Krisztus törvénye

„Krisztus törvényének vagyok alárendelve” (1KORINTHUS 9:21, Katolikus fordítás).

 1., 2. a) Hogyan kerülhetett volna el az emberiség sok hibát? b) Mit nem tanult meg a kereszténység a judaizmus történelméből?

„AZ EMBEREK és a kormányzatok soha, semmit sem tanultak a történelemből, illetve nem cselekedtek a történtekből leszűrt alapelvek szerint.” Ezt mondta egy XIX. századi német filozófus. Valóban, az emberi történelem útját „ostobaság előrehaladásának” írták le, rettenetes tévedések és válságok sorozatának, amelyek közül sokat el lehetett volna kerülni, ha az emberiség egyszerűen kész lett volna tanulni a múlt hibáiból.

² Az isteni törvényről szóló jelen tanulmányunk ugyanezzel foglalkozik, hogy az emberek nem voltak hajlandók tanulni a múlt hibáiból. Jehova Isten a Mózesi Törvényt egy még jobbal váltotta fel — Krisztus törvényével. Ám a kereszténység vezetői, akik azt állítják, hogy ezt a törvényt tanítják és ez alapján élnek, nem tanultak a farizeusok rettenetes nagy ostobaságából. A kereszténység tehát kiforgatta Krisztus törvényét, és helytelenül alkalmazta, akárcsak a judaizmus tette a Mózesi Törvénnyel. Hogyan volt ez lehetséges? Beszéljünk először erről a törvényről — mi ez, kiket vezet, és hogyan vezeti őket, s miben különbözik a Mózesi Törvénytől. Majd utána vizsgáljuk meg, hogyan alkalmazta helytelenül a kereszténység. Ezáltal bárcsak tanulnánk a történelemből, és a javunkra fordítanánk!

Az új szövetség

 3. Milyen ígéretet tett Jehova egy új szövetségre vonatkozóan?

³ Jehova Istenen kívül ki tehetne még jobbá egy tökéletes Törvényt? A mózesi törvényszövetség tökéletes volt (Zsoltárok 19:8). Ennek ellenére Jehova megígérte: „Ímé, eljőnek a napok . . .; és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával. Nem ama szövetség szerint, a melyet az ő atyáikkal kötöttem.” A Tízparancsolat — a Mózesi Törvény magva — kőtáblákra volt leírva. Az új szövetségről azonban Jehova ezt mondta: „Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be” (Jeremiás 31:31–34).

 4. a) Melyik Izráelt érinti az új szövetség? b) A szellemi izraelitákon kívül kik vannak még alárendelve Krisztus törvényének?

⁴ Kit vesznek be végül ebbe az új szövetségbe? Nyilván nem a szó szerinti „Izráel házát”, amely elutasította ennek a szövetségnek a Közvetítőjét (Zsidók 9:15). Nem, ez az új „Izráel” „Istennek Izráele”, egy szellemi izraelitákból álló nemzet (Galátzia 6:16; Róma 2:28, 29). Ehhez a keresztényekből álló, szellemtől felkent, kicsiny csoporthoz csatlakozott később „egy nagy sokaság”, minden nemzetből, amely szintén Jehovát szeretné imádni (Jelenések 7:9, 10; Zakariás 8:23). Bár a nagy sokaság tagjai nem részei az új szövetségnek, de őket is törvény köti. (Vö. 3Mózes 24:22; 4Mózes 15:15.) „Egy nyájként”, „egy pásztor” irányítása alatt, mindannyian ’Krisztus törvényének vannak alárendelve’, ahogyan Pál apostol írta (János 10:16; 1Korinthus 9:21, K. f.). Pál ezt az új szövetséget „jobb szövetségnek” nevezte. Miért? Elsősorban azért, mert beteljesült ígéreteken alapul, és nem eljövendő dolgok előárnyékolásán (Zsidók 8:6; 9:11–14).

 5. Mi a célja az új szövetségnek, és miért lesz sikeres?

⁵ Mi a célja ennek a szövetségnek? Az, hogy az egész emberiség áldására királyok és papok nemzetét hozza létre (2Mózes 19:6; 1Péter 2:9; Jelenések 5:10). A mózesi törvényszövetség sosem hozta létre ezt a nemzetet a szó igazi értelmében, mivel Izráel egésze lázadozott, és elvesztette a lehetőséget. (Vö. Róma 11:17–21.) Az új szövetség azonban biztosan sikeres lesz, mivel meglehetősen más törvénnyel van összefüggésben. Miben különbözik?

