Miért nem fog fennmaradni a kereszténység?
„Nézd! Éppen Jehova szavát vetették el, és miféle bölcsességük van? . . . a prófétától a papig, mindegyik hamisan cselekszik.” — Jer 8:9, 10.
1. Miért nem meglepő, hogy Jeruzsálem csalódást okoz mint béke-tényező?
A MAI Jeruzsálem, a világ három legnagyobb vallásától annyira dicsért város, ma újra világszerepet játszik. Vajon ismét a Békefejedelem városának bizonyul? Vajon lényeges tényezőnek mutatkozik a világbéke megteremtésében? Ebben a vonatkozásban csalódást okoz majd mindazoknak, akik nagy vallási jelentőséget tulajdonítanak neki. Ez ne legyen meglepő számunkra, hisz még az ókori Jeruzsálem is kudarcot vallott annál az Istennél, akinek dicsőséges temploma megkoronázta a Mória hegy csúcsát, Jeruzsálem híres magaslatainak egyikét.
2. a) Mitől eshetünk el, ha a kereszténység szóvivőire hallgatunk? b) Kiket támasztott Jehova, hogy figyelmeztesse a kereszténységet?
2 Mi ne tartozzunk azok közé, akik ma olyan életpályát követnek, amely elkerülhetetlen csalódáshoz vezet. A kereszténység, amely nagy reményeket fűz a modern Jeruzsálemhez, hosszú időn át hangadó volt vallási és politikai ügyekben. A tekintélye ellenére, könnyen elveszíthetjük az oly hőn óhajtott örök életet, ha arra hallgatunk, amit a szószólói mondanak az emberi történelemnek ebben a legválságosabb időszakában. Isten csalhatatlan Igéje szerint — amely Istenről a kereszténység azt állítja, hogy őt imádja — ez a Krisztus hamis követőiből álló rendszer kárhozatra van ítélve, akárcsak az ókori Jeruzsálem Jeremiás próféta napjaiban. (Jer 6:1–8) Az Istennek teljesen átadott olyan személyek által, amilyen Jeremiás is volt, a kereszténység jogos figyelmeztetésben részesült a rá váró biztos pusztulást illetően. Igen, amiként Jeruzsálem végnapjaiban, Jeremiás idejében Jehova Isten felhozta felkent tanúit, hogy modernkori Jeremiás-osztályt alkossanak. (2Krón 36:15, 16) Jehova rendszeresen elküldte ezeket a keresztény tanúit a kereszténység egyháztagjaihoz, mintha „naponta korán felkelt (volna) és kiküldte őket”. (Jer 7:25, 13) De mindhiába!
3. Az ilyen figyelmeztetésre való reagálás melyik mintáját követték a kereszténység „prófétái” és „papjai”?
3 A kereszténység „prófétái” és „papjai” megtagadták, hogy hallgassanak rájuk. Nem szeretik, ha zavarják a „nyájukat”. Ezért hamis megnyugtatással ámítgatják őket, s ezzel meghazudtolják Isten jövendöléseit. Úgy van ez, mint Jeremiás napjaiban. Úgy van, mint Krisztus apostolainak idejében. (Jer 5:20, 21; Máté 13:13–15; Csel 28:25–27) Vajon mi is azokhoz a félrevezetett emberekhez akarunk hasonlítani és figyelmen kívül hagyni a figyelmeztetést? Nem!
A VALLÁS VARÁZSEREJÉBE VETETT HELYTELEN BIZODALOM
4, 5. a) Milyenfajta szervezetben bíznak ma a kereszténység néptömegei? b) Hogyan írja le Jeremiás azokat, akik hasonló hibába estek az ő idejében?
4 Milliók helyezik ma bizodalmukat pusztulásra ítélt vallási szervezetekbe. A kereszténység papsága erre buzdítja az egyháztagokat. Jeruzsálem és Júda földjének lakosai hasonló hibába estek Jeremiás napjaiban. Nem szeretnénk őket utánozni. Jehova azt parancsolta Jeremiásnak, hogy álljon ki a jeruzsálemi templom kapujához és nyilvánosan hirdesse az oda bemenőknek:
5 „,Ne bízzatok a megtévesztő szavakban, modván: „Jehova temploma, Jehova temploma, Jehova temploma ez!” . . . Hamis szavakba helyezitek itt a bizodalmatokat egyáltalán semmi hasznotok nem lesz belőle. Lehet-e lopni, gyilkolni és házasságtörést elkövetni, hamisan esküdni és füstáldozatot mutatni be Baálnak és más istenek után járni, akiket nem ismertetek, és eljönni és megállni előttem ebben a házban, amelyet nevemről neveztek el és azt mondani: „Biztosan megszabadulunk”, mindezeknek az utálatos dolgoknak az elkövetése ellenére? Vajon ez a ház, amelyet nevemről neveztek el, egyszerűen rablók barlangjává lett a szemetekben? Íme, én is láttam ezt’ — ez Jehova kijelentése.” — Jer 7:4–11.
