Kerüld a zúgolódást!
„Továbbra is zúgolódások . . . nélkül tegyetek mindent” (FILIPPI 2:14)
1—2. Milyen tanácsot adott Pál apostol a Filippiben és Korintuszban élő keresztényeknek, és miért?
ISTENTŐL ihletett levelében Pál apostol nem fukarkodott a dicsérettel. A Filippiben levő első századi keresztény gyülekezetnek írt, megdicsérve hívőtársait a nagylelkű és buzgó szellemükért, és kifejezve örömét a jó cselekedeteik miatt. Mindemellett Pál emlékeztette őket, hogy ’továbbra is mindent zúgolódások nélkül tegyenek’ (Filippi 2:14). Miért adta az apostol ezt a figyelmeztetést?
2 Pál tudta, hova vezethet a zúgolódás. Néhány évvel korábban a Korintuszban levő gyülekezetet emlékeztette, hogy a zúgolódás veszélyes lehet. Rámutatott, hogy mialatt az izraeliták a pusztában voltak, újra meg újra haragra gerjesztették Jehovát. Mivel? Azzal, hogy ártalmas dolgokat kívántak, bálványimádást és paráznaságot gyakoroltak, próbára tették Jehovát, és zúgolódtak. Pál arra buzdította a korintusziakat, hogy tanuljanak ezekből a példákból. Ezt írta: „Se zúgolódók ne legyünk, mint ahogy egyesek azok közül zúgolódtak, csak hogy elvesszenek a pusztító által” (1Korintusz 10:6–11).
3. Miért érdemes foglalkozni napjainkban a zúgolódással?
3 Jehova jelenkori szolgáiként mi is hasonló szellemet tanúsítunk, mint a Filippiben levő gyülekezet. Buzgók vagyunk a jó cselekedetekben, és szeretet van köztünk (János 13:34, 35). Ám figyelembe véve, hogy a múltban milyen károkat okozott a zúgolódás Isten népe között, jó okunk van rá, hogy megszívleljük a tanácsot: „Továbbra is zúgolódások . . . nélkül tegyetek mindent”. Először vizsgáljunk meg néhány példát a zúgolódásra a Szentírásból. Majd beszéljünk arról, hogy ma mit tehetünk annak érdekében, hogy a zúgolódás ne okozzon károkat.
Egy gonosz közösség Jehova ellen zúgolódik
4. Mi miatt zúgolódtak az izraeliták a pusztában?
4 A ’zúgolódást, morgolódást, panaszkodást vagy morgást’ jelentő héber szó Izrael 40 éves pusztai vándorlásának eseményeivel kapcsolatban jelenik meg a Bibliában. Előfordult, hogy az izraeliták elégedetlenek voltak a sorsukkal, és ennek zúgolódással adtak hangot. Például mindössze néhány héttel az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulásuk után „Izrael fiainak egész közössége zúgolódni kezdett Mózes és Áron ellen”. Az izraeliták az ételre panaszkodtak, és ezt mondták: „Bárcsak meghaltunk volna Jehova kezétől Egyiptom földjén, amikor a húsos fazekak mellett ültünk, amikor jóllakásig ettünk kenyeret, mert azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy az egész gyülekezetet éhhalálba kergessétek!” (2Mózes 16:1–3).
5. Amikor az izraeliták panaszkodtak, ki ellen irányult valójában a zúgolódásuk?
5 Valójában persze Jehova megadta az izraelitáknak azt, amire szükségük volt a pusztában, szeretetteljesen élelemről és vízről gondoskodott. Soha nem fenyegette Izrael népét az a veszély, hogy éhen hal a pusztában. Ők azonban elégedetlenségükben felnagyították a nehézségeiket, és zúgolódni kezdtek. Noha a panaszaik Mózes és Áron ellen irányultak, Jehova úgy tekintett az elégedetlenkedésükre, mintha őt magát támadták volna. Mózes ezt mondta az izraelitáknak: „meghallotta Jehova zúgolódásotokat, mellyel ellene zúgolódtok. Mert mik vagyunk mi? Zúgolódásotok nem ellenünk szól, hanem Jehova ellen” (2Mózes 16:4–8).
6—7. A 4Mózes 14:1–3 szerint hogyan változott meg az izraeliták magatartása?
6 Nem sokkal ezután az izraeliták megint zúgolódtak. Mózes elküldött 12 férfit az Ígéret földjének kikémlelésére. Tízük rossz hírrel tért vissza. Mi lett ennek a következménye? „Izrael fiai mind zúgolódni kezdtek Mózes és Áron ellen, és az egész közösség ellenük beszélt: »Bárcsak meghaltunk volna Egyiptom földjén, vagy bárcsak meghaltunk volna ebben a pusztában! Miért hoz Jehova minket erre a földre [Kánaánba], hogy kard által essünk el?! Feleségeink és kicsinyeink prédává lesznek. Hát nem jobb, ha visszatérünk Egyiptomba?«” (4Mózes 14:1–3).
