E világ „levegőjének” belélegzése halálos!

„[Titeket] . . . Isten életre keltett, jóllehet halottak voltatok vétkeitekben és bűneitekben, amelyekben egykor . . . a levegő hatalmának uralkodója szerint [jártatok]” (EFÉZUS 2:1, 2).

 1. Hogyan vált a levegő szennyezettsége halálossá az emberek számára?

FRISS levegő belélegzése! Mily üdítő, amikor áporodott levegőjű szobából jön ki az ember! Ma azonban még a nyílt térben is gond a szennyeződés. Sok országban aggasztó méreteket öltött a légtérbe okádott méreg. Mérgező füstök, radioaktív por, betegséget okozó baktériumok és bizonyos vírusfélék terjednek a levegő által. Az életfenntartó levegő, amelyről szerető Teremtőnk oly bőkezűen gondoskodott, az emberi mohóság és gondatlanság következtében egyre halálosabbá válik.

 2. Melyik mérgezett „levegő” veszélyesebb még a szennyezett levegőnél is, amelyet beszívunk?

² Bármennyire veszélyes a levegőszennyeződés, van még ennél halálosabb formája is a szennyezett „levegő-nek. Nem a csernobili (SzU) nukleáris balesettől megfertőződött levegőről vagy a Los Angeles-i (Kalifornia, USA) füstköddel telt levegőről van szó. Nem, ennél sokkal veszedelmesebb halálos „levegő” belélegzésének veszélyében élünk. Erről tett említést Pál apostol, amikor ezt írta keresztény társainak: „[Titeket] . . . Isten életre keltett, jóllehet halottak voltatok vétkeitekben és bűneitekben, amelyekben egykor e világ dolgainak rendszere szerint jártatok, a levegő hatalmának uralkodója szerint, ama szellem szerint, amely most az engedetlenség fiaiban működik” (Efézus 2:1, 2).

 3., 4. a) Kicsoda „a levegő hatalmának uralkodója”? b) Miért nem a démonok lakóhelye az Efézus 2:1, 2-ben említett „levegő”?

³ Mi ez a „levegő”? Pál rámutat, hogy ennek „hatalma”, vagy tekintélye van, és egy „uralkodó” is van fölötte. Sőt az sem kétséges, hogy ki ez az uralkodó. Sátán ő, az Ördög, akit Jézus „e világ fejedelme” névvel illetett (János 12:31). Ennek tudatában némely bibliatudós úgy érzi, hogy Pál itt zsidó, avagy pogány forrásokból vett kölcsön, és a levegőről beszél, amely a démonok tartózkodási helye, akik fölött az Ördög gyakorol felügyeletet. Sok bibliafordítás tükrözi ezt a nézetet. Ez a „levegő” azonban nem azonos a „mennyei helyek”-kel, ahol azok „a gonosz szellemi erők” laknak (Efézus 6:11, 12).

⁴ Amikor Pál az Efézusban lakó keresztényeknek írt, Sátán és démonai még a mennyekben voltak, noha távol voltak Isten kegyétől. Még azután kellett levettetniük a föld közelébe (Jelenések 12:7–10). Mindenekfelett a levegő sokkal inkább az emberekkel kapcsolatos, mintsem a szellemi teremtményekkel. Ennek megfelelően az emberi társadalom fogja érezni azokat a hatásokat, amelyeket Isten utolsó haragpoharának a levegőre” való kiöntése okoz (Jelenések 16:17–21).

 5. Mi hát az a „levegő”, amelyről itt beszélünk, és milyen hatással van az emberekre?

⁵ Ezért úgy tűnik, hogy Pál szemléltetésül a szó szerinti levegőt, vagy atmoszférát használja, hogy illusztrálja azt az általános szellemet, vagy az önzés és engedetlenség uralkodó magatartását, amelyet az Istentől elidegenedett emberek visszatükröznek. Nem más ez, mint az „a szellem, amely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik” és „a világ szelleme” (Efézus 2:2; 1Korinthus 2:12). Éppen úgy, ahogy a betű szerinti levegő is mindenütt jelen van belélegzésre készen, úgy „a világ szelleme” is mindenütt jelen van. A bölcsőtől a koporsóig átjárja, befolyásolja, és alakítja az emberek gondolkodásmódját és cselekedeteit, miközben keresik a vágyaik, reményeik, és ambícióik teljesedését.

 6. a) Hogyan növekedett meg e világ „levegőjének” hatása, és hogyan gyakorol ez „hatalmat”? b) Hogyan vett rá egyeseket e „levegő” belélegzése az Ördög lázadó útjának követésére?

