Miben különbözöl a világtól?
„Tiszta és szeplő nélküli imádat a mi Istenünk és Atyánk nézőpontja szerint ez: . . . szeplő nélkül megőrizni magunkat a világtól” (JAKAB 1:27).
1., 2. Ki mondta, hogy a keresztényeknek különbözniük kell a világtól? Miért várják el Jehova Tanúitól, hogy különbözzenek a világtól?
JÉZUS mondta ki elsőnek azt, hogy a keresztények nem lehetnek része a világnak (János 15:19). A halála előtti éjszakán Atyjához intézett imájában ezt mondta: „Nekik adtam a te beszédedet, de a világ gyűlölte őket, mert ők nem része a világnak, amiként én sem vagyok része a világnak.” És csaknem azon nyomban megismételte: „Ők nem része a világnak, miként én sem vagyok része a világnak” (János 17:14, 16).
2 A kereszténység legtöbb vallása nem tesz erőfeszítést e szavak beteljesítésére. Jehova Tanúi azonban tisztában vannak azzal, hogy a mai keresztényeknek nincs más választásuk: távol kell tartani magukat a világtól. Tudják, hogy Sátán e világ uralkodója (János 14:30; 1János 5:19). A világ részét képezni annyit jelent: Sátán befolyása alatt lenni. Jakab így figyelmeztet minket: „Aki azért a világ barátja akar lenni, az az Isten ellenségévé válik” (Jakab 4:4). Ezért kell különböznünk a világtól.
3. Milyen alapvető dolgokban különböznek Jehova Tanúi a környezetükben élő emberektől?
3 De Jehova Tanúi vajon miben különböznek a világtól? Jézus azt mondta, hogy a keresztények nem testileg különülnek el a világtól (János 17:15). Jehova Tanúi természetesen a világ emberi közösségében élnek, sokan közülük házasságra lépnek, családot alapítanak, gyermekeket nevelnek fel — mint bárki más. Nekik is munkát kell keresniük, meg kell küzdeniük az inflációval, meg kell fizetniük az adót. Mégis mások, mint a többi ember. Az Egyesült Államok egyik újságjának vallási rovatvezetője a Tanúkról szóló cikkében ezt írta: „Ami a Tanúkat megkülönbözteti legtöbb bírálójuktól talán az, hogy az egész életüket — mivel és kikkel töltik el idejüket — teljesen a hitnézeteik hatják át.” Pontosan így van! Jehova Tanúi teljesen átadták magukat Jehova Istennek. Valóban hisznek a Bibliában leírt ígéreteiben, és nagyon komolyan veszik Isten rájuk vonatkozó összes parancsát (1János 5:3). Ez különbözteti meg őket.
4. Mi nehezíti meg a világtól való elkülönülést? Ezért időről időre mit kell mindannyiunknak tennünk?
4 Ez a fajta elkülönülés azonban se nem népszerű, se nem könnyű. A többiekhez, a tömeghez való igazodás tekintetében igen nagy nyomás nehezedik ránk a mendennapi életünk során. A legtöbben ösztönös vágyat érzünk arra, hogy ne legyünk mások, mint a többi ember. Amikor például felvetődik a semlegesség kérdése, bizony igen szilárd meggyőződésre van szükségünk, ha különbek akarunk lenni és engedelmeskedni akarunk Isten parancsainak (Cselekedetek 5:29; 15:28, 29). Ezért bölcsen teszi mindenki, ha időről időre megvizsgálja magát, hogy vajon hol áll a világtól való elkülönülés dolgában (2Korinthus 13:5).
Buzgók a szántóföldi szolgálatban
5. a) Hogyan nyilatkoznak némelyek a kívülállók közül Jehova Tanúi prédikálási buzgóságáról? b) Milyen bibliai alapelvek indítják a Tanúkat az ebben a munkában tanúsított buzgóságra?