7 Hogy megváltozott Izrael magatartása! Először még hálásak voltak, amiért kiszabadultak Egyiptomból és megmenekültek a Vörös-tengernél, és ez arra indította őket, hogy dicséreteket énekeljenek Jehovának (2Mózes 15:1–21). Ám a pusztai lét kellemetlenségei és a kánaánitáktól való félelem következtében Isten népének hálaérzetét felváltotta az elégedetlenség szelleme. Ahelyett, hogy megköszönték volna Istennek a szabadságukat, őt hibáztatták azért az állapotért, amelyről helytelenül azt gondolták, hogy nélkülözés. A zúgolódás tehát annak a kifejeződése volt, hogy nem értékelték kellőképpen Jehova gondoskodását. Nem csoda, hogy Isten megkérdezte: „Meddig zúgolódik még ellenem ez a gonosz közösség?” (4Mózes 14:27; 21:5).
Zúgolódás az első században
8—9. Mondj olyan példákat a zúgolódásra, amelyek a Keresztény Görög Iratokban vannak feljegyezve!
8 A zúgolódás előbb említett példáiban emberek olyan csoportjairól volt szó, amelyek valószínűleg nyilvánosan hangot adtak az elégedetlenségüknek. Amikor viszont Jézus Krisztus Jeruzsálemben volt a lombsátorünnepen i. sz. 32-ben, „sok súgás-búgás volt róla a sokaságban” (János 7:12, 13, 32). Suttogtak róla, egyesek azt mondták, hogy jó ember, mások azt, hogy nem.
9 Egy másik alkalommal Jézus és a tanítványai Lévi, vagyis Máté, az adószedő otthonában vendégeskedtek. „A farizeusok és a közülük való írástudók elkezdtek zúgolódni, és ezt mondták a tanítványainak: »Miért van az, hogy adószedőkkel és bűnösökkel esztek és isztok?«” (Lukács 5:27–30). Kis idő múlva Galileában „a zsidók . . . zúgolódni kezdtek ellene, mivel azt mondta: »Én vagyok az a kenyér, mely az égből szállt alá«”. Néhányan még Jézus követői közül is rossz néven vették, amit mondott, és zúgolódni kezdtek (János 6:41, 60, 61).
10—11. Miért zúgolódtak a görögül beszélő zsidók, és mit tanulhatnak a keresztény vének abból, ahogyan a panasz rendezésre került?
10 Az a zúgolódás, amely nem sokkal i. sz. 33 pünkösdje után történt, kedvező kimenetellel zárult. Sok újonnan megtért, Izrael határain túlról érkezett tanítvány élvezte a júdeai hívőtársai vendégszeretetét, de nehézségek merültek fel a meglévő javak elosztásával kapcsolatban. A beszámoló kijelenti: „zúgolódás támadt a görögül beszélő zsidók között a héberül beszélő zsidók ellen, mivel özvegyeiket elhanyagolták az eledel naponkénti kiosztásánál” (Cselekedetek 6:1).
11 Ezek a zúgolódók nem olyanok voltak, mint az izraeliták a pusztában. A görögül beszélő zsidók nem a saját sorsuk miatti önző elégedetlenséget juttatták kifejezésre. Arra hívták fel a figyelmet, hogy némelyik özvegy szükséglete nem lett kielégítve. Továbbá a zúgolódók nem cselekedtek bajkeverőkként, és nem emelték fel a hangjukat Jehova ellen. Panaszukkal az apostolokhoz fordultak, akik intézkedtek, hogy a probléma azonnal orvosolva legyen, hiszen a panasz jogos volt. Milyen jó példát állítottak az apostolok a mai keresztény vének elé! Ezek a szellemi pásztorok ügyelnek, hogy ne ’dugják be a fülüket az alacsony sorú panaszkiáltására’ (Példabeszédek 21:13; Cselekedetek 6:2–6).
Óvakodjunk a zúgolódás romboló befolyásától!
12—13. a) Szemléltesd a zúgolódás következményeit! b) Mi késztethet valakit zúgolódásra?
12 A megvizsgált szentírási példák legtöbbje rámutat, hogy a zúgolódás sok kárt okozott Isten népének a múltban. Ezért jól tesszük, ha nem kicsinyeljük le a zúgolódás hatásait, mert napjainkban is romboló lehet. Egy szemléltetés segít ezt megérteni. Sokfajta fém hajlamos a rozsdásodásra. Ha a rozsda korai jeleit figyelmen kívül hagyjuk, a fém annyira elrozsdásodhat, hogy többé már nem használható. Számtalan autó végzi a roncstelepen, de nem azért, mert valamilyen mechanikai hibája van, hanem azért, mert a lemez annyira átrozsdásodik, hogy a jármű veszélyessé válik. Hogyan tudjuk ezt a szemléltetést a zúgolódásra alkalmazni?
