„Jehova keze velük volt”
„Jehova beszéde így erőteljesen terjedt mindenütt és tért hódított” (CSELEKEDETEK 19:20).
1. a) Hogyan panaszkodtak a keresztényiség ellenségei az első évszázadunkban? b) Mi következett be mindenütt, ahol Pál, a misszionárius hirdette Isten Királysága jó hírét, és mi volt mindig a korai keresztényekkel?
TÖBB mint 1900 évvel ezelőtt a krisztusi üzenet ellenségei és a misszionárius Pál apostol ellenfelei így panaszkodtak: „Ezek a férfiak, akik felforgatták a lakott földet, itt is jelen vannak . . . és [ezek] mind a Cézár rendelései ellen cselekszenek, mert azt mondják, hogy más király van, Jézus” (Cselekedetek 17:6, 7). Bárhová ment is a keresztény misszionárius Pál, hogy ismertesse Jehova Királyságának jó hírét, az akció reakciót szült, és gyakran üldözést eredményezett. Más korai keresztények is üldözést szenvedtek. De „Jehova keze velük volt” (Cselekedetek 11:21).
2. Ki indította el a keresztény misszionáriusi tevékenységet, és hogyan?
2 Ki indította el ezt az erőteljes keresztény misszionáriusi tevékenységet? Maga Jézus, akinek olyan páratlanul lelkesítő üzenete volt, és aki egészen szokatlan módon terjesztette azt. Ne felejtsük el, hogy Jézus, az Isten Fia, a zsidó néphez jött Isten Királyságának megdöbbentő üzenetével. De őket csak a saját megmentésük érdekelte a Törvény cseleketei által (Máté 4:17; Lukács 8:1; 11:45, 46).
„Minden nemzetnek”
3. Krisztus melyik próféciája lepte meg szükségszerűen zsidó tanítványait, éspedig miért?
3 Elképzelhetjük hát Jézus zsidókból lett tanítványainak meglepetését, amikor három nappal halála előtt így szólt hozzájuk: „És a királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek; és akkor jön el a vég.” Tanítványait bizonyára élénken érdekelte, hogyan lesznek ők képesek „minden nemzetnek” elmondani a jó hírt. Hogyan tudná a hívők ilyen kis csapata valaha is elvégezni ezt a hatalmas munkát? (Máté 24:14; Márk 13:10).
4. Milyen parancsot adott a feltámasztott Jézus a tanítványainak?
4 Később a feltámasztott Jézus még megtoldotta a parancsot, ezt mondván: „Minden hatalmat megkaptam égen és földön. Menjetek el azért, és tegyetek tanítványokká minden nemzeből embereket, alámerítve őket az Atya, a Fiú és a szent szellem nevében, megtanítva őket, hogy tartsák meg mindazt, amit én parancsoltam nektek.” Ezzel megbízást kaptak, hogy vigyék el a Mesterük üzenetét ’minden nemzet embereihez’ (Máté 28:18–20).
5., 6. a) Hogyan jutott el Isten Királysága jó hírének prédikálása a pogányokhoz, és milyen eredménnyel? b) Hogyan reagáltak a jeruzsálemi vének, amikor Péter elbeszélte nekik a pogány Kornéliusszal való tapasztalatát?
5 Ez magában foglalta a pogányoknak való prédikálást, ami igazi kihívásnak bizonyult. Péter három évvel későbbi magatartása a bizonyíték erre. Péter egy látomásban parancsot kapott arra, hogy tisztátalan állatokat egyen. Midőn Isten tudtára adta, hogy előzőleg tisztátalannak tartott dolgokat most tisztának tekintsen, Péter zavarban volt. Isten ezután szelleme útján arra utasította Pétert, hogy látogasson el egy római századosnak, a pogány Kornéliusnak házába. Ott értette meg, hogy Isten akarata szerint prédikálni kell Kornéliusnak, noha addig azt gondolta, hogy más fajú emberekkel kapcsolatot tartani törvényellenes. Amint Péter beszélt, szent szellem ereszkedett arra a pogány családra, jelezvén, hogy a keresztény misszionáriusi tevékenység területe lényegében ezzel kibővül, s felöleli a nem-zsidó világot is (Cselekedetek 10:9–16, 28, 34, 35, 44).
