Hamarosan dicsőséges szabadság az Isten gyermekeinek

„A teremtett világ . . . hiábavalóságnak vettetett alá . . . azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára” (RÓMA 8:20, 21, Újfordítású revideált Biblia).

 1. Mi jelképezte Jézus áldozatát az engesztelés napján?

JEHOVA egyetlen-nemzett Fiát adta váltságáldozatul, hogy megnyíljon az út 144 000 embernek az égi életre, az emberiség többi részének pedig örökké tartó kilátásokra a földön (1János 2:1, 2). Amint azt az előző cikkben megjegyeztük, Jézusnak a szellem által nemzett keresztények érdekében tett áldozatát az jelképezte, hogy Izráel főpapja az évenként megtartott engesztelés napján feláldozott egy bikát bűnért való áldozatul önmagáért, családjáért és Lévi törzséért. Ugyanezen a napon feláldozott egy kecskét bűnért való áldozatul a többi izraelitáért, mint ahogyan Krisztus áldozata is javára fog válni általában véve az egész emberiségnek. Egy élő kecske jelképes értelemben elvitte az emberek előző évi közösségi bűnét, eltűnve a pusztábana (3Mózes 16:7–15, 20–22, 26).

 2., 3. Mit jelent Pálnak a Róma 8:20, 21-ben feljegyzett kijelentése?

² Pál apostol, miután ecsetelte, milyen reménységük van azoknak az embereknek, akik „Istennek [égi] fiai” lesznek, ezt mondta: „a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára” (Róma 8:14, 17, 19–21, Úf). Ez mit jelent?

³ Amikor Ádámot, ősatyánkat tökéletes emberként megteremtették, ő „Istené” volt, vagyis Isten gyermeke (Lukács 3:38). De mivel vétkezett, a „romlandóság szolgaságába” került, és ebbe az állapotba juttatta az emberi fajt (Róma 5:12). Isten megengedte, hogy az emberek „hiábavalósággal” szülessenek meg öröklött tökéletlenségük miatt, de reményt nyújtott a „magon”, Jézus Krisztuson keresztül (1Mózes 3:15; 22:18; Galátzia 3:16). A Jelenések 21:1–4 arra az időre mutat, amikor „a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom”. Mivel ez az ígéret „az embereknek” szól, ez arról biztosít minket, hogy az emberek egy új földi társadalomként a Királyság-uralom alatt azt fogják tapasztalni, hogy visszakapják elméjük és testük tökéletes egészségét, és örökké tartó életük lesz „Istennek [földi] gyermekeiként”. Krisztus ezeréves uralma alatt az engedelmes emberek ’megszabadulnak a romlandóság szolgaságától’. Miután egy végső próbán lojálisnak bizonyulnak Jehova iránt, örökre megszabadulnak az öröklött bűntől és haláltól (Jelenések 20:7–10). A földön lévők ekkor jutnak „Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára”.

Azt mondják: „Jövel!”

 4. Mit jelent ’az élet vizét venni ingyen’?

⁴ Mily csodálatos reménység van az emberiség előtt! Nem csoda, hogy a még földön élő, szellem által nemzett keresztények lelkesen járnak elöl abban, hogy elmondják ezt másoknak! Mindaz, aki része lesz a megdicsőült Bárány, Jézus Krisztus ’menyasszonyának’, vagyis a felkent maradék, az részt vesz ezeknek a prófétai szavaknak a beteljesítésében: „a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És a ki hallja, ezt mondja: Jövel! És a ki szomjúhozik, jőjjön el; és a ki akarja, vegye az élet vizét ingyen” (Jelenések 21:2, 9; 22:1, 2, 17). Nem, a Jézus váltságáldozatából származó áldások nem csak a 144 000 felkentre korlátozódnak. Isten szelleme továbbra is működik a földön lévő menyasszony osztály maradékán keresztül, ezt mondva: „Jövel!” Aki csak hallja és szomjúhozza az igazságosságot, meghívást kap, hogy mondja: „Jövel!”, s így javára fordítja azt a bőséges gondoskodást, melyet Jehova a megmentésünkért nyújt.