13 Csakúgy, mint ahogy bizonyos fémek hajlamosak a rozsdásodásra, a tökéletlen emberben is megvan a panaszkodásra való hajlam. Figyelnünk kell, hogy felismerjük ennek a legkisebb jelét is. Ahogy a nedvesség és a sós levegő felgyorsítja a rozsdásodást, a megpróbáltatások is előidézhetik nálunk, hogy hajlamosabbak legyünk a zúgolódásra. A stressz következtében egy kisebb ingerültségből nagyobb sérelem kerekedhet. Ahogy a körülmények romlanak e rendszer utolsó napjaiban, a panaszkodás lehetséges okainak száma valószínűleg egyre csak nőni fog (2Timóteusz 3:1–5). Így aztán Jehova egyik szolgája esetleg zúgolódni kezd a másik ellen. Az ok talán teljesen jelentéktelen, mint például elégedetlenség valakinek a gyengeségei, képességei vagy szolgálati kiváltságai miatt.
14—15. Miért ne engedjük szabadjára a panaszkodásra való hajlamot?
14 Akármi legyen is az oka a nemtetszésünknek, ha szabadjára engednénk a panaszkodásra való hajlamunkat, az elültetné bennünk az elégedetlenség szellemét, és megrögzött zúgolódókká tenne minket. Igen, a zúgolódás szellemileg korrodáló hatása teljesen megrontana bennünket. Amikor az izraeliták a pusztai élet miatt zúgolódtak, odáig mentek, hogy Jehovát hibáztatták a történtekért (2Mózes 16:8). Bárcsak sohase történne velünk ilyen!
15 A fémek rozsdásodásra való hajlamát úgy lehet csökkenteni, ha korróziógátló festékkel vonjuk be a felületüket, és azonnal kezelünk minden egyes rozsdafoltot. Ehhez hasonlóan, ha felfedezzük magunkon, hogy kezdünk panaszkodókká válni, e hajlamunkat úgy tudjuk ellenőrzés alatt tartani, ha nyomban imádkozunk és cselekszünk. De mit tehetünk?
Nézzük a dolgokat Jehova szemszögéből!
16. Hogyan lehet felülkerekedni a panaszkodásra való hajlamon?
16 A zúgolódás magunkra és a bajainkra tereli a figyelmünket, és háttérbe szorítja azokat az áldásokat, amelyeket Jehova Tanúiként élvezünk. Ahhoz, hogy felülkerekedjünk a panaszkodásra való hajlamunkon, ezekről az áldásokról sohasem szabad megfeledkeznünk. Mindegyikünknek megvan például az a csodálatos kiváltságunk, hogy Jehova személyes nevét viselhetjük (Ézsaiás 43:10). Szoros kapcsolatban lehetünk vele, és bármikor szólhatunk az ’Ima Meghallgatójához’ (Zsoltárok 65:2; Jakab 4:8). Az életünknek igazi értelme van, hiszen értjük az egyetemes szuverenitás vitakérdését, és tudjuk, hogy kiváltságunk megőrizni az Isten iránti feddhetetlenségünket (Példabeszédek 27:11). Rendszeresen részt vehetünk a Királyság jó hírének prédikálásában (Máté 24:14). A Jézus Krisztus váltságáldozatába vetett hitünk lehetővé teszi, hogy tiszta legyen a lelkiismeretünk (János 3:16). Ezek olyan áldások, amelyeket attól függetlenül élvezünk, hogy miket kell kiállnunk.
17. Miért kellene megpróbálnunk Jehova szemszögéből nézni a dolgokat, még akkor is, ha megalapozott okunk van a panaszra?
17 Próbáljuk Jehova szemszögéből látni a dolgokat, és ne csak a sajátunkéból. „Ismertesd meg velem útjaidat, ó, Jehova, taníts meg a te ösvényeidre” — énekelte a zsoltáríró Dávid (Zsoltárok 25:4). Ha megalapozott okunk van a panaszra, az biztos nem kerüli el Jehova figyelmét sem. Ő azonnal rendbe hozhatná a dolgot. Akkor miért engedi időnként, hogy a megpróbáltatás továbbra is megmaradjon? Ez talán azért van, hogy segítsen nekünk olyan kiváló tulajdonságokat kifejlesztenünk, mint a türelem, a kitartás, a hit és a hosszútűrés (Jakab 1:2–4).
18—19. Szemléltesd annak lehetséges hatásait, ha panaszkodás nélkül elviseljük a kellemetlenségeket!
