Hit által járjunk, ne látás által!
„Hit által járunk, nem látás által” (2KORINTUSZ 5:7)
1. Honnan tudjuk, hogy Pál apostol hit által járt, nem látás által?
MINTEGY 20 év telt el azóta, hogy a korábban Saulként ismert férfi, a keresztények üldözője maga is keresztény lett, és most i. sz. 55-ben járunk. Ez a férfi nem hagyta, hogy az idő múlásával gyengüljön az Istenbe vetett hite. Ámbár nem látja, mi van az égben, rendületlenül hisz. Ezért ezt írja az égi reménységű felkent keresztényeknek: „hit által járunk, nem látás által” (2Korintusz 5:7).
2—3. a) Hogyan bizonyíthatjuk be, hogy hit által járunk? b) Mit jelent látás által járni?
2 Csak úgy tudunk hitben járni, ha fenntartás nélkül bízunk abban, hogy Isten képes irányítani az életünket. Szilárdnak kell lennie a meggyőződésünknek, hogy ő valóban tudja, mi a legjobb nekünk (Zsoltárok 119:66). Amikor döntéseket hozunk, és azoknak megfelelően alakítjuk az életünket, figyelembe vesszük ’a nem látható valóságokat’ (Héberek 11:1). Ezek közé tartoznak a megígért ’új egek és új föld’ is (2Péter 3:13). Ha viszont látás által járunk, az azt jelenti, hogy életvitelünket kizárólag az vezérli, amit fizikai érzékszerveinkkel felfogunk. Ez veszélyes út, mivel odavezethet, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk Isten akaratát (Zsoltárok 81:12; Prédikátor 11:9).
3 Akár a „kicsiny nyáj” égi elhívású tagjai vagyunk, akár a földi reménységű ’más juhokhoz’ tartozunk, mindnyájunknak meg kell szívlelnünk azt az intést, hogy hit által járjunk, ne látás által (Lukács 12:32; János 10:16). Nézzük meg, hogyan óv meg minket ennek az ihletett tanácsnak a megfogadása attól, hogy megadjuk magunkat ’a bűn ideig-óráig való élvezetének’, az anyagiasság csapdájába essünk, és szem elől tévesszük a jelenlegi rendszer végét. Azt is megvizsgáljuk, hogy milyen veszélyeket rejt magában az, ha valaki látás által jár (Héberek 11:25).
Mondjunk nemet ’a bűn ideig-óráig való élvezetére’!
4. Hogyan döntött Mózes, és miért?
4 Gondoljunk bele, milyen élete lehetett volna Mózesnek, Amrám fiának! Az ókori Egyiptom királyi sarjai között nevelték fel, így könnyen lehetett volna hatalmas, vagyonos és befolyásos ember. Gondolkodhatott volna így is: „Egyiptom híres bölcsességére oktattak, szóban és tettben egyaránt hatalmas vagyok. Ha az uralkodó családjánál maradok, ebben a pozícióban segíthetek elnyomott héber testvéreimnek” (Cselekedetek 7:22). Ehelyett azt választotta, hogy „az Isten népével együtt durva bánásmódban részesüljön”. Vajon miért? Mi indította arra, hogy hátat fordítson mindannak, amit Egyiptom kínált? A Bibliában ezt a magyarázatot találjuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem pedig a király haragjától félve, mert rendíthetetlen maradt, mintha látná a Láthatatlant” (Héberek 11:24–27). Mózes hitt abban, hogy Jehova feltétlenül megjutalmazza őt az igazságosságért, és ez adott erőt neki, hogy ellenálljon a bűnnek és az azzal járó mulandó örömöknek.
5. Mire sarkall minket Mózes példája?
5 Gyakran nekünk is nehéz döntéseket kell meghoznunk. Például ilyen kérdéseken töprenghetünk: „Lemondjak bizonyos szokásaimról, amelyek nincsenek egészen összhangban a bibliai alapelvekkel? Elfogadjak egy olyan állást, amely jövedelmező ugyan, de akadályozná a szellemi fejlődésemet?” Mózes példája arra sarkall minket, hogy döntéseink ne a világ szűk látókörű gondolkodását tükrözzék, hanem ’a Láthatatlannak’, vagyis Jehova Istennek az előrelátó bölcsességében higgyünk. Mózeshez hasonlóan tartsuk Jehova barátságát értékesebbnek, mint bármit, amit ez a világ felkínál.
6—7. a) Mivel fejezte ki Ézsau, hogy látás által jár? b) Mire figyelmeztet bennünket Ézsau példája?