A szabadság törvénye

 6., 7. Miben kínál fel nagyobb szabadságot Krisztus törvénye, mint a Mózesi Törvény?

⁶ Krisztus törvénye többszörösen is a szabadsággal függ össze (János 8:31, 32). „Egy szabad nép törvényeként” és „a szabadság tökéletes törvényeként” utalnak rá (Jakab 1:25; 2:12, NW). Természetesen az embereknél minden szabadság viszonylagos. Ez a törvény mégis sokkal nagyobb szabadságot kínál fel, mint az elődje, a Mózesi Törvény. Miért?

⁷ Elsősorban azért, mert senki sem születik Krisztus törvénye alatt. Az olyan tényezők, mint például a faji hovatartozás vagy a születési hely, nem számítanak. Az igaz keresztények szívükben, szabadon választják, hogy elfogadják a törvény iránti engedelmesség igáját. Így téve rájönnek, hogy ez az iga kellemes, a teher pedig könnyű (Máté 11:28–30). A Mózesi Törvény tulajdonképpen szintén azzal a szándékkal készült, hogy megtanítsa az embereknek, hogy bűnösök, és igen nagy szükségük van egy váltságáldozatra a kiváltásukhoz (Galátzia 3:19). Krisztus törvénye azt tanítja, hogy a Messiás már eljött, életével lefizette a váltságdíjat, és megnyitotta az utat előttünk, hogy megszabaduljunk a bűn és a halál iszonyatos, elnyomó hatásától! (Róma 5:20, 21). Ahhoz, hogy a javunkra fordítsuk, ’hitet kell gyakorolnunk’ ebben az áldozatban (János 3:16, NW).

 8. Mit foglal magában Krisztus törvénye, és ha eszerint élünk, az miért nem kívánja meg tőlünk, hogy több száz jogszabályt tartsunk az emlékezetünkben?

⁸ A ’hit gyakorlása’ magában foglalja, hogy Krisztus törvénye szerint élünk. Ebben benne van, hogy Krisztus minden parancsának engedelmeskedünk. Vajon ez azt jelenti, hogy több száz törvényt és szabályt kell elménkben tartani? Nem. Míg Mózes, az ó szövetség közvetítője leírta a Mózesi Törvényt, Jézus, az új szövetség Közvetítője, sosem írt le egyetlen törvényt sem. Ő inkább élte e törvényt. Tökéletes életútjával mindenki számára követendő mintát adott (1Péter 2:21). Talán ezért utaltak a korai keresztények által gyakorolt imádatra úgy, mint ami „az Út” (Cselekedetek 9:2; 19:9, 23; 22:4; 24:22, Vida fordítás). Számukra Krisztus törvényét Krisztus élete példázta. Jézus utánzása jelentette azt, hogy ennek a törvénynek engedelmeskednek. Az iránta érzett bensőséges szeretetük azt jelentette, hogy ez a törvény csakugyan a szívükbe volt írva, amint a prófécia mondta (Jeremiás 31:33; 1Péter 4:8). Aki pedig szeretetből engedelmeskedik, sosem érzi magát elnyomva — egy újabb ok, amiért Krisztus törvényét „egy szabad nép törvényének” lehet hívni.

 9. Mi Krisztus törvényének a lényege, és milyen módon foglal magában ez a törvény egy új parancsot?

⁹ Ha a szeretet fontos volt a Mózesi Törvényben, akkor a keresztény törvénynek ez a lényege. Krisztus törvénye tehát új parancsot foglal magában — a keresztényeknek önfeláldozó szeretetet kell egymás iránt érezniük. Úgy kell szeretniük, mint ahogy Jézus szeretett; ő készségesen adta életét a barátaiért (János 13:34, 35; 15:13). Így hát elmondhatjuk, hogy Krisztus törvénye még magasztosabb kifejeződése a teokráciának, mint amilyen Mózes Törvénye volt. Ahogyan ez a folyóirat korábban már rámutatott: „a teokrácia Isten általi uralom; Isten szeretet; ezért a teokrácia szeretet általi uralom.”