6 Midőn Péter beszámolt erről a fejleményről a véneknek Jeruzsálemben „beleegyezésüket adták, dicsőítették Istent és így szóltak: ’Akkor tehát Isten a nemzetekből való embereknek is megadta a bűnbánat lehetőségét az élet elnyerése céljából’ ” (Cselekedetek 11:18). Most már a pogány nemzetek is szabadon elfogadhatták a Krisztusról és az ő Királyságáról szóló jó hírt!
Misszionáriusok a nemzetek számára
7. Hogyan kezdett terjedni a keresztény misszionáriusi tevékenység a Földközi-tenger körüli országokban, és hogyan tekintette ezt Jehova?
7 A prédikáló-munka, amely István mártírhalála után lendületet kapott, most más irányba kezdett terjedni. Az apostolok kivételével a jeruzsálemi gyülekezet szétszóródott. Eleinte azok az üldözött zsidó hívők csupán a zsidóknak prédikáltak Föníciában, Ciprusban, és Antiókhiában. „Voltak azonban ciprusi és cirénei férfiak, akik beszélni kezdtek a görögül beszélő embereknek, hirdetve az Úr Jézusról szóló jó hírt.” Hogyan tekintette Jehova ezt a nemzetekre irányuló misszionáriusi tevékenységet? „Jehova keze velük volt, és akik hívőkké lettek, nagy számban tértek meg az Úrhoz.” Hála e korai keresztények bátorságának, hatásos misszionáriusi tevékenység kezdődött, hogy kiterjedjen a Földközi-tenger körüli országokban. De még többnek is kellett történni (Cselekedetek 4:31; 8:1; 11:19–21).
8. Hogyan sejtetett Isten határozott lendületet a missziós-munka terjeszkedésére vonatkozóan?
8 I, sz. 47—48 táján Isten a szent szelleme által határozott lendületet sejtetett a misszionáriusi munka terjedésében. A Cselekedetek 13:2–4 feljegyzése közli velünk: „A szent szellem ezt mondta: ’Válasszátok ki nekem közülük Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket.’ . . . Ezek tehát a szent szellemtől kiküldve lementek Szeleukiába [a szíriai Antióchia kikötővárosába], onnan pedig elhajóztak Ciprusba.” Milyen lelkesítő lehetett Pál és Barnabás számára elhajózni első külföldi megbízásuk teljesítésére! Pál apostol igazi élharcosa volt a keresztény misszionáriusi tevékenységnek. Lefektette az alapját egy olyan munkának, amely csak a mi XX. századunkban nyer befejezést.
9. Mit végzett Pál apostol misszionáriusi utazásaival?
9 Pál három misszionáriusi utat járt végig, amelyekről feljegyzés van, s ehhez jött a Rómába utazása mint rab. Ezen útjain elindított egy munkát Európa több városában és prédikálta a Királyság-üzenetet számos országban és szigeten, amelyeket ma Szíria, Ciprus, Kréta, Törökország, Görögország, Málta, és Szicília néven ismerünk. Lehetséges, hogy Spanyolországba is eljutott. Sok városban segített gyülekezeteket létesíteni. De mi volt a titka sikeres misszionáriusi tevékenységének?
Hatásos tanítás
10. Miért volt Pál olyan hatásos, eredményes misszionárius?
10 Pál Krisztus tanítási módszerét követte. Éppen ezért tudta, hogyan közeledjen az emberekhez. Tudta, hogyan kell tanítani és másokat tanítókká képezni. Tanítását a Szentírásra alapozta. Nem akarta elkápráztatni hallgatóit saját bölcsességével, hanem inkább a Szentírásból érvelt nekik (Cselekedetek 17:2, 3). Tudott alkalmazkodni hallgatóságához is és a helyi sajátosságokat kiindulópontként felhasználni üzenete elmondásához. Erről így beszélt: „Magamat mindenki rabszolgájává tettem, hogy minél több személyt megnyerjek. És így a zsidóknak olyanná lettem, mint egy zsidó . . . A törvény nélkülieknek olyanná lettem, mint aki törvény nélkül van . . . A gyengéknek gyengévé lettem, hogy a gyengéket megnyerjem. Mindenfajta embernek minden lettem, hogy mindenképpen megmentsek egyeseket” (1Korinthus 9:19–23: Cselekedetek 17:22, 23).
11. Mi mutatja, hogy Pál és társai eredményes misszionáriusok voltak, és milyen széles körben terjedt el a keresztény szolgálat?