5 Jehova Tanúi például buzgó prédikálásukról közismertek. Ez valóban megkülönbözteti őket. Némelyek csodálják őket ezért, mások bosszankodnak miatta. Egy evangelizáló szervezet misszionáriusai azt jelentették, hogy bárhová mennek a világban, mindenütt találkoznak helybeliekkel, akik Jehova tevékeny, buzgó tanúi! „Beszélgess el hosszabban akármelyik . . . misszionáriussal a világon a helybeli állapotokról, és meghallod majd, hogy biztosan megemlítik Jehova Tanúit” — jelenti ki az egyik kiadványuk. De hát miért olyan buzgók a Tanúk ebben a munkában? Ennek oka egyszerűen az, hogy a jó hír prédikálása Isten akarata szerint való, s egyben az igaz keresztények ismertetőjele (Máté 28:19, 20; Efezus 6:14, 15; Jelenések 22:17). Jehova Tanúi prédikálása ma annak nyilvános megvallását jelenti, hogy ők valóban lojálisak Isten Királysága iránt, és őszintén szeretnének másoknak is segíteni abban, hogy Jehovát imádják (Ésaiás 2:2–4; Máté 24:14).
6. Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak, amikor a Királyság jó hírének a prédikálásával kapcsolatos érzéseinket vizsgáljuk?
6 Neked vajon mennyire fontos a prédikálómunka? A világban sokan úgy érzik, hogy a megélhetés biztosítása, sőt még a szórakozás is fontosabb, mint a vallás gyakorlása (2Timótheus 3:4; 1János 2:16). Pál azonban ezt írta Timótheusnak: „Állandóan ügyelj magadra és a tanításodra. Maradj meg ezekben, mert ha így teszel, megmented mind saját magadat, mind pedig azokat, akik hallgatnak rád” (1Timótheus 4:16). De talán emlékszel Péter figyelmeztetésére is, hogy ’élénken elmédben tartsd Jehova napjának jelenlétét’? (2Péter 3:12). Ha igen, tudod azt is, hogy a Királyság jó hírének a hirdetése sürgős dolog. Ez pedig valószínűleg arra indít téged, hogy oly módon cselekedj, ami furcsának tűnhet azok szemében, akik nem Jehova tanúi.
7. Milyen lépéseket tettek sokan a prédikálómunka tekitetében?
7 Például John, aki tanító Ghanában, komolyan vette a Szentírást. Felmondta tehát az állását, hogy több ideje legyen beszélni embertársainak a Királyságról. Brian, egy angol fiú az egyetemi tanulmányainak lehetőségét áldozta fel azért, hogy teljes idejű hírnök lehessen; Éva pedig, egy amerikai lány, ugyanilyen okból hagyta ott a főiskolát néhány félévnyi tanulás után. Vajon ezek a fiatalok ostobák voltak, és nem volt gyakorlati érzékük? Tulajdonképpen minden olyan egyén szemében, aki komolyan veszi a Bibliát, ésszerű és logikus az, amit tettek. Ahelyett, hogy kockáztatták volna jövőjüket, inkább biztosították azt! Pál szavai szerint az általuk választott munka megmentést jelent ’mind önmaguknak, mind pedig azoknak, akik hallgatnak rájuk’ (1Timótheus 4:16).
Másfajta viselkedés
8. A Zsidók 1:9-ben található melyik alapelv segít Jehova Tanúinak abban, hogy mások legyenek?
8 Egy további alapelv is megkülönbözteti a keresztényeket a világtól: „Szeretted az igazságot és gyűlölted a törvénytelenséget” (Zsidók 1:9). A kapcsolt szövegrészek szerint ezek a szavak Jézus Krisztushoz szóltak, de Jehova Tanúi felismerik, hogy keresztények számára is fontos alapelvet tartalmaznak (1Péter 2:21). Nekünk szeretnünk kell azt, amit Isten helyesnek tart és gyűlölnünk azt, amit Isten törvénytelennek minősít.
9. a) Milyen különböző formában jelentkezhet a törvénytelenség? b) Miben különbözik a keresztények magatartása a világ magatartásától a törvénytelenség vonatkozásában?
