JUDAIZMUS

Zsidó vallási rendszer (Ga 1:13, 14). Az i. sz. első században a judaizmus a maga különféle formáival nem teljesen a Héber Iratokon alapult. Egyik legjelentősebb irányzata, a szadduceusoké, elvetette a Szentírás feltámadásról szóló tanítását, és tagadta az angyalok létezését (Mk 12:18–27; Cs 23:8). Bár a judaizmus másik jelentős ágazatának tagjai, a farizeusok élesen szembehelyezkedtek a szadduceusok ezen nézetével (Cs 23:6–9), ők abban voltak vétkesek, hogy számos Írás-ellenes hagyományukkal érvénytelenné tették Isten Szavát (Mt 15:1–11). Nem a Törvény, amely valójában Krisztushoz vezető nevelő volt (Ga 3:24), hanem ezek a Szentírással ellenkező hagyományok nehezítették meg sokaknak azt, hogy elfogadják Krisztust. A Törvény önmagában jó és szent volt (Ró 7:12), az emberi hagyományok ellenben rabszolgává tették a zsidókat (Kol 2:8). Saul (Pál) azért volt a keresztények ádáz üldözője, mert rajongásig lelkesedett ’atyái hagyományaiért’ (Ga 1:13, 14, 23; lásd: FARIZEUSOK; SZADDUCEUSOK).