nép, ahelyett hogy szégyent és gyalázatot hoznának rá.
20–21. Hogyan teljesedtek be Isten ígéretei a visszatért száműzötteken?
20 Vajon beteljesedett ez az öt ígéret a száműzetésből visszatért zsidókon? Idézzük fel, mit mondott az ókorban élt, hűséges Józsué: „egyetlen szó sem maradt beteljesületlenül mindabból a jóból, amit Jehova, a ti Istenetek ígért nektek. Mind beteljesült rajtatok. Egyetlen szó sem maradt beteljesületlenül” (Józs 23:14). Ha ez igaz volt Józsué idejében, akkor a hazájukba visszatért száműzöttek idejében is annak kellett lennie.
21 A zsidók felhagytak a bálványimádattal és minden más, hamis valláshoz kötődő undorító szokással, amely elidegenítette őket Jehovától. Bármennyire is valószerűtlennek tűnt, újra a hazájukban élhettek, megművelhették a földjüket, és jóllétben élhettek. Az egyik első dolog, amit megtettek, hogy rendbe hozták Jehova oltárát Jeruzsálemben, és elfogadható áldozatokat mutattak be rajta (Ezsd 3:2–6). Jehova jó pásztorokkal áldotta meg őket, például Ezsdrással, a hűséges pappal és másolóval, Nehémiás és Zorobábel kormányzóval, Józsué főpappal és a bátor Aggeus, Zakariás és Malakiás prófétával. Amíg a nép engedelmeskedett a Jehovától jövő irányításnak és útmutatásnak, olyan egységnek örvendett, amilyenben hosszú-hosszú idők óta nem volt része (Ézs 61:1–4; olvassátok fel: Jeremiás 3:15).
22. Honnan tudjuk, hogy a helyreállítással kapcsolatos próféciáknak kellett hogy legyen egy nagyobb beteljesedésük is?
22 Kétségkívül nagyon izgalmas lehetett látni az ókorban, ahogy beteljesedtek Jehova ígéretei a helyreállítással kapcsolatban! Ám ez csak ízelítő volt abból, ami a jövőben fog történni. Honnan tudjuk ezt? Nos, az ígéretek beteljesedésének volt egy feltétele: Jehova csak addig árasztotta rájuk ezeket az áldásokat, amíg a nép engedelmeskedett, és készségesen elfogadta a vezetését. Ám a zsidók ismét engedetlenné váltak, és fellázadtak. De ahogy Józsué rámutatott, Jehova szava mindig valóra válik. Tehát az ígéreteknek kellett hogy legyen egy nagyobb, maradandóbb beteljesedése is. Nézzük meg, hogyan került erre sor.
„Örömömet fogom lelni bennetek”
23–24. Mikor és hogyan vette kezdetét az az időszak, amikor minden helyre lesz állítva?
23 A Biblia tanulmányozóiként tudjuk, hogy ez a gonosz világrendszer 1914 óta az utolsó napjait éli, és a végső pusztulás felé halad. Jehova szolgái azonban nem szomorúak emiatt. Sőt, a Biblia rávilágít, hogy 1914-ben egy izgalmas időszak vette kezdetét, egy olyan időszak, amikor minden helyre lesz állítva (Csel 3:21). Honnan tudjuk ezt? Nos, mi történt 1914-ben az égben? Jézus Krisztus trónra került mint messiási király. Mi állt helyre ekkor? Emlékezzünk csak arra, hogy Jehova azt ígérte Dávid királynak, hogy a leszármazottainak a királyi uralma örökké tart majd (1Krón 17:11–14). I. e. 607-ben megszakadt ez az uralom, amikor a babilóniaiak elpusztították Jeruzsálemet, és véget vetettek a Dávidtól származó királyok uralmának.
24 Jézus mint az Emberfia Dávid leszármazottja volt, ezért jogosan örökölte Dávid királyi uralmát (Máté 1:1; 16:13–16; Luk 1:32, 33). Jehova 1914-ben neki adta az égi trónt, és ezzel elkezdődött az az időszak, amikor minden helyre lesz állítva. Innentől kezdve minden adott volt, hogy Jehova ez által a tökéletes király által folytassa a helyreállítást.