6 Állítsuk most szembe Mózessel Ézsaut, Izsák patriarcha fiát. Ézsaunak az volt a fontos, hogy azonnal csillapítsa éhségét (1Mózes 25:30–34). ’Nem értékelve a szent dolgokat, egyetlen tál ételért cserébe odaadta elsőszülöttségi jogait’ (Héberek 12:16). Nem törődött azzal, hogy ez a döntése milyen hatással lesz a Jehovához fűződő kapcsolatára vagy az utódaira. Szellemi értelemben vak volt. Behunyta a szemét Isten becses ígéretei előtt, és kevésre tartotta azokat. Látás által járt, nem hit által.
7 Ézsau példája figyelmeztet bennünket, ma élőket (1Korintusz 10:11). Kisebb és nagyobb horderejű döntéseinknél ne engedjük, hogy behálózzon Sátán világának propagandája, mely azt hirdeti, hogy azonnal szerezd meg, amire vágysz. Kérdezzük meg magunktól: „Érződik-e a döntéseimen, hogy hasonló hajlamaim vannak, mint Ézsaunak? Ha azzal foglalkoznék, amire éppen most vágyom, akkor háttérbe kellene szorítanom a szellemi érdekeket? Veszélybe sodorják a döntéseim az Istennel ápolt barátságomat és a remélt jutalmamat? Milyen példát mutatok másoknak?” Amennyiben a döntéseink a szent dolgok iránti tiszteletről tanúskodnak, Jehova meg fog áldani minket (Példabeszédek 10:22).
Ne essünk bele az anyagiasság csapdájába!
8. Milyen figyelmeztetést kaptak a laodiceai keresztények, és hogyan érint ez minket?
8 A megdicsőült Jézus Krisztus az első század vége felé egy látomásban, melyet János apostollal közölt, üzenetet küldött a kis-ázsiai Laodiceában lévő gyülekezetnek. Az anyagiasságra figyelmeztette őket. A laodiceai keresztények anyagilag gazdagok voltak ugyan, de szellemileg tönkrementek. Már nem jártak hit által, hanem hagyták, hogy anyagi javaik megvakítsák őket szellemileg (Jelenések 3:14–18). Az anyagiasság ma ugyanilyen kárt okozhat. Meggyengíti a hitünket, és eléri, hogy ne ’fussuk kitartással a versenyt’, melynek az életünk a tétje (Héberek 12:1). Ha nem vigyázunk, ’az élet gyönyörei’ annyira kiszoríthatják a szellemi tevékenységeket, hogy ’teljesen megfojtják őket’ (Lukács 8:14).
9. Hogyan véd meg minket az elégedettség, és az, hogy hálásak vagyunk a szellemi eledelért?
9 Szellemileg az az egyik legjobb védelem, ha elégedettek vagyunk, és nem az a célunk, hogy teljesen igénybe vegyük a világot, és anyagilag gyarapodjunk (1Korintusz 7:31; 1Timóteusz 6:6–8). Ha hit által járunk, nem látás által, akkor örömünket leljük a már létező szellemi paradicsomban. A tápláló szellemi eledel elfogyasztása nemde arra késztet, hogy ’örömmel kiáltsunk jó szívállapotunk miatt’? (Ézsaiás 65:13, 14). Ezenkívül örömmel vagyunk együtt olyanokkal, akik megtermik Isten szellemének a gyümölcsét (Galácia 5:22, 23). Mennyire fontos, hogy az elégedettség és a felüdülés forrása legyen az, amiről Jehova szellemileg gondoskodik!
10. Milyen kérdéseket jó feltennünk magunknak?
10 Íme néhány kérdés, amelyet jó, ha felteszünk magunknak: „Milyen helyet foglalnak el az életemben az anyagi javak? Arra használom fel őket, hogy az élvezeteknek éljek, vagy arra, hogy támogassam az igaz imádatot? Mi tesz igazán elégedetté? A bibliatanulmányozás és a testvérek társasága az összejöveteleken, vagy az olyan hétvégék, amikor nem kell a keresztényi kötelességeimmel törődnöm? Sokszor megteszem, hogy a hétvégét kikapcsolódásra szánom, nem pedig a szántóföldi szolgálatra és egyéb tevékenységekre, melyek az igaz imádathoz tartoznak?” Hit által járni azt jelenti, hogy szorgalmasan végezzük a Királyság-munkát, és közben fenntartás nélkül bízunk Jehova ígéreteiben (1Korintusz 15:58).
Tartsuk elménkben a véget!