⁶ A bűnösségnek és lázadásnak ez a szelleme túlsúlyban van a tökéletlen emberi társadalomban. Mihelyt belélegezzük ezt a „levegőt”, halálos ereje páratlan kényszerré erősödik és állandóan növekvő étvággyá az érzéki gyönyörök iránt. Így kimondottan „hatalommal” rendelkezik az emberek felett. (Vö. Róma 6:12–14.) Természetesen az Ördögtől ered minden, ami gonosz (János 8:44). Így ő befolyásol embereket az ő lázadó életpályájának követésére, és ezáltal ihleti, formálja, és uralja ezt a közösségi szellemet vagy „levegőt”. Sátán mint ennek a sötét hatalomnak, vagy „tekintélynek” uralkodója, felhasználja azt az emberek gondolkodásának ellenőrzésére, irányítására. Elemei úgy vannak megalkotva, hogy teljesen elfoglalják az embereket a testi vágyak kielégítésével és világi érdekek hajszolásával, hogy ne legyen se idejük, se hajlandóságuk Isten megismerésére és szent szelleme, „az életadó szellem” iránti engedelmességre (János 6:63). Szellemileg szólva az ilyen emberek halottak.

 7. a) Hogyan voltak a keresztények egykor a „harag gyermekei”? b) Milyen átalakuláson mentünk át, miután Krisztus követőivé lettünk?

⁷ A keresztények is ennek a szennyezett „levegőnek” hatalma, tekintélye, vagy befolyása alatt voltak, mielőtt megismerték az Isten Szavának igazságát, és kezdtek alkalmazkodni igazságos irányadó mértékeihez. „Igen, közöttük [a világi emberek között] egykor mi is mindnyájan hústestünk kívánságaival összhangban viselkedtünk, a hústest és a gondolatok akaratát cselekedve, s így természet szerint a harag gyermekei voltunk éppen úgy, mint a többiek.” De miután keresztények lettünk, felhagytunk a világ halálos „levegőjének” belélegzésével. ’Levetettük a régi egyéniséget, amely a korábbi magatartásunkhoz alkalmazkodott, és magunkra öltöttük az új egyéniséget, amely az Isten akarata szerint teremtetett valódi igazságosságban és lojalitásban’ (Efézus 2:3; 4:22–24).

 8. Mennyiben hasonló ma a mi helyzetünk Izrael nemzetének pusztai állapotához?

⁸ De most is fennáll annak a veszélye, hogy jóllehet megmenekültünk a világ szennyezett levegőjétől, visszacsábíthatnak ahhoz. Már nagyon mélyen benne vagyunk „a vég ideje” folyamatában és közvetlenül az új világ küszöbén állunk (Dániel 12:4). Bizonyára nem akarunk kívül maradni, beleesve ugyanabba a csapdába, melybe az izraeliták estek. Ők, miután csodálatosan megszabadultak Egyiptomból és elértek az Ígéret földjének határához, több ezren ’elvesztek a pusztában’. S vajon miért? Mivel néhányan bálványimádókká lettek, mások paráznaságot követtek el, ismét mások próbára tették Jehovát morgolódásukkal és panaszkodásaikkal. Pál világosan bebizonyított egy fontos dolgot, amikor ezt mondta: „Márpedig ezek a dolgok példaképpen történtek meg velük, megírták azokat a mi figyelmeztetésünkre, akikhez a dolgok rendszerének vége elérkezett” (1Korinthus 10:1–11).

 9. a) Hogyan lehetünk a világban úgy, hogy ne váljunk részévé annak? b) Mit kell tennünk, hogy ne csússzunk vissza a világ halált hozó atmoszférájába?

⁹ Jézus így imádkozott a tanítványaira vonatkozóan: „Ők nem része a világnak, amiként én sem vagyok része a világnak. Nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól” (János 17:14, 15). Jehova megoltalmaz bennünket, de nem épít „kerítést” körénk, és csoda módon nem tesz burokba e világ „levegője” ellen (Jób 1:9, 10). A mi számunkra tehát az a kihívás, hogy Sátán világában kell élnünk, de nem válhatunk annak részévé, és jóllehet körülvesz fertőzött „levegője”, ne lélegezzük be mégse azt. Amikor világi kiadványokat olvasunk, televíziót nézünk, vagy szórakozóhelyekre megyünk, valószínűleg ki leszünk téve a világ „levegőjének”. Jóllehet nem kerülhetünk el bizonyos kapcsolatot, érintkezést világi emberekkel — munkahelyen, iskolában, és egyéb alkalmakkor — ébereknek kell lennünk, hogy vissza ne csússzunk a világ halálos atmoszférájába (1Korinthus 15:33, 34).

10., 11. a) Hogyan hasonlíthatjuk Jehova szellemi paradicsomában való tartózkodásunkat a „nemdohányzó” részben való helyet foglaláshoz? b) Milyen lépéseket kell tennünk, ha e világ „levegőjét” észleljük?

¹⁰ A helyzetünk ahhoz a helyzethez hasonlíthatnánk, amikor egy vendéglőben ülünk, amelynek van „dohányzó” és „nemdohányzó” része. Mint keresztények, Jehova szellemi paradicsomában nagyon helyesen a „nemdohányzó” részben vagyunk, távol e világ szellemétől. Bizonyára nem akarunk szándékosan beülni a „dohányzó” részbe. Ez balgaság lenne. No, de mi történik gyakran akkor, ha egy vendéglátó hely „nemdohányzó” részében ülünk? Nos, a füsttel telített, szennyezett levegő áthatol, és megérezzük a szagát! Ha ez történik, vajon csábít-e bennünket a szennyezett levegő? Vagy inkább messzebb megyünk tőle, amilyen gyorsan csak lehet?