9 Pál apostol így jelöl meg néhány törvénytelenséget: „Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem természetellenes célra fenntartott férfiak, sem olyan férfiak, akik férfiakkal hálnak, sem tolvajok, sem kapzsik, sem iszákosok, sem gyalázkodók sem zsarolók nem öröklik Isten Királyságát” (1Korinthus 6:9, 10). A világ ma túlzottan engedékeny, különösen az erkölcs tekintetében. A bibliai irányadó mértékek terén azonban nem lehet alkudozni. A Biblia azt mondja, hogy az erkölcstelen szokásokba keveredett keresztényt szeretettel hozzá kell segíteni ahhoz, hogy megváltozzon (Galata 6:1; Jakab 5:19, 20). Ha ezt megtagadja, és nem hajlandó változtatni az életmódján, a keresztények kerüljék őt! (1Korinthus 5:9-13).
10. Miért kell a keresztényeknek megóvni magukat a törvénytelen cselekedetektől?
10 Egyesek azzal vádolnak minket, hogy ez az eljárás szeretet nélküli vagy fanatikus. Nekik sokkal jobban tetszik a világ engedékenyebb megközelítési módja. Te is így gondolod? Vagy pedig megérted, hogy a fenti eljárás nem a bűnös iránti szeretet hiányáról tanúskodik, hanem inkább a törvénytelen cselekedete iránti gyűlöletet tükrözi? S azt is megérted, hogy a keresztény gyülekezetnek így kell eljárnia, ha meg akar maradni kereszténynek? Jakab ezt mondta: „Az Isten és az Atya szemében ez az igazi, tiszta vallásosság: . . . tisztán maradni a világ szennyétől” (Jakab 1:27, Katolikus fordítás). Hogyan állíthatja bármelyik csoport magáról, hogy az igaz vallásban van, ha engedi, hogy súlyos bűnök szennyezzék be?
11. Milyen hatással vannak a keresztény irányadó mértékek a keresztény egyén beszédére?
11 De a ’rossznak gyűlölése’ a keresztény esetében ennél többet jelent. A Biblia kijelenti: „Paráznaság és mindenféle tisztátalanság vagy mohóság még csak ne is legyen említve köztetek, ahogyan az szent emberekhez illik; se szégyenteljes viselkedés, se bolond beszéd, se trágár tréfálkozás” (Efezus 5:3, 4). A valódi keresztényeket arról ismeri a körgyezetük, hogy nem használnak ocsmány kifejezéseket, nem mondanak trágár vicceket, és nem találnak buja élvezetet tisztátalan dolgokról folyó beszélgetésben. Pedig ma egyre ritkább a tiszta elme és a tiszta beszéd.
12. Miben különböznek Jehova Tanúi a világtól a szórakozás tekintetében?
12 Jehova Tanúi még a szórakozás terén is egészen mások. Mivel „az egész világ a gonosz hatalmában van”, megtanulták, hogy óvatosnak kell lenniük a világ által felkínált szórakozás terén (1János 5:19). Kerülik a sokféle társasjátékot, folyóiratot, videó-műsort, filmet, zenét, és tv-műsort, amelynek tartalmában démoni vagy pornográf részek vannak, vagy amely a beteges, szadista erőszakot emeli ki. Óvatosak az olyan úgynevezett családi szórakozás terén is, amely a keresztények által elítélendő válogatás nélküli vagy túl szabados gondolatok jegyében folyik (1Korinthus 15:33). Aki komolyan veszi a Bibliát, az nem keres magának szórakozást olyan dolgokban, amelyeket a keresztényeknek még „említeni” sem illik.
13. Vajon szűk látókörűség-e, ha korlátozzuk magunkat a szórakozás terén? Magyarázd meg.
13 Vajon te is így vélekedsz? Vagy talán azt gondolod, hogy ezek a nézetek Jehova Tanúit szűk látókörűvé és túl merevvé teszik? Ha ez lenne a véleményed, vedd figyelembe a következőket: Ha felfedezik, hogy valamilyen élelmiszer szennyezett vagy romlott, azonnal leveszik az üzlet polcáról, de a vevők mégsem panaszkodnak, hogy korlátozták a szabadságukat, mivel nem vásárolhatják meg többé azt az árut. Sőt, inkább hálásak, amiért megóvták őket az ételmérgezéstől. Jehova Tanúi sem panaszkodnak amiatt, hogy a szabadságukat valahogy korlátozták, amikor rámutattak előttük arra, hogy sok világi szórakozás tisztátalan. Inkább örülnek, hogy megóvták őket az ilyen mérgező szennyeződés veszélyétől.