 5. Kiket látnak maguk között szívesen Jehova Tanúi?

⁵ Jehova Tanúi hisznek abban, hogy Isten gondoskodik az élet lehetőségéről Jézus Krisztuson keresztül (Cselekedetek 4:12). Szívesen látják maguk között az olyan tiszta szívű embereket, akik szeretnének tanulni Isten szándékairól, és szeretnék cselekedni az akaratát. Királyság-termük nyitva áll mindenki előtt, aki szeretne ’jönni, és az élet vizét venni ingyen’ ebben a „végső időben” (Dániel 12:4).

Az idő haladtával történt változások

 6. Hogyan működött Isten szelleme Jehova szolgáin különböző időszakokban?

⁶ Istennek megvan az időterve, hogy mikor valósítja meg szándékait, és ez hatással van az emberekkel való bánásmódjára (Prédikátor 3:1; Cselekedetek 1:7). Isten szelleme ugyan kiáradt a keresztény kor előtt élt szolgáira, mégsem voltak szellemi fiakként nemzettek. Jézussal kezdve azonban elérkezett Jehovánál az idő, hogy arra használja fel szent szellemét, hogy égi örökségre nemzzen önátadott férfiakat és nőket. Mi a helyzet napjainkban? Ugyanez a szellem működik Jézus „más juhain” is, de nem kelt bennük reményt és vágyat égi életre (János 10:16). Istenadta reménységükkel, hogy örökké élhetnek egy paradicsomi földön, örömmel támogatják a felkent maradékot, tanúskodva a régi világból Isten igazságos új világába való átmenetnek ebben az időszakában (2Péter 3:5–13).

 7. Milyen begyűjtőmunkában voltak foglalatosak a Bibliakutatók, mégis mit tudtak a paradicsomról?

⁷ Isten i. sz. 33 pünkösdjén kezdett el ’sok fiakat dicsőségre vezérelni’ a szent szellem kitöltésével, és nyilván időt szabott arra, mikor érje el „Isten [szellemi] Izráele” a 144 000-es számot (Zsidók 2:10; Galátzia 6:16; Jelenések 7:1–8). Ez a folyóirat már 1879-től kezdve gyakran írt a felkent keresztényeket érintő begyűjtőmunkáról. De a Bibliakutatók (most Jehova Tanúinak nevezik őket) azt is tudták, hogy a Szentírás egy földi paradicsomban való örök élet reménységéről is beszél. Az Őrtorony 1883. júliusi száma [ang.] például ezt mondta: „Amikor Jézus létrehozza királyságát, elpusztítja a gonoszt stb., ez a föld paradicsom lesz . . . és a sírban nyugvók ide térnek vissza. S ha engedelmeskednek törvényeinek, örökké itt élhetnek.” Az idő múltával alábbhagyott a felkentek begyűjtése, és fokozatosan olyan személyeket gyűjtöttek be Jehova szervezetébe, akiknek nem égi a reménységük. Időközben Isten lehetővé tette felkent szolgáinak, az újraszületett keresztényeknek, hogy figyelemre méltó legyen az értelmük (Dániel 12:3; Filippi 2:15; Jelenések 14:15, 16).

 8. Hogyan értették meg egyre jobban a földi reménységet az 1930-as évek elején?

⁸ A földi reménységűek főleg 1931 óta csatlakoznak a keresztény gyülekezethez. Jehova ebben az évben világosította fel a szellem által nemzett keresztények maradékát, hogy meglássák, Ezékiel könyvének a 9. fejezete erre a földi osztályra utal, amelynek tagjai meg vannak jelölve, hogy túlélők legyenek, és bekerüljenek Isten új világába. 1932-ben arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket a jelenkori juhszerű egyéneket árnyékolta elő Jéhu társa, Jonadáb (2Királyok 10:15–17). 1934-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a „Jonadáboknak” oda kell szentelniük, vagyis át kell adniuk magukat Istennek. 1935-ben a „nagy sokaságról” megállapították, hogy ők a földi reménységű más juhok, pedig korábban azt gondolták, hogy másodlagos szellemi osztály, amely ’társnője’ lesz Krisztus menyasszonyának az égben (Jelenések 7:4–15; 21:2, 9; Zsoltárok 45:15, 16). S főleg 1935 óta járnak elöl a felkentek abban, hogy megkeressék a becsületes embereket, akik arra vágynak, hogy egy paradicsomi földön éljenek örökké.

