Kincset érsz Jehovának

 1. Mit figyel meg Jehova a szolgáiban?

JEHOVA ISTEN „örömét leli népében” (Zsolt 149:4). Milyen szívet melengető gondolat! Ez azt jelenti, hogy látja a jó tulajdonságainkat, tudja, hogy milyen lehetőségek rejlenek bennünk, és magához vonz minket. Ha hűségesek maradunk hozzá, ő örökre a barátunk lesz (Ján 6:44).

 2. Miért nehéz néhányaknak elhinniük, hogy Jehova szereti őket?

² Néhányan mégis így éreznek: „Tudom, hogy Jehova szereti a népét mint egészet, de azt nem hinném, hogy személy szerint engem is értékesnek tart.” Mi lehet az ilyen érzések hátterében? Figyeljük meg, mit mond Oksanab, akinek szörnyű gyerekkora volt: „Amikor megkeresztelkedtem és elkezdtem úttörőzni, nagyon boldog voltam. De 15 év múlva előtörtek bennem a fájó emlékek, és végül arra jutottam, hogy Jehova már nem támogat engem, és nem vagyok méltó a szeretetére.” Jüa, egy másik úttörő testvérnő, akinek szintén nehéz gyerekkora volt, így fogalmazza meg az érzéseit: „Átadtam az életem Jehovának, mert boldoggá akartam tenni őt. De közben biztos voltam benne, hogy ő sosem fog szeretni engem.”

 3. Milyen kérdésekről lesz szó?

³ Ezekhez a hűséges testvérnőkhöz hasonlóan talán te is őszintén szereted Jehovát, mégis kételkedsz a szeretetében. Miért fontos, hogy biztos legyél abban, hogy Jehova téged is értékesnek tart? És mi segíthet, hogy úrrá legyél a negatív érzéseiden?

 4. Miért veszélyes az, ha kételkedünk Jehova szeretetében?

⁴ A szeretet hatalmas ösztönző erő. Ha meg vagyunk győződve Jehova szeretetéről és támogatásáról, az arra indít minket, hogy teljes szívvel szolgáljuk őt, még a nehézségek ellenére is. Ha viszont kételkedünk abban, hogy Jehova törődik velünk, akkor kevés lesz az erőnk (Péld 24:10). És ha elcsüggedünk, és már nem hiszünk abban, hogy Jehova szeret minket, védtelenné válunk Sátán támadásaival szemben (Ef 6:16).

 5. Hová vezethet az, ha kételkedünk Jehova szeretetében?

⁵ Néhány kereszténynek meggyengült a hite a kételyei miatt. James, aki gyülekezeti vén, ezt meséli: „Annak ellenére, hogy a Bételben voltam, és örömmel szolgáltam egy idegen nyelvű területen, kételkedni kezdtem abban, hogy Jehova elfogadja az áldozatomat. Egy idő után már abban sem voltam biztos, hogy meghallgatja az imáimat.” Eva, aki szintén a teljes idejű szolgálatban van, ezt mondja: „Tapasztalatból tudom, hogy ha kételkedünk Jehova szeretetében, az olyan, mintha egy örvény egyre mélyebbre húzna minket. Az ember elveszíti a szellemi dolgok iránti érdeklődését, és már nem talál örömet Jehova szolgálatában.” Michael pedig, aki vén és úttörő, így fogalmaz: „Ha nem hisszük el, hogy Jehova törődik velünk, óhatatlanul elsodródunk tőle.”

 6. Mit tegyünk, ha kételkedni kezdenénk Isten szeretetében?

⁶ Tehát ahogy láttuk, a kételyek sok kárt okozhatnak. De mit tegyél, ha benned is kezd kialakulni az az érzés, hogy Jehova nem szeret téged? Azonnal utasítsd el ezt a gondolatot! Könyörögj Jehovához, hogy segítsen megszabadulnod a nyugtalanító gondolataidtól, és hogy töltsön el a békéje, amely képes megőrizni a szívedet és a gondolkodóképességedet (Zsolt 139:23; Flp 4:6, 7). És ne feledd, hogy nem vagy egyedül! Sok hittársad küzd hasonló érzésekkel. Sőt, ez a múltban is igaz volt Jehova néhány hűséges szolgájára. Ezért most vizsgáljuk meg, hogy mit tanulhatunk Pál apostol példájából.

