13. A Cselekedetek 6:1–6 mit javasol a kisegítő szolgák számára kijelölt munka típusát illetően?

¹³ Bár a Cselekedetek 6:1–6. verse nem vonatkozik közvetlenül a kisegítő szolgák kinevezésére, az ott elmondottakból fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy milyen természetű feladatokkal bízzák meg általában a kisegítő szolgákat. Nem a hívőtársaik tanításával, hanem az eledel kiosztásával mentesítette a kiválasztott „hét képesített férfi” az apostolokat bizonyos munka alól, hogy ’az imádkozásnak és az ige szolgálatának adhassák át magukat’. Hasonló feladatok ellátásával a kisegítő szolgák ma is lehetővé teszik, hogy a vének több időt fordíthassanak a pásztorkodásra és „Isten nyája” oktatására (1Péter 5:2, 3).

15. a) A gyakorlatiasságon kívül, még mire van szükségük a kisegítő szolgáknak, hogy eredményes munkát végezhessenek? b) Bár a kisegítő szolgáknak sok mindennel kell törődniük, mégis mire legyen a legfőbb gondjuk?

¹⁵ Vajon akármelyik, gyakorlati képességgel felruházott testvér elláthatna ilyen feladatot? Nem, mert az első századi Jeruzsálemben kiválasztott „képesített férfiak” „tele voltak szellemmel és bölcsességgel” vagy „mind gyakorlati érzékkel, mind szellemi gondolkodással” (Cselekedetek 6:3, Phillips). Még ha idősebb férfiak voltak is Jehova népe között, hasonló munkákkal bízták meg őket, mint amit ma a kisegítő szolgák végeznek. Ha tehát a mai kisegítő szolgák szeretnék jól ellátni a feladatukat, mind „gyakorlati érzékkel, mind szellemi gondolkodással” felruházott egyéneknek kell lenniük. Miközben a szervezeti részletekkel foglalkoznak, fő feladatuk és érdekük az, hogy szellemi értelemben hasznos módon szolgálják ki az embereket.