 9. Miért nem fogyasztott többé 1935 után néhány keresztény az emlékjegyekből az Úr Vacsoráján?

⁹ Néhány keresztény, aki fogyasztott az Úr Vacsoráján a kenyérből és a borból, 1935 után ezt nem tette. Miért? Azért, mert felismerte, hogy az ő reménysége földi és nem égi. Az egyik testvérnő, aki 1930-ban keresztelkedett meg, ezt mondta: „Bár ezt [az emlékjegyek fogyasztását] tartották helyesnek, különösen a buzgó teljes idejű szolgákat illetően, sosem voltam meggyőződve égi reménységemről. Akkor, 1935-ben tették világossá előttünk, hogy megkezdődött egy nagy sokaság begyűjtése, amely a földi örök életben reménykedik. Sokan örömmel fogadtuk, hogy megértettük, mi a nagy sokaság részét alkotjuk, és nem fogyasztottunk többet az emlékjegyekből.” Még a keresztény kiadványok jellege is megváltozott. A korábbi években főleg Jézus szellem által nemzett követőinek készült, de 1935-től kezdődően Az Őrtorony és a ’hű rabszolga’ egyéb irodalma olyan szellemi élelemről gondoskodik, amely megfelel a felkentek és a földi reménységű társaik szükségleteinek egyaránt (Máté 24:45–47, Vida fordítás).

10. Hogyan válthatnak fel egy hűtlen felkentet?

¹⁰ Tegyük fel, egy felkent hűtlenné vált. Vajon felváltja valaki? Pál erre utalt a jelképes olajfáról szóló leírásában (Róma 11:11–32). Ha egy szellem által nemzett személyt fel kell váltani valakivel, Isten valószínűleg olyannak fogja adni az égi elhívatást, akinek a hite példaértékű, mert már sok éve végzi neki a szent szolgálatot. (Vesd össze: Lukács 22:28, 29; 1Péter 1:6, 7.)

Megannyi okunk van, amiért hálásak lehetünk

11. Reménységünk természetétől függetlenül miről biztosít minket a Jakab 1:17?

¹¹ Ha hűséggel szolgáljuk Jehovát, ki fogja elégíteni szükségleteinket és helyénvaló vágyainkat (Zsoltárok 145:16; Lukács 1:67–74). Akár valóban égi reménységünk van, akár földi a kilátásunk, megannyi jó okunk van arra, hogy hálásak legyünk Istennek. Ő mindig azt teszi, ami a legjobb érdekeit szolgálja az őt szeretőknek. Jakab tanítvány azt mondta, hogy „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától [Jehova Istentől] száll alá” (Jakab 1:17). Figyeljünk meg néhányat ezekből az ajándékokból és áldásokból.

12. Miért mondhatjuk el, hogy Jehova csodálatos reménységet adott minden hű szolgájának?

¹² Jehova minden hű szolgájának csodálatos reménységet adott. Némelyeket égi életre hívott el. A keresztény kor előtt élt tanúinak Jehova azt a ragyogó reménységet adta, hogy földi örök életre támadhatnak fel. Ábrahám például hitt a feltámadásban, és várta „az alapokkal bíró várost”, az égi Királyságot, amely alatt majd földi életre fog feltámadni (Zsidók 11:10, 17–19). Ebben a végidőben Isten több millió embernek újra a paradicsomi földön való örökké tartó élet reménységét adja (Lukács 23:43; János 17:3). Bizony mélységes hálát kell éreznie ezért annak, akinek Jehova ilyen nagyszerű reménységet adott.