25–26. a) Mikor szabadult ki Isten népe Nagy Babilon fogságából, és honnan tudjuk ezt? (Lásd a „Miért 1919?” című kiegészítő részt is.) b) Mi kezdett teljesedni 1919-től?
25 Krisztus egyik első tette királyként az volt, hogy Atyjával együtt megszemlélte a tiszta imádatot a földön (Mal 3:1–5). Ahogy azt Jézus a búzáról és a gyomról szóló szemléltetésében megjövendölte, hosszú időn át nem lehetett megkülönböztetni a búzát a gyomtól, vagyis az igaz felkent keresztényeket a hamisaktól.b 1914-ben azonban elérkezett az aratási időszak, és egyértelművé vált a különbség. Az 1914-et megelőző évtizedekben a hűséges Bibliakutatók leleplezték a hamis kereszténység súlyos hibáit, és elkezdtek kiválni ebből a romlott szervezetből. Eljött az ideje, hogy Jehova cselekedjen a népe érdekében, és a helyreállítás teljes legyen. Ezért 1919 elején, csupán néhány évvel az aratási időszak kezdete után Isten népe teljesen kiszabadult Nagy Babilon fogságából (Máté 13:30). A száműzetés véget ért!
26 Ezékielnek a helyreállításról szóló próféciái ekkor sokkal nagyobb mértékben kezdtek el beteljesedni, mint az ókorban. Most nézzük meg, hogyan teljesedett nagyobb mértékben az az öt ígéret, amelyet az előzőekben megvizsgáltunk.
27. Hogyan tisztította meg Isten a népét a bálványimádattól?
27 1. ÍGÉRET: megszűnik a bálványimádat és minden más, undorító vallásos szokás. A XIX. század végén és a XX. század elején a hűséges keresztények kezdtek összegyűlni és felhagyni a hamis vallásos szokásokkal. A háromságnak, a lélek halhatatlanságának és a tüzes pokolnak a tantételét elvetették, mert ellentétben állnak a Szentírással, és hamis vallásos eredetük van. Leleplezték, hogy a képek és szobrok használata az imádatban bálványimádat. Fokozatosan azt is felismerték, hogy a kereszt használata is ennek számít (Ez 14:6).
28. Milyen értelemben tért vissza Jehova népe a földjére?
28 2. ÍGÉRET: Isten népe jelképes értelemben visszatér a földjére. Amikor a hűséges keresztények hátrahagyták Nagy Babilon vallásait, jelképesen visszatértek a földjükre, vagyis most már olyan környezetben élnek, ahol Isten áldását élvezik, és jelképes értelemben nem kell többé éhezniük. (Olvassátok fel: Ezékiel 34:13, 14.) Ahogy majd ennek a kiadványnak a 19. fejezetében látni fogjuk, Jehova olyan bőséges szellemi eledellel látja el ezt a földet, amilyenre még nem volt példa (Ez 11:17).
29. Hogyan lendült fel a prédikálómunka 1919-ben?
29 3. ÍGÉRET: újból ajándékokat mutatnak be Jehova oltárán. Az első századi keresztények arra kaptak ösztönzést, hogy az állatáldozatok helyett valami sokkal értékesebbet ajánljanak fel Istennek: a szavaikat, amelyekkel dicsérik őt, és beszélnek róla másoknak (Héb 13:15). A száműzetés évtizedei alatt nem volt szervezett módja annak, hogy ilyen áldozatokat mutassanak be. Ám a száműzetés vége felé Isten népe már ajánlott fel dicséretáldozatokat: lelkesen prédikáltak, és örömmel dicsérték Istent az összejöveteleiken. 1919-től „a hű és értelmes rabszolga” nagyobb hangsúlyt fektetett a prédikálómunkára, és alaposabban megszervezte azt (Máté 24:45–47). Jehova oltára így már túlcsordult az áldozatoktól, mivel egyre nőtt azoknak a száma, akik Isten szent nevét dicsőítették!
