„Az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad”
A TÖRTÉNELEM folyamán, Isten hűséges szolgái erős érzelmi gyötrelmek időszakait szenvedték el. Mennyivel inkább igaz ez napjainkra vonatkozóan, mivel „nehezen elviselhető, válságos időkben” élünk (2Timótheus 3:1, NW). Pál apostol azt tanácsolta a keresztényeknek, hogy ima által vessék aggodalmaikat Jehovára. Milyen eredménnyel jár ez? „Az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Filippi 4:7).
Mit jelent az „Istennek békessége” kifejezés? Egyfajta nyugodtságot, amely a Teremtővel való szoros kapcsolatból származik. Az ilyenfajta meghittség a gyötrelmeink ellenére bizalommal tölt el minket, mivel Jehova „nem hagyja sorsára népét, nem hagyja cserben azokat, akik hozzá tartoznak” (Zsoltárok 94:14, Today’s English Version).
Ez nem jelenti azt, hogy mentesek vagyunk a megpróbáltatásoktól. „Sok baja van az igaznak” — írta a zsoltáros (Zsoltárok 34:20). Az Isten békéje azonban enyhülést hozhat. Hogyan?
Az Isten békéje „minden értelmet felül halad”, írta Pál — vagy ahogyan a Concordant Version visszaadja, „felette áll minden elmebeli állapotnak”. Az aggodalom a szorongató érzelmek sok mindenre kiterjedő sorozatát okozhatja nekünk (Prédikátor 7:7, Újfordítású revideált Biblia). Mindazonáltal az Isten békéje megszilárdíthat bennünket, különösen ha „rendkívüli erőre” van szükségünk (2Korinthus 4:7, Úf; 2Timótheus 1:7).
Isten békéje azonkívül védelem. „Meg [tudja] . . . őrizni szíveiteket és gondolataitokat”, amint azt Pál írta a filippibelieknek. A „megőrizni”-nek fordított görög szó egy katonai kifejezés, mely valószínűleg olyan képet idézett fel, amint az őrszemek éjjel-nappal lesben állnak. Ugyanígy az Isten békéje úgy fejti ki hatását, mint egy 24 órás védelmező a szívünk és gondolkodóképességünk felett (1Korinthus 10:13; vö. Efézus 4:26).
Figyelembe véve a megpróbáltatásokkal teljes kihívásokat, melyekkel napjainkban szembenézünk, Isten békéje vajon nem olyan dolog, melyért hálásaknak kell lennünk? (Zsoltárok 18:3; vö. 2Mózes 40:38).