6. Milyen eljárása alkalmával használta jézus Jeremiás szóképeit a jeruzsálemi templommal kapcsolatosan?
6 Jeremiás nem kapott felhatalmazást, hogy megtisztítsa a templomot az összes gyalázatos dolgoktól, melyeket azok vittek be a oda, akik Jehova imádatát pogány bálványimádattal egyesítették. (Jer 7:30, 31) De több mint 630 évvel annak a templomnak az elpusztítása után Jézus Krisztus, mint az Isten Fia, két alkalommal is megtisztította az újjáépített jeruzsálemi templomot. Amikor ezt tette, Jeremiás szóképeit használta. Ezt olvassuk: „Jézus bement a templomba és kidobta onnan azokat, akik a templomban eladtak és vettek, és felborította a pénzváltók asztalait és a galambárusok pultjait. És ezt mondta nekik: ,Meg van írva: „Az én házamat imádat házának nevezik”, de ti rablók barlangjává teszitek azt.’” (Máté 21:12, 13; lásd még a János 2:15, 16-ot!) Ez a beszennyezett, meggyalázott templom i. sz. 77-ben elpusztult.
7. a) A kereszténység vallásoskodói azzal egyidőben, hogy folytatják imádatukat, mivé változtatják át vallási szervezetüket? b) Minek nevezik Jézust és ő viszont minek nevezi őket?
7 Különösen i. sz. 1919. óta hívja fel a modernkori Jeremiás osztály a világ figyelmét a kereszténység romlott állapotára. Mialatt az egyháztagok folytatják imádatuk gyakorlását a dolgok ezen állítólagos keresztény rendszerében, közben „lopnak, gyilkolnak és házasságtörést követnek el és hamisan esküsznek”. Vallásos áldozatokat mutatnak be más isteneknek (Baáloknak, Uraknak) az Úr Jézus Krisztus áldozatának kiegészítéseként. Anyagias módon átváltoztatják vallási intézményüket „rablók barlangjává”. (Jer 7:9–11) Mindezen dolgok ellenére, melyek utálatosak Jehova előtt, a kereszténység vallásoskodói ajkukkal szolgálják Jézus Krisztust és „Úr”-nak nevezik őt. Azt gondolják, hogy ha ezt teszik minden rendben van, s imádatuk elfogadható Isten és Krisztus előtt. De Jézus Krisztus meglepi majd őket, amikor „törvénytelenség cselekvői”-nek nevezi majd mindnyájukat, mivel nem cselekszik az Atyja akaratát. — Máté 7:21–23.
8. Miért gondolják a kereszténység vallástagjai, hogy vallási intézményüknek varázserejű élete van?
8 Miként az izraeliták, akik felé Jeremiás Jehova üzenetét közvetítette, a kereszténység vallástagjai is úgy tekintenek „templom”-ukra, amelyet Krisztusról neveztek el, mintha az varázserővel bírna az Isten kezétől jövő csapások ellen. A dolgok névleges keresztény szervezetére hivatkoznak és ezt mondják: „Az Jehova temploma!” (Jer 7:4) A római katolikus egyház apostoli utódlásúnak állítja magát, s hogy ez visszavezethető Krisztus tizenkét apostoláig. A Nagy-Britanniai Anglikán Egyház hasonlóképpen jár el „püspökeivel” (főpapjaival) kapcsolatban. A Keleti Ortodox Egyház is egy képzeletbeli töretlen utódlásra építi fel püspökei eredetét, akiknek vonalát a tizenkét apostolig vezeti vissza, azt állítva, hogy azoknak voltak apostoli utódaik. A római pápaság fenntartja, hogy Péterre épült fel, mint „kősziklára” és ezért „a pokol kapui” nem győzedelmeskedhetnek felette. (Máté 16:18, 19, Káldi kat. fordítás; lásd a lábjegyzetet is!) A dolgok ezen állítólagos folyamatossága miatt Krisztustól napjainkig úgy vélik, hogy a kereszténységnek varázslatos élete van, amely mentes a pusztulástól.