Jézus és a farizeusok

10. Miben volt Jézus tanítása a farizeusok tanításának az ellentéte?

¹⁰ Aligha meglepő ezután, hogy Jézus összeütközésbe került napjai zsidó vallásvezetőivel. „A szabadság tökéletes törvénye” annyira távol állt az írástudók és a farizeusok gondolkodásmódjától, hogy távolabb már nem is állhatott volna. Ember alkotta szabályokkal próbálták ellenőrzés alatt tartani a népet. Tanításuk elnyomóvá, kárhoztatóvá, negatívvá vált. Ezzel éles ellentétben Jézus tanítása lenyűgözően építő és pozitív volt! Jézus gyakorlatias volt, és az emberek valóságos szükségleteivel és gondjaival foglalkozott. Egyszerűen tanított, és őszinte érzéssel, a mindennapi életből vett szemléltetéseket használt, és Isten Szavának a tekintélyére alapozott. Ezért „álmélkodik vala a sokaság az ő tanításán” (Máté 7:28). Igen, Jézus tanítása a szívükig hatolt!

11. Hogyan mutatta be Jézus, hogy a Mózesi Törvényt ésszerűen és irgalommal kellett volna alkalmazni?

¹¹ Jézus nem fűzött még több szabályt a Mózesi Törvényhez, hanem inkább megmutatta a zsidóknak, hogyan kellett volna mindvégig ésszerűséggel és irgalommal alkalmazniuk ennek a Törvénynek az egészét. Emlékezz csak vissza például arra az esetre, amikor egy vérfolyással sújtott asszony közelítette meg őt. A Mózesi Törvény szerint, akit az asszony megérintett, tisztátalanná vált, ezért semmi esetre sem lett volna szabad a tömegbe mennie (3Mózes 15:25–27). De ő olyan elszántan szeretett volna meggyógyulni, hogy keresztülfurakodott a tömegen, és megérintette Jézus ruháját. Vérzése azonnal elállt. Vajon Jézus megfeddte őt, amiért megszegte a Törvényt? Nem, sőt inkább megértette, milyen kétségbeejtő volt az asszony helyzete, és a Törvény legnagyobb elvét mutatta be — a szeretetet. Beleérzően ezt mondta neki: „Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból” (Márk 5:25–34).

Vajon Krisztus törvénye engedékeny?

12. a) Miért ne következtessünk úgy, hogy Krisztus engedékeny? b) Mi mutatja, hogy a sok törvény készítése sok kiskapu készítéséhez vezet?

¹² Vajon arra kell ebből következtetnünk, hogy Krisztus törvénye, mivel a „szabadság” törvénye, ezért engedékeny, míg ellenben a farizeusok valamennyi szájhagyományukkal legalább szigorú korlátok között tartották az emberek viselkedését? Nem. Napjaink jogrendszerei azt mutatják, hogy gyakran minél több törvény van, annál több kiskaput találnak az emberek.a Jézus napjaiban a farizeusi szabályok megsokasodása arra vitte az embereket, hogy keressenek kiskapukat, hogy szeretet nélküli, gépies cselekedeteket hajtsanak végre, és hogy álszent külsőt vegyenek fel, elfedve belső romlottságukat (Máté 23:23, 24).

13. Miért eredményezett Krisztus törvénye a magatartást illetően magasabb irányadó mértéket, mint bármely írott törvénygyűjtemény?

¹³ Krisztus törvénye ezzel ellentétben nem táplálja az ilyenfajta hozzáállást. Valójában, ha egy olyan törvénynek engedelmeskedünk, amely Jehova iránti szereteten alapul, és ennek úgy engedelmeskedünk, hogy Krisztus mások iránti, önfeláldozó szeretetét utánozzuk, akkor a magatartást illetően ez sokkal magasabb szintű irányadó mértéket eredményez, mint amilyet egy formális jogszabálygyűjtemény követése eredményezne. A szeretet nem keres kiskapukat; megóv az olyan ártalmas dolgok cselekvésétől, amelyeket egy törvénygyűjtemény esetleg nem tilt kifejezetten. (Lásd: Máté 5:27, 28.) Krisztus törvénye tehát arra fog indítani minket, hogy olyan módokon tegyünk meg másokért bizonyos dolgokat — mutassunk ki nagylelkűséget, vendégszeretetet és szeretetet —, amelyekre egyetlen formális törvény sem tudna rávenni minket (Cselekedetek 20:35; 2Korinthus 9:7; Zsidók 13:16).