11. Hogyan segít elménkben tartani a véget az, ha hit által járunk?
11 Ha hit által járunk, akkor könnyebb kerülnünk azt a testies szemléletmódot, hogy a vég még messze van, vagy egyáltalán nem is jön el. Mi nem vagyunk olyanok, mint azok a kételkedők, akik gúnyolódnak a bibliai próféciákon, mivel felismerjük, hogyan teljesedik a világeseményekben az, amit Isten Szava napjainkra megjövendölt (2Péter 3:3, 4). Például az, ahogyan az emberek többsége gondolkodik és viselkedik, nemde azt bizonyítja, hogy „az utolsó napokban” élünk? (2Timóteusz 3:1–5). Hitszemünkkel látjuk, hogy a jelenlegi világesemények nem pusztán a történelem ismétlődő epizódjai, hanem Krisztus ’jelenlétének és a világrendszer befejezésének a jelét’ alkotják (Máté 24:1–14).
12. Hogyan teljesedtek be Jézusnak a Lukács 21:20, 21-ben feljegyzett szavai az első században?
12 Vegyünk szemügyre egy olyan eseményt az időszámításunk szerinti első századból, amelynek mai párhuzama is van. Jézus Krisztus, amikor a földön élt, így figyelmeztette követőit: „amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik körül, akkor tudjátok meg, hogy elközeledett a pusztává tétele. Akkor akik Júdeában vannak, kezdjenek a hegyekbe menekülni, és akik bent vannak a városban, menjenek ki” (Lukács 21:20, 21). Ez a prófécia akkor teljesedett be, amikor a római seregek Cestius Gallus vezetésével i. sz. 66-ban ostrom alá vették Jeruzsálemet. De aztán váratlanul visszavonultak, amiből az ott élő keresztények megérthették, hogy itt az idő és a lehetőség arra, hogy ’meneküljenek a hegyekbe’. A római seregek i. sz. 70-ben visszatértek, lerohanták Jeruzsálemet, és lerombolták a templomát. Josephus beszámolója szerint több mint egymillió zsidó életét vesztette, 97 000-en pedig fogságba kerültek. Isten ítélete végre lett hajtva az akkori zsidó rendszeren. Akik hit által jártak, és megfogadták Jézus figyelmeztetését, azok megmenekültek a katasztrófától.
13—14. a) Milyen események elé nézünk? b) Miért figyeljük éberen a bibliai próféciák teljesedését?
13 Most is valami hasonló van készülőben. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének bizonyos tagjai szerepet kapnak majd az isteni ítélet végrehajtásában. Ahogyan az első században a római seregek a Pax Romanát (római békét) voltak hivatottak fenntartani, úgy ma az ENSZ rendeltetése is a béke megőrzése. Noha a római seregek igyekeztek viszonylagos biztonságot teremteni az akkor ismert világban, Jeruzsálemet feldúlták. A bibliai próféciák arra mutatnak, hogy az ENSZ-en belüli fegyveres erők ma ugyanígy zavaró tényezőt látnak majd a vallásban, és meg fogják semmisíteni a modern kori Jeruzsálemet — azaz a kereszténységet —, Nagy Babilon összes többi részével együtt (Jelenések 17:12–17). Igen, a hamis vallás egész világbirodalma a pusztulás szélén áll.
14 A hamis vallás pusztulásával megkezdődik a nagy nyomorúság. A nagy nyomorúság befejező részében a jelenlegi gonosz rendszer megmaradt elemei is semmivé lesznek (Máté 24:29, 30; Jelenések 16:14, 16). Ha hit által járunk, akkor éberen figyeljük a bibliai próféciák teljesedését. Nem hagyjuk magunkat rászedni, ha el akarják hitetni velünk, hogy bármilyen emberi szervezet — akár az ENSZ — Isten eszköze arra, hogy igazi békét és biztonságot hozzon. Életvitelünknek mindenképpen azt kell tükröznie, hogy meg vagyunk győződve arról, hogy „Jehova nagy napja közel van” (Sofóniás 1:14).
Mennyire veszélyes látás által járni?
15. Milyen csapdába esett bele Izrael nemzete, holott tapasztalta Isten áldását?
15 Az ókori Izraellel történtek jól szemléltetik, milyen veszélyes, ha az ember megengedi, hogy a látás általi járás meggyengítse a hitét. Az izraeliták saját szemükkel látták a tíz csapást, mely megszégyenítette Egyiptom hamis isteneit, azután pedig a Vörös-tengeren való látványos átkelés segítette hozzá őket a szabaduláshoz. Ennek ellenére engedetlenül aranyborjút készítettek, és azt imádták. Nyugtalankodni kezdtek, és beleuntak a várakozásba, mivelhogy Mózes ’sokára jött le a hegyről’ (2Mózes 32:1–4). Türelmetlenségükben egy látható bálványt kezdtek imádni. Mivel látás által jártak, megsértették Jehovát, és ’mintegy háromezer embernek’ meg kellett halnia (2Mózes 32:25–29). Milyen szomorú, amikor Jehova egyik ma élő imádójának a döntései arról árulkodnak, hogy az illető nem bízik Jehovában, sem abban, hogy ő képes beteljesíteni az ígéreteit!