9, 10. a) Milyen kérdés merül fel az olyan imádókkal kapcsolatban, akik a kereszténység ,varázserejű életében’ bíznak? b) Mire utasította Jehova Jeremiást, hogy mondja el a zsidókról, akik a templomukban bíztak?
9 Mindazonáltal, ha valaki a kereszténység „varázslatos életé”-ben bízik, vajon biztosítékot kap-e arra, hogy megmenekül vele együtt a csapásoktól és a pusztulástól? Pál apostol figyelmeztet minket, hogy az „utolsó napokban” az embereknél megtalálható „az isteni önátadás valamilyen formája, de annak erejére nézve hamisnak bizonyulnak”, és hozzáteszi: „ezeket pedig kerüld”. (2Tim 3:1–5) Ezért tehát, ha valaki külső formalitások, ceremóniák közepette belép egy házba vagy intézménybe, amely állítólag Istennek van felajánlva, de ugyanakkor hamis imádat és világiasság szennyezi be, vajon biztosítva van-e az illető Isten jogos nemtetszésének a kifejezése ellen? Nos, mit parancsolt meg Jehova Jeremiásnak, hogy mondja el azoknak az izraelitáknak, akik a „templomuk”-ban bíztak? Hallgassuk meg:
10 „,Menjetek most az én helyemre, mely Silóban volt [mintegy 32 kilométer távolságra északra Jeruzsálemtől], ahol előbb a nevem lakozott és lássátok, mit tettem vele, népem, Izrael gonoszsága miatt. És most, mivel tovább cselekedtétek mindezeket a dolgokat — ez Jehova kijelentése —, és én állandóan beszéltem hozzátok, felkelve kora reggel, de ti nem hallgattatok rám, folyton hívtalak, de ti nem válaszoltatok, ugyanúgy cselekszem a házzal is, amelyet a nevemről neveznek, és amelyben bíztatok, s amely helyet nektek és az ősatyáitoknak adtam, miként Silóval cselekedtem. És kivetlek titeket orcám elől, miként összes testvéreiteket kivetettem, Efraim összes leszármazottait.’” — Jer 7:12–15.
11. Mi történt Silóval Sámuel idejében, ami megütközést keltett az izraeliták vallásos érzékenységében?
11 Ami Silóval történt az ifjú Sámuel próféta napjaiban, megütközést keltett az izraeliták vallási érzékenységében. Ők bíztak a szent szövetségládában, hogy az megóvja őket a filiszteusok kezétől való vereségtől. Ezért kivették azt a Silóban levő szent hajlékból és törvényszegő papok, Éli főpap fiai, magukkal vitték a csatába. Ámde a szövetségláda nem védte meg őket attól, hogy elszenvedjék Jehova törvénye megszegésének a következményeit. Sajnos, a szövetségláda a pogány filiszteusok kezére került, Éli papi fiait, Hofnit és Fineást megölték, és halálhírük hallatára az elhízott főpap, Éli hanyatt vágódott, nyakát törte és meghalt. A filiszteusok folytatták az izraeliták elnyomását s a szövetségláda, Jehova jelenlétének szimbóluma, soha többé nem került vissza helyére, a Silóban levő szent hajlékba, noha a csapással sújtott bálványimádó filiszteusok visszaküldték. — 1Sám 3:1-től 7:2-ig.
12. Hogyan bánt Jehova Jeruzsálemmel és Júda földjével úgy, amiként az egykor kegyben részesített Silóval bánt?
12 Jehova Jeremiás által figyelmeztetést közölt, hogy ugyanúgy cselekszik Jeruzsálemmel is, miként az egykor kegyben részesített Silóval. Ezért megengedte, hogy a babiloniaiak elpusztítsák Jeruzsálemet i. e. 607-ben. Még a templom, amelyet Salamon király épített, és ahol a szövetségládát őrizték, még az is elpusztult. A szövetségládáról egyetlen feljegyzés sem beszél és ma sem tudjuk hol van a lelőhelye. A Silóra szakadt szerencsétlenség után a filiszteusok megengedték, hogy az izraeliták ott maradjanak. De amikor a babiloniaiak elpusztították Jeruzsálemet és templomát, a túlélő zsidók nagyrészét fogságba vitték a távoli Babilonba. A hátrahagyott kevésszámú zsidó végül is elhagyta a rémület földjét és Egyiptomba menekült. Ezért Júda egész földje lakosok nélkül maradt. Így vetette el Jehova az orcája elől a szövetségszegő zsidókat!