¹¹ De mit teszel, ha e világ „levegőjének” füstje kerül az utadba? Vajon azonnal intézkedsz, hogy messze kerülj a visszataszító szag befolyásától? Ha ugyanis ott időzöl és beszívod azt, biztos lehetsz benne, hogy hatással lesz gondolkodásodra. Minél tovább lélegzed be ezt a „levegőt”, annál jobban el fogod viselni. Ezenfelül idővel a szag kevésbé tűnik visszataszítónak; inkább csábítónak, mámorítónak, a test számára kívánatosnak érzed. Felfokozhat bizonyos titkos vágyakat, amelyek ellen küzdened kellett.

12. Mi szükséges ahhoz, hogy elkerüljük e világ „levegőjének” azokat a jellegzetes hatásait, amelyek nem egykönnyen észlelhetők?

¹² E világ „levegőjében” nem könnyű felfedezni néhány halált okozó szennyezőt, éppen úgy, mint a betű szerinti levegőt fertőző szénmonoxidot sem, amely színtelen, szagtalan, és íztelen. Ebben az a veszélyes, hogy nem vesszük észre a ’halálos füstöt’, amíg le nem győz bennünket. Ébereknek kell hát lennünk, hogy csapdába ne ejtsen bennünket e világ engedékeny magatartása, vagy az igazságosság isteni irányadó mértékei iránti engedetlenség. Pál arra ösztönözte keresztény társait, hogy ’buzdítsák egymást mindennap, . . . nehogy valakit is megkeményítsen közülük a bűn megtévesztő ereje’ (Zsidók 3:13; Róma 12:2).

Miből tevődik össze e világ „levegője”?

13. a) Mi e világ „levegőjének” egyik formája, amely ellen védekeznünk kell? b) Miből nyilvánvaló, hogy ez a „levegő” hatott Jehova népének néhány tagjára is?

¹³ Milyen általános magatartásokat kezdünk vajon átvenni — még mielőtt tudatára ébrednénk — e világ erős befolyása miatt? Az egyik: az a hajlam, hogy játsszunk az erkölcstelen dolgokkal. Teljesen körülvesz bennünket e világ felfogása a szexről és az erkölcsről. Sokan ezt mondják: ’Teljesen érthető, ha valaki paráznaságot követ el, házasságon kívül szül, vagy homoszexuális szokásokat követ. Csak azt tesszük, ami természetes, normális.’ Vajon hatással van-e Jehova népére ez a „levegő”, vagyis világi szellem? Sajnos az 1986-os szolgálati év alatt 37 426 személyt kellett kiközösíteni a keresztény gyülekezetből, s többségüket erkölcstelenség gyakorlása miatt. És ebben nincs benne az erkölcstelenség miatt feddésben részesítettek még nagyobb száma, akiket nem közösítettek ki, mivel őszinte bűnbánatot tanúsítottak (Példabeszédek 28:13).

14. Miért tévelyedtek el erkölcsileg egyes keresztények, és milyen bibliai tanácsot nem fogadtak meg az ilyenek?

¹⁴ Mi történik azok esetében, akik nemi erkölcstelenségre adják magukat? Amikor kitudódnak a tények, gyakran kiderül, hogy újra kezdték belélegezni e világ halálos „levegőjét”. Megkezdték, hogy e világ magatartása előidézze náluk az irányadó mértékek leszállítását. Talán elkezdtek olyan filmeket nézni, amelyeket néhány évvel ezelőtt még otthagytak volna. Vagy ami még rosszabb, otthonukban néztek olyan videóműsorokat, amelyek nyilvánvalóan nem illenek keresztényekhez. Az erkölcstelenséggel való ilyen játszadozás szöges ellentétben áll a Szentírás követelményeivel: „Paráznaság és mindenféle tisztátalanság vagy mohóság még csak ne is legyen említve köztetek, ahogyan az szent emberekhez illik; sem szégyenteljes viselkedés, sem ostoba beszéd, sem trágár tréfálkozás” (Efézus 5:3, 4).

15. Hogyan eshetünk véletlenszerűen is abba a kísértésbe, hogy a nemi erkölcstelenséggel játszadozzunk?

¹⁵ Igaz, talán gyorsan visszautasítanál paráznaság elkövetésére tett nyílt ajánlatot. De hogyan jársz el, ha valaki a munkahelyen vagy az iskolában flörtölni kezd veled, megpróbál túl bizalmas lenni hozzád testi vonatkozásban, vagy találkára hív? Ezzel a világ „levegője” árad az utadba. Megengeded-e magadnak, hogy élvezd a figyelmességet, sőt arra biztass valakit? A vénektől kapott beszámolók szerint a bűnök gyakran ilyen alkalmi módon kezdődnek el. Egy világi férfi azt mondhatja egy keresztény nőnek: „Milyen csinos vagy ma!” Ezt kellemes lehet hallani, különösen akkor, ha a hölgy egy kissé magányosnak érzi magát. Még súlyosabb a dolog, amikor egyesek nem bölcsen reagálnak az illetlen érintési kísérletre. Egyesek tettek ugyan látszat-tiltakozási mozdulatot, de csupán félszívvel, ami a világi személyt felbátorította annak folytatására, amit elkezdett. És mi történik akkor, ha az ilyen erkölcstelen közeledés a keresztény nő felé tartós marad, mintha fertőzött levegő fuvallata csapódna az útjába? Erőteljesen ki kell jelenteni, hogy nem kívánja és nem is fogja megengedni részéről az udvarlást. Mert ha továbbra is belélegzi ezt a „levegőt”, ellenállása valószínűleg megtörik. Erkölcstelenségbe sodorhatják, vagy esetleg egy meggondolatlan házasságba. (Vö. Példabeszédek 5:3–14; 1Korinthus 7:39.)