16. Milyen hatással voltak az izraelitákra a szemük előtt lévő dolgok?
16 Az izraelitákra más módon is rossz hatással voltak a szemük előtt lévő dolgok. Mivel látás által jártak, megrettentek az ellenségeiktől (4Mózes 13:28, 32; 5Mózes 1:28). Emiatt kétségbe vonták Mózes Istentől kapott hatalmát, és panaszkodni kezdtek a sorsukra. A hit hiányában jobban vonzódtak a démonok uralta Egyiptomhoz, mint az Ígéret földjéhez (4Mózes 14:1–4; Zsoltárok 106:24). Mennyire megbánthatta Jehovát az, hogy a népe ilyen tiszteletlen vele, a láthatatlan Királyával!
17. Miért vetették el Jehova vezetését az izraeliták Sámuel idejében?
17 Sámuel próféta idejében Izrael kegyelt nemzete újfent abba a csapdába esett, hogy látás által járt. A nép olyan királyra vágyott, akit láthat. Jehova ugyan bizonyította már, hogy ő a Királyuk, ez nem volt elég ahhoz, hogy hit által járjanak (1Sámuel 8:4–9). Ostoba módon elvetették Jehova tökéletes vezetését, és inkább olyanok akartak lenni, mint a körülöttük lévő nemzetek. Viselniük is kellett a következményeket (1Sámuel 8:19, 20).
18. Mit tanulhatunk a múltban történtekből, milyen veszélyeket rejt az, ha látás által járunk?
18 Jehova mai szolgáiként nagyra becsüljük a vele ápolt jó kapcsolatunkat. Készek vagyunk tanulni a múltban történtekből, és az értékes tanulságokat át is ültetni a gyakorlatba (Róma 15:4). Amikor az izraeliták látás által jártak, elfelejtették, hogy Isten Mózes által vezeti őket. Ha nem vigyázunk, mi is megfeledkezhetünk arról, hogy ma Jehova Isten és a nagyobb Mózes, Jézus Krisztus vezeti a keresztény gyülekezetet (Jelenések 1:12–16). Óvakodnunk kell attól, hogy emberi módon lássuk Jehova szervezetének földi részét. Ez ugyanis panaszkodó szelleművé tehet minket, és azt idézheti elő, hogy elveszítjük az értékelésünket Jehova képviselői, valamint ’a hű és értelmes rabszolgától’ kapott szellemi táplálék iránt (Máté 24:45).
Határozzuk el, hogy hit által fogunk járni!
19—20. Mit határoztál el, és miért?
19 „Nem vér és test ellen van viaskodásunk, hanem a kormányzatok ellen, a hatalmak ellen, e sötétség világuralkodói ellen, az égi helyeken levő gonosz szellemi erők ellen” — jelenti ki a Biblia (Efézus 6:12). Fő ellenségünk Sátán, az Ördög. Az a célja, hogy lerombolja a Jehovába vetett hitünket. A meggyőzésnek egyetlen módszerét sem hagyja ki, amellyel eltántoríthatna minket attól az elhatározásunktól, hogy Istent szolgáljuk (1Péter 5:8). Hogyan óvhatjuk meg magunkat attól, hogy megtévesszen az, amit Sátán rendszere mutat? Úgy, hogy hit által járunk, nem látás által! A Jehova ígéreteibe vetett bizalmunk megvéd attól, hogy ’hajótörést szenvedjünk a hitünkben’ (1Timóteusz 1:19). Ezért feltétlenül határozzuk el, hogy továbbra is hit által járunk, miközben teljesen biztosak vagyunk Jehova áldásában. És kitartóan imádkozzunk, hogy megmenekülhessünk mindattól, aminek meg kell történnie a közeljövőben (Lukács 21:36).
20 Mialatt hit által járunk, nem látás által, van egy kiváló Példaképünk. „Krisztus is szenvedett értetek, mintát hagyva nektek, hogy szorosan kövessétek a nyomdokait” — írja a Biblia (1Péter 2:21). A következő cikk azt taglalja, hogy miként járhatunk úgy, ahogyan ő járt.
Emlékszel?
• Mit tanultál Mózes és Ézsau példájából arról, hogy hit által kell járni, nem látás által?
• Egyebek között mi segít abban, hogy ne legyünk anyagiasak?
• Az, hogy hit által járunk, hogyan segít elkerülnünk, hogy távolinak érezzük a véget?
• Miért veszélyes látás által járni?
[Kép a 17. oldalon]
Mózes hit által járt
[Kép a 18. oldalon]
Gyakran kiszorítja a teokratikus tevékenységeket a kikapcsolódás?
[Kép a 20. oldalon]
Hogyan véd meg minket az, ha figyelünk Isten Szavára?