30. Hogyan gondoskodott Jézus jó pásztorokról a népének?
30 4. ÍGÉRET: a rossz pásztorok ki lesznek rostálva. Krisztus megszabadította Isten népét a névleges kereszténység lelkiismeretlen, énközpontú, hamis pásztoraitól. Krisztus nyájából el lettek távolítva azok a pásztorok, akik ezekhez a hamis pásztorokhoz hasonlítottak (Ez 20:38). Jézus, a jó pásztor gondoskodott róla, hogy a juhai jó kezekben legyenek. 1919-ben kinevezte a hű és értelmes rabszolgát. A hűséges felkent keresztényeknek ez a kis csoportja élen járt abban, hogy Isten népe szellemi eledelt kapjon, és jól táplált legyen. Idővel a vének képzést kaptak arra, hogy segítsenek Isten nyájának a gondozásában (1Pét 5:1, 2). Az Ezékiel 34:15, 16-ban feljegyzett ihletett leírás jó emlékeztető a keresztény pásztoroknak arra, hogy mit vár el tőlük Jehova Isten és Jézus Krisztus.
31. Hogyan teljesítette be Jehova az Ezékiel 11:19-ben található próféciát?
31 5. ÍGÉRET: Jehova imádói egységesek lesznek. Az évszázadok során a névleges kereszténység több tízezer felekezetre szakadt, beleértve rengeteg szektát, amelyeknek a nézetei homlokegyenest eltérőek. Ezzel szemben Jehova egy csodálatos dolgot tett a népével. Dicsőségesen beteljesítette ezt az ígéretét: „egységes szívet adok nekik” (Ez 11:19). Krisztusnak világszerte több millió követője van, akiknek nagyon eltérő az etnikai, vallási, anyagi és társadalmi háttere. Mégis mind ugyanazt az igazságot tanulják, és ugyanazt a munkát végzik teljes egységben. Jézus a földi életének utolsó éjszakáján buzgón imádkozott azért, hogy a követői egységesek legyenek. (Olvassátok fel: János 17:11, 20–23.) Jehova soha nem látott módon teljesítette ezt a kérést napjainkban.
32. Milyen hatással van rád, hogy beteljesedtek a helyreállítással kapcsolatos próféciák? (Lásd a „Próféciák a fogságról és a helyreállításról” című kiegészítő részt is.)
32 Hát nem fantasztikus, hogy ebben az izgalmas időszakban, a helyreállítás idején élhetünk? Látjuk, hogy Ezékiel próféciáinak a beteljesedése az imádatunk minden területén megfigyelhető. Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova elismeréssel tekint a népére, ahogy azt Ezékiel által megjövendölte: „örömömet fogom lelni bennetek” (Ez 20:41). Micsoda megtiszteltetés, hogy a tagja lehetsz ennek az egységes, jól táplált népnek, mely az egész világon dicséri Jehovát, és kiszabadult több száz évnyi jelképes fogságból! De Ezékiel helyreállítással kapcsolatos próféciái közül némelyiknek lesz egy még nagyobb beteljesedése is.
„Mint az Éden kertje”
33–35. a) Mit jelentett az Ezékiel 36:35-ben feljegyzett prófécia a zsidó száműzötteknek? b) Mit jelent ez a prófécia napjainkban Jehova népének? (Lásd „Az időszak, amikor minden helyre lesz állítva” című kiegészítő részt is.)
33 Amint láttuk, az az időszak, amikor minden helyre lesz állítva, azzal kezdődött, hogy Jézus 1914-ben trónra került, és így a királyi uralom ismét Dávid egyik leszármazottjáé lett (Ez 37:24). Ezután Jehova felhatalmazta Krisztust, hogy állítsa helyre a tiszta imádatot, hiszen a népe több évszázadon át jelképes értelemben száműzetésben volt. De vajon mást már nem állít helyre Krisztus? Dehogynem! A jövőben is folytatni fogja ezt a munkát, méghozzá kiemelkedő módon. Ezékiel próféciái szívhez szóló részleteket tárnak fel erről.