16. Mi kell ahhoz, hogy ’a Krisztus jó illatává’ legyünk?

¹⁶ Légy gyors tehát e világ erkölcstelen, halálos „levegőjének” elutasításában. Ahelyet, hogy engednél csábító szagának és szégyent hoznál Jehova nevére és szervezetére, légy kellemes illattá Jehova számára istenfélő magaviseleted és életmódod által. Pál így beszél erről: „Mert mi Krisztus édes illata vagyunk Isten számára, azok közt is, akik megmentettek, és azok közt is, akik elvesznek; az utóbbiaknak halál illata halálra, az előbbieknek azonban élet illata életre” (2Korinthus 2:15, 16). Mit számít az, ha sokan felhúzzák az orrukat a keresztényi életút miatt? (1Péter 4:1–5). A világ csak menjen a maga útján, és arassa le a rossz termését szétdúlt otthonok, törvénytelen szülések, nemi úton terjedő betegségek — AIDS —, és számtalan egyéb érzelmi és fizikai fájdalom formájában. Te nem csupán megkíméled magad sok fájdalomtól, hanem Isten kegyét is élvezni fogod. Ezenfelül legalább néhányan megfigyelik és értékelik majd a jó magaviseletedet és a Királyság-üzenetet, amelyet hirdetsz; ily módon vonzani fogja őket az „élet illata, életre”.

A világ divat „levegője”

17. Hogyan árulhatja el az öltözködés és a hajviselet módja, hogy valakit e világ szelleme befolyásolt?

¹⁷ Eme „levegő” másik vonásához tartozik a ruházkodás és a hajviselet terén uralkodó divat. A világban sokan úgy öltözködnek, hogy szexuálisan csábítók legyenek. Már tíz éven aluliak is idősebbnek igyekeznek feltűnni, kihangsúlyozva a nemiséget. Vonzó számodra ez a széles körben elterjedt „levegő”, vagy magatartás? Vajon úgy öltözködsz, hogy izgasd, ingereld, és illetlenül felkeltsd a másik nem érdeklődését? Ha igen, akkor a tűzzel játszol. E „levegő” belélegzésével elfojtod magadban a szelídség szellemét, azt a vágyat, hogy tiszta maradj (Mikeás 6:8). Azokat vonzod magadhoz, akik világi szelleműek. Cselekvési módod azt az üzenetet közli velük, hogy kész vagy csatlakozni hozzájuk az erkölcstelenségben. De miért indulnál el ebbe az irányba, megengedve, hogy ez a „levegő” olyan cselekvésre csábítson, amely rossz az Isten szemében?

18. Hogyan segít nekünk az öltözködési és hajviseleti stílusunk megválasztásában az, ha nem feljtjük el, hogy Jehovát képviseljük?

¹⁸ A szerény magatartás nem jelenti azt, hogy kopottan és fésületlenül járjunk, s ne legyünk vonzók. Figyeld meg, hogyan öltözködik és fésülködik Jehova Tanúinak nagy többsége. Kerülik a végleteket, e világ divatját, de vonzó a megjelenésük, mivel tudatában vannak, hogy ők a világegyetem Szuverén Urát, Jehovát képviselő szolgák. Hadd kritizálja a világ szerény stílusukat! Nem engedik meg, hogy e világ magatartása leszállítsa krisztusi irányadó mértékeiket. „Ezt mondom azért és tanúskodom az Úrban — írja Pál apostol —, hogy ne járjatok továbbra is úgy, miként a nemzetek is járnak gondolataik hiábavalóságában . . . Miután elveszítették minden erkölcsi érzéküket, átadták magukat a gátlástalan viselkedésnek, hogy mindenfajta tisztátalanságot cselekedjenek mohósággal” (Efézus 4:17–19). Az érett keresztény szerényen fog öltözködni, nem jár úgy, mint a nemzetek járnak (1Timótheus 2:9, 10).

19. Miután megvizsgáltuk e „levegő” két fő jellemvonását, mi az, ami máris nyilvánvaló a belélegzésének veszélye tekintetében?

¹⁹ Eddig csupán két vonását vizsgáltuk meg e világ „levegőjének”. De máris láthattuk, hogy ez a „levegő” nagyon ártalmas a szellemi egészségre. A következő cikkben további vonásait vesszük sorra ennek a halálos „levegőnek”, amelyet az Ördög és az ő rendszere fúj állandóan a keresztények felé, azt remélve, hogy azok engedni fognak neki. Mennyire fontos kerülnünk a „levegő” belélegzését, mert e világ szellemének beszívása olyan, mintha a halál kigőzölgését szívnánk be!

