Az összejövetelek ’építenek, bátorítanak és vigasztalnak’

13. a) Milyen hatással kell lenniük az összejöveteleknek a jelenlévőkre? b) Milyen kérdést különösen fontos megvizsgálniuk a véneknek?

¹³ Pál kijelenti, hogy az összejövetelek egyik fontos célja az, hogy építsék, bátorítsák és vigasztalják a jelenlévőketc (1Kor 14:3). Hogyan tudják a vének elérni, hogy az összejövetelen tartott programjuk valóban buzdító és vigasztaló legyen a testvérek számára? Hogy megkapjuk a választ, vizsgáljuk meg, hogyan vezetett le Jézus egy összejövetelt nem sokkal a feltámadása után.

14. a) Mi minden történt az előtt az összejövetel előtt, melyet Jézus tartott? b) Miért lehetünk biztosak abban, hogy az apostolok örültek, amikor ’Jézus odament hozzájuk, és beszélt velük’?

¹⁴ Először nézzük meg, hogy mi minden történt ez előtt az összejövetel előtt. Közvetlenül azelőtt, hogy Jézust megölték, az apostolok „otthagyták őt, és elmenekültek”, és ahogyan az meg lett jövendölve, ’szétszóródtak, ki-ki a maga házához’ (Márk 14:50; Ján 16:32). Jézus, miután feltámadt, meghívta csüggedt apostolait egy különleges összejövetelre.d „A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket”. Amikor megérkeztek, ’Jézus odament hozzájuk, és beszélt velük’ (Máté 28:10, 16, 18). Gondolj bele, mennyire örülhettek az apostolok, hogy Jézus meghívta őket! Miről beszélt Jézus ezen az alkalmon?

15. a) Miről beszélt Jézus, de mit nem hozott fel? b) Milyen hatással volt ez az összejövetel az apostolokra?

¹⁵ Jézus a következő kijelentéssel kezdte az összejövetelt: „Nekem adatott minden hatalom”. Majd ezt a megbízatást adta a követőinek: ’Menjetek hát, és képezzetek tanítványokat.’ Végül szeretetteljesen a következőkről biztosította őket: „veletek vagyok minden napon” (Máté 28:18–20). Észrevetted, hogy mit nem tett Jézus? Nem szidta meg az apostolait, és nem is kérdőjelezte meg az indítékaikat. Nem beszélt arról, hogy egy pillanatra megingott a hitük, hogy ezzel tovább fokozza a bűntudatukat. Ehelyett felelősségteljes megbízatást adott nekik, hogy biztosítsa őket az Atyja és a saját szeretetéről. Hogyan hatott mindez az apostolokra? Annyira építő, bátorító és vigasztaló volt számukra ez az összejövetel, hogy nem sokkal később „folytatták a tanítást és a jó hír hirdetését” (Csel 5:42).

16. Hogyan utánozzák ma a vének Jézus példáját, amikor programot tartanak, hogy az összejövetel a felfrissülés forrása legyen?

¹⁶ Jézushoz hasonlóan a vének tudják, hogy az összejöveteleken biztosíthatják a hittársaikat arról, hogy Jehova szereti a népét (Róma 8:38, 39). Ezért a programjaikban a testvérek erősségeire összpontosítanak, nem pedig a gyengeségeikre. Nem kérdőjelezik meg az indítékaikat. Ehelyett a szavaikból az derül ki, hogy hisznek abban, hogy a hittársaik szeretik Jehovát, és hogy szeretnék azt tenni, ami helyes (1Tessz 4:1, 9–12). Természetesen a véneknek időnként tanácsot kell adniuk az egész gyülekezetnek. De ha csak néhány testvért kell helyreigazítani, általában az a legjobb, ha személyesen csak nekik adnak tanácsot (Gal 6:1; 2Tim 2:24–26). Ha az egész gyülekezethez szólnak, arra törekszenek, hogy amikor csak lehetséges, dicsérjenek (Ézs 32:2). Igyekeznek olyan hangnemben beszélni, hogy az összejövetel felfrissítse a hallgatóságot, és új erőt adjon mindenkinek (Máté 11:28; Csel 15:32).