11 Pál és társai eredményes misszionáriusok voltak. Bárhová mentek, állhatatosságukkal és kitartásukkal megalapítottak és megerősítettek keresztény gyülekezeteket (Cselekedetek 13:14, 43, 48, 49; 14:19–28). Olyan széles körű volt az első keresztény prédikáló-szolgálat, hogy végül Pál méltán írhatott ’a jó hír igazságáról’, mint „amely eljutott hozzátok, mint ahogy az egész világon is gyümölcsözik és gyarapszik . . . és amely hirdettetett az egész teremtésben az ég alatt”. Igen, az első keresztény misszionáriusi tevékenység hatással volt az emberekre (Kolossé 1:5, 6, 23).
12. Miért szűnt meg az eredeti keresztény misszonáriusi munka egy időre?
12 Az i. sz. második évszázadban azonban a hitehagyás kezdett beszivárogni a krisztusi gyülekezetbe, pontosan úgy, ahogyan Jézus és az apostolok előre megmondták (Máté 7:15, 21–23; Cselekedetek 20:29, 30; 1János 2:18, 19). A következő évszázadokban a hittudomány és a pogány tanítások háttérbe szorították a Királyság-üzenetet. A névleges kereszténység küldött ki ugyan misszionáriusokat, de nem azért, hogy az Isten igazi Királyságát hirdessék, hanem azért, hogy védtelen bennszülöttekre rákényszerítsék — gyakran fegyverrel is — politikai uraik és megbízóik királyságát. Az eredeti keresztény misszionáriusi munka ezzel megszűnt, de nem örökre.
13. Hogyan indult meg egy misszionáriusi hadjárat az újabb korban, és milyen eredménye volt 1916-ig?
13 A XIX. évszázad vége felé Charles T. Russell, az Őrtorony Társulat első elnöke szükségesnek látta a misszionáriusi tevékenységet. Ezért kiterjedt tanúskodó hadjáratot szervezett; ő maga ellátogatott az Egyesült Államok sok városába, beutazta a világot hajóval és elment annyi országba, amennyibe csak tudott. Biblián alapuló írásai 35 nyelven jelentek meg nyomtatásban. Mondják, hogy nyilvános előadóként több mint másfél millió kilométert tett meg, és több mint 30 000 bibliai előadást tartott 1916-ban bekövetkezett haláláig.
14. Mit tett Joseph F. Rutherford a misszionáriusi tevékenység előmozdítására?
14 Utóda, Joseph F. Rutherford szintén fontosnak tartotta a misszionáriusi tevékenységet. Az 1920-as években rátermett férfiakat küldött ki különböző országokba, hogy segítsenek megalapozni a prédikáló-munkát. Misszionáriusok végeztek úttörőmunkát Spanyolországban, Dél-Amerikában, és Nyugat-Afrikában. 1931-ben felhívás hangzott el arra, hogy önkéntes testvérek erősítsék meg a munkát Spanyolországban. Három fiatalember jelentkezett Angliából és szolgált ott a legnehezebb és viszontagságosabb körülmények között négy éven át, amíg ki nem tört a spanyol polgárháború 1936-ban. Akkor kénytelenek voltak elmenekülni, hogy mentsék az életüket.
15. Mi nyílt meg az 1940-es években a misszionáriusi munka jelentős kiterjesztésére?
15 Az 1940-es években kedvezőbbé váltak a feltételek a misszionáriusi tevékenységre. Az Őrtorony Társulat harmadik elnökének, Nathan H. Knorrnak lelkes, buzgó munkatársai voltak. Nyilvánvalóan a szent szellem irányítására 1942-ben Knorr elnök felismerte egy misszionáriusi iskola megnyitásának szükségességét a második világháború utáni nagy feladatok elvégzéséhez. Annak a világháborúnak a közepén az ő kezdeményezésére 1943 februárjában megnyílt az Őrtorony Gileád Iskola New York állam északi részén. Az iskola négy oktatóval minden hat hónapban több mint 100 férfi és női úttörőszolgának nyújtott Biblián alapuló kiképzést. Vajon eredményesnek bizonyult-e az ebből eredő tevékenységük?
16. a) Mennyi tanú prédikált 1943-ban, és hogyan hasonlíthatjuk ezt össze a mai helyzettel? b) Milyen része volt ebben a növekedésben a misszionáriusoknak? Magyarázd meg.