Mindig engedelmeskedjünk „az életadó szellem”-nek!

„A szellem az, ami életet ad; a hústest egyáltalán semmire sem hasznos” (JÁNOS 6:63).

 1. a) Hogyan segíti Jehova a népét, hogy az ellenálljon e világ „levegője” befolyásának? b) Hogyan segít az Isten szellemének művelése megszerezni a helyes szellemi hajlamot?

JEHOVA ISTEN szent szelleme elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy ellenállhassunk e világ „levegője”, vagy magatrtása befolyásának (Efézus 2:1, 2). De a Bibliára is szükségünk van, amely Istennek a szent szellem vezetésével feljegyzett gondolatait tartalmazza. Szükségünk van továbbá alázatos keresztény magatartásra is, amit azzal érhetünk el, hogy ápoljuk Isten szellemének gyümölcseit, amelyek a következők: „szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség és önuralom”. Pál apostol így buzdít: „Továbbra is szellem szerint járjatok, és akkor nem fogtok véghezvinni semmilyen testi kívánságot. Mert a hústest a maga kívánságában a szellem ellen van, a szellem pedig a hústest ellen; mert ez a kettő ellentétben áll egymással, annyira, hogy nem azt teszed, amit tenni szeretnél” (Galata 5:16, 17, 22, 23).

 2. Mennyiben különbözik Isten szellemének termése „a világ szelleme” elfogadásának következményeitől?

² Pál a következőket is írta: „Nem a világ szellemét kaptuk, hanem az Istentől való szellemet, hogy megismerhessük azokat a dolgokat, amelyeket Isten kedvesen nekünk ajándékozott” (1Korinthus 2:12). E világi „levegő” vagy szellemi magatartás öl, de amit Isten a szent szelleme útján ad, örök életet hoz azoknak, akik elfogadják azt. Jézus azt mondta: „A szellem az, ami életet ad; a hústest egyáltalán semmire sem hasznos. A hozzátok intézett szavaim szellem és élet” (János 6:63). Mivel a hústest semmit sem használ, isteni segítségre van szükségünk, hogy legyőzzük a bűnt és ellenálljunk a világ szellemének.

 3., 4. a) Mi a mohóság, és hogyan használja ki ’a levegő uralkodója’ az anyagi javak iránt táplált testi vágyainkat? b) Mennyiben bálványimádó a mohó ember?

³ Az előző cikkben megvizsgáltuk e világ „levegőjének” két veszélyes vonását — az erkölcstelen dolgokkal való játszadozást, és az öltözködés, valamint a hajviselet helytelen módját. De vannak még egyéb vonásai is. Például az, hogy e világ atmoszférája telítve van mohósággal, erős önző vággyal az anyagi előnyök és anyagi dolgok iránt. ’A levegő uralkodója’ gondoskodott arról, hogy e világ propagandája és reklámozása azt az érzést keltse benned, hogy sikertelen az életed, ha nem bővelkedsz anyagi javakban. A világ „levegőjének” ez a vonása megmérgezhet téged is azzal a gondolattal, hogy ezek a nagy dolgok az életben. Voltál-e már ennek az anyagias „levegőnek” a hatása alatt?

⁴ A Biblia azt mondja: „Sem paráznának, sem tisztátalannak, sem mohónak — ami bálványimádót jelent — nincs öröksége Isten és a Krisztus királyságában” (Efézus 5:5). Figyeld meg, hogy a mohó ember valójában bálványimádó. Talán így gondolkozol: ’Én biztosan nem megyek olyan messzire, hogy bálványimádó legyek.’ De hát mi is a bálványimádás? Vajon nem az, hogy valami mást teszünk Jehova és az ő imádata helyére, arra fordítva inkább a figyelmet, mintsem Istenre és a szolgálatára? A mohóság magában foglalhatja a pénznek, valamint hatalmának és befolyásának tulajdonképpeni imádatát. Ha egy új autó, videokészülék, vagy egyéb anyagi javak megszerzését a Jehova szolgálatára fordítható alkalmak növelése elé teszed, vajon nem azt bizonyítod, hogy e világ „levegője” hátrányosan hatott rád? Nem olyanokká lettek-e számodra az anyagi dolgok, mint a bálványok?

 5. Miként van tele e világ „levegője” a gazdagság utáni önző vággyal?

⁵ Amikor magasabb szintű oktatásra és jól jövedelmező állásra törekszel, vajon azért teszed-e, hogy meggazdagodj és több anyagi előnyhöz juss, mint amennyire szükséged van? Azért érdekelnek-e a gyors meggazdagodást ígérő elgondolások és rendszerek, mert ilyesmibe akarsz belefogni? E világ „levegője” tele van önző meggazdagodási vággyal, az állami adó megfizetése terén elkövetett csalással. Ilyen légkörben virágzik a szerencsejáték és egyéb, hasonló tevékenység. Ne ess kísértésbe! Azok, akik távol tartják magukat e világ mohósággal telt „levegőjétől”, úgy találják, hogy igazi boldogság fakad abból, ha megelégszünk a szükséges dolgokkal, és a Királyság-érdekeket tesszük az első helyre (Máté 6:25–34; 1János 2:15–17).

