„A jókedvű adakozót szereti az Isten”
JEHOVA a bőkezűség megszemélyesítője. Igen, a Biblia azt mondja, hogy ő „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék” adományozója (Jakab 1:17). Figyeld meg például azokat a dolgokat, amelyeket Isten hozott létre. A táplálék, amelyet alkotott, finom, nem pedig ízetlen; a virágok színpompásak, és nem szürkék; a naplementék látványosak, és nem egyhangúak. Igen, Jehova teremtésművének minden oldala a szeretetét és a bőkezűségét bizonyítja (Zsoltárok 19:2, 3; 139:14). Ezenkívül Jehova jókedvű Adományozó. Örömét leli abban, hogy jó dolgokat tegyen szolgáiért (Zsoltárok 84:12; 149:4).
Az izraeliták azt a parancsot kapták, hogy tükrözzék vissza Isten bőkezűségét abban, ahogyan másokkal bánnak. Mózes ezt mondta nekik: „ne keményítsd meg a te szívedet, be se zárjad kezedet a te szegény atyádfia előtt . . . Bizonyára adj néki, és meg ne háborodjék azon a te szíved” (5Mózes 15:7, 10). Mivel az adakozás a szívükből fakadt, az izraeliták örömet leltek a bőkezű cselekedetekben.
A keresztények hasonló figyelmeztetést kaptak. Igen, Jézus azt mondta, hogy ’jó adni’ (Cselekedetek 20:35). Jézus tanítványai példát mutattak a jókedvű adakozásban. A Biblia például beszámol arról, hogy akik Jeruzsálemben hívőkké lettek, „jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek szüksége vala” (Cselekedetek 2:44, 45).
De ezek a bőkezű júdeaiak később elszegényedtek. A Biblia nem beszél arról, hogy pontosan mi idézte ezt elő. Néhány tudós szerint talán a Cselekedetek 11:28, 29-ben megemlített éhség lehetett az oka. Bárhogyan volt is, a júdeai keresztények nagyon nehéz helyzetben voltak, Pál pedig intézkedni akart afelől, hogy gondoskodjanak a szükségleteikről. Hogyan tette ezt meg?
Gyűjtés a szűkölködőknek
Pál a gyülekezetek segítségét kérte még az olyan távoli helyekről is, mint például Makedónia, és gyűjtést szervezett a szűkölködő júdeai keresztények javára. Pál ezt írta a korinthusbelieknek: „a miképen Galáczia gyülekezeteinek rendeltema, ti is azonképen cselekedjetek. A hétnek első napján mindenitek tegye félre magánál, a mit sikerül összegyűjtenie” (1Korinthus 16:1, 2).
Pál azt szerette volna, ha ezeket az összegyűjtött javakat gyorsan elküldik a jeruzsálemi testvéreknek, de a korinthusiak lassan reagáltak Pál kérésére. Miért? Vajon nem érdekelte őket júdeai testvéreik nehéz helyzete? Nem erről volt szó, mivel Pál tudta, hogy a korinthusiak ’mindenben bővölködtek, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban’ (2Korinthus 8:7). Valószínűleg nagyon lekötötték őket más létfontosságú tevékenységek, melyekről Pál az első levelében írt nekik. Most viszont sürgető volt a helyzet Jeruzsálemben. Ezért Pál erről írt a korinthusiaknak küldött második levelében.
Kéri, hogy legyenek bőkezűek
Pál először beszélt a korinthusiaknak a makedónokról, akik példaértékűen reagáltak a segélyakcióra. Ezt írta: „A nehézségek és a súlyos megpróbáltatások ellenére túláradó örömükből és nyomasztó szegénységükből bőséges adakozás fakadt.” A makedónokat nem kellett nógatni. Sőt Pál ezt mondta: ’Kérve kérték tőlünk a kegyet, hogy részt vehessenek a megsegítésben.’ A makedónok örömteli bőkezűsége még figyelemreméltóbb, ha azt nézzük, hogy ők maguk ’nyomasztó szegénységben’ voltak (2Korinthus 8:2–4, Katolikus fordítás).
Vajon Pál a makedónok dicséretével megpróbálta a korinthusiakban felkelteni a versenyszellemet? Semmi esetre sem, mivel tudta, hogy nem ez az ösztönzés helyes módja (Galátzia 6:4). Ezenkívül azt is tudta, hogy a korinthusiaknak nem kellett szégyenkezniük a jótetteket illetően. Inkább meg volt győződve arról, hogy a korinthusiak igazán szerették júdeai testvéreiket, és szerettek volna hozzájárulni a segélyakcióhoz. Ezt mondta nekik: „nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is elkezdtétek tavaly óta” (2Korinthus 8:10). Igen, a segélyakcióban bizonyos szempontból a korinthusiak is példaadók voltak. Pál hozzátette: „ismerem a ti készségteket a melylyel dicsekszem felőletek a macedónoknak, hogy . . . a ti buzgóságtok sokakat magával ragadt” (2Korinthus 9:2, kiemelés tőlünk). Most viszont a korinthusiaknak volt szükségük arra, hogy tettekben fejezzék ki buzgalmukat és elmebeli készségüket.