16 1943-ban csupán 126 329 Tanú prédikált 54 országban. De mi a helyzet ma? Most, 45 évvel később 28-szor annyian prédikálnak, több mint három és fél millió hírnök tevékenykedik 210 országban és a tengerek szigetein. E növekedés zömmel a több mint 6000 Gileád Iskolát végzett misszionárius buzgó munkája által lefektetett jó alapnak köszönhető. E gileádisták 59 országból származtak, és 148 különböző országban küldték szét őket az utóbbi öt évtized alatt. Az ő segítségükkel a 45 évvel ezelőtt az egész világon működő százezernél alig több Tanú helyett most már tíz olyan ország van, amelyben mindegyikben több mint százezer hírnök prédikálja és tanítja a jó hírt. Ezeknek a nemzeteknek többségében a Gileád misszionáriusok voltak az evangelizáló munka élcsapata.
17. Milyen három tényező tette mind a korai, mind az újkori keresztény misszionáriusi tevékenységet eredményessé?
17 Akár a korai, akár az újkori misszionáriusi munkáról szólunk, vannak alapvető tényezők, amelyek hatékonnyá tették azt. Egyik tényező az emberekkel létesített közvetlen kapcsolat, amely a házról házra végzett és az alkalmi prédikáló-szolgálatból, valamint a házi bibliatanulmányozásból ered (János 4:7–26; Cselekedetek 20:20). Egy másik tényező a közvetlen, egyszerű, bibliai üzenet, amely rávilágít az Isten Királyságára, mint az emberiség problémáinak egyedüli tartós megoldására (Cselekedetek 19:8; 28:16, 23, 30, 31). És sok misszionáriusunk olyan fejlődő országban szolgál, ahol még nyilvánvalóbb, milyen nagy szükség van az igazságos isteni uralomra. A harmadik tényező a Krisztus által tanított szeretet, amelyet a mai misszionáriusok kinyilvánítanak az emberekkel való mindennapi kapcsolataikban, legyenek azok bármilyen származásúak vagy társadalmi állásúak. Nem kérdéses tehát, hogy az elmúlt 45 év során az Őrtorony misszionáriusok nagymértékben hozzájárultak Jehova szervezetének az egész földön való terjeszkedéséhez (Róma 1:14–17; 1Korinthus 3:5, 6).
Az úttörő szellem továbbtart
18. Kik szívták magukba a misszionáriusi buzgóság ugyanolyan szellemét, mint a Gileád Iskolát végzettek?
18 A Gileádot végzettek buzgó példája kétségtelenül felkeltette másokban is a vágyat a teljes idejű szolgálat iránt. Manapság Jehova más tanúinak százezrei is magukba szívták a misszionáriusi lelkesedésnek ugyanezt a szellemét. Ezek is úttörők a szó igazi értelmében, hiszen követik Jézusnak, „a megmentésük Úttörőjének” nyomdokát (Zsidók 2:10; 12:2, Moffatt).
19. Mit vállaltak önként sokan a tanúk közül az úttörő szellem következtében, és hogyan érezték ennek jutalmát?
19 Az 1960-as évek óta számos országba nagyon nehezen lehetett misszionáriusokat küldeni. Az Őrtorony Gileád Biblia Iskola továbbra is képez misszionáriusokat a külországok szükségleteinek megfelelő mértékében. Hatalmas szántóföld áll azonban világszerte rendelkezésére az igazi úttörő szellemmel rendelkező tanúk részére. Sokan rendezték úgy önként az életüket, hogy ott szolgáljanak, ahol a szükség nagyobb. Vajon te nem tudnál ezekhez csatlakozni? Az ilyenek gyakran elmondták, hogy a nehézségekért és az áldozatokért újból és újból bőven kárpotol az a nagy öröm, amely a juhokhoz hasonlóknak a Királyság-igazságával való táplálásából fakad a fejlődő országokban. Százszoros jutalmat jelent számukra, midőn új „testvéreket és testvérnőket, anyákat és gyermekeket” találnak, és közlik velük „a dolgok eljövendő rendszerében” megvalósuló örökké tartó élet csodálatos reményét (Márk 10:28–30).
20. a) Kik végzik sok országban a prédikáló-munka nagyobb részét? b) Hogyan lehet, hogy Japánban összesen több órát jelenthetnek évente a szántóföldi szolgálatból, mint majdnem minden más országban? c) Milyen kérdést jó megvizsgálnunk?