13. Milyen tanulságot vonhatunk le ebből a rossz helyre helyezett bizodalomból?
13 Vonjuk hát le ma ebből a tanulságot! Ne bízzunk abban, amit a kereszténység papsága vallási varázserőnek gondol, s amelyről azt hiszi, hogy megmenti a kereszténységet a pusztulástól. A rövidesen reászakadó „nagy nyomorúság” rosszabb lesz annál, ami Jeruzsálemre és templomára szakadt 37 évvel azután, hogy Jézus megtisztította azt, amit az emberek „rablók puszta barlangjává” tettek, a beszennyezett jeruzsálemi templomot. — Máté 24:1, 2, 21, 22.
A VALLÁSI TISZTASÁGTÓL A BESZENNYEZÉSIG
14. Miért nem imádkozhatunk Istenhez a kereszténység megmentése érdekében?
14 Azok közül, akik igazán szeretik a Biblia Istenét, senki sem imádkozik azért, hogy ilyen szokatlan dolog sohase történjék meg a kereszténységgel. Jehova megparancsolta Jeremiásnak, hogy ne imádkozzon Jeruzsálemért és beszennyezett templomáért, hogy azok elkerüljék igazságos és jogos haragjának végrehajtását. Jeruzsálem modernkori ellenképe, a kereszténység javíthatatlannak bizonyult. A sok-sok év alatt, amely alatt Jehova kiküldte keresztény tanúit a kereszténység tagjaihoz, hogy figyelmeztessék az embereket, a kereszténység kitartott a rosszban, amire nincs bűnbocsánat. — Jer 7:18–26; 5:7–9.
15, 16. a) Milyenfajta viselkedés miatt nem szolgál rá a kereszténység a könyörületre? b) Ezt szemléltetve, mit mond Jehova a Jeremiás 7:30, 31-ben?
15 Mi nem sajnálhatjuk a kereszténységet azért, hogy a pusztulása oly sok emberi életet érint. Magatartása, eljárásmódja nagy gyalázatot hozott Istenre. Miért ne Istenre gondolnánk elsősorban? Ő fontosabb, mint az összes emberi teremtmények. Gondold csak el, hogy a kereszténység — a sok százmillió egyháztagjával — hogyan hozott szégyent Isten nevére és hogyan üldözte Isten hű tanúit, akik hirdették a figyelmeztetését és életmentő tanácsait. Vajon több könyörületet érezzünk-e a tanáccsal nem törődő, engedetlen emberek iránt, mint a Legfelségesebb Isten neve iránt? Igaz, az ő pusztulásuk a kereszténységgel igen sajnálatos dolog, de a jelenlegi szégyentelen vallásos viselkedésük nem kevésbé sajnálatos. Ennek szemléltetésére Jehova ezt mondja:
16 „,Júda fiai azt cselekedték, ami rossz az én szememben — ez Jehova kijelentése —. Utálatos dolgaikat bevitték a házba, amelyet nevemről neveztek, hogy bemocskolják azt. Megépítették Tófet magaslatait a Hinnom fiainak völgyében, hogy megégessék fiaikat és leányaikat a tűzben, amit nem parancsoltam meg, és ami fel sem merült a szívemben.’” — Jer 7:30, 31; jegyezd meg a 3Mózes 18:21 és 20:2–5-öt is!
17. a) Milyen kérdés merül fel az emberáldozatok iránti és az őket bemutató szülők iránti sajnálkozás tekintetében? b) Kitől ered az ilyen emberáldozatok ötlete?
17 Ezért, amikor könyörületről van szó, ki iránt legyünk több könyörülettel? Vajon a bálványimádó szülők iránt, akiknek majd számot kell adniuk Jehova előtt? Vagy a visítozó fiak és leányok iránt, akiket emberi áldozatként áldoztak fel a hamis istennek, Molochnak (ami Királyt jelent) egy magas oltáron, a Tófetnél a Hinnom fiainak völgyében? (Jer 32:35) Hogyan tudták összeegyeztetni ezek a kegyetlen szülők az ördögi bálványisten, Moloch ilyen imádatát a völgytől északra fekvő szent templomban folyó imádattal? Nem Jehova parancsára áldoztak fel így élő embereket a hamis istennek. Az ilyen emberi áldozatok ötlete az akkori vallásos hitehagyók szívében merült fel, és sohasem Jehova Isten szívében. Mit érdemelnek azok az emberek, akik megpróbálják egybeolvasztani az ilyen imádatot Jehova imádatával?