 7. Mi mindennel küzdött Pál?

⁷ Olyan sok feladatod van, hogy úgy érzed, képtelen vagy mindenhol helytállni? Akkor biztosan meg tudod érteni Pált. Ő nagyon aggódott a testvérekért, de nem csupán egy bizonyos gyülekezetben, hanem az összesben (2Kor 11:23–28). Vagy egy krónikus betegségben szenvedsz, amely elrabolja az örömödet? Pál apostolt állandóan kínozta egy „tövis” a testében. Ez valószínűleg egy betegség volt, amelytől nagyon szeretett volna megszabadulni (2Kor 12:7–10). Vagy esetleg a saját hibáid csüggesztenek el? Időnként Pál is így érzett. Nyomorult embernek nevezte magát, mivel folyamatosan küzdenie kellett a rossz hajlamai ellen (Róma 7:21–24).

 8. Mi segített Pálnak megbirkózni a gondjaival?

⁸ Pál a súlyos nehézségei és a nyomasztó érzései ellenére kitartott Jehova szolgálatában. Mi adott neki erőt ehhez? Az, hogy szilárdan hitt a váltságban. Jól ismerte Jézus ígéretét, hogy „mindenkinek, aki hisz benne, örök élete [lehet]” (Ján 3:15; Róma 6:23). Mivel hitt Jézus váltságáldozatában, meg volt róla győződve, hogy Jehova kész megbocsátani még a súlyos bűnöket is, ha valaki őszinte megbánást tanúsít (Zsolt 86:5).

 9. Mit tanulhatunk a Galácia 2:20-ból?

⁹ Krisztus áldozata arról is meggyőzte Pált, hogy Isten nagyon szereti őt. Figyeljük meg, milyen bátorító az, amit Isten Fiáról írt: „szeretett engem, és önmagát adta értem.” (Olvassátok fel: Galácia 2:20.) Pál tehát nem gondolkodott így: „Azt értem, hogy Jehova miért szereti a testvéreimet, de engem biztosan nem tud szeretni.” Az érzései abból is látszanak, amit a rómaiaknak írt: „amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk” (Róma 5:8). Igen, Isten szeretetének valóban nincsenek korlátai.

10. Mit tanítanak nekünk a Róma 8:38, 39 szavai?

¹⁰ (Olvassátok fel: Róma 8:38, 39.) Pál meg volt róla győződve, hogy Istent nagyon erős szeretet fűzi a szolgáihoz. Úgy fogalmazott, hogy semmi sem képes „elválasztani minket Isten szeretetétől”. Tisztában volt vele, hogy Jehova mennyire türelmesen bánt az izraelitákkal. És azt is tudta, hogy vele milyen irgalmas volt. Lényegében így gondolkodott: „Ha Jehova kész volt feláldozni értem a saját Fiát, miért is kételkednék a szeretetében?” (Róma 8:32).

11. Bár Pál súlyos bűnöket követett el, miért volt biztos benne, hogy Isten szereti őt? (1Timóteusz 1:12–15)

¹¹ (Olvassátok fel: 1Timóteusz 1:12–15.) Pált időnként biztosan nyomasztotta a múltja. Úgy fogalmazott, hogy ő „a legbűnösebb” minden ember közül, és nem csoda, hogy így érzett. Mielőtt megismerte az igazságot, könyörtelenül üldözte a keresztényeket városról városra. Sokakat börtönbe zárt, és némelyeknek még a kivégzését is támogatta (Csel 26:10, 11). Képzeld csak el, hogyan érezhette magát, ha találkozott egy olyan fiatal kereszténnyel, akinek a szüleit miatta ölték meg! Pál bánkódott a bűnei miatt, de tudta, hogy a múlton már nem változtathat. Elfogadta, hogy Krisztus meghalt érte, és határozottan kijelentette: „Isten ki nem érdemelt kedvességének köszönhetően vagyok apostol” (1Kor 15:3, 10). Mi a tanulság? Fogadd el, hogy Jézus meghalt érted, és ezzel lehetővé tette, hogy Jehova meghitt barátja legyél (Csel 3:19). És ne feledd, Jehovának az számít, hogy mit teszel most, illetve a jövőben, nem pedig az, hogy milyen hibákat követtél el a múltban, akár Tanú voltál, akár nem (Ézs 1:18).

12. Hogyan segít az 1János 3:19, 20 leküzdeni az értéktelenség érzését?

¹² Amikor arról olvasol, hogy Jézus meghalt a bűneidért, talán úgy érzed, hogy te egyszerűen méltatlan vagy erre az ajándékra. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a tökéletlen szíved könnyen becsaphat téged, és emiatt értéktelennek érezheted magad. (Olvassátok fel: 1János 3:19, 20.) Ám ne feledd, hogy Jehova „nagyobb a szívünknél”. Ő akkor is szeret téged, és megbocsát neked, ha a szíved pont az ellenkezőjét mondja. Ezért tanuld meg elfogadni azt, ahogyan Jehova lát téged. Ebben segít, ha rendszeresen tanulmányozod a Szavát, imádkozol, és együtt vagy a testvéreiddel. Lássuk, hogyan!