13. Hogyan működik Isten szent szelleme a népén?

¹³ Jehova a szent szellemét adja ajándék gyanánt népének. Az égi reménységű keresztények szent szellemmel vannak felkenve (1János 2:20; 5:1–4, 18). De Istennek azokat a szolgáit is segíti és vezeti a szellem, akiknek földi kilátásaik vannak. Ilyen volt Mózes is, aki Jehova szellemével rendelkezett, akárcsak a 70 kinevezett férfi, aki segítette (4Mózes 11:24, 25). Bésaléel a szent szellem hatása alatt szolgált szakértő kézművesként Izráel sátortemplomának az elkészítésénél (2Mózes 31:1–11). Isten szelleme szállt Gedeonra, Jeftére, Sámsonra, Dávidra, Illésre, Elizeusra és még másokra is. Bár ezek az ókorban élt emberek sosem vezéreltetnek égi dicsőségre, a szent szellem vezette és segítette őket, akárcsak Jézus más juhait napjainkban. Ha tehát Isten szellemével rendelkezünk, az nem jelenti szükségképpen azt, hogy égi elhívatásunk van. Jehova szelleme azonban vezetésről gondoskodik, segít nekünk, hogy prédikáljunk, és hogy ellássunk más, Istentől kapott megbízatásokat, rendkívüli erővel lát el minket, és megtermi bennünk a gyümölcseit: a szeretetet, örömet, békét, hosszútűrést, kedvességet, jóságot, hitet, szelídséget és az önuralmat (János 16:13; Cselekedetek 1:8; 2Korinthus 4:7–10; Galátzia 5:22, 23). Hát nem kellene hálásnak lennünk ezért az Istentől származó, kedves ajándékért?

14. Hogyan fordítjuk javunkra Isten ajándékait, az ismeretet és a bölcsességet?

¹⁴ Az ismeret és a bölcsesség Istentől való ajándék, amelyért hálásnak kell lennünk, akár égi a reménységünk, akár földi. A pontos ismeret Jehováról segít ’meggyőződnünk a fontosabb dolgokról’, és segít ’méltón járnunk az Úrhoz, teljes tetszésére’ (Filippi 1:9–11, NW; Kolossé 1:9, 10). Az isteni bölcsesség védelmül szolgál és vezet az életben (Példabeszédek 4:5–7; Prédikátor 7:12). Az igazi ismeret és bölcsesség Isten Szaván alapul, és a néhány megmaradt felkentet különösen az vonzza, amit égi reménységükről ír. De az Isten Szava iránt érzett szeretet és a jó megértés még nem jelenti azt, hogy Isten így utal arra, hogy égi életre hívott el minket. Voltak férfiak, például Mózes és Dániel, akik még a Biblia megírásában is részt vettek, mégis földi életre lesznek feltámasztva. Legyen a reménységünk akár égi, akár földi, mindannyian kapunk szellemi táplálékot a Jehova által helyeselt „hű és értelmes rabszolgán” keresztül (Máté 24:45–47, Vi). Milyen hálásak vagyunk mindannyian az így szerzett ismeretért!

15. Mi Isten egyik legnagyobb ajándéka, és ezt hogyan tekinted?

¹⁵ Isten egyik legnagyobb ajándéka, hogy szerető módon gondoskodott váltságáldozatról Jézus által, ami javunkra van akár égi kilátásunk van, akár földi a reménységünk. Úgy szerette Isten az emberiség világát, hogy „az ő egyszülött [egyetlen-nemzett, NW] Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Jézust pedig arra indította a szeretete, hogy „adja az ő életét váltságul sokakért” (Máté 20:28). Ahogyan azt János apostol magyarázta, Jézus Krisztus „engesztelő áldozat a mi vétkeinkért [a felkentekéért]; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is” (1János 2:1, 2). Így tehát mindannyiunknak mélységes hálát kell éreznünk azért a szerető gondoskodásért, hogy egy örök életre szabadulhatunk meg.b

Ott leszel?