18. Hogyan hasonlíthatók össze számszerűség tekintetében ezek az ókori áldozatok azokkal, amelyeket a kereszténység mutatott be nem egészen egy évszázad alatt?
18 A gyermekek feláldozása abban az időben a hitehagyó „Júda fiai” részéről jelentéktelenné törpül, ha azoknak az emberáldozatoknak a számához viszonyítjuk, akiket a kereszténység mutatott be nem keresztény isteneknek az évszázadok folyamán. Jóllehet a kereszténység azt állítja magáról, hogy a Békefejedelem látható királysága, megszámlálhatatlan fiat és leányt áldozott fel a háború istenének, a saját Molochjának vagy „Királyának”. Most, nem egészen egy évszázad alatt sok millió ifjú egyháztagjának, a legjobbaknak az életét áldozta fel az emberi történelem két legvéresebb háborújában, és számos kisebb háborúban. A kereszténység ezt káromló módon keresztényiségnek, vagy Krisztus követésének nevezi. Ezeket az áldozatokat „a legnagyobb áldozat”-nak tartja, amely a feláldozottak számára azonnali útlevelet biztosít Krisztus jelenlétébe, fel a mennybe!
A JEHOVA ISTENNEK TETSZŐ ÁLDOZATOK
19. Nos, tehát mit jelent a keresztény számára a testét bemutatni Istennek mint „élő, szent áldozatot”?
19 Jehova Isten nem ilyenfajta áldozatokat ajánl Fia, Jézus Krisztus követőinek. Ehelyett a Róma 12:1, 2-ben Pál apostolt ezeknek a szavaknak a megírására ihlette: „Az Isten irgalmára kérlek titeket, testvérek, hogy mutassátok be testeteket élő, szent, elfogadható áldozatul Istennek, mint szent szolgálatot értelmi képességetekkel együtt. És ne szabjátok többé magatokat a dolgoknak ehhez a rendszeréhez, hanem változzatok át elmétek átalakítása által, hogy meggyőződjetek Istennek jó, elfogadható és tökéletes akaratáról.” A keresztény testének „élő, szent áldozat”-ként való bemutatása nem jelenti azt, hogy öngyilkos lesz, vagy valamilyen valláspap megöli őt és bemutatja egy oltáron. Inkább azt jelenti, hogy a keresztény önfeláldozó életet él az Isten szolgálata érdekében, és nem teszi meg magát mártírnak látványosság céljából.
20. Milyen áldozatokat mutathat be Istennek egy élő keresztény, aki „Isten előtt elfogadható” módon él?
20 Ha az igaz keresztény továbbra is „Isten előtt elfogadható” módon él, képes felajánlani Istennek a Zsidók 13:15, 16-ban említett áldozatokat: „őáltala [Krisztus, Isten Főpapja által] mutassuk be mindenkor Istennek a dicséret áldozatát, vagyis az ő nevéről nyilvános vallást tevő ajkak gyümölcsét. Azonkívül a jó cselekedetekről és az adakozásról meg ne feledkezzetek, mert az ilyen áldozatokban gyönyörködik Isten.”
21. Mit helyezett Jehova az állatáldozatok bemutatása elé a választott népénél, s ezért mit mondjunk az emberáldozatokról?
21 Az itt leírt áldozatok nem engedik meg, hogy Jehova imádatát emberi vagy állati áldozatok bemutatásával keverjük össze e világ hamis istenei számára. (És 42:8) Az elsődleges dolog, amit Isten megkövetel a népétől: az engedelmesség; engedelmességünk ,Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata’ iránt. Amikor Jehova megszabadította választott népét Egyiptom halálos elnyomása alól, nem az állatáldozatokat rendelte el nekik elsőként, mint legfontosabb dolgot: „Mert ezt parancsoltam meg nekik, mondván: ,Engedelmeskedjetek a szavamnak és én Istenetek leszek, ti pedig népem lesztek; és mind azon az úton kell járnotok, amelyet én parancsolok nektek, hogy jól legyen dolgotok.’” (Jer 7:22, 23; 1Sám 15:22) Ha tehát Jehova nem követelt meg állati áldozatokat választott népétől, még kevésbé követelt meg tőlük emberi áldozatokat. Az emberi áldozatok gondolata, mint amilyeneket Baálnak vagy Molochnak mutattak be, „nem az [ő] szívében merült fel”. — Jer 7:31.