13. Miben segíthet a Biblia tanulmányozása? (Lásd az „Isten Szavából merítenek erőt” című részt is.)

¹³ Mindennap tanulmányozd Isten Szavát! Így még jobban megismerheted Jehova nagyszerű személyiségét, és megértheted, hogy milyen gyengéden szeret téged. Ha elmélkedsz az olvasottakon, az segít kiigazítani a negatív gondolataidat (2Tim 3:16). Egy vén testvér, Kevin, aki korábban értéktelennek érezte magát, ezt mondja: „A 103. zsoltár felnyitotta a szememet. Megértettem belőle, hogy hogyan lát engem valójában Jehova.” Eva pedig, akit korábban már idéztünk, ezt mondja: „Minden nap végén elidőzöm Jehova gondolatain, mert ez megnyugtatja a szívemet, és erősíti a hitemet.”

14. Hogyan segíthet az ima?

¹⁴ Imádkozz sokszor! (1Tessz 5:17). Minden szoros barátság alapja a rendszeres és őszinte kommunikáció. Ez a Jehovával ápolt kapcsolatunkra is igaz. Ha beszélünk neki az érzéseinkről, a gondolatainkról és az aggodalmainkról, azzal kifejezzük, hogy bízunk benne, és hogy elhisszük azt, hogy ő szeret minket (Zsolt 94:17–19; 1Ján 5:14, 15). Jüa, akit már idéztünk, ezt mondja: „Igyekszem figyelni rá, hogy az imáim ne csak arról szóljanak, hogy mi történt velem aznap. Teljesen megnyílok Jehovának. Így fokozatosan megtanultam, hogy ne úgy gondoljak rá, mint egy cég igazgatójára, hanem úgy, mint egy szerető édesapára, aki törődik a gyermekeivel.” (Lásd az „Olvastad már?” című részt.)

15. Mi bizonyítja még, hogy Jehova egyénileg törődik velünk?

¹⁵ Tölts időt a barátaiddal! A hűséges barátok Jehova ajándékai (Jak 1:17). Az is égi Atyánk szeretetét bizonyítja, hogy egy szellemi családról gondoskodik számunkra, amelynek a tagjaira mindig számíthatunk (Péld 17:17). Pál a kolosszéiaknak írt levelében megemlített olyan keresztényeket, akik támogatták őt, és azt írta róluk, hogy „nagy vigaszt” nyújtottak neki (Kol 4:10, 11). Még Jézusnak is szüksége volt a barátai támogatására, és értékelte is, ha megkapta azt, akár emberektől, akár angyaloktól (Luk 22:28, 43).

16. Hogyan segíthetnek a barátaink közelebb kerülni Jehovához?

¹⁶ Te is a javadra fordítod, hogy Jehova jó barátokról gondoskodik a gyülekezetben? Nagyon sokat jelenthet, ha megosztod az aggodalmaidat egy érett hittársaddal. Ez egyáltalán nem a gyengeség jele. James, akit már idéztünk, ezt mondja: „Amikor elárasztanak a negatív gondolatok, de egy jó barátom türelmesen meghallgat, és biztosít a szeretetéről, az olyan, mintha egy mentőövet dobna nekem. A barátaimon keresztül érzem, hogy Jehova szeret és törődik velem.” Ez is jól mutatja, hogy mennyire fontos szoros barátságokat kialakítani és ápolni a gyülekezeten belül.

17–18. Kinek higgy, és miért?

¹⁷ Sátán azt szeretné, hogy feladjuk a harcot, és letérjünk a helyes útról. El akarja hitetni velünk, hogy Jehova nem szeret minket, és hogy nem érdemeljük meg, hogy megmentsen bennünket. De ahogy a cikkből láttuk, semmi sem áll messzebb a valóságtól.

¹⁸ Jehova igenis szeret téged, és értékes kincsnek tart. Ha hűséges maradsz hozzá, „mindig szeretni fog”, mint ahogy Jézust is (Ján 15:10). Ezért ne Sátánnak higgy, vagy a saját szívednek, mely talán elítél téged, hanem Jehovának, aki mindegyikünkben látja a jót. Sose feledd, hogy ő „örömét leli népében”, így benned is!