16. Milyen figyelemre méltó eseményről fogunk megemlékezni 1998. április 11-én, naplemente után, és kik legyenek jelen?

¹⁶ Ha hálásak vagyunk a váltságért, melyről Isten a Fia által gondoskodott, akkor ennek arra kell indítania minket, hogy legyünk ott a Királyság-teremben vagy máshol, ahol Jehova Tanúi összejönnek 1998. április 11-én, naplemente után, hogy megemlékezzünk Krisztus haláláról. Amikor Jézus bevezette ezt az ünnepet hűséges apostolaival földi életének utolsó éjszakáján, ezt mondta: „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lukács 22:19, 20; Máté 26:26–30). A néhány megmaradt felkent fog fogyasztani a Jézus bűntelen emberi testét jelképező kovásztalan kenyérből, valamint a nem szeszezett vörösborból, mely az áldozatként kiontott vérét jelképezi. Csak a szellem által nemzett keresztényeknek szabad fogyasztaniuk ezekből, mivel csak ők vannak benne az új szövetségben és a Királyság-szövetségben, és vitathatatlan bizonyságuk van Isten szent szelleme által, hogy ők égi reménységűek. Rajtuk kívül milliók lesznek még jelen tiszteletteljes megfigyelőkként, akik hálásak a szeretetért, melyet Isten és Krisztus mutatott ki Jézus áldozatával, amely lehetővé teszi az örök életet (Róma 6:23).

17. Mit ne feledjünk a szellem általi felkenetéssel kapcsolatban?

¹⁷ A korábbi vallásos nézetek, az erős érzelmek, amelyek egy szeretett személy halála után jönnek elő, a földi életben felmerülő jelenlegi nehézségek, vagy az az érzés, hogy különleges áldást kapott valaki Jehovától, arra a téves következtetésre vezethet némelyeket, hogy égi elhívatásúak. De ne feledkezzen meg egyikünk sem arról, hogy a Szentírás nem parancsolja nekünk, hogy Krisztus váltságáldozata iránti hálánk kimutatásaként fogyasszunk az emlékjegyekből. Ezenkívül a szellem általi felkenetés „nem azon múlik, aki kíván, sem azon, aki fut, hanem az . . . Istenen”, azon a Valakin, aki szellemi fiúnak nemzette Jézust, és aki csak 144 000 más fiat vezérel dicsőségre (Róma 9:16, NW; Ésaiás 64:7).

18. Milyen áldás vár a legtöbbekre, akik ma Jehovát szolgálják?

¹⁸ A paradicsomi földön való örök élet reménységét kapta Istentől az emberek nagy többsége, akik Jehovát ezekben az utolsó napokban szolgálják (2Timótheus 3:1–5). Hamarosan élvezni fogják ezt a csodálatos Paradicsomot. Fejedelmek fogják akkor irányítani a földi ügyeket, égi uralom alatt (Zsoltárok 45:17). Békés körülmények lesznek, mivel a föld lakói betartják Isten törvényeit, és még többet tudnak meg Jehova útjairól (Ésaiás 9:6, 7; Jelenések 20:12). Sok munka lesz az otthonok építésével és a föld művelésével (Ésaiás 65:17–25). S gondolj csak arra, milyen boldogító lesz, hogy a családok újra együtt lehetnek, amikor a halottak visszatérnek az életre! (János 5:28, 29). Egy végső próba után teljesen eltűnik a gonoszság (Jelenések 20:7–10). A földet ez után örökre tökéletes emberek töltik be, akik ’megszabadultak a romlandóság szolgaságától Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára’.

[Lábjegyzetek]

Hogyan válaszolnál?

◻ Mit jelent ’az élet vizét venni ingyen’?

◻ Milyen okaink vannak arra, hogy hálásak legyünk Istennek akár égi, akár földi a reménységünk?

◻ Milyen évenként megtartott ünnepen kell jelen lennünk?

◻ Mit tartogat a jövő Jehova népéből a legtöbbek számára?

[Kép a 18. oldalon]

Milliók kezdték ’venni az élet vizét ingyen’. Te is köztük vagy?