14. Milyen hatással volt az első századi keresztény gyülekezetre, hogy tagjai Krisztus törvénye szerint éltek?

¹⁴ Amilyen mértékben alkalmazták a korai keresztény gyülekezet tagjai Krisztus törvényét az életükben, olyan mértékben volt meleg, szeretetteljes a légkör, viszonylag mentes a merev, ítélkező és képmutató magatartásformáktól, amelyek oly gyakoriak voltak a zsinagógákban azokban a napokban. E szárnyukat bontogató gyülekezetek tagjainak igazán érzékelniük kellett, hogy „egy szabad nép törvénye” szerint élnek.

15. Többek között milyen erőfeszítéseket tett Sátán kezdetben, hogy megrontsa a keresztény gyülekezetet?

¹⁵ Sátán azonban buzgón igyekezett megrontani a keresztény gyülekezetet belülről, mint ahogyan Izráel nemzetét is megrontotta. Pál apostol farkasszerű emberek eljövetelére figyelmeztett, akik majd „fonák dolgokat beszélnek”, és elnyomják Isten nyáját (Cselekedetek 20:29, 30). Vitába kellett szállnia a judaistákkal, akik megpróbálták Krisztus törvényének viszonylagos szabadságát felcserélni a Mózesi Törvény iránti rabszolgasággal, amely Törvény már teljessé lett a Krisztusban (Máté 5:17; Cselekedetek 15:1; Róma 10:4). Miután az utolsó apostol is meghalt, nem volt többé akadálya az ilyen hitehagyásnak. Általánossá vált tehát a romlás (2Thessalonika 2:6, 7).

A kereszténység beszennyezi Krisztus törvényét

16., 17. a) A romlás milyen formái kerültek a kereszténységbe? b) Hogyan mozdították elő a katolikus egyház törvényei a szexualitásról alkotott, eltorzult nézet kialakulását?

¹⁶ Ugyanúgy, mint ahogy a judaizmus esetében volt, a romlás több formában is megmutatkozott a kereszténységben. A kereszténység is a hamis tantételek és a laza erkölcs csapdájába esett. Azok az erőfeszítések, amelyeket nyája védelmében a külső hatások ellen tett, gyakran még a tiszta imádat fennmaradó töredékét illetően is bomlasztónak bizonyultak. Elszaporodtak a merev és Írás-ellenes törvények.

¹⁷ A katolikus egyház kiemelkedő a rengeteg egyházi törvény alkotásában. Ezek a törvények főleg a szexualitással kapcsolatos dolgokban voltak eltorzítva. Az egyik könyv szerint az egyház felvette a sztoicizmus görög filozófiáját, amely gyanakvó volt az élvezetek minden formájával szemben (Sexuality and Catholicism). Az egyház kezdte azt tanítani, hogy mindenféle szexuális élvezet, ideértve a szokásos házastársi kapcsolatot is, bűn. (Állítsd szembe: Példabeszédek 5:18, 19.) Azt állították, hogy a szexualitás csupán a nemzés miatt van, semmi másért. Ennélfogva az egyházi törvény igen súlyos bűnnek ítélte a fogamzásgátlás bármilyen formáját, néha sokéves vezeklést követelve meg. Ezenkívül a papságnak megtiltották a házasodást; ez egy olyan rendelet, amely a tiltott szexualitás áradatához vezetett, ideértve a gyermekek megbecstelenítését is (1Timótheus 4:1–3).

18. Mi lett a következménye az egyházi törvények szaporodásának?

¹⁸ Ahogy az egyházi törvények szaporodtak, könyvekbe rendezték azokat. Ezek a könyvek kezdték elhomályosítani és kiszorítani a Bibliát. (Vö. Máté 15:3, 9.) A judaizmushoz hasonlóan a katolicizmus bizalmatlan volt a világi írásokkal szemben, és sokat veszélyesnek tartott. Ez a nézet hamarosan jóval meghaladta a Biblia ezzel kapcsolatos, ésszerű óvatosságát (Prédikátor 12:14; Kolossé 2:8). Jeromos, egy i. sz. negyedik századi, egyházi író így kiáltott fel: „Ó Uram, ha még egyszer világi könyvem lesz, vagy világi könyvet olvasok, megtagadtalak téged.” Idővel az egyház cenzúra alá vette a könyveket — még a világi témájúakat is. Így cenzúrázták a XVII. századi csillagászt, Galileit is, amiért azt írta, hogy a Föld kering a Nap körül. Az egyház ragaszkodott ahhoz, hogy ő legyen a legfőbb tekintély mindenben — még a csillagászati kérdésekben is —, ami végül odavezetett, hogy aláásta a Biblia hitelét.