34 Figyeld meg például a következő ihletett szavakat: „Így fognak beszélni: »Az elhagyatott föld olyan már, mint az Éden kertje«” (Ez 36:35). Mit jelentett ez az ígéret Ezékielnek és a többi száműzöttnek? Biztosan nem arra számítottak, hogy szó szerint teljesedik, vagyis hogy a hazájuk, ahova visszatérnek, teljesen olyan lesz, mint az eredeti kert, a paradicsom, melyet maga Jehova hozott létre (1Móz 2:8). Ehelyett minden bizonnyal megértették belőle, hogy Jehova arról biztosította őket, hogy a földjük gyönyörű és termékeny lesz.
35 És mit jelent nekünk ez az ígéret? Nem számítunk arra, hogy szó szerint teljesedik most, ebben a gonosz világban, melyet Sátán, az Ördög irányít. Ehelyett tisztában vagyunk vele, hogy átvitt értelemben teljesedik. Jehova szolgáiként jelképes értelemben egy helyreállított országban élünk, egy olyan környezetben, ahol gyümölcsöző munkánk lehet, és a szent szolgálat áll az életünk középpontjában. Ebben az országban egyre inkább paradicsomi állapotok uralkodnak. És mit mondhatunk a jövőről?
36–37. Milyen ígéretek fognak beteljesedni a jövőbeni paradicsomban?
36 Armageddon nagy háborúja után Jézus szó szerint is helyreállítja majd a földet. 1000 éves uralma alatt az emberek egy világméretű édenkertté, vagyis paradicsommá teszik a bolygónkat, ahogy azt Jehova mindig is akarta (Luk 23:43). Akkor minden ember harmóniában él majd egymással és otthonával, a földdel. Semmi sem jelent veszélyt, bárhol legyünk is. Képzeld el azt az időt, amikor beteljesedik ez az ígéret: „Békeszövetséget kötök velük, és kiirtom az országból az ártalmas vadállatokat, hogy ők biztonságban lakjanak a pusztában, és az erdőkben aludjanak” (Ez 34:25).
37 Látod mindezt magad előtt? Félelem nélkül bejárhatod az egész földet. Semmilyen állat nem fog bántani. Semmi sem zavarja meg a békéd. Egyedül sétálhatsz az erdő sűrűjében, élvezve a lenyűgöző szépségét, és teljes biztonságban alhatsz ott, abban a biztos tudatban, hogy kipihenten és sértetlenül ébredsz fel!
38. Milyen érzést kelt benned, ha az Ezékiel 28:26-ban feljegyzett ígéret jövőbeli beteljesedésére gondolsz?
38 A következő ígéret beteljesedésének is a szemtanúi lehetünk: „Biztonságban fognak lakni [a földön], házakat építenek, és szőlőket ültetnek. Biztonságban laknak majd, amikor ítéletet hajtok végre körülöttük mindazokon, akik lenézően bánnak velük. És megtudják, hogy én vagyok Jehova, az Istenük” (Ez 28:26). Miután Jehova összes ellensége megsemmisül, az egész földön béke és biztonság lesz. Miközben gondját viseljük a földnek, magunkról és a szeretteinkről is gondoskodni tudunk majd. Kényelmes házakat építünk, és szőlőket ültetünk.
39. Miért lehetsz biztos benne, hogy Ezékielnek a paradicsomról szóló próféciái be fognak teljesedni?
39 Úgy érzed, hogy mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? Akkor gondolj csak arra, hogy mi minden lett már eddig is helyreállítva! Bármilyen elszántan is igyekezett Sátán megakadályozni, Jézus helyreállította a tiszta imádatot most, amikor a világ a legsötétebb korát éli. Milyen meggyőző bizonyítéka ez annak, hogy Isten minden ígérete valóra válik, melyet Ezékiel által adott!
a A legtöbb zsidó száműzött olyan településeken élt, melyek Babilon városától valamivel távolabb estek. Ezékiel például a Kébár folyónál lakott a zsidók közt (Ez 3:15). Néhány zsidó száműzött viszont magában a városban lakott. Voltak köztük királyi és nemesi származásúak is (Dán 1:3, 6; 2Kir 24:15).
b Például nem jelenthetjük ki biztosan, hogy a XVI. században élt hitújítók közül ki volt felkent keresztény, és ki nem.