Szeretik egymást
14. Jézus szavai szerint milyen tulajdonság különbözteti meg a keresztény közösséget a körülötte levő világtól?
14 Más módon is lemérhető, hogy miben különböznek a keresztények a világtól. A halála előtti éjszakán Jézus ezt mondta követőinek: „Abból tudja meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:35). Miért éppen a szeretet legyen a jel a kívülállók számára? Azért, mert egészében véve a világhelyzet ma pontosan olyan, amilyennek Pál leírta: ’Az emberek . . . önmagukat szeretők, pénzsóvárak . . . természetes vonzalom nélküliek’ (2Timótheus 3:2, 3). Ilyen környezetben szokatlan jelenség az olyan világraszóló közösség, ahol szeretet uralkodik az emberek között. Ilyen testvériesség létezik Jehova Tanúinál (1Péter 2:17).
15. Melyek azok a helyzetek, amelyekben Jehova Tanúinak alkalma van az egymás iránti szeretet gyakorlására?
15 Ez a szeretet igen nagy figyelmet kelt, és gyakran szóvá is teszik a kívülállók, amikor a Tanúk kongresszusra gyűlnek egybe. Amikor pedig valamilyen természeti csapás sújt nagyobb területet, a Tanúk hamar ott teremnek, hogy segítsenek a testvéreiken. A gyülekezeten belül pedig őszinte keresztények szintén szeretettel és figyelmességgel veszik körül egymást. Még ha támadnak is néha személyes nézeteltérések, komolyan igyekeznek ’elszenvedni egymást és készségesen megbocsátani egymásnak’ (Kolossé 3:12–14).
Nem botránkoztatják meg egymást
16. a) Milyen helyzetről beszél Pál, amely nagyszerű lehetőséget kínált az első századi keresztényeknek arra, hogy mélységes szeretetet nyilvánítsanak ki egymás iránt? b) Milyen alapelvet magyarázott meg, amelyet ma is széles körben lehet alkalmazni?
16 Ez a szeretet más módon is megkülönbözteti a Tanúkat a világtól. Ma sokan igen nagyra tartják és féltékenyen őrzik saját jogaikat. Pál apostol azonban másféle mintát állított elénk: „Törekedjünk az olyan dolgokra, amelyek a békét szolgálják, és az olyan dolgokra, amelyek egymás építésére vannak” (Róma 14:19). A kapcsolt szövegrészben Pál olyan nehézségről beszél, amely az eledellel kapcsolatban vetődött fel. A mózesi törvény alatt élő zsidóktól eltérően, a keresztények bármit megehettek, amit akartak, feltéve, ha nem falánk módon tették. Némelyek közülük — akik kora ifjúságuktól kezdve némely eledelt tisztátalannak tekintettek — nyugtalankodni kezdtek, amikor azt látták, hogy keresztény társaik ilyen eledelt fogyasztanak. Vajon a többi keresztény körömszakadtáig védte azt a jogát, amely szerint bármit elfogyaszthatott? Bizony nem tette, ha Pál tanácsát követte. Pál ugyanis kijelentette: „Jó nem enni húst, vagy nem inni bort, vagy semmi olyat nem tenni, ami miatt a testvéred megbotránkozik” (Róma 14:21). Mily szeretetteljes ez a tanács! Látjátok, milyen iránymutató lehet egyéb területen is?
17., 18. a) Hogyan lehet alkalmazni a Róma 14:21-ben található alapelvet az erős italok fogyasztására? b) Hogyan lehet azt alkalmazni a ruházatra? c) Milyen egyéb területen lehet alkalmazni ugyanazt az alapelvet az egymás iránti szeretet kimutatása végett?