19. Hogyan támogatták a kolostorok a merev tekintélyelvet?

¹⁹ Az egyházak szabályalkotása virágzott a kolostorokban, ahol a szerzetesek elszigetelték magukat e világtól, hogy önmegtartóztatásban éljenek. A legtöbb katolikus kolostor „Szent Benedek regulájához” ragaszkodott. Az apát (ez a kifejezés az „atyá”-nak fordított arám szóból származik) teljhatalommal uralkodott. (Vö. Máté 23:9.) Ha egy szerzetes ajándékot kapott a szüleitől, az apát döntötte el, hogy a szerzetes kapja-e meg, vagy valaki más. A közönséges beszéd elítélésén kívül az egyik regula megtiltott minden fecsegést és tréfát, így szólva: „Egyetlen tanítvány sem mondhat ilyeneket.”

20. Mi mutatja, hogy a protestantizmus szintén jártasnak bizonyult az Írás-ellenes tekintélyelv támogatásában?

²⁰ A protestantizmus, amely igyekezett megreformálni a katolicizmus Írás-ellenes túlkapásait, hamarosan ugyanolyan jártassá vált az önkényes szabályok gyártásában, melyekre nem volt alap Krisztus törvénye szerint. A vezető reformert, Kálvin Jánost például így nevezték: „a helyreállított Egyház törvényhozója.” Genfet szigorú törvények sokaságával irányította, melyeket a „véneken” keresztül tett kötelezővé, akiknek Kálvin megjegyzése szerint „az a hivataluk, hogy mindenki életére felügyeljenek”. (Állítsd szembe: 2Korinthus 1:24.) Az egyház tartotta ellenőrzés alatt a fogadókat is, és szabályozta, hogy milyen beszélgetési téma engedélyezett. Kemény büntetést róttak ki az olyan vétkekért, mint például a frivol énekek éneklése vagy a tánc.b

Tanuljunk a kereszténység hibáiból

21. Egészében véve, milyen hatása volt a kereszténységben meglévő hajlamnak, hogy ’annak felette bölcselkedjen, ami írva van’?

²¹ Vajon beváltak ezek a szabályok és törvények: megvédték a kereszténységet a romlástól? Épp ellenkezőleg! Napjainkra a kereszténység több száz felekezetre forgácsolódott, amelyek között a túlzottan szigorútól kezdve a rendkívül engedékeny is megtalálható. Ilyen vagy olyan módon mindegyikük ’annak felette bölcselkedett, ami írva van’, engedve, hogy az emberi gondolkodás irányítsa a nyájat, az isteni törvény rovására (1Korinthus 4:6).

22. Miért nem jelenti a kereszténység hitehagyása Krisztus törvényének a végét?

²² Ám Krisztus törvénye történetének nem tragikus a vége. Jehova Isten sosem fogja megengedni, hogy egyszerű emberek eltöröljék az isteni törvényt. A keresztény törvénynek napjainkban erőteljes a hatása az igaz keresztények között, és az ő nagyszerű kiváltságuk, hogy aszerint élhetnek. De miután megvizsgáltuk, mit tett a judaizmus és a kereszténység az isteni törvénnyel, jogosan felmerülhet a kérdés: Hogyan éljünk Krisztus törvénye szerint, közben elkerülve a csapdát, hogy ne szennyezzük be Isten Szavát emberi érvelésekkel és szabályokkal, ami az isteni törvénynek épp a szellemét ásná alá? Milyen kiegyensúlyozott nézetet kell kialakítania bennünk Krisztus törvényének napjainkban? A következő cikk ezekre a kérdésekre adja meg a választ.

[Lábjegyzetek]

Hogyan válaszolnál?

◻ Mi Krisztus törvényének a lényege?

◻ Miben különbözött Jézus tanítási stílusa a farizeusokétól?

◻ Hogyan használt fel Sátán merev, szabályalkotó szellemet a kereszténység megrontására?

◻ Többek között milyen pozitív hatásai vannak annak, ha Krisztus törvénye szerint élünk?

[Kép a 16. oldalon]

Jézus ésszerűen és irgalommal alkalmazta a Mózesi Törvényt