18 Ha panaszkodás nélkül elviseljük a kellemetlenségeket, az nemcsak abban segít, hogy jobb emberekké váljunk, de azokra is jó benyomást tehet, akik látják a viselkedésünket. 2003-ban Jehova Tanúi egy csoportja busszal utazott Németországból Magyarországra, hogy részt vegyen a kongresszuson. A sofőr nem volt Tanú, és nem igazán tetszett neki az ötlet, hogy tíz napig együtt legyen a Tanúkkal. Az út végére azonban teljesen megváltozott a véleménye. Miért?
19 Az utazás alatt sok váratlan nehézség adódott. Ám a Tanúk egyáltalán nem panaszkodtak. A sofőr azt mondta, hogy ez volt a legjobb csoportja, amellyel valaha is utazott. Még azt is megígérte, hogy legközelebb, amikor a Tanúk felkeresik az otthonában, be fogja hívni és figyelmesen meg fogja hallgatni őket. Milyen nagyszerű benyomást hagytak az utasok ebben az emberben azzal, hogy ’mindent zúgolódás nélkül tettek’.
A megbocsátás előmozdítja az egységet
20. Miért bocsássunk meg egymásnak?
20 De mit tegyünk akkor, ha egy hívőtársunkra van panaszunk? Ha a helyzet súlyos, a Máté 18:15–17-ben feljegyzett alapelvet kell alkalmaznunk, amelyet Jézus szavaiból szűrhetünk le. Erre azonban nem mindig lesz szükség, hiszen a legtöbb sérelem valójában jelentéktelen. Miért ne tekintenénk úgy a helyzetet, mint egy lehetőséget a megbocsátásra? Pál ezt írta: „Továbbra is viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak készséggel, ha valakinek panaszra van oka a másik ellen. Mint ahogy Jehova is készséggel megbocsátott nektek, úgy ti is. Mindezek mellett pedig öltsétek magatokra a szeretetet, mert az az egység tökéletes köteléke” (Kolosszé 3:13, 14). Vajon helyet találunk a szívünkben a megbocsátásnak? Vajon Jehovának nem lenne oka rá, hogy panaszt emeljen ellenünk? Ő mégis mindig könyörületet és megbocsátást tanúsít.
21. Milyen hatással lehet a zúgolódás azokra, akik azt hallják?
21 Akármilyen sérelemről legyen is szó, a zúgolódás semmit nem fog megoldani. A „zúgolódásnak” fordított héber kifejezés ’morgást’ is jelenthet. Nagy valószínűséggel kényelmetlenül érezzük magunkat egy folyton zúgolódó személy társaságában, és igyekszünk távol tartani magunkat tőle. A minket körülvevők is ugyanígy lennének velünk, ha zúgolódnánk, vagyis morognánk. Sőt, talán annyira kényelmetlenül éreznék magukat, hogy megpróbálnák távol tartani magukat tőlünk! A morgolódás ugyan felkelti mások figyelmét, de az biztos, hogy a szívüket nem nyeri meg.
22. Mit mondott egy lány Jehova Tanúiról?
22 A megbocsátás szelleme előmozdítja az egységet, amit Jehova népe nagy becsben tart (Zsoltárok 133:1–3). Az egyik európai országban egy 17 éves katolikus lány a csodálata kifejezéseképpen a következőket írta Jehova Tanúi fiókhivatalának: „Tudomásom szerint ez az egyetlen olyan szervezet, amelynek tagjait nem osztja meg a gyűlölet, a kapzsiság, a türelmetlenség, az önzés és a széthúzás.”
23. Mit fogunk megtárgyalni a következő cikkben?
23 Ha értékeljük a szellemi áldásainkat, amelyeket az igaz Isten, Jehova imádóiként kapunk, az segíteni fog, hogy egységre törekedjünk, és kerüljük a mások elleni zúgolódást a személyes ügyekben. A következő cikk arra fog rámutatni, hogy az isteni tulajdonságok miként segítenek elkerülnünk a zúgolódás egy még veszélyesebb formáját: a Jehova szervezetének földi része elleni zúgolódást.
Emlékszel?
• Mit foglal magában a zúgolódás?
• Hogyan lehetne szemléltetni a zúgolódás hatásait?
• Mi segíthet leküzdenünk a zúgolódásra való hajlamot?
• Hogyan segít visszatartanunk magunkat a zúgolódástól, ha hajlandók vagyunk megbocsátani?
[Kép a 14. oldalon]
Az izraeliták valójában Jehova ellen zúgolódtak
[Kép a 17. oldalon]
Próbálod úgy tekinteni a dolgokat, ahogyan Jehova?
[Képek a 18. oldalon]
A megbocsátás előmozdítja a keresztényi egységet