Ezért Pál ezt mondta nekik: „Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten” (2Korinthus 9:7). Pál célja tehát nem az volt, hogy nyomást gyakoroljon a korinthusiakra, mivel aligha tudna bárki is jókedvvel adakozni, ha kényszerítik rá. Nyilvánvalóan Pál feltételezte, hogy a helyes indíték már megvan, vagyis már mindenki eltökélte, hogy adakozni fog. Ezenkívül Pál ezt is mondta nekik: „ha a készség megvan, a szerint kedves az, a mije kinek-kinek van, és nem a szerint, a mije nincs” (2Korinthus 8:12). Igen, amikor a készség megvan — amikor valakit a szeretet indít —, akkor elfogadható lesz Isten előtt az, amit ad, függetlenül attól, hogy milyen csekélynek tűnik is az az adomány. (Vesd össze: Lukács 21:1–4.)
Jókedvű adakozók ma
A júdeai keresztények javára megszervezett segélyakció kiváló példa napjainkra. Jehova Tanúi egy világméretű prédikálókampányban vesznek részt, amely által több millió szellemileg éhező személy kap táplálékot (Ésaiás 65:13, 14). Ezt azért teszik, mert engedelmeskednek Jézus parancsának: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket . . . tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek” (Máté 28:19, 20).
Ennek a megbízásnak a teljesítése nem könnyű feladat. Magában foglalja a misszionáriusotthonok és a több mint száz fiókhivatali létesítmény fenntartását világszerte, ezenkívül Királyság-termek és kongresszusi termek építését, hogy Jehova imádói arra méltó helyen jöhessenek össze és buzdíthassák egymást (Zsidók 10:24, 25). Időnként Jehova Tanúi segélyakciókat is szerveznek olyan területeken, ahol természeti katasztrófa pusztított.
Gondolnunk kell ezenkívül a hatalmas nyomtatási költségekre is. Az egyik héten átlagosan több mint 22 000 000 példányt nyomtatnak Az Őrtorony-ból, a másik héten pedig körülbelül 20 000 000 példányt az Ébredjetek!-ből. Ezen a rendszeres szellemi táplálékon kívül ott van még az évente előállított több millió könyv, füzet, audio- és videokazetta.
Hogyan fedezik ennek a munkának a költségeit? Önkéntes adományokból. Ezeket pedig nem a nyilvánosság figyelmének felkeltése miatt vagy önző indítékból adják, hanem azért, hogy előmozdítsák az igaz imádatot. Ezért az ilyen adakozás boldogságot jelent az adakozónak, és Isten áldását eredményezi (Malakiás 3:10; Máté 6:1–4). Jehova Tanúi között még a gyerekek is bőkezű és jókedvű adakozók. Például amikor a négyéves Allison meghallotta, hogy az Egyesült Államok egyik részén hurrikán pusztított, 2 dollár adományt adott. Ezt írta: „Ez az összes pénz a perselyemben. Tudom, hogy a gyerekek elvesztették a játékaikat, könyveiket és babáikat. Ezt a pénzt talán fel tudjátok használni, hogy könyvet vegyetek egy annyi éves kislánynak, mint én.” A nyolcéves Maclean azt írta, nagyon örült, hogy egyetlen testvér sem halt meg a viharban. Hozzátette: „Kerestem 17 dollárt, amikor apuval dísztárcsákat árultunk. Akartam venni valamit a pénzemen, de akkor eszembe jutottak a testvéreim.” (Lásd még a fenti bekeretezett részt is.)
Igen, Jehova szívét megörvendezteti, amikor látja, hogy fiatalok és idősek egyaránt a Királyság-érdekeket teszik első helyre ’tisztelve az URat vagyonukból’ (Példabeszédek 3:9, 10, Újfordítású revideált Biblia). Természetesen senki sem tudja szó szerint gazdaggá tenni Jehovát, hiszen minden az övé (1Krónika 29:14–17). De a munka támogatása olyan kiváltság, amely lehetőséget nyújt az imádóknak arra, hogy kifejezzék Jehova iránti szeretetüket. Mindenkinek hálásak vagyunk, akit a szíve arra indít, hogy ezt megtegye.
[Lábjegyzet]
a Bár Pál ’elrendelte’ ezt, ez nem önkényes követeléseket jelentett. Inkább egyszerűen csak irányította a gyűjtést, amelyben több gyülekezet is részt vett. Ezenkívül Pál azt mondta, hogy mindenki „magánál” tegyen félre, és aszerint adjon, „a mit sikerül összegyűjtenie”. Vagyis ez azt jelenti, hogy mindenkinek egyedül és önkéntesen kellett döntenie a hozzájárulásról. Senkit sem kényszerített erre.
