CSALÁS

Tudatos félrevezetés, becsapás vagy az igazság szándékos elferdítése azzal a céllal, hogy valaki rávegyen egy személyt arra, hogy lemondjon az értékeiről vagy a törvényes jogairól. Az a héber szó, melyet úgy fordítanak, hogy ’csal’ (ʽá·saq ʹ; 3Mó 6:2), alapvetően azt a gondolatot hordozza magában, hogy valaki visszaél az erejével vagy a hatalmával. Ezért úgy is fordítják, hogy ’elnyomás’ (Pr 4:1; Ézs 52:4). A görög a·po·szte·reʹó ige azt jelenti, hogy ’megfoszt’ vagy ’csal’ (1Ko 7:5; Mk 10:19; 1Ti 6:5). A görög do ʹlosz (’csalás’; Cs 13:10) főnevet pedig úgy is visszaadják, hogy „csalárdság” (Mk 7:22).

A Bibliában a csalás fogalma főként az üzleti élethez fűződik. Isten törvénye tiltotta a becstelen üzleti mesterkedéseket. Az izraelitáknak becsületeseknek kellett lenniük egymással. A napszámosokat, vagy béreseket különösen védte a Törvény (3Mó 19:13; 5Mó 24:14; vö.: Jk 5:4). Jézus Krisztus Isten ’parancsolatai’ között sorolta fel azt az utasítást is, hogy „ne csalj” (Mk 10:19). A törvényszövetség hatálya alatt, ha egy ember csalást követett el valakivel szemben, de később megbánta és feltárta a bűnét, akkor oda kellett adnia a károsultnak a teljes összeget és annak az egyötödét, valamint vétkességért való felajánlást kellett bemutatnia Jehovának (3Mó 6:1–7).

A hamis vallásokat is tisztességtelennek mutatja be a Szentírás. Pál élesen elítélte a varázsló Elimászt, aki vaksággal lett sújtva, mert ’elferdítette Jehova helyes útjait’ a csalásai és a gazsága által (Cs 13:8–11). Pál azokat a korintuszi keresztényeket is helyreigazította, akik bíróság elé vitték egymást. Azt mondta nekik, hogy ha az igazságtalanok előtt pereskednek, és nem a szentek előtt a gyülekezetben, akkor helytelenséget és csalást követnek el a testvéreikkel szemben. Inkább hagyniuk kellene, hogy csalást kövessenek el velük szemben, semmint hogy világi emberek elé vigyék az ügyet (1Ko 6:1–8).

A Biblia gyakran figyelmeztet a csalás és a fondorlatos tettek ellen, és elítéli ezeket. Arra is rámutat, hogy Isten meg fogja ítélni a csalókat, és kimenti a népét az ilyen személyek markából (Zs 62:10; 72:4; 103:6; Pl 14:31; 22:16; 28:16; Mi 2:1, 2; Ma 3:5).