20 Ezenfelül napjainkban Jehova szolgáinak százezrei adnak le rendszeresen havi jelentést mint általános vagy kisegítő úttörők. Legtöbbjük hazai területen folytatja szorgalmasan ezt a tevékenységet. Sok országban a prédikáló-munka nagyobb részét ezek végzik, és gyakran hétről hétre meglátogatják ugynazokat az otthonokat. Derűs megjelenésük és örömteli magatartásuk a Királyság-reményüket tükrözi, midőn új barátokat szereznek és nagy érdeklődést fejtenek ki a saját területükön. Még több úttörő, még több órányi dicsőítést jelent Jehova számára. Japán, ahol Jehova Tanúinak nagy többsége azelőtt buddhista volt, az Egyesült Államok kivételével minden más országnál több szántóföldi szolgálatban eltöltött órát jelent évente. Ez pedig azért lehetséges, mert a Királyság-hírnökök fele úttörő. Tudnád-e te is úgy rendezni dolgaidat, hogy részt vehess ebben a legnagyszerűbb kiváltságban, az úttörőszolgálatban?
21. a) Hogyan mutatnak fel úttörő szellemet olyan tanúk is, akiknek a körülményei nem engedik meg, hogy általános úttörőnek jelentkezzenek? b) Hogyan mutathatnak fel úttörő szellemet a fiatalok?
21 Más tanúk is vannak, akik „buzgók a jó cselekedetekben” (Titus 2:14). Köztük idősebb emberek is, gyenge egészségi állapotban, többen családi kötelezettségekkel, és még iskolás fiatalok is, akiknek a körülményei nem engedik meg, hogy általános úttörőknek jelentkezzenek. Ők is felmutathatnak úttörő szellemet azzal, hogy buzdítják és támogatják az úttörőket, lehetőség szerint rész vesznek velük a szolgálatban, és megőrzik a pozitív magatartást a saját tanúskodási alkalmaik iránt. Fiatalok célul tűzhetik ki a teljes idejű szolgálatot, és miután alámerítkeztek, időről időre részt vehetnek kisegítő úttörőszolgálatban. Mint az ifjú Timótheus, eltűnődhetnek ezeken a dolgokon, hogy szellemileg előrehaladjanak Isten egész népével (1Timótheus 4:15, 16).
22. Mit határozhatunk el, bármilyen helyzetben vagyunk is az életben, és milyen jó eredménnyel?
22 Bármilyen helyzetben vagyunk is az életben, mindannyiunkat arra indíthat Jehova szelleme, hogy teljesen részt vegyünk szolgálatában. Legyen továbbra is „Jehova keze” mindnyájunkkal, hogy elmondhassák a mi alázatos törekvésünkkel kapcsolatban, „Jehova beszéde erőteljesen terjedt és tért hódított” (Cselekedetek 11:21; 19:20).
Ismétlési kérdések
◼ Hogyan indult meg a keresztény misszionáriusi munka, és milyen kiterjedté kellett válnia?
◼ Milyen szerepe volt Pál apostolnak misszionáriusi munka kiterjesztésében?
◼ Hogyan erősödött meg a misszionáriusi munka az újabb korban?
◼ Milyen tényezők tették eredményessé a misszionáriusi és az úttörő-tevékenységet?
◼ Hogyan szívhatjuk magunkba ma az úttörő szellemet?
[Táblázat a 13. oldalon]
Királyságtevékenység tíz országban — 1988
(Mindezen országok 100 000-nél több hírnököt jelentettek)
Ország Hírnök Úttörő Prédikálási Emlékünnepi
csúcsszám átlag óraszám jelenlevők
USA 797 104 96 947 161 478 732 1 822 607
Mexikó 248 822 32 117 58 061 457 1 004 062
Brazília 245 610 22 725 44 218 022 718 414
Olaszország 160 584 25 477 43 354 687 330 461
Nigéria 134 543 14 022 27 800 623 398 555
Japán 128 817 52 183 60 626 840 297 171
Németország 125 068 8 416 22 029 942 215 385
Anglia 113 412 11 927 22 103 713 211 060
Fülöp-szigetek 107 679 21 320 26 337 621 305 087
Franciaország 103 734 9 189 21 598 308 205 256
[Kép a 10. oldalon]
Pál és Barnabás útnak indul, jelezve a misszionáriusi munka kezdetét