A nyelv helyes használata

 6. Milyen hatásai lehetnek ránk, igaz keresztényekre e világnak a beszéd szokásai?

⁶ És mit mondjunk a beszéd-szokásokról? Trágárságok, haragos szavak, hazugságok — ilyenekkel van tele e világ „levegője”, ostoba beszédtől fertőzött. Sőt olykor még néhány olyan egyénnek a beszédje is, aki kapcsolatban van a keresztény gyülekezettel, durvaságot, sőt közönségességet tükröz. Jakab tanítvány erőteljesen fejezi ki nekünk: „Ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok. Nem helyes testvéreim, hogy ezek továbbra is így menjenek. Vajon csörgedezhet-e a forrás ugyanabból a nyílásból édeset és keserűt?” (Jakab 3:10, 11). Ragadt-e rád is valami e világ tolvajnyelvéből vagy zsargonjából? Két szókincsed van-e: egyik a keresztények közti használatra, a másik egyéb környezet számára? Pál ezt írta: „Semmilyen romlott beszéd ne hagyja el szátokat, hanem csak olyan beszéd, amely épülésre jó, amikor arra szükség van, hogy azt közölje, ami a hallgató számára előnyös” (Efézus 4:29). Nagyon fontos, hogy mindig illő, tiszta beszédet használjunk!

 7. Mit foglal magában a ’levetni a hazugságot és igazat szólni’?

⁷ Arra is nagy gondot kell fordítanunk, hogy mindig igazat mondjunk. Ha körmönfont beszédűek vagyunk, vagy szándékosan félrevezetünk másokat, hogy kibújjunk a felelősség alól, az valójában egyenlő a hazugsággal. Fogadd hát meg Pál tanácsát: „Ezért mivel levetettétek a hamisságot, ki-ki szóljon igazat a felebarátjának, mert egymás tagjai vagyunk” (Efézus 4:25; Példabeszédek 3:32).

 8. a) Hogyan cselekszik sok világi ember, ha felingerlik? b) Ha bennünket ingerelnek haragra, mit kell tennünk?

⁸ A teljesen szabadjára engedett harag is egyik vonása e világ szellemének. Sok világi ember hamar elveszti az önuralmát. Felcsattannak, aztán azzal mentegetik magukat, hogy ők csak kiengedték a gőzt. Pál azonban nem ezt tanácsolja: „Minden rosszindulatú keserűséget, haragot, dühöt, üvöltözést és gyalázkodó beszédet vessetek ki magatokból minden rosszasággal együtt” (Efézus 4:31). De mi van akkor, ha a harg annak ellére felgerjed, hogy ápoljuk az önuralmat és az Isten szellemének többi gyümölcsét? „Haragudjatok, és mégse vétkezzetek” — írta Pál. „A nap ne nyugodjék le felettetek ingerültségetekben, se ne adjatok teret az Ördögnek” (Efézus 4:26, 27). Vagyis, ha haragra ingereltek minket, gyorsan rendezzük a dolgot, mielőtt a nap véget ér. Máskülönben keserűség és neheztelés kezd meggyökerezni a szívben, és ezeket nehezen lehet kigyomlálni. Ne engedjétek meg magatoknak e világ dühös, bosszúálló „levegőjének” belélegzését! (Zsoltárok 37:8).

 9. Milyen általános magatartás formái vannak a munkavállalóknak, és miért kell felülvizsgálnunk a mi munka szokásainkat?

⁹ S mit mondhatunk a munka szokásodról? Manapság általános a rendszeres csellengés a munkavállalók részéről, és a munkaadó egyes javainak eltulajdonítása. Magadba szívtál-e valamennyit ebből a „levegőből”? Talán terád is átragadt a ’mindenki ezt teszi’ magatartás? Ne felejtsd el, az a mód, ahogyan mi, keresztények a munkánkat végezzük, fényt vet Jehovára és az igaz imádatra. Óhajtanád-e, ha valaki azért utasítaná el az igazságot, amelyet Jehova egyik tanúja tár fel neki a lakása ajtajánál, mert te nem cselekszel helyesen a munkahelyeden? „A tolvaj ne lopjon többé — mondja Pál —, hanem inkább keményen dolgozzon . . . hogy legyen mit szétosztania a szűkölködőknek” (Efézus 4:28).

10. Világi munka végzésekor hogyan kell megmutatnunk, hogy nem hat ránk e világ önző „levegője”?

¹⁰ Noha az úr-rabszolga kapcsolat, amely megvolt az első évszázadban, manapság már ritkaság, a keresztény munkavállalók tanulhatnak abból, amit Pál a keresztény rabszolgáknak írt az Efézus 6:5–8-ban. Ott azt mondta a munkásoknak, hogy ’engedelmeskedjenek azoknak, akiknek dolgoznak, nem csupán az emberek tetszéséért, hanem mint Krisztus rabszolgái’. Krisztus követőinek tehát sohasem szabad úgy irányítaniuk a dolgokat, hogy kibújjanak a teljes napi munka elvégzése alól, vagy ne adják meg az ígért javakat vagy szolgáltatásokat. Ha úgy végezzük a munkánkat „mint Jehovának”, akkor helyesen viselkedünk és nem lesz kihatással ránk e világ önző, lusta „levegője”.