22, 23. a) Azzal, hogy a kereszténység emberi vér kiontásával írta be nevét a történelem lapjaira, milyen — Istennek tetsző — áldozatok bemutatását mulasztotta el? b) Mi kellett hogy történjen az ókori előképével, ami megmutatja, hogy ő sem maradhat büntetés nélkül?
22 A kereszténység, noha emberi vér kiontása által írta fel nevét a történelem véres lapjaira, nem mutatott be Istennek tetsző áldozatokat. Hiányzott nála a Biblia Istene iránti engedelmesség. (Mik 6:6–8) Mind a mai napig nem bánta meg engedetlen eljárását és nem mutatta be Istennek a megfelelő áldozatot: „Az áldozatok Istennek: a megtört szellem; a megtört és összezúzott szívet, ó Isten, nem fogod megvetni.” (Zsolt 51:19) Vajon megérdemli a kereszténység, hogy büntetlenül maradjon? Vajon büntetés nélkül marad-e? Ókori előképe, Jeruzsálem, megérdemelt büntetést kapott, amint Jehova megmondta:
23 „,Ezért íme, jönnek napok — ez Jehova kijelentése —, amikor nem mondják többé, hogy ez Tófet és Hinnom fiainak völgye, hanem az öldöklés völgye; és úgy temetnek Tófetben, hogy nem lesz elegendő hely. És ennek a népnek a holttestei eledellé kell hogy váljanak az ég repülő teremtményei és a föld állatai számára anélkül, hogy valaki megrettentené őket. És megszüntetem Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin az ujjongás hangját és az örvendezés hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját; mert az ország semmi más nem lesz, csak egy elpusztított hely.’” — Jer 7:32–34; 19:6–9.
24. Hogyan történt meg az ünnepélyes jövendölés előképi beteljesedése?
24 Ennek az ünnepélyes jövendölésnek a beteljesedése nem következett be Jósiás király uralkodása alatt, aki összezúzta a bálványokat és megszentségtelenítette a Moloch és más démonistenek imádatára felavatott helyeket. (2Kir 23:3–20) Tófetnek és Hinnom fiai völgyének az öldöklés völgyévé történt átváltozása azonban bekövetkezett, amikor a völgy júdeai holttestekkel volt teleszórva, és nem voltak sírok, hogy távoltartsák a madarakat és vadállatokat a holttestek felfalásától. Ez i. e. 607-ben következett be, amikor a sokáig ostromolt Jeruzsálem a babiloniaiak kezére került és a nyomorult túlélőket száműzetésbe hurcolták, a várost pedig pusztasággá tették. Jeruzsálem és Júda 70 évig maradt pusztán. — 2Krón 36:17–21.
25. A fentiek alapján Jeremiás melyik jövendölésének a beteljesedését nem kerülheti el a kereszténység?
25 A vérbűnnel terhelt mai kereszténység, pogány szokásaival, ember alkotta hagyományaival, valamint a pogány filozófiákból és bibliai tanításokból álló keverékével együtt nem jár jobban, mint ókori előképe. Nem kerüli el Jehova jövendölésének a beteljesedését: „Egy hatalmas vihar támad majd a föld legtávolabbi részeiből. És a Jehova által levágottak biztosan ott lesznek azon a napon a föld egyik végétől egészen a föld másik végéig. Nem siratják meg őket, sem össze nem gyűjtik, sem el nem temetik őket. Olyanokká lesznek a föld színén, mint a trágya.” (Jer 25:32, 33) Nem! A kereszténység nem fogja túlélni az eljövendő „nagy nyomorúság”-ot. (Máté 24:1, 2, 21, 22) Sőt mi több, a hamis vallás világbirodalmának többi része is szorosan követni fogja öt a pusztulásba!
[Kiemelt rész a 12. oldalon]
Jeremiás bibliai jövendölése az élet útját mutatja meg azoknak, akik szeretik az igazságosságot, De leírja Jehova Isten ítélet-végrehajtását is a hamis valláson és a nemzeteken, melyek ellenszegülnek akaratának. Itt az óra! Időszerű tehát, hogy „Az Őrtorony” ebben a számában és a következőkben megmagyarázza Jeremiás jövendölésének modernkori beteljesedését.
[Kép a 16. oldalon]