17 Például a Biblia megengedi a keresztényeknek, hogy mérsékelten fogyasszanak szeszes italt (1Timótheus 3:8; 5:23). Egyesek azonban hajlamosak arra, hogy erős italokat fogyasszanak. Mások viszont nem élnek vele és képtelenek elfogyasztani. Nos, ha ilyenekkel lennél együtt valamilyen összejövetelen, vajon megpróbálnál nyomást gyakorolni rájuk, hogy veled együtt igyanak és esetleg szégyenbe hoznád őket? Nem tartózkodnál-e te magad is inkább az italtól, nehogy bárkinek kellemetlenséget okozz?
18 Nézzünk meg egy másik példát: a ruházat kérdését. A Biblia nem írja elő, hogy milyenfajta ruhát viseljen a keresztény. Azt azonban megemlíti, hogy az öltözéke legyen szerény és tiszta (1Timótheus 2:9). Ma a legtöbb országban vannak bizonyos öltözködési szabályok, amelyeket a társadalom elfogadhatónak tart. Ezek a szabályok általában elég tág teret biztosítanak az ésszerű változatossághoz, de a szabályoktól való durva eltérés már énközpontúnak, érzékiesnek, vagy különcködőnek tűnhet. Erről sohase feledkezzenek meg a keresztény férfiak és nők! Vajon hajlandó lennél-e korlátozni a saját szabadságodat öltözködés dolgában a jó hír érdekében, és azért, hogy ne botránkoztasd meg a testvéreidet?
19—21. a) Miért igyekeznek Jehova Tanúi távoltartani magukat a világtól? b) Milyen egyéb területen törekszünk arra, hogy elkülönüljünk a világtól?
19 Igen, Jézusnak igaza volt, amikor azt mondta, hogy a keresztények nem lehetnek „része a világnak” (János 17:16). Jehova Tanúi valóban mások abban, hogy prédikálják a jó hírt, kerülik és gyűlölik azt, ami rossz, valamint szeretettel és figyelemmel vannak egymás iránt. Ez az elkülönülésük áldást hoz a Tanúknak, már csak azért is, mivel megóvja őket sok olyan bajtól, amely csapásként sújtja ma a világot.
20 Vajon ezt a fajta elkülönülést kellőképpen értékeled-e és ápolod-e a saját életedben? Gondolj arra, hogy ha Jehova Tanúi bármilyen kis mértékben engednének ebből az elkülönülésből, éppen olyanok lennének, mint az a világ, amelynek Sátán, az Ördög az istene (2Korinthus 4:4). Elveszítenék világos ismertetőjelüket, amely ’szent nép’-ként azonosítja őket, és már nem mondhatnák el magukról, hogy „nem fertőzte meg őket a világ”. Nem lenne már „tiszta, szeplőtelen vallásuk Isten szemében” (Jakab 1:27, The Jerusalem Bible; 1Péter 1:14–16). Ha észreveszed, hogy jobban szeretnél hasonlítani a világra, emlékezz arra, hogy mire figyelmeztet a Jakab 4:4. verse!
21 Pál apostol megjövendölte, hogy ma újabb jellemzője is lesz ennek a világnak. Azt mondta, hogy az emberek „pénzsóvárak” lesznek (2Timótheus 3:1, 2). E szavakat igazolva, a pénz utáni hajsza ma olyan hatalmas hajtóerő, amely sokak esetében a legerősebb befolyást gyakorolja az életükre. De vajon a keresztények ezen a téren is mások? Vajon lehetséges fennmaradni ma ebben a világban anélkül, hogy az ember ’pénzsóvár’ lenne? Ezt a következő cikkben fogjuk megvizsgálni.
Visszaemlékszel-e rá?
◻ Miért várják el a kereszténytől, hogy más legyen, mint a világ?
◻ Mely írásszövegek segítenek Jehova Tanúinak abban, hogy helyes szemléletük legyen a prédikálómunkáról?
◻ Milyen különböző módon különbözteti meg Jehova Tanúit a világtól a Zsidók 1:9 gyakorlati alkalmazása?
◻ Milyen kihatással van a viselkedésükre a Róma 14:21-ben található alapelv alkalmazása?
[Kép a 13. oldalon]
Jehova Tanúi megtanulták, hogy óvatosan kell bánni a világ által felkínált szórakozási lehetőségekkel