Evés, ivás, és szórakozás

11. Hogyan befolyásolta a világi magatartás a bibliai időkben Jehova népének némely tagját az evésben és ivásban?

¹¹ Hatással volt-e rád valaha a világiak mértéktelen étel és ital fogyasztása? A világ magatartása ez: ’együnk, igyunk és vigadjunk, mert holnap lehet, hogy meghalunk’ (1Korinthus 15:32). És ez a szellem vonzónak látszott Isten néhány szolgája előtt már az ősi időktől fogva. Idézd emlékezetedbe azt az esetet, amikor a pusztában az izraeliták népe „leült enni és inni. Aztán felkeltek, hogy szórakozzanak” (2Mózes 32:6). Az a „szórakozás” féktelen viselkedéshez és bálványimádáshoz vezetett olyannyira, hogy Isten haragja fellángolt ellenük. Soha ne kövessük az ilyen eljárást! (1Péter 4:3–6).

12. Ha az étkezési és ivási szokásaink némi figyelmet kívánnak, mit kell tennünk?

¹² Jehova gazdagon ellátott bennünket különféle ízletes, színes, és tápláló ételek és italok bő választékával, de azt akarja, hogy mindezeket mértékletesen használjuk. A falánkságot és részegséget elítéli a Biblia (Példabeszédek 23:20, 21). Légy becsületes és kérdezd meg önmagadtól: Van-e javítani való az én étkezési és ivási szokásaimon? Ha több önuralom gyakorlására van szükséged, ismerd el azt, és azon légy, hogy legyőzd ezt a fogyatékosságodat, az Isten szellemének segítségéért mondott imáiddal összhangban. „Ne részegedjetek meg bortól, melyben kicsapongás van, hanem állandóan teljetek be szellemmel” — mondta Pál (Efézus 5:18). Igen, legyetek eltelve Isten szellemével, ne adjátok át magatokat e világ féktelen szellemének! „Akár esztek, akár isztok, vagy bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek” (1Korinthus 10:31). Ha tartós nehézségetek van ezekben a dolgokban, hívjátok segítségül a gyülekezet szellemileg érett férfiait (Galata 6:1; Jakab 5:14, 15).

13. a) Miből nyilvánvaló, hogy az Ördög megrontotta a ma elérhető szórakozások legnagyobb részét? b) Hogyan kerülhetjük el e világ magatartását a szórakozás terén?

¹³ E világ nagyon szenvedélyesen hódol, s úgyszólván rabja a sportnak, a zenének, és a szórakozások különböző fajtáinak. Ha nem sért szentírási alapelveket, az effajta dolgok élvezete nem feltétlenül rossz. A baj azonban ott van, hogy Sátán, „az uralkodó, aki a levegőt kormányozza”, megrontotta a ma elérhető szórakozások legnagyobb részét (Efézus 2:2, The Jerusalem Bible). Azokban a szórakozásokban gyakran elősegítik az erkölcstelenséget, elnézik az erőszakot, szemléltetik a csalással, félrevezetéssel, sőt gyilkossággal elért sikert. Ha mi ilyen szórakoztatásokat nézünk, mélyen beszívjuk ezeket a magatartás-formákat a szervezetünkbe, és ezek mérgező hatása ártalmunkra szolgál. Emellett, még ha előfordul is, hogy valamilyen szórakozási-forma szentírási szempontból nem kifogásolható, akkor is fennáll az a veszély, hogy szenvedélyünkké válik, és kevés időt hagy a szellemi dolgokra. Válogatnunk kell tehát. Fordíts időt mérsékelt módon bizonyos egészséges, jótékony hatású kikapcsolódásra, de kerüld a világ szertelen túlzásait. Akár kellemes, akár fanyar illatú e világ „levegője”, szennyezett és halálos! (Példabeszédek 11:19).

Faji gőg — gonosz szél

14. Szociális nehézségek tekintetében, hogyan tud ránk hatni e világ „levegője”?

¹⁴ E világ „levegőjének” meglehetősen körmönfont vonása a faji és nemzeti gőg. Némelyek támogatják azt a téves eszmét, hogy bizonyos faj felsőbbrendű, míg a másik alacsonyabb rendű. A nacionalizmus arra biztatja az embereket, hogy szülőföldjüket minden más országnál különbnek tekintsék. Tényleg, sokan szenvednek szükségtelenül, és sok embert fosztanak meg alapvető emberi jogaiktól és létszükségleteiktől mások önzése és előítéletei miatt. Ennek neheztelés, harag, sőt erőszak a következménye. Sokan felkelésekben, forradalmakban törnek ki, saját kezükbe ragadják a törvényt, abban bízván, hogy ők, a maguk módján megoldják majd a szociális problémákat. Minket is magukkal ragadhatnak ezek az eszmék. Midőn igazságtalanságot látunk vagy szenvedünk el, és aztán meghallgatjuk azokat, akik szociális változásokat követelnek, hatásuk alá kerülhetünk, ha nem vigyázunk. Esetleg kezdjük feladni semleges nézőpontunkat, és állást foglalunk (János 15:19). És ami még rosszabb, kísértést érzünk, hogy magunk is csatlakozzunk a sztrájkőrökhöz, a különféle kampányok híveihez, vagy erőszakhoz folyamodjunk a változások kikényszerítése céljából.