[Kiemelt rész a 26–27. oldalon]
Ahogyan néhányan a Királyság-prédikáló munka céljára adományoznak — Hozzájárulások a világméretű munkához
Sokan félretesznek vagy előirányoznak egy bizonyos összeget arra, hogy a következő felirattal ellátott ládába helyezzék: „Hozzájárulások a Társulat világméretű munkájához — Máté 24:14”. A gyülekezetek minden hónapban továbbítják ezt az összeget a legközelebbi fiókhivatalba.
Feltételhez kötött adományelrendezés
Olyan módon is lehet pénzt adományozni a Társulatnak, hogy az adományozó haláláig a pénz letétben marad a Társulatnál azzal a feltétellel, hogy szükség esetén visszakerül az adományozóhoz.
Ajándékok
Az önkéntes pénzadományokat közvetlenül a Társulat országodat szolgáló fiókhivatalához lehet küldeni. Ékszerek és más értékek is képezhetik az adomány tárgyát. A hozzájárulásokat kísérje egy rövid levél azzal a megállapítással, hogy ez feltétel nélküli adomány.
Biztosítás
Életbiztosítási vagy nyugdíj-előtakarékossági kötvény kedvezményezettjeként is meg lehet nevezni a Társulatot. Az ilyen elrendezésről értesíteni kell a Társulatot.
Bankszámlák
Bankszámlák, letéti jegyek értéke elhalálozás esetén kifizethető a Társulatnak, a helyi bankelőírások szerint. Az ilyen elrendezésről értesíteni kell a Társulatot.
Részvények és kötvények
Részvények és kötvények adományozhatók a Társulatnak, akár oly módon, hogy a részvény vagy a kötvény feltétel nélkül a Társulatnak szánt adomány, akár olyan elrendezés alapján, mely szerint a jövedelmet továbbra is az adományozó részére kell kifizetni.
Ingatlan
Ingatlant is lehet a Társulatnak adományozni, akár oly módon, hogy ez az adományozó feltétel nélküli ajándéka, akár oly módon, hogy az adományozóé a holtig tartó haszonélvezeti jog, és az adományozó továbbra is az ingatlanban lakik élete hátralevő részében. Ingatlan átíratása előtt kérjük, az adományozó lépjen kapcsolatba a Társulattal.
Végrendeletek
Ingatlant és ingó vagyont is lehet a Társulatra hagyni törvényes végrendelet által. A végrendelet egy példányát kérjük a Társulatnak elküldeni.
Ezekkel az elrendezésekkel kapcsolatban a Társulat Jogi Osztályát kell értesíteni, a fontosabb dokumentumokból pedig egy példányt kell küldeni ennek az osztálynak.
Jogi osztály
Magyarországi Jehova Tanúi Egyház
1425 Budapest, Pf. 223
Telefon: (061) 409-1980
[Kiemelt rész a 28. oldalon]
A gyerekek is jókedvű adakozók!
Ezt azért szeretném nektek adni, hogy még több könyvet készíthessetek nekünk. Ezt a pénzt abból gyűjtöttem össze, hogy segítettem apunak. Nagyon szépen köszönöm, hogy keményen dolgoztok (Pamela, hétéves).
Küldök nektek 6 dollár 85 centet, hogy újabb Királyság-termeket építhessetek. Ezen a nyáron kerestem, amikor üdítőitalt árultam (Selena, hatéves).
Felneveltem egy tyúkot, és az árából tudtam egy kakast és egy másik tyúkot venni. Az utóbbit Jehovának szántam. Idővel lett három kiscsibéje, amiket eladtam. Az értük kapott pénzt a levél mellett küldöm nektek Jehova munkájára (Thierry, nyolcéves).
Ez az összes pénzem! Kérlek, bölcsen használjátok fel. Nehezen gyűjtögettem össze. Összesen 21 dollár (Sarah, tízéves).
Első díjat nyertem egy iskolai feladatban, így továbbjutottam a megyei versenyre. Ott is első helyezett lettem, végül pedig második a kerületi döntőben. Mindegyikért pénzjutalmat kaptam. Meg akartam osztani a pénz egy részét a Társulattal. Úgy érzem, azért nyerhettem ezt a pénzt, mivel képzést kaptam a Teokratikus Szolgálati Iskolán, és így biztonságérzettel tudtam elmondani a beszámolómat a zsűri előtt (Amber, hatodikos).
Szeretném ezt elküldeni nektek Jehova munkájára. Kérdezzétek meg tőle, hogy mire használjátok fel. Ő mindent tud (Karen, hatéves).
[Képek a 25. oldalon]
Jehova Tanúi tevékenységét önkéntes adományokkal támogatják