15. Milyen eljárást ajánl a Biblia, amikor hajlandóságot érzünk arra, hogy ’megbosszuljuk magunkat’?

¹⁵ A gyülekezeti szellemre hátrányosan tud hatni a faji és nemzeti érzés. (Vö. Cselekedetek 6:1–7.) Helyes szellemben maradhatunk azonban, ha figyelünk a tanácsra: „Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, legyetek békességben minden emberrel. Magatokért, szeretteim, bosszút ne álljatok, hanem adjatok helyet a haragnak, mert meg van írva: ’Enyém a bosszúállás; én megfizetek — mondja Jehova’” (Róma 12:18, 19). Mivel minden faj az első emberpártól ered, és Isten nem személyválogató, nincs helye a faji vagy nemzeti gőgnek a krisztusi gyülekezetben (Cselekedetek 1:34, 35; 17:26; Róma 10:12; Efézus 4:1–3).

Lélegezzünk állandóan életadó „levegőt”

16. Mi segíthet nekünk abban, hogy elkerüljük a világ szellemének hatását?

¹⁶ Megvizsgáltuk e világ „levegőjének” vagy szellemének főbb halált hozó vonásait. Ez a levegő vesz körül bennünket, éspedig oly erős nyomással, hogy ha szellemiségünkben kifejlődni engedünk valami légüres tért, ez a szennyes „levegő” gyorsan beáramlik és kitölti azt. Hogy képesek leszünk-e sikeresen ellenállni, az nagyban attól függ, mennyire szeretjük azt, ami tiszta, mocsoktalan, és igazságos, és mennyire gyűlöljük azt, ami szennyes, tisztátalan és gonosz. Állandóan jó „levegőt” lélegzünk be, ha továbbra is a helyes szellemi magatartást műveljük, Jehova szent szelleme vezetésének engedve (Róma 12:9; 2Timótheus 1:7; Galata 6:7, 8).

17. Mit tegyünk nyomban, amint érezzük e világ „levegőjének” felénk áramlását?

¹⁷ Mindenesetre nem szabad megengedned, hogy e világ szennyes „levegője” kellemes illatúnak tűnjön előtted. Eme „levegő” uralkodója jól tudja, hogyan kell felszítani az érzelmeket és érzékeket, erős vágyat keltve, ami gyakran bűnhöz vezet (Jakab 1:14, 15). Maradj mindig a „nemdohányzó” részben, Jehova szellemi paradicsomában. Mihelyt észreveszed, hogy e világ „levegőjének” fuvallata kerül az utadba, térj ki előle. Fordulj el tőle, ahogy egy halált hozó méreg esetében tennéd. „Szigorúan őrködjetek afelett, hogy mi módon jártok, nem mint oktalanok, hanem mint bölcsek, és áron is vásároljátok meg az alkalmas időt, mert a napok gonoszak. Éppen ezért ne legyetek meggondolatlanok, hanem továbbra is értsétek meg, mi Jehova akarata” (Efézus 5:15–17).

18. Milyen szellemük lesz azoknak, akiknek kiváltságuk lesz a megtisztított földön élni?

¹⁸ Jehova akarata az, hogy a feddhetetlenség megőrzőiként szolgáljuk őt. Ha ezt tesszük, életet jelent számunkra az ő új rendszerében, amely már nagyon közel van. Majd ha akkor belélegezzük a levegőt, az igazán felüdítő, felfrissítő lesz! Nem lesz ott halált hozó szennyeződés, csak tiszta, életfenntartó levegő. Ez igaz a fizikai levegőre is, de ami még fontosabb, azoknak a szellemére vonatkozóan, akiknek kiváltságuk lesz a megtisztított földön élni. Az ő magatartásuk engedelmes, alázatos, készséges magatartás lesz. Ennek a régi világnak lázadó, korrupt, és istentelen befolyású „levegője” eltűnik (Jelenések 21:5–8).

19. Kik lesznek a Jehova új rendszerébe átjutó túlélők között?

¹⁹ Bizonyára nem szeretnénk azok között lenni, akik e rendszer „levegőjét” lélegzik be, midőn Jehova eltávolítja a szennyeződést a szennyezőkkel együtt, Armageddonkor. Micsoda megkönnyebbülés lesz, amikor ez a régi világ eltűnik és a ’levegő uralkodója’ a mélységbe kerül! Mindenki ott lesz, aki szereti azt, ami tiszta, kedves, illedelmes és igazságos. Jehova azt akarja, hogy ott legyenek, és segíti őket szellemével. Örök életet ad nekik egy tiszta, egészséges új rendszerben. Ne engedjük megunkat megfosztani ettől a kiváltságtól azzal, hogy belélegezzük ennek a régi rendszernek halálos „levegőjét”!